Királyi díjat kaptak magyar fizikusok
Tegze Miklós, Bortel Gábor és Faigel Gyula magyar fizikusok kapták meg a Svéd Királyi Tudományos Akadémia 2027. évi Gregori Aminoff- díját.
A díjról: A díjazottak: Tegze Miklós, Bortel Gábor és Faigel Gyula, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont (Budapest) kutatói. Az elismerés jelentősége: A kristálytan (krisztallográfia) egyik legrangosabb nemzetközi díja, amelyet a történetében először ítéltek oda magyar kutatóknak
Don Quijote, La Mancha lovagjaivá kell válnunk
Jogfilozófiai és politikai szállóige, hogy „A jog a politika szolgálólánya”, ami azt jelenti, hogy a jog akkor a politika szolgálólánya, amikor nem egy független, önálló értékeken alapuló rendszerként működik, hanem a mindenkori hatalom és a politikai akarat érvényesítésének eszközévé válik. Vagyis amikor a jogszabályokat, az intézményeket és az igazságszolgáltatást a politika a saját céljai elérése használja fel. Ez vezet a jogállamiság válságához, sőt hiányához.
A magyar II. világháború utáni történelmünk időszakában, a Rákosi-, majd a Kádár-rendszerben, a Magyar Dolgozók Pártja, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt (de mindkettő törzsgyökeres Kommunista Párt volt) hatalomgyakorlásában ellenzék nélküli élet-halál uraiként politizáltak, úgy, hogy még a saját maguk által hozott törvényeket, rendeleteket sem tartották be, ha a Párt érdeke azt kívánta. Ez a politika előbb az 1956-os forradalom és szabadságharchoz, később az 1990-es rendszerváltozáshoz vezetett.
Ki akar ebben a Córeszben rabbi lenni
Egyre nyilvánvalóbb, hogy az M. P. miniszterelnök vezette Tisza-kormány, valójában egy bosszúszomjas Revíziós-kormány, amelynek tevékenysége úgymond a múlt feltárására, felülvizsgálatára, átvilágítására, a korábbi politikai vezetők felelősségre vonására, egzisztenciális tönkretételére, börtönbezárására, (akasztás egyelőre nincs napirenden) irányul, sőt korlátozódik.
A feladatra összetoborzott kormányzati, közigazgatási, igazságszolgáltatási vezetők és munkatársak is erre a feladatra szerződtek, vagy ez mára számukra is nyilvánvalóvá vált. Nemcsak a Terror Háza átszervezésére, hanem az egész magyar közéletre érvényesülni fog az egyik ősliberális történész javaslata a lángszóró elv alkalmazására. Másról, pl. építkezésről, gyarapodásról, társadalmi békéről, nem is esik szó a kormányzati tervekben.
Szombathelyen sétányt neveztek el Dr. Garzuly Ferenc c. egyetemi tanárról
Dr. Garzuly Ferenc címzetes egyetemi tanár, aki 1937. december 21-én Pozsonyban (Preßburg, Bratislava) született. 1945 augusztusában a család Magyarországra, Mosonmagyaróvárra menekült. Itt folytatta iskoláit, majd érettségizett. 1956 és 1962 között végezte el a Pécsi Orvostudományi Egyetemet.
A POTE első oktatókórházában, a szombathelyi Markusovszky Kórházban neurológus lett. 1983-ban vette át az Ideggyógyászati Osztály vezetését dr. Baltavári Lászlótól, s folytatta elődje kutató munkáját egészen 2002. december 31-ig. Nemcsak az agyműködés, hanem annak organikus háttere is érdekelte.
Átadták az Érték és Minőség Nagydíj pályázat elismeréseit
A díjazott 3 mikro-, 8 kis-, 5 közép- és 3 nagyvállalkozás közül 11 az agráriumhoz és az élelmiszeriparhoz kapcsolódik, de építőipari, orvostechnikai, kozmetikai, oktatási, turisztikai és más vállalkozások is vannak közöttük.
Átadták az Érték és Minőség Nagydíj pályázat idei elismeréseit csütörtökön a Gödöllői Királyi Kastény lovardájában; az idén 19 pályázó 22 pályázata érdemelte ki a nagydíjjal járó védjegy használat jogát.
Mohács emlékezete dallamban felragyogtatva
Szándékom a megemlékezésen túl a nemzet összetartó erejét, az összefogást elősegítő , érthető zenei nyelven megfogalmazott segélykiáltás, egyben felhívás béketeremtésre – vallja Nógrádi Péter zeneszerző.
Hattételes, orgonakíséretes kórusciklust alkotott Mohács címmel Nógrádi Péter zeneszerző. Őt kérdezte a Gondola.
– Művész úr, miért fontos, hogy az ötszázadik mohácsi évfordulónak zeneművészetünk is tisztelegjen?
