A fősodor sajtó a gendert sulykolja

2 mins read

A fősodratú média Ausztriában és Németországban azt sulykolja az embereknek, hogy legyenek woke- és genderpártiak, valamint támogassák a bevándorlást – emelte ki előadásában Richard Schmitt, az osztrák Exxpress AT főszerkesztője és társtulajdonosa csütörtökön Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) médiapiac helyzetével foglalkozó nemzetközi konferenciájának második napján.

Richard Schmitt azt hangoztatta, hogy a mai fősodratú média Ausztriában és Németországban általános iskolásoknak tekinti az olvasókat, amit ők nem szeretnek.

Olvass tovább

Csengey Dénes legendája filmalkotásban

2 mins read

Belehalt a változások akarásába. Ő a rendszerváltozás halottja – e szavak is elhangzanak a Csengey Dénesről készült filmben. Bakos Katalin rendező és forgatókönyvíró egy nagy legendát tett láthatóvá a filmkockákon.

A Tiszapart Média Kft. fölelevenített egy olyan történéssort, amely lényegében máig tart: a rendszerváltozást, annak kezdetét. Balogh László együttműködésével a filmszalagra kerültek többek között a lakiteleki találkozó képei: a híres sátoron belüli jelenések. A művet a napokban mutatta be az M5 televízió.

Olvass tovább

Mindszenty-film sikere Bhutánban és Indiában

2 mins read
A Bhutáni Nemzetközi Filmfesztiválon és két jelentős indiai filmfesztiválon /Kalkutta és Tamil Nadu/ kapta meg első három legjobb filmnek járó díjait Mindszenty Józsefről szóló magyar játékfilm Kautzky Armand és Lux Ádám főszereplésével. 
A film januárban indult el csak a fesztivál körútra RED FAUST címen, eddig összesen 89 fesztiválra hívták meg versenyezni 2023-ra.  A bhutáni és indiai díj rendkívül értékes az alkotóknak, hiszen Mindszenty alakját teljesen más vallási és társadalmi berendezkedésű országban sikerült megismertetni és megszerettetni.

Oroszország vs Nyugat

3 mins read

„Ilyen szintű és intenzitású katonai műveletekkel a modern Oroszország még nem találkozott. Országunk és fegyveres erői ellen ma gyakorlatilag az egész Nyugat lép fel” – mondta Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke az Argumenti i Fakti című lapnak adott, a hírportálon hétfő éjjel megjelent interjúban. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Főszerkesztő úr, Moltke porosz generális már a XIX. században rögzítette, hogy egyik haditerv sem éli túl az ellenséggel való találkozást. Erről miért nem szóltak Putyin elnöknek?

– Putyin ezzel már csak németes műveltsége és a történelem iránti érdeklődése okán is tisztában lehet. Ennek ellenére talán túlságosan ragaszkodott az eredeti elképzeléseihez, és minden áron szerette volna elkerülni a háborút. Az elmúlt közel egy év tapasztalatai alapján tudjuk, hogy miért. Mentségére szóljon, hogy a kihívás nem volt egyszerű. Előbb-utóbb meg kellett oldania az „ukrán kérdést”, ugyanakkor el kellett kerülnie Oroszország gyengülését. Máig látjuk, hogy a politikai szempontok fontosabbak a katonaiaknál, és ez sok mindent megmagyaráz. Ráadásul az is látszik, hogy az orosz hadsereg nem állt készen egy ilyen kiterjedt háborúra, és közben kellett felpörögnie, és Putyin sem igazán tűnik háborús vezetőnek.

Olvass tovább

CLINTEL-levél az ENSZ-nek

8 mins read

Miért nem ismeri fel az ENSZ, hogy napelemekkel és szélturbinákkal megbízható energiaellátást nyújtani műszakilag lehetetlen, gazdaságilag megfizethetetlen, amennyiben nagy kapacitású és olcsó elektromos energiatárolók nem állnak rendelkezésre?

