Irodalomtörténeti mérföldkő: Balassi Bálint 29 költeménye a halála óta eltelt bő négy évszázad óta most először arab műfordításban is olvashatóvá válik, mintegy félmilliárd ember előtt nyílik ki a költőóriás által alkotott irodalmi kincs.
„Az utóbbi években elég sok magyar verset ültettem át arab nyelvre Petőfi Sándortól, József Attilától, Kosztolányi Dezsőtől, a Balassi-kardos Lövétei Lázár Lászlótól, Vörös Istvántól. Tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy Balassi költészetének a fordítási folyamata a legnehezebb, a legbonyolultabb, és a legtöbb időt veszi igénybe” – írja esszéjében Abdallah Abdel-Ati Abdel-Salam Mohamed Al-Naggar kairói művész. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztőe.
– Mester, miért fontos, hogy Balassi Bálint költészetét négy évszázad eltelte után versfordításaival bevezesse az arab irodalom kincstárába?
– A 16. századi magyar reneszánsz költőóriás költészetének bevezetése az arab irodalom kincstárába elég későn indult, vagyis jött létre a nem kedvező körülmények miatt. Mindenesetre, jobb későn, mint soha. Jó, hogy most sikerült átültetni Balassi verseit arab nyelvre. Visszatérve a kérdésre, igen fontos lehet több szempontból is.
A teljes interjú.
Kép: Abdallah Abdel-Ati Abdel-Salam Mohamed Al-Naggar – elte btk