Bohózatba fulladt az EU energiapolitikája

2 mins read

Megkezdi az áramtermelést Európa legnagyobb atomreaktora Finnországban. Lóránt Károly közgazdásznak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Lóránt úr, megkezdi a kereskedelmi áramtermelést a finnországi Olkiluoto 3 (OL3) atomerőmű, Európa legnagyobbika – jelentette be szombaton az üzemeltető társaság, a Teollisuuden Voima (TVO). Ugyanakkor szinte egyidejűleg állítják le Németországban az utolsó két atomerőművet, amely még működött. Miképpen fulladt bohózatba az EU energiapolitikája?

– Nyugat-Európa, elsősorban a német szélsőbaloldali mozgalmak hatására, amelyek közé a Zöldeket is kell sorolni, fokozatosan irracionálissá vált. A német zöldek először még az atomháború ellen küzdöttek, de amikor ennek veszélye csökkent, az atomerőműveket vették célba, mégpedig úgy, hogy nem is tettek különbséget a maghasadáson alapuló (urán alapú) atomenergia termelés és a fúziós energiatermelés megvalósítására irányuló kísérletek között.

Olvass tovább

Az úgynevezett „demokrácia” után

1 min read

Az önmagát „a demokrácia mintaállamaként” hirdető atlanti képződményben egy elnökválasztást sem tudnak lebonyolítani csalás nélkül.

Ahhoz, hogy demokráciaként ismerjünk el egy-egy berendezkedést, a minimum az lenne, hogy a legfőbb vezető megválasztása tiszta körülmények között zajlódjon. A választás eredményét mindenki ismerje el: a vesztes is.

Vannak ilyen országok, egyébként hazánk is közéjük tartozik.

Olvass tovább

Szovjet minta: „Béke”-keretből háborút pénzel az EU

2 mins read

Volodimir Zelenszkij és környezete tavaly legalább 400 millió dollárt sikkasztott el az üzemanyag vásárlásra szánt amerikai pénzekből – állítja legújabb írásában Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró. Hersh a blogján megjelent írásában amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozik, akik azt állítják, hogy ráadásul Kijev Oroszországtól vásárolja az üzemanyagot fantomcégeken keresztül, amelyek egy része Lengyelországban, Csehországban vagy éppen olyan adóparadicsomokban vannak bejegyezve, mint a Kajmán-Szigetek – írja a sajtó. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Főszerkesztő úr, Afganisztánban több milliárd dollár segély tűnt el a helyi elit kezei között az ország 20 éves amerikai megszállása során. Miért tudjuk, hogy Washington is, Brüsszel is süketnek, vaknak tetteti magát a jövőben is?

– A kettős mérce tipikus bizonyítéka ez is. Ha Amerika protezsáltjai lopnak, az nem korrupció. Ha azonban az ellenfelei, akkor fel kell lépni ellenük. A korrupció elleni küzdelem mára a politikai harcok, a politikai leszámolás egyik fontos eszközévé vált, ami eleve akadályozza e métely megfékezését.

Olvass tovább

Gyurcsányi igazmondás buktatta le az EU-t

2 mins read

„Valójában az unió azt mondta, hogy akkor kaptok pénzt, mármint Magyarország, ha fölszámoljátok a NER-t” – ismerte el Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke egy rádióinterjúban. Galló Béla politológusnak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Galló úr, Gyurcsány Ferenc lebuktatta az Európai Unió agyonfizetett politikusait egy rádióinterjúban: kiderült, hogy a demokráciát megkerülve az „elit” titokban adott feladatot egy magyarországi pártnak. Miért tudjuk, hogy Brüsszel ebben az ügyben (is) majd süketnek tetteti magát?

– Gyurcsány politikai szövegeit mindig fenntartásokkal kell kezelni, hiszen tőle magától tudhatjuk, hogy bármely napszakban, skrupulusok nélkül kész a hazugságra, amennyiben neki az a hasznos. Amit mond, azt mindig minimum kettővel, de inkább hárommal-néggyel érdemes elosztani. Ugyanakkor az EU főáramú „demokratikus elitje” tényleg sokat „fektet” abba, hogy az évek óta folyamatosan nagy többséggel nyerő, szuverén magyar kormányt megbuktathassa. De egy krónikusan gyenge ellenzéki térfélen vajon kinek érdemes pénzt adni?

Olvass tovább

A Költészet napja 2023

2 mins read

A költészet a szellem és a lélek mezsgyéjén Istent kereső kíváncsiság – rögzíti a Rímek szablyaélen című kötet előszava. A költészet ott van, ahol a Nap és a tenger összeér – vázolja a Toll és szablya című kétnyelvű antológia bevezetője.

Szavakkal való hatáskeltéssel próbálkozik sok poéta ma is, amikor főleg a képi világ borítja el az emberi elméket.

