Világszerte feszült érdeklődéssel várják, ki és mi kerül elő az Azov-üzem alatti alagútrendszerből, melyben – feltételezések szerint – NATO tisztek, és az 1. számú titkos biofegyver-kutató laboratórium illetékesei is bennrekedtek.
A laboratóriumi munkálatok irányítóját, Trevor John Cadieu kanadai tábornokot szökés közben elfogták és Moszkvába szállították. Értesülés szerint bíróság elé állítják.
„Nehéz idők előtt állunk, sokkal jobban kell figyelni, mert a globalista imperialisták döntő ütközetre készülnek és győzelmük esetén a Világkormányt akarják létrehozni” – írja dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvéd, politikai publicista. Őt kérdezte a Présház.
– Ügyvéd úr, a normálisan gondolkodó emberek tudják, hogy világkormányt lehetetlen létrehozni. Sajnos a – miként Ön nevezi őket – „komplett elmebetegek” jelentős eszközökkel, köztük pénzeszközökkel, médiahálózattal, nemzetközi haderővel rendelkeznek ahhoz, hogy kísérletezzenek az emberiséggel. Az egyik korábbi kísérletük, a kommunizmus legalább 140 milllió – és nem 100 millió, ahogy A kommunizmus fekete könyve írja – közvetlen áldozatot követelt, csak a Gulágon 22 millió ember halt meg. Mi hogyan tudjuk minél kisebb veszteséggel túlélni az újabb rögeszmés erőlködésüket?
– Vörösmarty Mihály már 1846-ban megírta az emberiségről elmélkedő versében, hogy „Az emberfaj sárkányfog vetemény. Nincs remény, nincs remény”. Zseniális felismerés, ami ma is érvényes, de az emberiség története mégis azt mutatja, hogy ha az emberi természet megváltoztatására nincs is remény, az emberiség túlélésére mégis van. Mi másban bízhatnánk mi is, ma is?
„Többször bizonyította, hogy az Orbán-rendszer elkötelezett ellenfele, és fáradhatatlanul fog harcolni a magyar emberekért” – szól a sajtóközlemény egy szélsőséges politikusról. Bánó Attila írónak, publicistának tett föl kérdéseket a Présház.
– Szerkesztő úr, a demokratikus pártkoalíció kétharmados többséget szerzett a magyar törvényhozási választásokon, ugyanakkor mintegy ötven megélhetési szerzet is bekerült a Parlament falai közé. Elkönyvelhetjük-e ezt úgy – és miért nem –, hogy ez a demokrácia „költsége”?
– Ez nagyon szellemes felvetés, amit ad absurdum odáig fokozhatnánk, hogy a demokrácia költséges mulatság, mert sokféle, tőle idegen jelenséget és politikust kell eltűrnie és finanszíroznia. Ellentmondásnak tűnik, hogy azokra költünk, akik ellenünk dolgoznak, de olyan időket élünk, amikor – sajnos – ez is része a demokráciának.
Lehet-e az orosz-ukrán háborúnak véget vetni fegyverszállítással és szankciókkal? Ennek a kérdésnek a megválaszolására érdemes Jens Stoltenbergnek, a NATO-főtitkárának szavait megismerni a háború kimeneteléről: ha az oroszok győznének, az szörnyű lenne, de ha veszítenének, az végzetes következményekkel járna!
Ezeknek a szavaknak a jelentése triviális. Egy atomhatalmat, mint Oroszországot, soha sem lehet legyőzni, mert a katonai vezetése tartja az ujját készenlétben a worst case (az elképzelhetően legrosszabb esetre) az ultimatív eszkalációt beindító atomháború nyomógombján. Minél hosszabb ideig tart a háború, annál nagyobb a „rövidzárlat“ veszélye.
A Magyar Tudományos Akadémia 195. közgyűlésén Wahrmann Mór-érmet adományoztak Ifj. Dr. Béres Józsefnek, a kémiai tudomány kandidátusának, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnökének. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Elnök úr, gratulálunk kitüntetéséhez! Miért jó, ha a magyar tudós testület fölfigyel olyan teljesítményre is, amelyben a tudás és a piaci eredmény együtt jár?
