Újabb Kennedy bukkant fel az amerikai belpolitikában, junior John F. Kennedy az USA-elnöki székre pályázik. Bogár László közgazdász professzornak tett föl kérdéseket a Gondola.
– Professzor úr, Kennedy elnök 1961-ben fogalmazta meg: „Az egész világon szembe kell néznünk egy masszívan egységes és könyörtelen összeesküvéssel, amely elsősorban rejtett módszerekkel növeli a befolyási övezetét: beszivárgással a megszállás helyett, felforgatással a választások helyett, megfélemlítéssel a szabad döntés lehetősége helyett, inkább éjszakai gerillákkal, mintsem katonákkal nappal.” A politikust két éven belül nyilvános kivégzésben részesítették. Az Ön teóriája a háttérhatalomról feltűnően hasonlít a 62 évvel ezelőtt körvonalazotthoz. Óvatosan közlekedik-e emeletes nyomdaépületek közelében?
– J. F. Kennedy a XX. század történelmének egyik legrejtélyesebb figurája. Dúsgazdag és befolyásos család tagjaként gondtalan jólétben élhette volna életét, de végül is fiatalon egy feltehetőleg örökre feltáratlanul maradó merénylet áldozatává vált. És ha már be is lépett a nagypolitikába, nyugodtan követhette volna azt a logikát, miszerint az Amerikai Egyesült Államok elnöke valójában csak egy hajtószíj.
Személyén keresztül a globális hatalmi törekvések jutnak érvényre, és az elnöknek csak az a szerepe, hogy globális megbízóinak engedelmeskedve, de azért hitelesen, mármint a választók számára „eladható” módon tegye a dolgát. Valahogy úgy, mint a magyar népi bölcsesség mondja, szabad ember vagyok, szabadon azt teszem, amit szabad. Nagyon nehéz lenne pontosan azonosítani, hogy miért hívta ki maga ellen a sorsot, és szegült szembe meggondolatlanul a világot, és benne egy amerikai elnök „feladatait” is meghatározó erőkkel. Nem hihetjük komolyan, hogy ne lett volna tisztában tetteinek lehetséges következményeivel.
A teljes anyag.
Kép: wikipedia