Olvass tovább

A végváriság XXI. századi felragyogása

2 mins read

Szigetváron olyan nemzeti emlékhely kialakítása történt meg, amely hirdeti, hogy 1566 szeptemberében itt, ezen a helyen estek el Zrínyi Miklós és mártírtársai – fogalmaz Salamon Ferenc szigetvári várkapitány. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Várkapitány úr, a végváriság a magyar művelődés fényes értéke. Miért érezzük ezt nélkülözhetetlennek a XXI. században is?

– A nemzeti tudat formálódása, esetleges átalakulása egy jó dolog, ha az olyan megújulást hoz magával, amely a történelmi múltra épül. Én személy szerint úgy látom, hogy ebben a tekintetben bizony kisiklottunk. Egy több évtizedes folyamatról beszélek, amelynek lényege, hogy a szociális, társadalmi és technikai jellegű változásokra, behatásokra nem sikerült lényegi, hatékony válaszokat adni. Hőseink, akiket példaként állíthatnánk a fiatal nemzedékek elé, kikoptak a köztudatból.

Selejtes nyugati politikusok okozzák a bajokat

3 mins read

„Itt nem valóságos probléma megoldásával, hanem politikai célokat szolgáló hisztériával van dolgunk” – írja a klímahisztáriát taglaló cikkében Lóránt Károly közgazdász. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Lóránt úr, mit ért azon, hogy „politikai célok”? A klímahisztéria keltése hogyan szolgálja a hatalom megragadását és gyakorlását?

– A történelem már sok példát hozott arra nézve, hogy ideológiák jegyében egyes társadalmi csoportok, vagy országok felhatalmazták saját magukat, hogy nézeteiket, de ezzel együtt hatalmukat is másokra kényszerítsék, ennek legutóbbi példája az Egyesült Államok „demokrácia” exportja. A zöld aktivisták esetében sem környezetvédelemről, hanem egy ideológiai hadjáratról van szó, amelynek Al Gore 2006-os elnökválasztási kampánya adott nagy lendületet. Mivel ezek az aktivisták nem választott, hanem a háttérhatalom által finanszírozott civil szervezetek, nem vonhatók felelősségre a tetteik miatt, ugyanakkor óriási nyomást gyakorolnak elsősorban Németországban a kormányokra, akár benne vannak a kormányban, akár az utcán politizálnak.

Olvass tovább

A robotok hatalomátvételének mítoszai

21 mins read

Napjainkban a munka világát illetően több, egymással gyakran élesen szembenálló fejleményektől félnek a szakértők. Az egyik szerint a demográfiai apály miatt hamarosan nem lesz elegendő aktív dolgozó, hogy befizetéseikkel eltarthassák a sokáig élő nyugdíjasokat, a másik vízió szerint azonban éppen fordítva, az egyre jobban terjedő és egyre hatékonyabb  mesterséges intelligencia kiszorítja az embereket a termelésből, és akkor mit tudnak azok csinálni?

A következőkben ezt a két egymással szembenálló elképzelést fogjuk részletesebben megnézni és a lehetséges megoldásokat felvázolni.

  1. A nyugdíjhelyzet egyik oldala: kevés a dolgozók száma és ezért nem lesz elég befizető a nyugdíjkasszába

Olvass tovább

Borrell, a békeharcos

4 mins read

Az Európai Uniónak a globális biztonság és védelem szereplőjévé kell válnia – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben kedden. Galló Béla politológusnak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Galló úr, az Európai Unió gazdasági szervezet, Borrell katonaivá akarja alakítani. Hogyan fékezhetik meg a tagállamok a főképviselőt?

– Borrell úr kissé előreszaladt, amikor a szokásos brüsszeli rébuszokban fogalmazva katonai uniót sejtet. Róla egyébként, nem is olyan régen, volt már szó ezeken az oldalakon. Akkor azt mondtam, hogy ő a föderatív fősodor egyik csúcsbürokratája, ezt most bővíteném. Egyben a Biden-adminisztráció egyik szócsöve, Washington „üzenő füzete” is, hiszen az uniós főáram egésze magára húzta ezt a kiszolgálói szerepkört. Evvel az EU „stratégái” gazdaságilag lépésről lépésre gyengítik az uniót, miközben verbálisan persze roppant „önállónak, kreatívnak” mutatkoznak.

Olvass tovább

Kurucos magyarok és bolsevik globalisták

6 mins read

Évek óta folyik a harc a kurucos gerincű magyarok és az Európai Unió bolsevik mentalitású, birodalmi gondolkodású politikai elitje között. Az ukrajnai háború  keményebbé, élesebbé tette  ezt a küzdelmet, ami már a világ újrarendeződésének részévé vált.

