A Himnusz Csíksomlyón
A nemzeti imát több százezer magyar énekelte a Hegynyeregben.
A Himnusz 4.40.55-től
A nemzeti imát több százezer magyar énekelte a Hegynyeregben.
A Himnusz 4.40.55-től
Az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai Krónika, azaz a Chronica Hungarorum kiadásának 550. évfordulójára az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) újra megjelentette a gyűjteményében őrzött példány latin nyelvű hasonmását. A fakszimilét szombaton mutatta be a nemzeti bibliotéka.
Az MTI-hez szombaton eljuttatott közlemény kitér arra is, hogy a fakszimile a magyar revideált fordítással, egy, a mű történetéről szóló, átfogó tanulmánnyal és egy részletes angol nyelvű ismertetővel kiegészítve jelent meg. A bemutatót azért időzítették Pünkösdre, mert a magyar nyomdászattörténet hetven levelet (százharminchárom lapot) tartalmazó első kötetét 1473 pünkösd előestéjén fejezte be Hess András – áll a közleményben.
Brüsszel célja, hogy Magyarországot a békepárti álláspont feladására kényszerítsék és belesodorják a háborúba – rögzítette Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Stier Gábort, a moszkvater.com főszerkesztőjét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Főszerkesztő úr, ha Brüsszel valamiképp belerángatná hazánkat a háborús őrületbe, vélhetően Moszkva milyen szankciókat vezetne be Budapest ellen?
– A realista iskolát képviselő külpolitikai elemző vagyok, így a belpolitikai felhangú megszólalásokat is csak ezzel a megközelítéssel tudom vizsgálni. Így az ominózus nyilatkozat kapcsán is meg kell jegyeznem, hogy Brüsszelnek messze nem csupán az ukrajnai háború kérdésében elfoglalt álláspontja miatt van problémája Magyarországgal. Ukrajnában még nem dörögtek a fegyverek, amikor Brüsszel és Budapest már javában „háborúban állt”.
Az egyre jobban fenyegetett magyar lét megőrzésére ma is aktuális Madách Imre tanítása. Nincs más választása az Orbán kormánynak, de a magyar népnek sem.
A globalista, imperialista világ elit és hű kollaboráns európai lerakata, az Európai Unió, napról napra egyre nagyobb és egyre szemérmetlenebb nyomást gyakorol Magyarországra, a magyar törvényes kormányra. Egészen pontosan Orbán Viktor miniszterelnök vezette, a magyar választók által már negyedszerre 2/3-os többséggel megválasztott magyar kormányra.
A Magyar Innovációs Szövetség 34. alkalommal hívta össze közgyűlését, mely egyúttal tisztújítással is járt. Tagszervezetei elfogadták a 2022. évről szóló beszámolót, majd új elnökséget választottak. Az esemény szakmai vendége Lantos Csaba, energiaügyi miniszter volt, aki fontos üzenetekkel és érdekes gondolatokkal gazdagította a rendezvényt. A Magyar Innovációs Szövetség 2022. évi Média Díjában az Innovátor c. ismeretterjesztő magazinműsor részesült, amely a TV2-n fut.
2023. május 23-án került sor Budapesten, a Hotel Aquincumban a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) 2022. évet záró, tisztújító közgyűlésére. A közgyűlésen Dr. Pakucs Jánosnak, a jelölőbizottság elnökének előterjesztése után elnöknek Dr. Szabó Gábort, az ELI ügyvezetőjét, a Szegedi Tudományegyetem kutató professzorát, általános elnökhelyettesnek Dr. Greiner Istvánt, a Richter K+F igazgatóját választották meg. Megválasztottak további hat új alelnököt és hat új elnökségi tagot. Ezt követően elfogadták a Szövetség 2022. évi szakmai és gazdasági beszámolóját.
Március közepén a Hágában székelő Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyin ellen letartóztatási parancsot adott ki. Ez adta az Aspektus május 9-i, győzelem napi vitaestjéhez az ötletet, hogy Nürnbergtől Hágáig címmel szervezzenek vitaestet.
