Felejtésre építő hazugságpolitika

3 mins read

„Baloldalinak lenni azt jelenti, hogy nemet mondunk arra a politikára, amely a multinacionális cégek érdekeit szolgálja, és a milliárdos oligarchák adókedvezményeire épül ahelyett, hogy arra költene, ami valóban számít: könnyebbé tenni a magyar emberek életét” − mondta Dobrev Klára, a volt gyurcsányi feleség, ma pedig szélsőbaloldali vezető. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében a Présház főszerkesztője.

− Szerkesztő úr, kifejezetten a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányzat idejére volt jellemző, hogy a hatalom egyértelműen a bankoknak, a nyugati tőkéseknek, repülőtér-vásárlóknak kedvezett. Az azóta eltelt 20-16 év mennyire lehetett elegendő arra, hogy a társadalom elfelejtse a baloldali társadalomrombolást?

 

− Elfogadott nézet, hogy az emberek politikai-közéleti emlékezete rövid, és sokan már azt sem tudják, mi történt néhány héttel korábban. Számos erre utaló jelet látunk, azonban ez a megállapítás a választópolgárok nagyobb hányadára nézvést mégsem lehet igaz, mert az Orbán-kormány, meggyőző többséggel, zsinórban, a negyedik ciklusát tölti a magyar parlamentben. Szép számban vannak tehát olyan választók, akik nagyon is emlékeznek a baloldal társadalomromboló időszakaira, és arra, hogy 2010 óta mi mindent kellett helyrehoznia az Orbán-kormánynak.

 

Olvass tovább

Brüsszeli páholy

4 mins read

Azok az értékek, amelyek a magyarságot a Kárpát-medencében eddig megtartották, Európában támadás alatt állnak. A keresztény egyházak és a keresztény vallás, valamint az európai nemzeti államok mindenhol politikai, gazdasági, pénzügyi és lélektani támadás alatt állnak – fogalmazott a Felvidéken Kövér László, a magyar törvényhozás elnöke. Homa János újságírónak, az Agria főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében a Présház főszerkesztője.

– Főszerkesztő úr, Kövér László szavai fölidézik azt a szabadkőműves gyűlölködést, amely az 1910-es években a nagy háborúhoz, majd ahhoz a Versailles-washingtoni „békerendszerhez” vezetett, amely két évtizeddel később Hitler hatalomra jutását okozta. Ez a szörnyű történelmi tapasztalat miért nem tudja megállítani a nyugati politika további lezüllését?

 

– 1911-ben Huszár Károly, későbbi miniszterelnök tette szóvá a világot behálózó szabadkőművesek ügyét. A parlament ülésén többek között az alábbiakat mondta: „a szabadkőmívesség ebben az országban nem egyéb, mint egy politikai testület, egy a parlamentben külön még nem organizált pártszervezet, de egy kint a társadalomban titkosan működő államveszélyes párt. […] abban rejt az államra nézve a szabadkőmívesség veszedelmet, hogy a protekcionizmus segélyével befolyást szerez a közigazgatásra, az igazságszolgáltatásra, a parlamentre. […] az urak titkosan, a közvélemény által nem ellenőrizhető módon nyúlnak bele az állami, a társadalmi és a gazdasági életbe, ez ellen a jogegyenlőség nevében mindenkinek tiltakoznia kell. […]

Itt tart ma az EU

2 mins read

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: az uniós költségvetés-tervezetben címzetten 88 milliárd euró jut Ukrajnának és még 190 milliárd uniós csatlakozásra, mivel pedig a következő hét évben az Európai Bizottság csak Ukrajna csatlakozásával számol, a tervezetben 190 plusz 88 milliárd euró áll Ukrajna rendelkezésére. Ez körülbelül a költségvetés egynegyede. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében a Présház véleményportál főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, egy nagy kontinentális szervezet elképesztően ésszerűtlen döntéseket hoz. Vélhetően érdekeltség bújik meg a háttérben. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a furcsa érdekeltségek – korrupciók – időnként kiderülnek, a lebukottak azonban sorra büntetlenek maradnak. Miért nem tudnak ezen változtatni egy nagy kontinentális szervezetben?

 

– Az Európai Uniónak egyre több kárt okoznak a rossz döntések. Az egész képződmény – parlamentjével és bizottságával együtt – olyan, mint egy, a kapitány hibájából zátonyra futott óceánjáró, amely süllyedni kezd és már képtelen jó irányba haladni. Az utasok egy része érzi, hogy nagy a baj, de a többség ezt még nem látja, és elhiszi a kapitánynak, hogy minden rendben, nemsokára célba érnek.

