Adamik Lajos első magyarként vette át az Osztrák Állami Műfordítói Díjat vasárnap Bécsben, a Literaturhausban – közölte a Kalligram Kiadó az MTI-vel.
Az osztrák kulturális minisztérium az osztrák irodalom más nyelvre történő átültetéséért ítélte a rangos elismerést Adamiknak, akinek fordításai hosszú évek óta a Kalligram Kiadó gondozásában jelennek meg magyarul.
A Speak! Nyelviskola Dunay Péter vezetésével azt a célt tűzte ki, hogy felszámolja a nyelvtanuláshoz fűződő tévhiteket és oktatási módszere által megváltoztatja az emberek gondolkodásmódját a nyelvoktatásról. A 17 tudásszintet felölelő, beszédközpontú képzés egyfajta nyelvi edzés, melynek során az angol nyelvtudásukat elmélyíteni vágyó felnőttek, a sportolókhoz hasonlóan, addig gyakorolják az egyes témaköröket, amíg azok a sajátjaikká nem válnak. Dunay Pétert, a 100% beszéd, 0% könyv módszer megalkotóját kérdezte a Présház.
– Dunay úr, a pártállamban nem az volt a baj, hogy oroszul kellett tanulni, hanem az, hogy a nyelvtanároknak – noha voltak köztük olyanok is, akik valamennyire tudtak oroszul – halvány fogalmuk nem volt arról, HOGYAN kell nyelvet tanítani. Mára mennyire változott a helyzet?
– Némileg javult, hisz azóta kinyílt a világ, és megismerhettünk több módszert is. Azért mondom, hogy némileg, mert még mindig nem tudunk kitermelni nagy mennyiségben angolul jól és magabiztosan kommunikáló embert.
Itt az ideje, hogy felálljon egy önálló határvadász testület, ami kizárólag a határvédelemmel foglalkozik – kommentálta a szabadkai erdőben történteket a Fidesz frakcióvezetője szombaton.
Kocsis Máté azt írta a közösségi oldalán, hogy egyre durvul a helyzet a déli határnál: két migránscsoport fegyverekkel lőtte egymást hajnalban Szabadkánál, a hírek szerint halálos áldozatok is vannak. Olvass tovább
„Erre a politikai teljesítményre nem mehetnek rá a szabadság utolsó ‘kis körei’, az önkormányzatok, a szabad városok, a szabad kerületek” – írta bejegyzésében egy liberális bálványmádó. Dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvédet, politikai publicistát kérdezete a Présház.
– Ügyvéd úr, egy szélsőséges politikus a választási vereség miatti frusztráltságában azt sulykolja, hogy csak a liberális városvezetőségek, tehát a külföldi propaganda- és pénztámogatással eredményes garnitúrák szabadok. Ez a fajta liberális felsőbbrendűség miért juttatja eszünkbe a fasizmust?
– Talán már a t. Olvasók unják is, hogy ennyit foglalkozunk Karácsony főpolgármesternek erre a kitüntető figyelemre méltatlan személyével. Azt az SZDSZ óta már mindenki tudja, hogy a liberális gőg, meghatározó tulajdonsága az ehhez a gondolkodó csoporthoz tartozóknak.
Tizenegyedik századi legendás uralkodónkat, Szent Lászlót ünnepelték László napján a magyarok. Győri hermájával körmenetben vonultak a városban, Mátraverebélyen lovasok tisztelegtek, Budapesten magyar értelmiségiek ülték meg az alkalmat.
A budai Mezzo étteremben László napjának estéjén tizenöt fővárosi értelmiségi idézte fel a magyarságot lélekkel megkeresztelő uralkodót. Ez volt a XXVI. Szent László-vacsora, amelyen jelképesen maga a Király is jelen volt.
A teljes anyag.
A polgármesterek biztos nem lesznek szolgabírók – reagált egy szélsőbaloldali Gyurcsány-kedvenc arra, hogy a megyék neve vármegyékre változna az Országygyűlésben benyújtott javaslat szerint. Dr. Somogyi János ügyvédet, politikai publicistát kérdezte a Présház.