Ukrajnáról a Felsőörsi Dispután
A hazafias elit egyik legfontosabb értelmiségi fórumán, a Felsőörsi Dispután az ukrán-orosz konfliktusról tartott előadást dr. Pintér Tibor közgazdász, egyetemi docens – Budapesti Metropolitan Egyetem – tartott előadást az ukrajnai fejleményekről. Őt kérdezte a Présház.
– Tanár úr, Ukrajna beerőszakolása az Európai Unióba annyira ésszerűtlen, hogy ezt csak azok erőltethetik, akiket valamilyen korrupcióval érdekkeltté tettek. Miképpen lehetne ezeket a politikusokat leleplezni még a baj bekövetkezte előtt?
A költőóriás nyomában
A múlt idő nyomaiban – Balassi Bálint útjain címmel nyílt fotókiállítás az esztergomi Rondella Galériában. Szabó Béla fotóművészt kérdezte a Présház.
– Művész úr, miből merítette az energiát arra, hogy egy több mint négy évszázada élt európai költőóriás életpályájának földrajzi pontjait fölkeresse, és fényképen hozzáférhetővé tegye a mai magyaroknak?
– Gyerekkorom óta érdekelt a történelem, földrajz és az irodalom. Negyven éve életem a fotográfia körül forog. Számomra ez se nem hobbit, megélhetést jelentett, hanem egy életformát. Középiskolába a győri Kazinczy Gimnáziumba jártam. Kitűnő pedagógusok voltak itt az 1970-es, 80-as évek fordulóján. Nem csak oktattak, hanem neveltek is a szó legnemesebb értelmében.
Ybl Miklós remekművében
Elkezdődött az átvilágítás a Magyar Állami Operaházban – írta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán.
„Az átlátható működés, a felelős gazdálkodás és a munkavállalók számára biztonságos környezet mind elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar kultúra a politikától függetlenül működve tudja kiszolgálni a magyar embereket” – közölte a miniszter.
Balassi Bálint sírjánál a költő hívei
Liptói barangoláson vettek részt Balassi Bálint költészetéért rajongó magyar értelmiségiek, a Prokopp Mária Baráti Kör tagjai, s fölkeresték a poéta sírját a felvidéki Hibbén, majd jelképesen megostromolták a liptóújvári erődöt, amely annak idején a költőnek és öccsének, Balassa Ferencnek évekig lakhelyéül szolgált.
A Barangolást az esztergomi Laskai Osvát Antikvárium társtulajdonosa, Mezeiné Tomorszky Mária szervezte. Az utazás résztvevője volt Prokopp Mária művészettörténész professzor emerita, az esztergomi Balassa Bálint Egyesület elnöke, Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke, Dr. Mészáros Kálmán történész, Fehér László tárogatóművész, Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumi elnöke és számos budapesti, esztergomi, párkányi kiválóság.
A buszos művelődési túra első állomása az északon, a lengyel határ közelében fekvő Hibbe volt, e falu temploma rejti Balassi Bálint, Balassa Ferenc és édesanyjuk: Lekcsei Sulyok Anna, és a Balassa család más tagjainak sirját.
A Haza javáért!
Harminc éve az egységes magyar nemzet szolgálatát vállaló civil szervezetünk legfontosabb üzenete: párbeszéd nélkül nincs értelmes élet.
Kultúránkkal föléjük növünk…
Közhely számba megy, de ettől még igaz, magyar az, akinek fáj Trianon. Az a békediktátum, amely hazánk területének és lakosságának kétharmadát vette el tőlünk. A diktátum mélységes igazságtalansága abban is megmutatkozik, hogy a háborúban vesztes országok közül egyedül minket roppantott meg majdnem véglegesen. Különösen nehéz sors várt az elcsatolt területek magyarságára, az ő sorsukról, megmaradásuk esélyeiről próbál képet alkotni a Megmaradás című
kötet, melynek szerkesztőjével, Dr. Rab Irén kultúrtörténésszel, az Ungarnreal című német nyelvű portál alapító szerkesztőjével beszélgettünk.
– A könyv címe: Megmaradás. De melyik? Kis-Magyarország megmaradása Trianon után, vagy a határainkon kívülre kényszerített magyarság megmaradása? Az is kérdés – hiszen a könyv kétnyelvű, magyar és német -, hogy a németeket egyáltalán érdekli-e ez a téma?
– A kötetben nem szerepel az anyaország megmaradásának kérdése, ez messze túlfeszítené a terjedelmi kereteket. Azok megmaradásáról szól, akik határainkon kívülre kerültek és egy másik állam keretei között kellett és kell küzdeniük magyarságukért. Hogy érdekli-e a németeket? A helyzet az, hogy sok olyan német barátom van, aki szimpatizál velünk, de ha Trianonról esik szó, mindig azt hangoztatják, hogy ezt a témát már el kellene engednünk. Régen, több, mint 100 évvel ezelőtt történt, ideje lenne túllépnünk rajta. Ilyenkor megpróbálom elmagyarázni nekik, hogy ez nem olyan, mint a Versailles-i békeszerződés, ami persze fájt a németeknek, de ők a gyarmataikat veszítették el és kicsit odébb kerültek határaik. Mi sokkal többet veszítettünk – egy 1000 éves országot. Ezzel a kötettel azt is meg akartam mutatni, hogy a békediktátum nem csak a magyarság, de a németség számára is katasztrofális következményekkel járt.