Magyarország helyzete annyiban különleges, hogy bár nálunk mind a Parlament, mind a kormány már több mint húsz éve elfogadta a Nemzetközi Büntetőbíróság Alapokmányát, amennyiben az orosz elnök átlépné az országhatárt, mégsem lehetne letartóztatni. Vendégünk: Ádány Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi Közjogi Tanszékének vezetője, azt is elmondta, hogy – annak ellenére, hogy hiába vált ily módon kötelezővé Magyarország számára, azonban a magyar hatóságok ezt a kötelezettséget akkor tudják végrehajtani, ha a nemzetközi szerződést törvényben kihirdeti a magyar jog.
Tévhiteket és méltatlan támadásokat fogalmazott meg Magyarországgal és a magyar kormánnyal szemben az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának delegációja, amely kedden folytatott tárgyalást az országgyűlési bizottságok képviselőivel. Vejkey Imre, az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának KDNP-s elnöke szerint azzal kapcsolatban is kaptak támadásokat, hogy a sajtó milyen kérdéseket tesz fel az Európai Parlament képviselőinek. Őt kérte interjúra a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Elnök úr, ha egy, a sajtószabadságért lármázó idegen politikus itthoni parlamenti képviselőket ró meg azért, mert neki nem tetsző kérdéseket kap az itteni sajtótól, akkor ez miért juttatja eszünkbe az 1990 előtt Kreml dohosságát?
– Az Igazságügyi bizottság elnökeként évek óta az Európai Uniós kettős mércével szembesülök, továbbá azzal, hogy Brüsszel és Strasbuorg legkülönbözőbb intézményei egyre durvább koncepciós eljárásokat folytatnak Hazánkkal szemben! Mindennek pedig az az oka, hogy Magyarország elutasítja az illegális migrációt, a gendert és a háborút! Ezért politikailag nyomást gyakorolnak ránk!
Az amerikai határőrség vezetője felhatalmazást adott arra, hogy a szervezet túlterheltsége esetén beengedjék az országba menedékjogi eljárás lefolytatása nélkül a tömegesen érkező bevándorlókat. Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter a Fehér Ház csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a kormány “mindent megtett, amit tudott a rendelkezésre álló forrásokat és a működési rendszert figyelembe véve”. A válság alapvető okaként a forráshiányt nevezte meg, és hozzátette, hogy hibás bevándorlási rendszer keretei között kell tevékenykedniük. Elismerte, hogy a határon káoszra készülnek. Galló Béla politológusnak tett föl kérdéseket a Gondola.
– Galló úr, a migránsözön amerikai elszabadításából kiderült: az USA már nem vezetett állam. Eddig azt hittük, hogy az elnökségre alkalmatlan személy mögött megbújik egy valódi elnök, vagy testület. Most kiderült, hogy ha volt is ilyen, az is munkaképtelenné vált. Ez a katasztrófa hogyan érintheti hazánkat?
– Az USA, miközben az indiánok „eltüntetése” annak idején megtörtént, eredendően befogadó, sőt ha az afrikai rabszolga-bizniszre gondolunk, egyenesen behurcoló társadalom. Az amerikai identitás kialakulásának folyamata merőben eltér az európai nemzetekétől, a mi tapasztalataink nem kérhetők rajtuk számon, de ezt nem is kéri senki.
Bertolt Brecht világhírű műve ma is aktuális, de most nem Adolf Hitlert, hanem a Nyugat vérszomjas politikusait, az ukrajnai elnököt alakító Zelenszkijt, a globalista pénztőke háborús héjáit kellene az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kiterjesztésében, folytatásában megállítani.
Mielőtt lángba borítják az egész világot.
A Nyugat ugyanis nem tűzszünetet, nem béketárgyalásokat akar, hanem feltétel nélküli teljes kapitulációt követel a világ atomarzenáljának több mint felét birtokló Oroszországtól. Sőt, már Oroszország jelen formájában való létezésének jogosultságát is megkérdőjelezik. Mi több, az orosz emberek élete, vagyona sem lesz garantálva.
Mivel a magyar nemzet tagjai őshonos kisebbségként élnek több országban is, a magyar külpolitika egyik alappillére a nemzeti kisebbségek védelme, európai szinten is – mondta Kalmár Ferenc, a Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott Budapesten, a magyar Európa Tanács-naphoz kapcsolódó konferencián. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál a Présház főszerkesztője.