NATO-arzenál

1 min read

Oroszország továbbra is a NATO-t tartja a nemzetbiztonságát fenyegető legfőbb veszélynek – közölte Szergej Sojgu, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára a Kommerszantban megjelent interjújában.

A tábornok adatokat közölt az Észak-Atlanti Szervezet harci képességéről: 4 millió katonája van, több mint 50 ezer tankja és páncélozott harci eszköze, több mint 7 ezer harci repülőgépe, és 750-nél is több hadihajója.
Olvass tovább

Emléktáblát avattak Sülyi Károlynak Rákócziújfaluban

5 mins read

Szíki Károly írja egyik könyvében: Sokra becsült művészbarátomról írtam, mert sokra hivatott volt és sokan sokra becsülték. Kiváló képességénél, hangadottságánál csak kiváló jelleme volt figyelemre méltóbb. Sosem mondott nemet, sosem követelt, kért, mindenkor alázatos volt az adakozásban, az ingyenes szolgálatokban. S mert Földváron és körzetében akart valamit megteremteni, nagyon magával ragadott. Erdélybe egy szóra jött, ha kértem és így együtt szolgáltuk – minden tiszteletdíj nélkül – elszakított magyarjainkat. Sok tervünk volt, amiket el is indítottunk, amit fél évvel ezelőtt kezdődött nagyobb betegsége lelassított, majd a január 13-án bekövetkezett halála fekete pecsétet tett rá.

A búcsúztatását követő összejövetelen megfogalmazódott: Karcsi emléke nem múlik el, mert volt, aki emléktáblát készít számára, valaki fát fog ültetni Rákócziújfaluban, s egy kollégája pedig emlékkoncert szervezésébe kezd.

Olvass tovább

Erkölcsileg lenullázta magát az Európai Parlament

1 min read

Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. Kövesdi Károly Európa-érmes újságírónak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében a Présház véleményportál főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 553 képviselő szavazott. A bizalmatlansági indítványt 175-en támogatták, 360 képviselő ellenezte és 18-an tartózkodtak. Milyen bizonyítványt állít ki ez a szavazati arány az Európai Parlament erkölcsiségéről, ha tudatosítjuk: az évszázad legnagyobb korrupciójának gyanúja alatt nyög az, akit posztján hagytak?

Olvass tovább

Leyen rémuralma

2 mins read

Az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány szélsőségesek legrégibb kézikönyvéből származik – jelentette ki Ursula von der  Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Strasbourgban. Bánó Attila publicistát kérdezte a Gondola.

− Szerkesztő úr, a politikai ellenfél szélsőségesnek címkézése valóban régi kézikönyvből, az SZDSZ kockásfüzetéből származik. Az SZDSZ megbukott. Mi várhat Leyenre?

− Igen, a módszer ismerős. Az EB elnök asszonyára jellemző az ellenfelekkel szembeni kérlelhetetlen szigor, a keménység és a rosszindulat. Szerinte a bizalmatlansági indítvány benyújtói szélsőségesek, de akik például az unión kívüli, háborúban álló, Zelenszkij diktatúrájától is szenvedő Ukrajnát támogatják, azok demokraták. Azért említem példaként Von der Leyen Ukrajna-politikáját, mert jól tükrözi azt a rá jellemző képmutató felfogást, amely más téren is megmutatkozik.

Miért hasonlít a liberális demokrácia a kommunizmusra?

2 mins read

„..ha Magyarország háborút akar az EU-val, hát kapjon egyet” – írta az EUobserver című brüsszeli sajtótermék hazánkat hisztérikusan támadó alkalmazottja. Erről kérdezte Homa János újságírót, az Agria főszerkesztőjét a Gondola képviseletében a Présház véleményportál főszerkesztője.

– Főszerkesztő úr, a kommunizmusban és az úgynevezett „liberális demokráciában” több ijesztő hasonlóság is van. Az egyik, hogy mindkettő a társadalmi berendezkedés csúcsának képzelte, illetve képzeli magát. Az első 150 millió halottal, benne több mint húszmillió GULÁG-halottal járt. Miért ijedünk meg a másiktól?