– Ügyvéd úr, a vármegye név helyreállítása már évtizeddel ezelőtt, az Alaptörvény kialakításakor fölmerült, akkor azonban voltak olyan mögöttes politikai erők, amelyek ezt meg tudták akadályozni. Mennyire örülhetünk annak, hogy ezek a hungarofób politikai erők erodálódtak?
– Kicsit pontosítsunk. A magyar közéletben lévő hungarofób politikai erők évtizedek óta semmit sem változtak, nem növekedtek, nem csökkentek, csak a hatásuk mérséklődött a választópolgárok körében, de még így is túl sok a hungarofóbia Hungáriaban.
Barna Benedek László
UV megvilágító berendezés fejlesztése fotokémiai ligand kapcsoláshoz – ezzel a címmel alkotott első díjas pályaművet Barna Benedek László a 31. Ifjúsági Innovációs Versenyen. A Budapesti Szent István Gimnázium diákja a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében vehette át az elismerést, őt kérdezte a Gondola képviselétben Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Barna úr, természetesen gratulálunk a pályázati sikerhez. Miért fontos a mikroszkópos technikákat a fehérjejelölés több módjával gazdagítani?
– Köszönöm szépen a gratulációt konzulensem és segítőim nevében is. A fehérjék olyan molekulák, amelyeket az élet működtetőinek is szokás nevezni. Fontosságukat az is jelzi, hogy a gyógyszerek jelentős része hatásukat rajtuk keresztül fejtik ki. Az egészséges és betegségekben tapasztalható élettani folyamatok megértéséhez elengedhetetlen ezen molekulák működésének és a sejteken belüli elhelyezkedésének megismerésére. A fénymikroszkóp számára, amely máig is az egyik legfontosabb eszköze az élettani kutatóknak, azonban a fehérjék jelölés nélkül láthatatlanok.
Benyújtották az Alaptörvény tizenegyedik módosítását célzó javaslatot kedden a parlamentben: a történelmi hagyományok miatt a megyék neve vámegyére változna.
A módosítás emellett tartalmazza az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását is: “a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik”.
Dr. Túróczi Imre polgármester
Szolnoktól 5 kilométerre, Rákóczifalván, kitörő napsütésben, három szabadságharc emlékét megőrizni kívánó Szabadságharcok Házának avató ünnepségére jöttek össze az ország több pontjáról.
A Média csekély számú képviselete arra enged következtetni, hogy nem értette meg a szerkesztők jó része, hogy itt most nem falunapról, celeb-vizitről van szó, hanem az országban egy páratlan nagy eseményről, amikor hagyományőrzők, civilek elhatározásából a magyar történelem 300 éves szabadságharcai kapcsán emlékeznek és a nemzet mindenkori, ma is élő szabadságharcára is figyelmeztetnek.
Szíki Károly
Az Ünnepi Könyvhét nyitó napján mutatták be Szíki Károly új könyvét a Balassi kardos délvidéki Tari István ihletére emlékezve.
Az egri könyvtárban élénk érdeklődés mellett mutatták be Szíki Károly színművész legújabb könyvét, mely a Bonifác herceg és Vilmos császár címet kapta. A színes kiadványt a szerző így ajánlja olvasóinak:
Amikor az óbecsei Tari István költőnek ítélték oda a Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díjat, mely kitüntetés emléket állít a XVI. századi Európa magyar költőóriásának, Balassi Bálintnak, a délvidéki poéta a tizenharmadik kardot kapta meg.
Cs. Varga István
Az idén Egerben került sor az egri kórusok szabadtéri, juniális találkozójára, az érsekkert zenepavilonban. Gárdonyi halálának emlékévében az „Énekelj velünk” szellemében létrejött programban több olyan dal is elhangzott, amelynek szövegét, dallamát Gárdonyi vagy Dankó Pista szerezte.
Az embereket izoláló pandémia kényszeridőszaka után ezen a zenés-dalos találkozón Eger kórusait az Agria Vegyeskar, Cantus Agriensis Kórus, Egri Fertálymesteri Testület Kórusa, Vocalissimo Együttes képviselte. Hegyesi-Hudik Margit karnagyként és énekesként is fellépett, emelte a találkozó színvonalát. Zongorán közreműködött Bajzáth Linda, lanton: Lázár Attila. Műsoruk Gárdonyi és Dankó ismertségét, kultuszát is illőn és méltón népszerűsítette, erősítette az egri közösségi emlékezetben.