– Miniszteri Különmegbízott úr, az elmúlt időszakban nem előre-, hanem hátralépés tapasztalható világviszonylatban a nemzeti kisebbségek kérdéskörében, az orosz-ukrán háború pedig tovább fokozta ezt a bajt, sok országban ugyanis elkezdték nemzetbiztonsági kockázatnak tekinteni a nemzeti kisebbségeket. Az első világháború után Burgenlandban a magyar kisebbséget is rizikósnak tartották. Más térségekben jelenleg is asszimilációs nyomásgyakorlást látunk. Hogyan érhető el az a valamikori pozsonyi, brassói gyakorlat, amikor egy éttermi asztalnál három fiatalember ült, mind a három a saját nyelvét használta és a többiek megértették?
– Bizonyára Szerkesztő úr tudja, hogy én brassói származású vagyok, és tudom, hogy szüleim generációjában valóban nem volt probléma, mely nyelvet használják a kommunikációban a három közül.
Karádi Zsolt a Nyíregyházi Egyetem Irodalomtudományi Tanszékének szakmai vezető tanára. Korábbi könyveiben (Ványa bácsi én vagyok, 2006; „Az ég nem emberséges”, 2016; Az Erdélyi Helikon vonzásában, 2017; Sorsok és századok, 2017; Hangnemek és árnyalatok, 2017) a modern magyar irodalom és színház történetét vizsgálta. A Magyarok és franciák című új gyűjteményének az előszavában írja, hogy ezt a kétnyelvű kötetét 1998 és 2018 közötti írásaiból állította össze.
A François Gachot és a magyar kultúra című OTKA-pályázat révén lehetősége nyílott a francia-magyar irodalmi-képzőművészeti kapcsolatok behatóbb vizsgálatára. Ezt a munkáját az 1998 és 2018 között – a hazai és francia könyvtárak forrásanyagát is felhasználva – született francia irodalmi vonatkozású tanulmányaiból, néha a textusok redukálásával szerkesztette meg. Könyvének címe. Franciák és magyarok. Alcíme: Tanulmányok a francia és a magyar irodalomról. Az első fejezet a François Gachot és a magyar kultúra címet viseli.
Egy szélsőséges háborús propagandista egy amerikai tv-műsorban görcsösen azt kérdezgette Donald Trumptól, hogy akarja-e Ukrajna győzelmét a háborúban. Bánó Attila publicistát, történelmi ismeretterjesztő könyvek íróját kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, aki ma azt akarja, hogy Ukrajna győzzön a háborúban, az egyben azt is akarja, hogy több tízezer ukrán katona – és nagyjából ugyanennyi orosz fiatal – haljon meg. Ezek a háborús propagandisták önmaguk is erkölcsi hullává válnak. A fősodor média vajon a jövőben is erkölcsi magaslatra emeli ezeket a dühöngőket?
− Megjósolható, hogy jó ideig sajnos igen. A háborús propaganda legemblematikusabb figurája ma Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, akit nem csak a nyugati média igyekszik nemzeti hősként, a demokrácia védelmezőjeként ábrázolni, hanem állam- és kormányfők is, akik a legmagasabb kitüntetésekkel halmozzák el. A média hatalmas hangerővel sulykolja a fejekbe, hogy ezt a háborút az oroszok kezdték, és egyetlen szót sem ejt azokról az előzményekről, amelyek kiváltották az orosz agressziót.
Rob Bauer tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke szerdán Brüsszelben arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország nem fog megállni Ukrajnánál, Moszkva ambíciói messze túlmutatnak a megtámadott ország határainál. Kijev katonai támogatásának folytatása ezért is elengedhetetlen, de nemcsak Ukrajna, nemcsak a NATO, hanem a világ egésze érdekében – mondta a tengernagy. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Főszerkesztő úr, a kívülállónak miért az az érzése, hogy az USA-tengernagynak mintha egy kijevi luxusbunkerből diktálták volna, mit mondjon?
– A két lábbal a földön álló kívülállónak az az érzése, hogy a NATO nem nagyon erőlteti meg magát szándékainak megindoklásában. Értjük, hogy a szövetség feladata lényegében az amerikai hegemónia fenntartása. Ennek érdekében jelenleg a háborús hisztéria erősítése, Oroszország démonizálása folyik.