– Ismeretes, hogy a német–amerikai filozófus, szociológus, politológus, Eric Voegelin rokonságot látott a liberalizmus, a demokrácia és a kommunizmus között. A politikai filozófia amerikai tudósa Leo Strauss szerint a liberalizmus egyetért a kommunizmussal a végcélban – azaz az univerzális, osztály nélküli társadalomban, vagy még pontosabban az univerzális és homogén államban –, nem ért azonban egyet az ahhoz vezető útban…

Olvass tovább

Az EP-gépezetet a moszkvai politbüróhoz hasonló testület irányítja

2 mins read
Borítékolható, hogy Ursula von der Leyennek a haja szála sem görbül. Még csak „megrovásban” sem részesül. A Patrióták és az ECR frakciót bármikor leszavazza a gépezet, amelyet a moszkvai politbüróhoz hasonló testület irányít – leplezi le az EU-szélsőséget Kövesdi Károly.

Jövő heti plenáris ülésének hétfői munkanapán vitát tarthat, csütörtökön pedig szavazhat az Európai Parlament Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen beadott bizalmatlansági indítvány ügyében – közölte az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán szerdán. Kövesdi Károly Európa-émes újságírónak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében a Présház véleményportál főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, a bizalmatlanági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését Gheorghe Piperea, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójához tartozó Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) európai parlamenti (EP-) képviselője kezdeményezte, bírálva Ursula von der Leyent a Pfizer gyógyszeripari vállalat vezérigazgatójával a koronavírus-járvány idején, az oltóanyagok beszerzéséről váltott szöveges üzenetek átláthatóságának hiánya miatt. Itt hatóságnak kellett volna bűnügyi eljárást indítania.

Olvass tovább

Mitől züllött le ennyire az Európai Unió?

2 mins read

A balliberális indulatok láttán valóban elhihetjük, hogy ezek az elvetemült figurák akár katonai erővel is nyomást gyakorolnának ránk, csak hogy megtörjenek és engedelmes brüsszeli lakájokká változtassanak bennünket – fogalmaz Bánó Attila.

 

Mindent be kell vetni Magyarország megtörésére. A pénzek visszatartását, bírósági eljárásokat, vizsgálatokat, nyilvános megalázást, és bojkottot is – írta egy, az Európai Unióhoz tartozó „független radikális” lap. Bánó Attila publicistát kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

− Szerkesztő úr, mitől züllött le ennyire az Európai Unió: sajtója a megtörést, a jogi gengszterizmust és a nyilvános megalázást is a demokrácia részének tekinti, ezek bevetését sürgeti?

− Az említett „független” brüsszeli hírportál, nevezetesen az EUobserver, a nyugati fősodratú sajtó részének tekinthető. E sajtónak óriási szerepe van az ottani közgondolkodás alakításában, a Magyarországról alkotott torzkép terjesztésében.

A hadiipar korrumpáltjai szavaznak a háborúra

2 mins read
Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, amit Trump mondott, hogy az ukrán vezetők az Ukrajnának adott támogatások egyharmadával sem tudnak elszámolni, mert abban a korrupt országban a pénz nagyobbik részének lába kelt.

Huszonhat európai uniós tagország állam-, illetve kormányfője szerint az Európai Bizottságnak fel kellene gyorsítania Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát – derül ki a vezetők csütörtöki brüsszeli tanácskozásáról közzétett zárónyilatkozatból. Homa János újságírónak, az Agria főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Főszerkesztő úr, a 26-ok megerősítették, hogy az EU folytatja Ukrajna katonai, gazdasági és diplomáciai támogatását, különös tekintettel a védelmi képességek fejlesztésére. Ez a szépen hangzó szöveg több tízezer ukrán és orosz fiatalember halálba küldését jelenti. Jól fizetett, diplomás embereknek hogyan nem lehet magukhoz való eszük?

Második és harmadik űrhajósunk magyar szellemi kincset emelt magasba

3 mins read

„Egynek minden nehéz, soknak semmi se lehetetlen” – idézte Széchenyi Istvánt a harmadik magyar űrhajós, Kapu Tibor a kozmoszban. Cs. Varga István irodalomtörténésznek tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.  

– Tanár úr, a második magyar űrhajós, Simonyi Károly magyar egyetemisták kérésére magyarul szólalt meg a nemzetközi űrállomáson, és Madách Imrét idézte. Kapu Tibor most Széchenyi István gondolatát ragyogtatta föl az amerikai űrhajóban. Miért különleges ez az öröm nekünk, magyaroknak?