Az Orbán Viktor  vezette magyar kormány, a  magyar társadalom egyfajta kovászává  vált a  nemzeti függetlenségükhöz ragaszkodó országok, népek közösségének. Az Európai Unió, az USA Globalista Birodalom vazallusaként már nem is titkoltan a magyar miniszterelnök „fejét” akarja, és egészpályás letámadást folytat a törvényes magyar kormány ellen. Politikai, gazdasági, pénzügyi zsarolással, bírósági eljárásokkal, kötelezettségszegési indítványokkal, pénzmegvonásokkal, a társadalmi rend ideológiai támadásával és más eszközökkel gyakorol nyomást Magyarországra.

Mindhiába.

Olvass tovább

A hun szobra a kunhalmon

2 mins read

2023. március 25-én avatják fel Attila hun király fából készült mását, az alkotást a szolnoki Beke Pál halmára helyezik. Pallainé Matúz Violát, a rendezvény szervezőjét, a Hétszínvirág Kft ügyvezetőjét kérdezte a Gondola képvisletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Igazgató asszony, miért fontos, hogy másfél ezer évvel korábbi magyar hősök emlékét tartsuk elevenen?

– A magyar hősök kiemelt történelmi egyénisége volt Attila királyunk, aki egy tudatos, bölcs, szelíd, de mégis erős, hatalommal rendelkező, mindent elérő királyunk volt. Fontosnak tartom, hogy az utókor is emlékezzen őseinkre, mert egy példaértékű király a jövő nemzedéke számára is példaértékű. Úgy érzem kicsit a szakralitás feledésbe merült, most ezzel az eseménnyel feleleveníthetjük a szakralitás visszajövetelét, mert ez egy örök értékű dolog.

Olvass tovább

Bükki bajnokbor a Balassi-kard mellé

2 mins read

A Bükki Borvidék is bebocsátkozott az európai Balassi-folyamatba. Bogácson tartották a XVIII. Balassi-kard borseregszemlét, ezen a Gallay Kézműves Pince Kabar bora lett a győztes. A bogácsi borversenyen is részt vett bírálóként, majd a Balassi Bálint-emlékkard idei átadási ünnepségén, a Központi Papnevelő Intézet Boldog Bogdánffy Szilárd-termében oklevelet nyújtott át a bajnokbor alkotójának az egri hegybíró, Tarsoly József. Őt kérdezte a Gondola.

– Hegybíró úr, miért fontos a Bükki Borvidéknek, hogy valamely csúcsteljesítményével pesti belvárosi rendezvényen, a Magyar Bankszövetség főtitkárának, az Amerikai Nagykövetség kulturális attaséjának, a Szeged-csanádi püspöknek jelenlétében is feltűnjön?

– A Bükki borvidék ismét visszakerült a borfogyasztók térképére! A korábbi pezsgő alapbort termelő borvidék mára Magyarország egyik sajátos, megkülönböztetett borkarakterrel rendelkező bortermőhelyévé emelkedett, ahol olyan ritka kincsek, egyedi szőlőfajták teremnek, mint a Kabar, amely a Bouvier és a Hárslevelű keresztezéséből született.

Olvass tovább

Esztergom a magyar művelődés fellegvára

1 min read

Esztergomi diák szavalta az idén szablyával kitüntetett magyar poéta versét a Balassi Bálint-emlékkard huszonhetedik átadási ceremóniáján a Központi Papnevelő Intézet Boldog Bogdánffy Szilárd-termében. Az Esztergomi Szavalókör tagját, Vajda Zsombort kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Vajda úr, a mai világban miért fontos, hogy magyar fiatalember a minőségi költészet kincseit szavalja nagy közönség előtt?

– Fontosnak tartom a hagyományaink és kultúránk ápolását. Minél szélesebb kör ismeri meg a verseket, minél többen hallgatják és olvassák magyar költőink poémáit, a magyar emberek műveltsége így gazdagodik. Ha kiállok a színpadra, szeretném ezeket az értékeket átadni a közönségnek.

Olvass tovább

Gyógyíts anélkül, hogy ártanál

2 mins read

Az 1848-as forradalom 175. évfordulóján a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozat kitüntetést kapta dr. Béres József vegyész, a Béres Gyógyszergyár elnöke a magyar emberek egészségének megőrzését évtizedek óta elkötelezetten szolgáló, a természetes gyógyászati módszereket, illetve az emberi szervezet ellenállóképességének erősítését széles körben népszerűsítő munkája elismeréseként. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Elnök úr, miért jó üzleti szempontból is az, ha a vállalatnak a tudomány adja az egyik gazdasági erejét?