A teljes anyag.
A globalista imperialista elit az ukrán elnök Zelenszkijben megtalálta azt a nagyravágyó pszichopatát, aki akár az atombombát is bevetné Oroszország ellen, ha adnának neki – véli dr. Somogyi János ügyvéd, politikai publicista. Őt kérdezte a Présház.
– Ügyvéd úr, Zelenszkij naponta nyilatkozza, hogy megnyerik a háborút, mert LEGYŐZIK Oroszországot. Ez a harmadosztályú komédiás diktálhat, parancsolgathat nyugati nagyhatalmak vezetőinek, sőt fenyegetheti is őket. Mi bújhat meg e mögött történelmi újdonság mögött?
– Mindenek előtt: Zelenszkij egy nagyszájú senki, aki a globalista világelittel a háta mögött hősködik, de nélkülük csak egy táncos komikus lenne, vagy már az sem. Ezért engedhet meg magának ilyen – a diplomácia világában példátlanul szokatlan – arrogáns, pökhendi hangot ez a báb elnök. Államférfit játszva aláz meg állami vezetőket, akik mindezt zokszó nélkül eltűrik, hiszen tudják, hogy Zelenszkij csak a globalista világelit közös gazda kívánságát közvetíti nekik.
„A világ legönzőbb hatalmasai (Davos) a legaltruistább idiótáik (Brüsszel és például Stockholm+50) asszisztálásával (és mindkettő háta mögött az ENSZ-szel) fülbemászóan csalogatják a világot a szakadék szélére és azon túlra. A két szélsőség sátáni egyvelege nemcsak a földi tudományt sajátította ki. Hanem – a stabil klíma hirdetésével – már Isten képében is tetszeleg” – írja cikkében Szarka László Csaba geofizikus–mérnök, az MTA rendes tagja. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Akadémikus úr, egy jelentéktelen (0,0004-nyi, azaz 0,04 százaléknyi) légköri összetevőt, ártatlan (sőt jótékony) nyomgázt (CO2) kipécéztek, a természethez képest elenyésző mennyiséget kibocsátó embert bűnösnek kiáltották ki. Kiknek és miért volt érdekük az emberiség nagy részének palira vétele?
– Az éghajlatváltozás csillagászati eredetét kezdetben a legtöbb kutató (például Humboldt, d’Alembert, Croll, Herschel, Darwin, Legendre, Laplace, Poisson) magától értetődőnek vette. Voltak persze olyan különcök, mint Arrhenius 1896-ban, majd Callendar 1938-ban.
A XIX. és XX. században készült ritka felvételek animációjával kelti életre hazánk borműveltségét az Animatiqua és a Magyar Bor Személyesen csapat együttműködésében készített új rövidfilm. Kondacs Andrást, az Animatiqua alapító-cégvezetőjét kérdezte a Gondola képviseleétben Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Igazgató úr, „A magyar bor archív filmje” emléket állít gazdag borkészítési hagyományainknak, látványos filmtechnikai bravúrokkal megelevenítve régmúlt idők életképeit. Miért kell a XXI. század borbarátait szembesíteni az évszázaddal korábbi szépségekkel?
– A film létrejöttének egyik legfőbb célja a magyar bor népszerűsítése volt hazai és nemzetközi területen egyaránt. A korábbiakban Budapest eltűnt épületeit „keltettük életre” a Fortepan képek segítségével. Ezen munkánk során számtalan jó minőségű borral és a borkultúrával kapcsolatos képre bukkantunk detektív munkánk révén.
A magyar nemzeti tizenegy a Puskás Arénában egy-nullra megverte az angol válogatottat.
Az UEFA tilalma miatt üres stadion előtt kellett volna lejátszani a mérkőzést, arra azonban lehetőség nyílt, hogy 14 év alatti gyerekek – tíz gyerekenként egy felnőtt kíséretével – megnézhessék az összecsapást.
A Kádár-korszakot lezáró első szabad választás körüli időben, vagyis a politikába való beleereszkedésem idején, mint a térségünk lakosainak legtöbbje, magam is hajlottam arra, hogy a felszínt figyeljem és abból vonjak le következtetéseket.