– A Béres Részvénytársaságot 33 évvel ezelőtt alapítottuk, s a kezdet kezdetén megfogalmaztuk magunknak a küldetésünket, a területet, ahol dolgozunk, és a módot, amely mentén haladni kívánunk.
„Magyarországon csak azt tudják rólam, hogy él valahol a hegyeken túl egy Csé” – nyilatkozta a magyar állami televíziónak az 1980-as évek legelején Cs. Szabó László író. A hatalmas műveltségű, sok évtizedet Londonban élt esszéistáról Papp Endre irodalomtörténész, a Hitel főszerkesztője írt monográfiát, a művet a folyóirat májusi estjén mutatták be a budai MOM Művelődési Házban. Az új kötet szerzőjét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Főszerkesztő úr, Cs. Szabó Lászlónak a sok évtizedes emigráció ellenére rendkívül fontos volt hazája, Magyarország. Nekünk ma, 38 évvel földi léte befejezése után miért fontos Cs. Szabó László életműve?
– Miért, fontos? Cs. Szabó nincs a közbeszédben, mint hallom, már az egyetemen sem kerül szóba, az irodalmi kánonba is csak most kezd „visszakéredzkedni” (attól függ, persze, ki, kik írják azt). Életműve mindenek előtt azért fontos, mert igazi stílusművész volt, az esszé nagymestere. Egymást erősíti műveiben a hallatlan tudásanyag, a tanító jelleg, a személyes vallomásosság, az emberi dráma kifejezése a briliáns, választékos, szellemes és könnyed nyelvhasználattal. Minden műnemben kipróbálta magát. Nem jelentéktelenek a kisprózái, de írt hangjátékokat és verseket is. Az irodalomtudomány rendszerezése a 20. századi nyugati magyar emigrációs irodalom egyik reprezentánsaként sorolta be.
Jakab Péternek, a Jobbik elnökének népszerűsége az egyik legalacsonyabb az ellenzéki oldalon, nála csak Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke népszerűtlenebb – derült ki a Nézőpont Intézet legújabb kutatásából. Dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvédet, politikai publicistát kérdezte a Présház.
– Ügyvéd úr, a demokratikus pártok kétharmados többséget szereztek a hazai parlamenti választáson, ám a tömegbe lövető politikus így is hatalmas jövedelmet húz az adófizetőktől négy évig, és nyilvánosságot kap a hisztériakeltéshez. A társadalom hogyan gyakorolhatja törvényesen az önvédelmet?
– Vészterhes idők előtt állunk. Magyarország kormányára szabadságharc vár, sőt Európa megmentésének terhe nehezedik rá.
Kijev lényegében feladta a tárgyalásokat Moszkvával – mondta az orosz külügyminiszter-helyettes. Kijev nem tudott választ adni az Oroszország által javasolt szerződéstervezetre – pontosította Andrej Rudenko.
Jelenleg nem zajlanak tárgyalások az orosz és az ukrán delegáció között. Valójában Kijev kilépett a tárgyalásokból – mondta Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes – képünkön! – a Valdai nemzetközi vitaklub 2. közép-ázsiai konferenciájának margójára.
A NATO győzelemben reménykedik Ukrajnában, Moszkva viszont arra figyelmezteti, hogy a kompromisszum elutasításával szabad kezet kapott tőle – értékelte a kialakult helyzetet a Magyar Békekör tudósítója hétfőn.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár derűlátóan nyilatkozott a katonai tömb külügyminisztereinek wangelsi (Németország) tanácskozásán. Azt mondta, hogy Oroszország katonai offenzívája elakadt, Finnország és Svédország csatlakozásával Oroszországnak megerősödött NATO-val kell szembenéznie, Ukrajna győzhet a háborúban.
Az ellenzéki mixelt koalícióban résztvevő pártokra 1 millió 947 ezren szavaztak április 3-án. Dr. Somogyi János ügyvédnek, politikai publicistának tett föl kérdéseket a Présház.