 

– Charles Simonyi (Budapest, 1948. szeptember 10.) Születési nevén Simonyi Károly szoftverfejlesztő, a szándékorientált programozás (Intentional Programming, IP) kutatója, aki második magyarként kétszer is járt a világűrben. Tévedés, tudatlanság, végső soron oktalanság a nevét kihagyni a magyar űrhajósok névsorából. Nem egyszerű űrturista, hanem a harmadik kiképzett magyar űrhajós Farkas Bertalan és Magyari Béla után. 2007. április 9-én este először hangzott el magyar beszéd a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről. Charles Simonyi a magyar egyetemistákkal magyarul folytatott kommunikációt…

A XXX. Szent László-vacsora – Rádióinterjúval!

2 mins read

A mostani politikai feszültség sokban hasonló a Szent László-korabeli zavarokhoz – hangzott el a XXX. Szent László-vacsorán, egy budai étteremben.

budapesti értelmiségiek által megtartott szakrális emlékezésen a kilenc évszázaddal ezelőtti bonyodalmakat jellemezve megfogalmazódott, hogy a szent uralkodónak számolnia kellett a barbárokkal, Bizánccal, a Szentszékkel és a megkoronázott király, Salamon mögött gyülekező germánokkal. Mindamellett 18 éven át tartó uralkodása alatt megerősítette az oszágot, és olyan emléket hagyott hátra, amelyből erőt meríthetett az őt szentté avattató III. Béla, majd az Anjou-házi Károly Róbert is.

Olvass tovább

Miért tagadja le a hivatalosság Simonyi Károly magyar űrhajóst?

1 min read

Büszkék vagyunk arra, hogy 45 év után újra van magyar ember 15 millió magyar képviseletében a világűrben” – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter. Bánó Attila publicistát kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

− Szerkesztő úr, miért tagadhatja le a hivatalosság azt a Budapesten született Simonyi Károlyt, aki második magyarként kétszer is járt a világűrben? Ő volt a Nemzetközi Űrállomás eddigi ötödik és hetedik űrturista-látogatója, és első űrutazása után azonnal Budapestre jött sajtótájékoztatót tartani.

 

− Azt hiszem, nem annyira tagadásról, mint inkább némi zavarról van szó. Az első magyar űrhajós neve ismert, ő Farkas Bertalan vadászpilóta és űrkutató, aki az Interkozmosz program keretében utazott az űrbe, 1980. május 26-án. Kapu Tibor, a HUNOR Magyar Űrhajós Program során kiválasztott és a Kennedy Űrközpontból most felküldött kutatóűrhajós ugyanúgy hivatásos űrhajósnak tekinthető, mint Farkas Bertalan.
Olvass tovább

A korrumpáló vezérkar mindig rátalál a neki megfelelő emberre

3 mins read
A háborúkat erőltető háttérhatalom pénzéhségbe beleőrült figurái gyakorlatilag felelősségre vonhatatlan, minden hájjal megkent egyedei az emberiségnek, akiknek nem számít az emberi élet – fogalmaz Kövesdi Károly.

Annak érdekében, hogy a NATO erősebb, igazságosabb és ellenállóbb szövetséggé váljon, a tagországok új, jelentős védelmi beruházási tervet fogadtak el, amelynek keretében a védelmi beruházások arányát várhatóan a GDP 5 százalékára emelik – közölte a NATO-főtitkár, Mark Rutte holland bukott miniszerelnök. Kövesdi Károly Európa-érmes újságírót kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház véleményportál főszerkesztője..

– Szerkesztő úr, az az eszelősség, amely a NATO-központban dúl, egyértelműen jelzi: erős az érdekeltség a hadiipar felpumpálásában. A bankok miért nem akarják leleplezni azokat a politikusokat, akiknek – esetleg rokonuknak – valamely bankszámlájára hatalmas pénzek ömlenek hadiipari forrásból?

 

– A kérdésben benne van a válasz is: vajon miért dolgoznának maguk ellen? A bankok nélkül nem működne semmilyen nagy lobbi, s ebben természetesen összefonódnak az érdekek.

Költő a viharos dzsungelben

3 mins read

„A Napjainkból, Miskolc országos hatósugarú irodalmi folyóiratából, pontosabban annak az 1973-as júniusi szám levonatából, hatalmas botrány keretében kivették a verseimet, mert valaki Debrecenből megírta azt, hogy indexen vagyok egy reakciós partizánakció szervezése és antibolsevizmusom miatt” – idézi fel a múltat Pósa Zoltán Balassi-emlékérmes újságíró Önreflexiók (1948-1973) Vaskori tekercsek a remény országából című Önéletrajzi regényének I. kötetében. A mű a könyvhétre jelent meg az Időjel Kiadónál. A szerzőt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, költeményeinek miskolci kiakolbólítása után miért kellett megírnia a debreceni Egyetemi Élet ifjúsági számában, hogy a kommunisták elvették az emberektől az Isten-hitet?