– A Béres Gyógyszergyár üzleti célpontja az ember egészségének szolgálata, az életminőség, a minőségi emberi élet feltételeinek javítása. Amikor életről és egészségről beszélünk, annak megközelítése nem lehet elsődlegesen üzleti szempontú, hanem az erkölcs oldaláról közelíthető csak meg.

Olvass tovább

Magyar film sikere világszerte

2 mins read
A RED FAUST /Mindszenty/ című magyar játékfilm a jelentős EASTERN EUROPE AWARD nemzetközi filmfesztiválon /Bukarest/ elnyerte a legjobb színészi alakítás díját – Lux Ádám Mindszenty szerepében- és rendkívül érdekes módon a legjobb produkciós dizájn díját a felvétel helyszínéül szolgáló Terror Háza Múzeum.
A filmet tizenkét éve Pozsgai Zsolt rendező tévéjátékként készítette el, majd decemberben jelentős filmfejlesztésekkel játékfilmmé alakította. Ez a film RED FAUST címen január óta vesz részt fesztiválokon, azóta New Jerseytől Sri Lankáig számos fesztiválon bizonyult a legjobb filmnek.
A film döntőbe került a világ legnagyobb keresztény filmfesztiválján is, a floridai Orlandóban, ahol május 2-6 között rendezik az idei fesztivált,  a rendező is meghívást kapott.

Olvass tovább

Itt őrt kellett állni és őrt kell állni mindenkor

41 mins read

– felvidéki beszélgetés a 80 éves közéleti íróval, Máté Lászlóval – 

Dr. Máté László tanár, népművelő, kultúrdiplomata, pedagógiai író, meseíró. 1942. november 22-én  Felvidéken, egy szilicei parasztcsaládban látta meg a napvilágot. Ez a falu akkor Magyarországhoz tartozott. 

Munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével és 2009-ben Czine Mihály-díjjal jutalmazták.

Olvass tovább

A bankvilág konzervativizmusa és Balassi

4 mins read

Harmincnyolc Balassi-verset ültetett át angol nyelvre Peter V. Czipott amerikai műfordító. A Kaliforniában élő irodalmár az idei Bálint-napon Budapesten a 27. kardceremónián vehette át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. A szablyát Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára nyújtotta át, őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Főtitkár úr, az idei kardceremónia a Központi Papnevelő Intézet Boldog Bogdánffy Szilárd-termében került sorra, s ebben a keresztény környezetben jelen volt, sőt magyarul köszöntést is mondott Shawn Kobb, a budapesti Amerikai Nagykövetség kulturális attaséja. Az ilyen tartalmú hírre a XXI. század harmadik évtizedében miért kell figyelmeznünk?

– A diplomácia protokoll az egyik legkifinomultabb szabályrendszerrel bír, így minden szónak, gesztusnak jelentősége van. A külföldre akkreditált magyar diplomaták igen magas szinten beszélik a fogadó ország nyelvét, ez teszi azt lehetővé, hogy a fogadó nép kultúráját, szokásait, gondolkodásmódját mélyebben megértsék, mely a sikeres együttműködések és egymás megértésének az alapja.

Olvass tovább

Nagy magyar nők napja: Boldog Gizella

2 mins read

Első királynénk, bajor herceglány, boldog Gizella a nagy magyar királyi feleségeink egyike. Prokopp Mária művészettörténész professzort kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Professzor asszony, Boldog Gizella királynénk, a királyságunkat megalapító Szent István feleségének mi a legmaradandóbb alkotása mai nemzedékek számára?

– Szent István királyunk feleségét, Gizella bajor hercegnőt, Nagy Károly császár egyenes ági leszármazottját, II. Ottó császár unokatestvérét István számára az Édesapjának, Géza fejedelemnek (972-997) a jeles bel- és külpolitikai eredményei érdemelték ki. A házasságkötés 995-ben történt, amikor István még trónörökös volt. Tehát közösen készültek fel a hatalom átvételére 997-ben, és az 1000-ben történt Király-koronázásra, amely Magyarországot felemelte az Európai Nagyhatalmak sorába.

Olvass tovább

Balassi betör az angolszász irodalmi életbe

3 mins read

Harmincnyolc Balassi-verset ültetett át angol nyelvre Peter V. Czipott amerikai műfordító. A Kaliforniában élő irodalmár az idei Bálint-napon Budapesten a 27. kardceremónián vehette át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mester, mennyire tekinthető mérföldkőnek a magyar irodalomtörténetben a Toll és szablya – The Pen and the Sword című, a Kairosz által kiadott kétnyelvű verseskötet, ha azt nézzük: az eltelt négy évszázadban alig pár Balassi-költeményt fordítottak le a világ legelterjedtebb nyelvére, s most az Ön munkája révén a költőóriás életműve betörhet az angolszász irodalmi életbe?

Olvass tovább

1 … 5 6 7 8 9 … 15