– Ügyvéd úr, 2004. december 5-én a gyurcsányi kirekesztő politikára 1 millió 34 ezren voksoltak, most csaknem kétmillióan szavazták meg a társadalom lerombolását. A Gondviselésnek köszönhetően 3 millió 57 ezer plusz 332 ezer választó a megmaradásra voksolt. Noha a törvényhozási kétharmad létrejött, miért nem dőlhetnek hátra foteljükben a felelősen gondolkodó polgárok?
– Ebben az országban a kormánypártok ellenzéket megsemmisítő választási győzelme ellenére sem lesz béke. Itt nem lesz nyugodt építőmunka a közjó érdekében, mert a parlamenti ellenzék, amelyet inkább a nemzetközi globalista birodalom tartótisztjei által irányított ügynöki kirendeltségnek lehet nevezni, gondoskodni fog a társadalom folyamatos izgatásáról, a lakosság körébeni zavarkeltésről, valamint a törvényes kormány munkájának akadályozásáról, a nemzetközi közvélemény előtti rágalmazásáról.
Meggyőződésem, hogy a Jóistennek célja van a magyarsággal. Az a feladatunk, hogy képviseljük az igazságot, valamint a teremtő Isten és a szeretetet megfogalmazó mester, Jézus minőségét.
Jelenczki István Szkíta Aranyszarvas-díjas filmrendező vallomása ma különösen erőt adó.
Az Uránia Nemzeti Filmszínházban
2022. május 15-én 10.00 órakor
Jelenczki István
ÖN-TÉR-KÉP I-II.
A Magyar Békekör (MB) egyetértő támogatásáról biztosítja Orbán Viktor miniszterelnök kiállását Magyarország békéjének megőrzéséért, és az Oroszország ellen irányuló nyugati szankciópolitika ellen – reagált a Békekör elnöksége a miniszterelnök Kossuth Rádióban péntek reggel elhangzott nyilatkozatára.
„Bátor kiállásnak tartjuk, hogy a magyar kormányfő szembeszegült az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezésével, hogy megtiltsák az orosz olaj behozatalát, és leszögezte, hogy Magyarország egyetlen szövetségesének a kedvéért sem fog részt venni a háborúban. Elvárjuk, hogy következetesen álljon is ki ezen álláspontja mellett, ne hagyja, hogy saját szövetségeseink háborúba sodorjanak minket, veszélyeztessék békénket, gazdasági és társadalmi biztonságunkhoz fűződő nemzeti érdekeinket” – áll a közleményben.
Az Oroszország elleni nyugati szankciók sújtják az őket bevezető országok gazdaságát és egyben globális válságot idéznek elő – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön egy gazdasági online tanácskozáson.
“Sok tekintetben ezek a szankciók globális válságot provokálnak. Szerzőik, akiket rövidlátó, felfuvalkodott politikai ambíciók vezérelnek a ruszofóbia mellett, leginkább saját nemzeti érdekeiket, saját gazdaságukat, saját polgáraik jólétét sújtják” – mondta Putyin.
„Ordas erők vesznek körbe bennünket itt, Európában” – idézi a 92 éves korában elhunyt Molnár V. József néprajzkutatót az Aracs tavaszi száma. A Délvidéki magyarság közéleti folyóiratának főszerkesztőjét, az Európa-érmes Bata Jánost kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál.
– Főszerkesztő úr, lapjában Csámpai Ottó felföldi szociológus, a Szent György Lovagrend tagja a XVII. századi morva tudósról, Comeniusról ír. „A földkerekség egyik nemzetéről sem lehet semmi olyan dicsőt elmondani, amit a legnagyobb mértékben szeretnék elmondani Rólad, kedves Magyarországom” – fogalmazott Gentis felicitas című művében a világhírű pedagógus. Miért kell felidéznünk, hogy az akkori sárospataki tanár már figyelmeztetett azokra a csapdákra, amelyek bő másfél évszázaddal később Trianonhoz vezettek?