Most, hogy így fölidéztem az analitikus-visszapillantó, ám alapjában véve szabályos realista prózaepikai munkává stilizált önreflexiós, immár hat részesre tervezett regényfolyamom első kötetében a családom múltját, az ötvenes évek rémkorszakát, majd a kígyósziszegésűn ravasz Kádár korszak puhának, kedélyesnek álcázott, ám nagyon is kemény diktatúráját, hálát adok Istennek, hogy hallgattam Barna Mártára, az immár huszonhat hónapja, 2023. április 20-óta a Mennyországba költözött feleségemre, múzsámra életem egyetlen szerelmére, hogy belevágtam ebbe a nem könnyű feladatba. Ő arra ösztökélt, hogy úgy írjam meg regényünkben a gerincpuhító lágy terror korszakát, hogy megjelenjenek művemben a hatalomirányítás rezdülései, a húzd meg-ereszd meg korszak olykor megengedőbb, máskor bekeményítő szakaszai, s a mi életünk boldog idilljei is.

Olvass tovább

Történelmi időket élünk és még inkább fogunk élni

6 mins read

Háború háború hátán. A globalisták nem férnek a bőrükbe. Nem tettek le a világuralmi álmaikról az amerikai elnökválasztási vereségük után sem. Bármi áron, akár világháború, akár atomháború, akár az emberiség pusztulásának kockázata árán is a világ urai akarnak lenni.

Napjainkban láthatjuk ezt a világpolitikai gyakorlatban, az USA-ban a felhergelt utcai csőcselék egyre terjedő zavargásaiban, az EU brüsszeli diktátorainak egyre gátlástalanabb, jogtipró működésében és az Izrael-Irán fegyveres konfliktusa révén is.

Olvass tovább

A korrupt EU-siserehad kiseprűzése

3 mins read

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy az egész EU döntései holmi kisebbségektől függjenek” – horkantotta Friedrich Merz német kancellár. A szélsőséges politikus a Felvidékre és hazánkra utalt. Kövesdi Károly Európa-érmes újságírónak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, a demokrácia sok szempontból éppen a kisebbségek védelméről szól: a többség ne tudjon eltaposni kisebbségeket. Miért kapunk émelygést Friedrich Merz német kancellár birodalmias gyűlölködésétől?

– Kevés szó esik róla, pedig érdekes lenne elemezni, miért jellemzi egyfajta kettősség a német politikát (és társadalmat). A németek immár nyolc évtizede vezekelnek a második világháború kirobbantásáért és főleg a Holokausztért, de napjainkban már megint (igaz, most demokratikus köntösbe öltöztetve) birodalmi álmokat szövögetnek. És minél gyengébb a vezető, annál nagyobb az étvágy. Merzet csak másodszorra sikerült megszavazni kancellárnak, úgyhogy nem kéne nagyon ugrálnia, a legitimitása elég – finoman fogalmazva – vékonyka, ennek ellenére német-római császárnak képzeli magát. Gondoljunk bele, mekkora skizofrénia bűnbánatban élni évtizedekig, és újra megkívánni a bűnt.

Olvass tovább

Terror Birodalom ellen illúzió a béke

5 mins read

Van, akivel nem lehet békét kötni. Egy terrorszervezetet csak legyőzni lehet, vagy az győz le minket. Napjainkban ilyen alakulat a Globalista Birodalom is (a Hamász, az Iszlám Állam és akad néhány kisebb alakulat is). Ezek elvakult, emberellenes ideológiák (nácizmus, bolsevizmus, radikális iszlám, antiszemitizmus, woke) által vezérelt birodalmi elvű gépezetek a nyílt terrorista diktatúra elvén működnek.

A globalista birodalmi világkormány, világuralmi célokkal fertőzött hatalom  a permanens társadalmi káoszban, fegyveres konfliktusban érdekelt és az ellenfele leigázására törekszik. Sajnos ebben még anyagilag is érdekelt és vele békét kötni illúzió, mert csak a totális behódolást, a teljes kapitulációt fogadja el.

Olvass tovább

1 … 5 6 7 8 9 … 32