Mária Országa Hevesen
A hevesi Halász-kúriában nyitották meg Mihály Gábor Kossuth-díjas szobrászművész Regnum Marianum című tárlatát. Az alkotó kisplasztikái tekinthetők meg az alföldi városban megrendezett kiállításon. A megnyitón jelen volt Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök. A megnyitó beszédet Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke mondta el. Mint fogalmazott:
„Regnum Marianum,
Téged választottunk,
Mária Országa,
Szívünkbe fogadtunk.
Égő szereteted
Éltessen bennünket,
Regnumi ifjakat,
Krisztus katonáit.”
A középkori vers nem vesztett érvényéből: a szeretetnek – igenis – meg kell találnia Krisztus elszánt katonáit is: Mária országának megvédéséhez ma is bátorság kell. Ahhoz a művészethez, amelyet Mihály Gábor bő fél évszázada művel, az Istentől kapott talentumok mellett ugyancsak bátorság is szükséges: Szűz Máriát, Krisztust, Szent Istvánt, Szent Lászlót megformálni, bronzba önteni és kiállni velük a széles közönség elé, ehhez a mai világban vitézi észjárás is szükségeltetik.
Verselemzés
Alaphelyzet és motívumok:
A vers alapélménye a kontraszt: a külvilág „üres fecsegése” és „hamis hordaléka” áll szemben a belső csend szakrális tisztaságával. A csend itt nem negatív fogalom (nem hiány vagy némaság), hanem egyfajta magasabb rendű kommunikáció. A költő paradoxonokkal él: a csendnek szava van, nesze, sőt, „néma ordításként” jelenik meg.
Fedezd föl saját kultúrád! Európai Balassi-folyamat
Irodalomtörténeti jelentőségű lexikon jelent meg a Kaiorsz Kiadónál. A magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard eddigi harminc évének tényeit tartalmazza a Balassi-kard lexikon. A reneszánsz költő ezekben az években válik világhírűvé – a díjnak köszönhetően.
Több mint 400 szócikk 244 oldalon. Költő, zeneszerző, kórus, zenekar, szavaló, kardkovács, szobrász, nyomdász mester, templom, székesegyház, osztrák-horvát püspök. magyar érsek, arab, brazil kanadai, kongói, ausztrál, japán műfordító a lexikonban. Molnár Pál, a díj, a Balassi Bálint-emlékkard alapítója válaszol ifj. Tóth György kérdéseire
Nemzetközi irodalmi díj, amely benne van a Nobel-díj utáni első ötben. Mind az öt kontinensre eljutott, ebben egyedülálló a magyar díjak között.
Versekkel törleszt
Az istenes versek poétájáról elnevezett díjat most, a harmincadik alkalommal rendezett kardceremónián vette át először papköltő, akit egykori falujában ma Feri atyának neveznek. Domoszló is fölkerült a magyar irodalomtörténet térképére.
Az idén a harmincadik alkalommal adatott át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard. Most először vehette át papköltő az irodalmi szablyát. A kitüntetett piarista szerzetest, Bozók Ferencet kérdezte a Gondola képviseletében a Présház főszerkesztője.
– Miért jó most, az eléggé zavaros XXI. században, ha a költészet szépsége a Teremtő mögöttes jelenlétével együtt fénylik fel egy budapesti kardceremónián?
Kettős Jubileum a Jászok Egyesületénél – ünnepség a budai Várban
Az elszármazott jászságiakat és az otthon élőket összekapcsoló Jászok Egyesülete létrejöttének 105., újjáalakulásának 35. évfordulóján ünnepséget tartottak a budai Várban, a Honvédelmi Minisztérium épületében.
Az EU vezetői távolról sem földre szállt angyalok, sőt…
Az uniós vezetők nem figyelmeztették személyesen Zelenszkijt, hogy vegyen vissza a nagy arcából. Mindez is jelzi Ursula és Wéber elkötelezettségét az ukrán maffiaállam felé. Ez természetesen több, mint döbbenetes – vélekedett Homa János.
A szélsőséges ukrajnai elnök halálos fenyegetése a pozsonyi miniszterelnököt fölháborította. Robert Fico felszólította az Európai Unió vezetőit, hogy utasítsák vissza Zelenszkij fenyegető kijelentéseit, és határolódjanak el tőle. Homa Jánost, az Agria főszerkesztőjét nem lepte meg, hogy a brüsszeli EU-vezetőket Robert Fico tanítja meg az elemi európaiságra.