A csak magyar játékosokat pályára küldő, magyar edzővel irányított Paks szerezte meg az ezüstérmet az NB I-ben a most zárult bajnoki idényben. Ugyanez a csapat verte meg néhány nappal korábban a többszörös költségvetéssel működő, idegen légiósokkal és idegen edzői stábbal erősített Ferencvárost, és lett kupagyőztes a Puskás Arénában.
Ez két olyan tény, amelyet nem lehet legyintéssel elintézni.
– Jó ideje halljuk, mennyire fontos az innováció. A kifejezést nagyjából értjük, fejlődést, fejlesztést jelent. A tartalmát már sokkal kevésbé, mert nem egyszerűen a már említett fejlesztést takarja. De akkor mit?
– Az innováció az ötlet kipattanásától a profit banki átutalásáig tartó folyamat. A legtöbbször műszaki ötletre gondolhatunk. Ötlet mindig csak egy fejből pattan ki, annak kidolgozásához azonban már több fej kell. Meg kell tervezni részletesen a terméket, majd a gyártást, a minőségbiztosítást, ki kell alakítani a piacra jutás körülményeit. Le kell bonyolítani a kereskedelmi folyamatokat, és rendezni kell a pénzügyeket. Ebből az egyszerűsített leírásból is látszik, hogy az innováció igazi csapatmunka.
Szíki Károly legújabb könyvének bemutatója.
Felhőszakadás, égindulás, minden együtt volt, hogy elriassza az érdeklődőket Szíki Károly Gál Elemérről szóló könyvének bemutatójáról, de a nagy Rabonbánhoz hű emberek közül így is sokan látogattak el a Egri Bródy Sándor könyvtárba.
A levél írója, Palojtay Márta, a Kárpátaljai Magyar Családokért Egyesület vezetője, kérlek, olvassátok el a beszámolóját! – Csatlakozzunk az imaszándékokhoz!
Nagy Gáspár egzisztenciális kockázatot vállalt, meghurcolták, de ő tabukat döntött, megírta és publikálta az 1956-os forradalomról szóló, A Fiú naplójából és az Öröknyár: elmúltam 9 éves című kőkemény verseit – idézi föl a Balassi-kardos költő alakját Babus Antal.
A 17 éve elhunyt Nagy Gáspár Balassi-kardos költő 75. születésnapjára emlékeztek szombaton Bérbaltaváron. Az emléknapon adták át a Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díjat is, amelyet idén Dr. Babus Antal, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ osztályvezetője, irodalomtörténész vehetett át. Őt kérdezte a Gondola.
– Tanár úr, természetesen gratulálunk kitüntetéséhez! A Kárpát-medencében a magyar irodalom számos szimbolikus helye ragyog, ha a születési helységeket nézzük: Zólyom, Sződemeter, Kiskőrös, Érmindszent, Agárd és a többiek. Miért tudjuk, hogy a következó évtizedekben Bérbaltavár is felfénylik?
– Szerkesztő Úr, köszönöm a gratulációt, figyelmességét! Nem jövő időben fogalmaznék, Bérbaltavár már most is fénylik. A Wikipédia szerint Magyarországon 2681 község található, közülük nagyon kevés büszkélkedhet azzal, hogy Balassi Bálint-emlékkarddal és Kossuth-díjjal is elismert szülöttet adott hazánknak.
A legendás Tanú c. filmben a nagyhatalmú, rettegett, kommunista belügyminiszter, Bástya elvtárs mondta, hogy „Ha én szeretek valamit magamban, az a szerénység”.
Cristiano Ronaldóval, az egyik legnagyobb ma élő futballistával szemben, néhány évvel ezelőtt, az
egyik spanyol bajnoki meccsen feltűnően sokat szabálytalankodtak a haza kiscsapat védői. A meccs
végén meg is kérdezte Ronaldót az egyik riporter, hogy miért „faragták” ennyire az ellenfél védői.
Ronaldó válasza: „talán mert, jól futballozok, meg gazdag vagyok és szép is vagyok” (És szerény, tette
hozzá csendben, csak magának, a riporter). Olvass tovább
Faluja nevét műveivel írta fel irodalmunk térképére. A Heves vármegyei Szajla általa lett szellemi végvár. Költő- és írófiát megilleti: „a végek dicsérete” – az in laudem confiniorum.
Írásom analóg idézet-antológia: gondolatgyűjtemény. Arisztotelész óta az analógia nagy tudomány. Jelentése: hasonló, valamivel bizonyos szempontból egyező, annak megfelelő. (A görög άνάλογος/analogosz jelentése: hasonarányú, hasonszerű.) Az antológia görögül virággyűjtést, virágszedést, virágcsokrot, virágfüzért jelent, átvitt értelemben: irodalmi szemelvényekből összeállított szöveggyűjtemény. (Anthosz: virág; legein (latin: lego) – gyűjt, szed. Latin megfelelője: florilégium.)
Fiataljaink az amerikai tudományos világbajnokságon. 2024. május 14-én kezdődik Los Angelesben, USA az International Science and Engineering Fair, a tudományos versenyek világbajnoksága, melyen Magyarországot két végzős gimnazista, Laskai Szilveszter és Vajda Ádám képviseli, hogy a világ különböző országaiból érkező közel 1800 középiskolás diákkal felvegye a versenyt az összesen majdnem 9 millió dollárt érő díjakért.