Az persze kezdettől nyilvánvaló volt, hogy a politikában nem az elhangzó megnyilatkozások a legfontosabbak (eltekintve a ritka történelmi súlyúaktól), hanem a cselekvés. Hogy akarva-akaratlan ki(k)nek szolgál egy-egy közéleti személy tevékenysége.
A magyar kőolajimport 58 százaléka Oroszországból származik. A Felvidék ebbéli kitettsége Oroszország felé még nagyobb (96 százalékos), valamint Csehországé is számottevő (50 százalékos), Orbánon kívül egyik fél sem merte vállalni a Brüsszellel való konfrontációt – rögzítette a sajtó. Dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvédet, politikai publicistát kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Ügyvéd úr, annak idején Antall József úgy kezdeményezte Gorbacsovnál a Varsói Szerződés feloszlatását, hogy az előzetes egyeztetésen a csehszlovákok félelmükben ellenezték azt. Majd miután Gorbacsov – lehet, hogy tévedésből – igent mondott, a csehszlovákok örvendeztek. Azóta bő három évtized eltelt. Mi változott?
– Magyarország Kárpát-medencei helyzete több évszázados tény. Egy szláv tengerben eresztettünk gyökeret olyan nemzetiségekkel, szomszédokkal körbevéve, akik talán sosem fogadtak el tiszta szívből bennünket. Ezen nem változtattak semmit az 1990-es történelmi események sem.
Egy rendkívül tehetséges magyar ember, Soros György szemmel láthatóan nagy befolyást gyakorol az Európai Unióban, az előző brüsszeli bizottsági elnök mindig csókokkal üdvözölte, amikor az amerikai pénzember az EU-központba érkezett. A globális ngo-hálózatot működtető világjátékos napjainkban is határozott késztetéseket fogalmaz meg az Európai Unió vezetőségének. Dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvédet, politikai publicistát kérdezte a Présház.
– Ügyvéd úr, Ön a Magyar Idők 2016. május 26-ai számában „Soros terve” címmel már megfogalmazta, hogy milyen célokkal zajlik a globális befolyásszerzés. A rejtett szándékok feltárásával akkor milyen ellenhatást tudott elérni?
– A Soros-terv említése 2016-ban és talán még ma is hagymázas összeesküvés elméletnek, sőt antiszemita gyalázatnak minősült a liberális megmondók részéről. Pedig kőkemény valóság volt már akkor is és napjainkban pedig gőzerővel folyik a megvalósítása, sőt dübörög. A Nyugat még mindig alszik, még mindig túl jól élnek a nyugati polgárok ahhoz, hogy felébredjenek. Még ma is a Soros hálózat foglyai.
Megérkezett Rómába a Balassi-kard: a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat Bálint napján, február 14-én a pesti belvárosban, a papi szeminárium dísztermében vette át Elena Lavinia Dumitru román műfordító, a szálfegyvert a napokban a magyar állami diplomácia juttatta el az örök városba.
A Balassi Bálint-emlékkardot a 26. alkalommal nyújtották át ebben az évben, a magyar kitüntetett Bence Lajos lendvai poéta volt. Minthogy kiélezett fegyvert repülőgépen szállítani kérdőjeles, a szablyát a díj alapítójának, Molnár Pálnak, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnökének kérésére az állami diplomácia juttatta el a Rómában élő román művészhez, Elena Lavinia Dumitruhoz.
– A demográfia adatok szerint az elmúlt évtizedben 90 ezer körül volt az újszülöttek száma. Ha ezt a számot megszorozzuk a várható élettartammal, 20 év múlva kb. egy 6,5 milliós népességre számíthatunk. Ez évben sajnálatos módon 10%-al csökkent a születések száma. Ha ez folytatódik, akkor 80 ezer alá esik a 2022-es születési adat. Ennek előre vetített értéke 5,5-6 millió állampolgár. Ha nem történnek meg a bizonyítottan hatékony és célra vezető intézkedések, krízisek sorozata vár a fiatal generációkra, ami – ahogy Kövér László fogalmazott pár évvel ezelőtt – a magyar államiság széteséséhez vezethet.