Teljesen egyértelmű, hogy e politika tönkreteszi gazdaságainkat, és milliárdoknak okoz szenvedést.

Olvass tovább

Az elektromos autók valódi ára

7 mins read

A világ ismert kobaltkészletének 80%-a Kongóban található. Kobalt nélkül egyetlen elektromos készülék sem működhetne: Notebook, Smartphone és természetesen a rohamosan népszerűvé váló elektromos autó sem. Egyetlen nagy teljesítményű akkumulátor 15 kiló kobaltot igényel. A nagy kereslet következtében az árak elszabadultak. Jelenleg 1 tonna kobaltért 51 00 US-dollárt fizetnek.

Kobaltot Kolweziben bányásszák ki nagy mennyiségben. Kolwezi, a kobalt világfővárosa, 600 000 lakossal, amely település rémálmokat ébreszt minden látogatóban, mert ott mérhetetlen a borzadájjal és a kapzsisággal szembesül. Aki csak Kongó és kobalt után keres a világhálón, az hátborzongató képekkel találkozik, amelyek nem illeszkednek a tiszta zöld e-autók imázsához.

Olvass tovább

Protestáns küldetés a teremtésvédelem

2 mins read

A teremtett világ megóvását emeli egyik céljává a Kereszténydemokrata Néppárt Protestáns Műhelye. E belső pártszervezet elnökét, Dr. Birkás Antalt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Elnök úr, „Széllyel tündökleni nem látd-é ez földet gyönyörű virágokkal, Mezők illatoznak jószagú rózsákkal, sok színű violákkal” – írta Balassi, a protestánsnak született, felnőttként katolizált költőóriás. Az ő életművét hogyan vonják be a teremtett világ őrzésének szellemi megalapozásába?

– A több nyelven beszélő költő katolizált, de versei részben kötődnek felekezetekhez: egyetemes mondanivalójuk van a haza védelméről, és azokról az érzésekről, amelyek örök témaként fogalmazódnak meg a világirodalomban. Ami a teremtésvédelmet illeti: lesznek tagjaink által írt tanulmányaink a kdnp.hu Protestáns Műhely menüpontjában – később talán füzetünk is. Olyan tanulmányokra gondolok, amelyek témája a teremtésvédelem. Az egyik tanulmány kimondottan Balassi Bálint életművével foglalkozik. A költő alkotásra inspiráló gondolatai által keletkezett kortárs írásmű őrzi azt a szellemi örökséget, amelyet a Balassi Emlékkard átadása is szimbolizál minden esztendőben. Az Emlékkarddal jutalmazott költől életműve példamutató számunkra is.

Olvass tovább

Kabarral Kaliforniában – bükki borsiker

2 mins read
Kabar bor győzött a tavaly decemberi, a XVIII. alkalommal megrendezett Balassi-kard borseregszemlén. A Férfias fajták versenye most először zarándokolt el a Bükki Borvidékre, a kilenc nevező bort Bogácson kóstolták meg a szakemberek. A Gallay Kézműves Pince remekét Borbély Roland alkotta. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Bormester úr, miért fontos, hogy íme: a Bükki Borvidék is egy remekkel tűnjön fel a szélesebb hazai borközönség előtt?
– A Borvidék létét főként a helyi, régión belüli fogyasztás, hírnevét pedig a kiemelkedő pincék kiugró minőségű borai befolyásolják.  A kiváló minőségű borok vonzzák a borvidékre az érdelődő borfogyasztókat.

Pozsgai Zsolt novellája GINA AND ME

25 mins read

A nyomda portása már nevet, amikor meglát. „Valami Lollobrigida keresett, szerintem angolul. Felkapcsoltam a titkárságra. Téged akart, veled akart beszélni.. Mit tehettem volna? Éljenek az elmebetegek is.” Nevet, fogai között ott a reggeli szalonna egy darabkája, most észreveszi, nyelvével ügyesen kipöcköli onnan, egyenesen a portáspult frissen vaxolt oldalára.