– Főképp azért, amiért közel másfél évtizeddel ezelőtt Molnár V. József néplélek-kutató a bennünket körül vevő ordas erőkről beszélt. Ezek az erők itt vannak, körülvesznek bennünket. Itt vannak évszázadok óta, folyamatosan, itt a mindennapjainkban.
A globalista világ uraiban az áprilisi magyar választások után tudatosult, hogy nem elég Orbán Viktort kiiktatni a politikából, hanem az egész bűnös, kurucos Magyar Népet kell lecserélni, mielőtt még a renitens példáján az európai népek is öntudatra ébrednének – írja Dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvéd, politikai publicista. Őt kérdezte a Présház.
– Ügyvéd úr, Ugros eliminandos esse: „a magyarok kiirtandók vannak” – rögzítette parancsban 907-ben a Német-Római Birodalom kamarillája. A pozsonyi csatában azonban győztünk. Eltelt 1100 év, a nyugati hungarofób rasszizmus a régi. Mi benne az új?
– Igaza van Szerkesztő úr! Valóban nincs új a nap alatt. A történelem ismétlődik. Az emberi természet semmit sem változott az elmúlt néhány ezer év alatt, csak a technika fejlődött, úgy, hogy ma már az Emberiség akár ki is irthatja magát, ha akarja. De – ahogy a költő mondja – az Élet élni akar.
Dél- Afrikában Dusza Bertalan és barátai táblát avattak Gál Tibor emlékére.
Dusza Bertalan bormester gépre száll. Neki térkép a táj. De nem csak térkép, határtalanság is, mert határok nélkül szereti a tájat, a hazáját. Ha Trianonról elmélkedik, felröppen egy kis géppel és köröket ír le az emlékhelyek felett, mint legutóbb a bogácsi emlékmű avatásánál, ahol 64 vármegye földjével szentesítették-egységesítették a magyar hazát és az elszakított testrészeket.
Derék politikusaink szerint éghajlat változás megy végbe napjainkban. Ennek okozói természetesen mi vagyunk, mert rengeteg benzint, olajat, földgázt, tevetrágyát, fát és szenet égetünk. Ezt az állítást kitűnő tudósaink nagy része is bizonygatja. Napszámban, húzzák a vészharangot a rövidesen jelentkező katasztrófa ígéretével.
Főként a Föld vészes felmelegedése veszélyével támogatják a kormányok újabb adókivetési igyekezetét. “Lejárt” politikusok is (Al Gore?) ragyogóan kezdtek megélni a harangkongatásból. Ennek nyomán a kormányok nyaktörő sebességgel róttak ki új adókat (Carbon tax). Ugyanakkor nem támogatták kellően a nap és más nemszennyező energia források hadrendbe állítását.
Az idén 26. alkalommal nyújtották át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. A hagyományos Bálint napi kardceremónia helyszíne ez alkalommal a pesti Belvárosban a Központi Papnevelő Intézet díszterme volt. Az idén a muravidéki Bence Lajos és a román Elena Lavinia Dumitru volt a kitüntetett. A díj alapítóját, szervezőjét, Molnár Pált, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnökét kérdezte Ifjabb Tóth György, a 2022plusz.hu főszerkesztője.
– Bizonyára sokan ismerik, hiszen minden esztendőben Bálint napján vehetik át a díjazottak a Balassiról elnevezett kulturális elismerést. A kezdetek óta nemzetközi díjjá nemesedett kezdeményezésről azt már sokkal kevesebben tudják, hogy alapítója egy magánszemély, Molnár Pál újságíró. Mi késztet egy magyar tollforgatót arra, hogy minden háttér nélkül ilyen merész lépésre szánja el magát?
– Két dolog adta a késztetést. Az első, a fontosabb a Valentin-nap körüli fortyogás. A kilencvenes évek közepén már jómagam elviselhetetlennek éreztem, hogy olyan „ünnepnap” alakul ki, amelyhez semmi közünk.