Csontváry-Kosztka Tivadar jubileumi kiállítása Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban. Átmenet a gyógyszerészetből a festészetbe" címmel Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) rendhagyó élettörténete, amelynek jubileumi kiállítása április 13. óta látható a budapesti Szépművészeti Múzeumban, augusztus 1-jétől pedig Pécsett.
Az egyik legkülönlegesebb és legjelentősebb magyar festő. 170 éve született Kisszebenben (a Felvidéken), ugyanabban az évben, mint van Gogh. Sorsukban és bizonyos mértékig személyiségükben is van némi rokonság a két festő között.
E művészeti problémák némelyike – mint például a divizionizmus és a dekoratív szintézis összeegyeztetése – a francia posztimpresszionizmusnak is problémája volt.
A Clintel alapos elemzése súlyos hibákat mutat ki az IPCC legutóbbi jelentésében.
clintel.org
* Az IPCC elhallgatja a katasztrófák által okozott károkról és az éghajlattal összefüggő halálesetekről szóló jó híreket.
* Az IPCC tévesen állította azt, hogy a klímaérzékenység becsült értéke 2,5°C feletti; valószínűbb, hogy 2°C alatt van
Derék amerikai politikusaink szerint éghajlat változás megy végbe napjainkban. Ennek okozói természetesen mi vagyunk, mert rengeteg benzint, olajat, földgázt, tevetrágyát, fát és szenet égetünk. Ezt az állítást kitűnő tudósaink nagy része is bizonygatja. Napszámban, húzzák a vészharangot a rövidesen jelentkező katasztrófa ígéretével. Főként a Föld vészes felmelegedése veszélyével támogatják a kormányok újabb adókivetési igyekezetét. “Lejárt” politikusok is (Al Gore?) ragyogóan kezdtek megélni a harangkongatásból.
Ennek nyomán a kormányok nyaktörő sebességgel róttak ki új adókat (Carbon tax). Ugyanakkor nem támogatták kellően a nap- és más nem szennyező energia források hadrendbe állítását.
A floridai nemzetközi keresztény film- és zenei fesztiválon, melyre idén május 6-9 között került sor, a Mindszenty Józsefről szóló, angol címen RED FAUST című film a legjobb külföldi film díját kapta. Mivel idén nem adtak ki legjobb amerikai filmet, ez egyben a fesztivál legjobb filmje is. A szervezők szerint 280 film közül választották a döntőbe a filmet.
2023 Winners – International Christian Film Festival (internationalcff.org)
Az ICFF, azaz International Christian Film and Music Festival a keresztény művészeti fesztiválok között világviszonylatban a legjelentősebb, évente egy alkalommal rendeztetik meg ünnepélyes külsőségek mellett, ismert amerikai színészek, alkotók részvételével.
Önnek és az EU vezetőségének valószínűleg halvány fogalma sincs, hogy több mint ezeréves vad, határtalan magyargyűlöletük honnan származik. Elárulom önöknek, szépen pontokba foglalva:
1/ UGROS ELIMINANDOS ESSE (Irtassanak ki a magyarok!) – Így hangzott a IV. (Gyermek) Lajos Kelti Frank király hadparancsa … amivel útnak indította hatalmas, kitűnően felszerelt seregét az akkoriban be- vagy visszatelepült magyarok ellen.
A magyar miniszterelnök azt mondta, ha a magyar kormányon múlik, akkor nincs illegális migráció, nincs háború és a gyermekvédelem ügyében is kitartunk. Erre Daniel Freund zöld párti EP-képviselő nyersen és egyszerűen annyit reagált, hogy akkor nincs uniós pénz Magyarországnak. Bánó Attila publicistának, történelmi ismeretterjesztő könyvek írójának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, a zsaroló eléri céljait, majd újabb és újabb feltételeket szab. Miért tipikusan alvilági stílus ez?
− A kérdés jogos, mert az uniós pénzek visszatartásával Magyarországot valóban zsarolja a balliberális brüsszeli vezetés. A tudatosan jogellenes és primitív magatartással kapcsolatban nem túlzás alvilági stílusról beszélni, mert a zsarolás egyfajta erőszakos cselekmény, amelyhez gyakran folyamodik az alvilág, esetünkben a politikai alvilág.