A titkárnő már bizonytalan. „Lollobrigida, azt mondta, ő Gina Lollobrigida, és érdeklődik, bent vagy-e.” „A főnök sincs, nem tudtam mit kezdeni vele, angolul is csak pár szót beszélek, mit tudom én, ki ez, mondtam neki, később hívjon vissza.”

Olvass tovább

Demokráciát! Cukorral vagy korbáccsal…

2 mins read

A színes forradalmak lehetővé tették, hogy egy-egy országban a demokrácia lehetőségeinek felhasználásával idegenek vegyék át a hatalmat. Galló Béla politológusnak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Dél-Amerikában, Észak-Afrikában, majd Európa keleti, délkeleti részében külföldről besugárzott propagandával, majd precízen megszervezett színes forradalommal vették át idegenek a hatalmat egy-egy országban. Mindenütt a demokrácia lehetőségét használták ki: a pénzvilág fizetett ügynökei békétlenséget szítottak, majd hasznos idióták tömegével mozgalmat indítva elkergették a demokratikusan megválasztott vezetőket, és átvették a hatalmat. Még a látszatra sem adva: idegen állampolgárokat is ültetve miniszteri, esetleg miniszterelnöki székbe. Fájdalmasan állapíthatjuk-e meg, hogy az általunk vonzónak hitt demokrácia-változat ezzel megbukott?

– Régi, beidegződött gyarmatosítói attitűd, hogy mivel „mi, a Nyugat, mindenekelőtt az USA” vagyunk a fejlettek, ők meg az elmaradottak, tehát neki örülniük kellene, ha utánozhatnak minket. Ha pedig nem utánoznak, akkor rá kell szorítani őket – mindegy milyen eszközzel -, hogy utánozzanak.

Olvass tovább

Kékkőn, az ősi Balassa-fészekben

2 mins read

A szentmise főcelebránsa Nagy András udvardi esperesplébános, a Remény főszerkesztő-helyettese volt, segítői pedig Parák József ipolynyéki esperesplébános, püspöki helynök, valamint a helyi szlovák atya, Jozef Baláž voltak. Az evangéliumban Szent Máté szavai ébresztgették lelkünk alvó állapotát, a két fiúról szóló példabeszédben pedig önmagunkra ismerhettünk – írja a felvidéki Remény című újság.

A szentmise után, a vár múzeumának egyik kis termében agapéra gyűltek össze a jelenlévők. Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke megköszönte a lehetőséget, hogy ezen a történelmi szakrális helyen tarthatták meg a kardok megszentelését. Dr. Csámpai Ottó a Visegrádi Szent György Lovagrend Felvidéki Nagypriorátusának vezetője pedig a múzeum igazgatónőjének, Helena Ferencovának és a helyi plébános úrnak köszönte meg a segítséget.

Olvass tovább

Brazíliában hódít Petőfi

3 mins read

Immár portugálul is olvasható Petőfi Sándor Az apostol című elbeszélő költeménye. A kötet Brazíliában jelent meg, a Paraná Államban lévő Curitiba-ban a Marco Aurélio Schetino de Lima tiszteletbeli konzul által megindított Biblioteca Pannonica sorozat 5. köteteként. A művet Airton Uchoa Neto költő ültette át portugál nyelvre, ehhez a nyersfordítást Pál Ferenc, a portugál nyelv professzora alkotta, őt kérdezte a Gondola.

– Professzor úr, ez idő szerint miért fontos, hogy Petőfi jelen legyen Dél-Amerikában: egy hatalmas területű országban, sok kihívással küszködő BRICS-tagállamban?

– Petőfi költészetünknek világirodalmi mércével is jelentős képviselője, akinek a neve már a XIX. században túllépett határainkon, és műveit többen is lefordították.