A magyar delegációt Pazsák Zsófia, a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezetőigazgató-helyettese vezeti. Pakucs János, az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia szervezőbizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a két kiváló diák által kidolgozott kutatási projekt kimagasló minőséget képvisel, különböző szakterületeken alkalmazható, és jelentős mértékben hozzájárulhat a tudomány fejlődéséhez. Mindkét magyar versenyző a 32. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia (OTIO) díjazottja volt, és az ott elért kiváló teljesítményükkel kvalifikálták magukat az amerikai világbajnokságra.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Főszerkesztő úr, a franciák elnöke szerint Oroszország nem győzhet Ukrajnában, hiszen „ki feltételezhetné, hogy Oroszország ezen a ponton megállna?” Macron szavai azt sugallják, hogy Putyinnak nem volt konkrét oka Ukrajna megtámadására, hanem rossz hangulatában adott parancsot támadásra a hadseregnek. Ám a közember is jól emlékszik arra, hogy az orosz hadsereg hosszú hetekig állt az ukrán határon, s erre a nyilvánvaló fenyegetésre Zelenszkij gúnyolódással reagált. Moszkva egyértelműen kifejezte akkor, hogy mik a céljai, s ma is ugyanazokat sorolja föl. Kiknek akar megfelelni Macron azzal, hogy rettegést kelt?
A kereszténydemokraták fontosnak tartják a környezet, a teremtett világ védelmét, ezért csatlakozott a párt és ifjúsági szövetsége a TeSzedd! szemétszedési mozgalomhoz – hangsúlyozta Vejkey Imre, a KDNP országgyűlési képviselője Keszthelyen. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Képviselő úr, a szemétnek a tárolóban a helye, nem az utcán és nem az erdőben. A Teremtő egyik legszebb alkotása az erdő, miért érezzük, hogy az ösvények, bokrok, faközök megtisztításával helyreállítjuk magát a teremtést?
Nagy kockázatot vállal: igazat mond.
Az Európai Unió szélsőséges korrupt vezetőségében ez tilos.
– Szerkesztő úr, noha a közvetlen pénzátutalásokról egyelőre nincs adat, ám maguk a folyamatok harsányan kifejezik, hogy korrumpált rejtett struktúra irányítja a migránsinváziót. Testületekben leadott szavazatok alapján azonosítani is lehet a titkos szerveződés egy részét. Mi lehet az oka a társadalmak bénultságának?
– Az illegális migrációval kapcsolatos nehézségek főként Európát és az Egyesült Államokat sújtják, de bennünket nyilván a saját kontinensünk érdekel elsősorban.
Százéves a jegybank.
A jelenlegi parlamenti ciklus utolsó állásfoglalásában az Európai Parlament hazánkkal szemben „súlyos hiányosságokat” kifogásolt az igazságszolgáltatással, a korrupció és az összeférhetetlenség elleni küzdelemmel, a médiaszabadsággal, az alapvető jogokkal, az alkotmányos és választási rendszerrel, a civil társadalom működésével, az EU pénzügyi érdekeinek védelmével és az egységes piac elveinek betartásával kapcsolatban. Kövesdi Károly Európa-érmes újságírónak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
Az egykori Szovjetunió, az egypárti kommunista diktatúra államrezonját jellemezte ilyen tűpontos bonmot-val egy szellemes amerikai újságíró.
A „minden tilos, ami nem kötelező” szovjet modell tökéletesen passzol a mai Európai Unió hatalmi elitjének politikai gyakorlatához.
A magyar Országgyűlésben a brüsszeli bürokrácia ártalmas működésének taglalata is elhangzott. Aradszki András (KDNP) elmondta: az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, Ursula von der Leyen szerint Ukrajna és „a messziről jött emberek” mindenek felett állnak, az európai emberek csak utánuk. A magyar kereszténydemokrata politikusnak tett fel kérdéseket a Gondola.
– Képviselő úr, egyedül Magyarország az, amely következetesen kiáll a keresztény, nemzetállamokra épülő Európát a megsemmisülés irányába hajszoló brüsszeli fősodorral szemben. Nekünk, magyaroknak miért ismerős ez a helyzet a tatárjárás óta?
– A magyar állam megalapítása, tehát Szent István király kora óta – noha ő II. Szilveszter pápától kapta a koronát – önálló politikát képviselt.
– Sz. Nagy úr, miért fontos ma felidéznünk a pártállam újságíró-szervezetének a rendszerváltozást megelőző években gyakorolt működését?
– Kása Úr, miért fontos egy demokráciában, hogy a társadalom ismerje meg a családi hátterét azon politikusoknak, akik bizalmat kérnek a választóktól?
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának Médiatudományi Intézete konferenciát tartott A KÁDÁR-RENDSZER NYILVÁNOSSÁGA ÉS A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE címmel. Szadai Károly, a Médiatanács tagja a MÚOSZ és a Nyilvánosság Klub létrejötte tárgykörében mondott ismertetést, őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szadai úr, a Nyilvánosság Klub létrejötte miként élénkítette föl a pártállami újságírószervezet, a MUOSZ működését?
– Nem mondanám, hogy a Nyilvánosság Klub megalakulása felélénkítette volna a MÚOSZ-t. Amit én a kutatásomban találtam, az inkább arra mutat, hogy gyanakvást és riadalmat váltott ki belőlük. Arra gyanakodtak, hogy itt egyfajta ellen-újságírószervezet jön majd létre, ami akár egzintenciális problémát is okozhatott volna a MÚOSZ-nak, bizonyos privilégiumok elvesztését. Itt nem nagy dolgokról volt szó általában, inkább olyan apró, a MÚOSZ bürokratikus irányitói által birtokolt, a korabeli rendszerre oly jellemző privilégiumokról, mint a gépkocsi-kiutalások, vagy a balatoni nyaralások elosztása. Nyilván egy konkurrens szervezet megjelenésének nem örültek volna.