Olvass tovább

Reménysugár blackout helyett

29 mins read

A természet- vagy műszaki tudományokban jártas polgárok számára megdöbbentő az ökológiai problémákról folyó naiv vitákat hallgatni a médiában és a Parlamentben, vagy az EU ellentmondásos döntéseit követni.  Gondolkodó polgárok meggyőződése szerint könnyebb a jövő kihívásaival szemben józansággal megbirkózni, mint túlfűtött érzelmekkel.

Természettudományos foglalkozású ember nem tagadója sem a klímaváltozásnak, sem a Föld ökológiai problémáinak. Minden jóérzésű embernek szívügye az emberiség a jövője. De éppen ezért sokakban vetődik fel a kérdés, hogy hatásosak-e egyáltalán a politikusok nagyívű tervei a világ megmentésére?

Olvass tovább

Szent Piroska, Szent László király leánya

9 mins read

Az ortodox egyház avatta szentté, de Piroskát mégis magyar szentként is tiszteljük. Miután édesapja, I. László magyar király meghalt (1077-1095), sokáig Könyves Kálmán udvarában élt (1095-1116).

Piroskát nehéz lépésre kényszerítette  Magyarország érdeke, mert 1105-ben eljegyezték a bizánci trónörökössel, Joannés Komménosszal. Új hazájában át kellett térnie az ortodox vallásra, és nevét szintén ekkor kellett megváltoztatnia: Eiréné (Irén) lett ezentúl; ezt a nevet történetesen anyósa, a Dukas-házbeli Eiréné császárné viselte a családban. 

Olvass tovább

Vége a kényelmes béke korának

4 mins read

Az utóbbi évek erőfeszítéseinek ellenére ma Magyarország Németország után Európa legdemilitarizáltabb állama – jelenti ki Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatótanára. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Somkuti úr, Ön „bődületes, a józan ésszel szembemenő pusztítás”-nak minősíti azt a politikai gyakorlatot, „amely 2010-re egy gyenge expedíciós erővé redukálta a Magyar Honvédséget.” Ezen azt értsük, hogy az a politikai erő, amely 2006. október 23-án Budapesten lovas rendőröket és máig azonosítatlan kékruhás verőembereket vezényelt a törvényesen demonstráló európai uniós polgárokra, szándékosan, netán külföldi utasításra tette katonailag védtelenné hazánkat?

– Ez azért túlzás. A NATO régóta fennálló elvárása a tagállamok felé, hogy a bruttó nemzeti össztermékük (GDP) legalább 2%-át fordítsák honvédelemre. Ezt gyakorlatilag a NATO-csatlakozásunk óta egyszer sem teljesítettük, a Világbank adatai szerint legutoljára 1992-93 körül volt 2% körüli a védelmi költségvetésünk. Sokat mondó, hogy ez az arány az 1999-es csatlakozáskori 1,43%-ról 2003-ra 1,64-re emelkedett, majd újból zuhanásnak indult. Azonban nem hiszem, hogy emögött bármilyen rosszindulatú „országvesztő” szándék húzódott meg, személyesen ismerek több katonatisztet, akik akkor döntéshozó helyzetben voltak, semmi ilyet nem tapasztaltam.

Olvass tovább

Ausztriai magyarjaink kötődése a hazához

2 mins read

A magyar nemzet minden tagjának közös érdeke a mielőbbi béke – rögzíti a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén minden résztvevő által aláírt zárónyilatkozat. Deák Ernőt, a Bécsi Napló Európa-érmes főszerkesztőjét kérdezte a Gondola.

– Főszerkesztő úr, noha jelentős magyar nemzettest él Ausztriában, az ausztriai magyarok nem kapnak széket a Magyar Állandó Értekezlet ülésein. Ebből milyen károk származnak?

– Valójában mintegy 130-150.000 magyar (származású) személy él Ausztriában. Kétharmaduk magyar állampolgár. Ez a tény nagyban arra emlékeztet, hogy a szomszédos államok magyar kisebbségeitől eltérően Ausztriában nem beszélhetünk kizárólag tősgyökeres magyarokról. Ez nagyfokú differenciálódást jelent.

Olvass tovább

Kalifornia már a második Balassi-kardot várja

3 mins read
Eddig kevesebb mint tíz Balassi-verset fordítottak angolra az európai költőóriás elhunyta óta eltelt évszázadokban. Most harmincnyolc Balassi-vers átköltésével rukkolt ki Peter V. Czipott kaliforniai műfordító. Az alkotások kétnyelvű kötetben jelentek meg Toll és Szablya – The Pen and the Sword címmel, a könyvet a Kairosz adta ki. A kötet szerkesztője Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke. Őt kérdezte a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága.

– Elnök úr, hogyan válik költővé egy Amerikában, Los Angelesben született fiú, emigráns magyar szülők gyermeke?

– Kellett hozzá néhány évtized Czipott Péternek. Ő egyébként természettudós, kutató; az irodalomban elsősorban műfordító, saját verseket nem ír, legalábbis a nyilvánosságnak nem. Elsősorban prózát fordított, többek közt Szerb Antaltól, ezt a londoni Alma adta ki. A versekhez John Ridland Balassi-kardos költő vonzotta, ez az irodalmi kiválóság lefordította a János vitézt, kilencéves munkával, csak a finomításra is esztendőket szánt. Utána az én biztatásomra fordított három Balassit. Ebben már együttműködtek Czipott Péterrel, a fordítások felett mindkettőjük neve áll.

Olvass tovább

Kardszentelő mise a Balassák ősi fészkében

3 mins read

Művelődéstörténeti szempontból a Felvidéken különleges nap 2022. december 13., mert ekkor zajlott az első kardszentelő mise az ottani uniós tagállamban.

A kékkői vár kápolnájában Nagy András udvardi esperes plébános szentelte meg azt a két szablyát, amelyet a jövő év február 14-én, Bálint napján Budapesten nyújtanak át egy magyar költőnek és egy amerikai műfordítónak.

Olvass tovább

Tanulni belőle

1 min read
Minden rosszban van valami jó is. 

1/ Ha a  gyakran bérmálkozó furcsány  nem osztogatja  szét az elavult páncélosainkat, most oda  kellene  adnunk az ukránoknak.
2/  A szomszédban  dúló háború tanulságai  szerint  egy hozzánk hasonló állam nem tud  elegendő nehézfegyvert tartani. Azt a  keveset, ami  van, alig  tudjuk  eldugni, hogy ne  semmisítsék  meg őket.

Mennykőcsapások a jelek, ragok képzők körül

2 mins read

Viharos története volt Európa egyik legrégebbi, ma is eleven folyóiratának, a Magyar Nyelvőrnek. A Szarvas Gábor alapította lap 150 évvel ezelőtt, 1872-ben indult, sok nehézséget átvészelt. A jubileumot a napokban a fővárosi Ötpacsirta Szalonban ülték meg a lap alkotói és hívei. A főszerkesztőnek, Balázs Géza nyelvész professzornak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Professzor úr, az Ön most megjelent könyve, annak címe szerint e tudományos folyóiratnak viharos volt a története. A mennykőcsapások mennyiben segítették ezt a különleges magyar értéket abban, hogy ezt a magas kort megérje?

– Természeti törvénynek tűnik, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában… 1872-ben Szarvas Gábor elindította a magyar nyelv folyóiratát, a Magyar Nyelvőrt, később létrejött egy hasonló lap, és rögtön ellenségeskedés támadt, sőt az MTA megvonta a laptól a támogatást. Ennek ellenére a Nyelvőr tovább élt, feltámadt, Simonyi Zsigmond és Lőrincze Lajos szerkesztésében pedig a magyar nyelvtudomány vezető folyóirata lett.

Olvass tovább

1 2 3 … 8