Alkotmányjogi kérdés, hogy módosítható-e az Alaptörvény egyedi, nem általános érvényű rendelkezések beiktatásával.
Megemlékezést tartottak szerdán a horvátországi Pulában, a haditengerészeti temetőben a hősi halált halt magyar haditengerészek emléknapján.
Az eseményen Demcsák Csaba zágrábi magyar nagykövet mondott beszédet. Úgy fogalmazott: a pulai haditengerészeti temető Európa egyik legnagyobb katonai sírkertjeként a közös múlt, a bajtársiasság és a történelmi sorsközösség erejét hirdeti.
Szobrot kapott a magyar gyermekgyógyászat és orvosi genetika meghatározó alakja, Dr. Méhes Károly (1936-2007) professzor.
Az alkotást a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikájának előkertjében adták át május 22-én.
Közhely számba megy, de ettől még igaz, magyar az, akinek fáj Trianon. Az a békediktátum, amely hazánk területének és lakosságának kétharmadát vette el tőlünk. A diktátum mélységes igazságtalansága abban is megmutatkozik, hogy a háborúban vesztes országok közül egyedül minket roppantott meg majdnem véglegesen. Különösen nehéz sors várt az elcsatolt területek magyarságára, az ő sorsukról, megmaradásuk esélyeiről próbál képet alkotni a Megmaradás című
kötet, melynek szerkesztőjével, Dr. Rab Irén kultúrtörténésszel, az Ungarnreal című német nyelvű portál alapító szerkesztőjével beszélgettünk.
– A könyv címe: Megmaradás. De melyik? Kis-Magyarország megmaradása Trianon után, vagy a határainkon kívülre kényszerített magyarság megmaradása? Az is kérdés – hiszen a könyv kétnyelvű, magyar és német -, hogy a németeket egyáltalán érdekli-e ez a téma?
– A kötetben nem szerepel az anyaország megmaradásának kérdése, ez messze túlfeszítené a terjedelmi kereteket. Azok megmaradásáról szól, akik határainkon kívülre kerültek és egy másik állam keretei között kellett és kell küzdeniük magyarságukért. Hogy érdekli-e a németeket? A helyzet az, hogy sok olyan német barátom van, aki szimpatizál velünk, de ha Trianonról esik szó, mindig azt hangoztatják, hogy ezt a témát már el kellene engednünk. Régen, több, mint 100 évvel ezelőtt történt, ideje lenne túllépnünk rajta. Ilyenkor megpróbálom elmagyarázni nekik, hogy ez nem olyan, mint a Versailles-i békeszerződés, ami persze fájt a németeknek, de ők a gyarmataikat veszítették el és kicsit odébb kerültek határaik. Mi sokkal többet veszítettünk – egy 1000 éves országot. Ezzel a kötettel azt is meg akartam mutatni, hogy a békediktátum nem csak a magyarság, de a németség számára is katasztrofális következményekkel járt.
Átadták a Hősök Sírkertjét Tardon
Megindító rendezvény keretén belül adták át a Honvédelem Napján Tardon a Hősök Temetőjét, korábban ismert nevén a Sírkertet.
A Százak Tanácsa művelődési küldöttsége – Foltán László ügyvivő elnök vezetésével – fölkereste óbudai műtermében Rieger Tibor M. S. mester-díjas, Kossuth-díjas szobrászművészt. Az alkotó a közelmúltban fejezte be élete egyik fő művét, amely a trónra vetett Koronázó Palástot ábrázolja.
A mester érzékletes magyarázatokkal avatta be a remekmű titkaiba az értelmiségieket. Elmondta, hogy pontosan adta vissza a Koronázó Palást mai állapotát, annak ellenére, hogy jól felismehető, évszázadokkal ezelőtti javítások vannak rajta, és azok az eredeti logikát megváltoztatták: „Ezeket nem javítottam ki” – mondta.
A hevesi Halász-kúriában nyitották meg Mihály Gábor Kossuth-díjas szobrászművész Regnum Marianum című tárlatát. Az alkotó kisplasztikái tekinthetők meg az alföldi városban megrendezett kiállításon. A megnyitón jelen volt Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök. A megnyitó beszédet Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke mondta el. Mint fogalmazott:
„Regnum Marianum,
Téged választottunk,
Mária Országa,
Szívünkbe fogadtunk.
Égő szereteted
Éltessen bennünket,
Regnumi ifjakat,
Krisztus katonáit.”
A középkori vers nem vesztett érvényéből: a szeretetnek – igenis – meg kell találnia Krisztus elszánt katonáit is: Mária országának megvédéséhez ma is bátorság kell. Ahhoz a művészethez, amelyet Mihály Gábor bő fél évszázada művel, az Istentől kapott talentumok mellett ugyancsak bátorság is szükséges: Szűz Máriát, Krisztust, Szent Istvánt, Szent Lászlót megformálni, bronzba önteni és kiállni velük a széles közönség elé, ehhez a mai világban vitézi észjárás is szükségeltetik.
I.M.László Jóska
A reménység krisztusszöge tartott össze bennünket. Alkalmanként néhány színésszel ellátogattam hozzá, Calgaryba, hogy az összetartást, a megmaradást segítsem. Számos előadást létesített az én teátrumom, a Varga László Polgári Teátrum, a László Jóska a vezette Petőfi Színházzal.
– Ön a könyv szerkesztőjeként úgy látja: „El kellene érjük, hogy minden közösségben témává válhasson a nemzet jövője, hogy helyi szinten is elinduljon egy új jövőkép kialakítása…” Fekete Gyula író bő ötven éve a kommunizmus nyomása alatt, kockázatot vállalva törekedett erre.
A pedofilbotrány indította el a digitális politikai erő tömegesedését, amely a hazafias párt súlyos választási vereségéhez vezetett. Bánó Attila Európa-érmes publicistát kérdezte a Présház.
− Szerkesztő úr, az előző államelnök a pedofilbotrány kipattanása után lemondott, de az államelnöki javadalmazáshoz − luxusház, titkárság, szakácsnő − hozzájutott. Mit gondoljon az a 2,4 millió polgár, amely kisebbségben maradt a választáson?
− Szeretném leszögezni, hogy több, mint két évvel ezelőtt, az úgynevezett pedofilbotrányt kiváltó elnöki kegyelem meghozatalakor még senki nem sejtette, hogy az ügynek ilyen kihatása lesz a későbbi folyamatokra. Mint ismeretes, Novák Katalin köztársasági elnök akkor kegyelemre méltónak találta a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesét, akinek állítólag tudomása volt arról, hogy az igazgató több gyereket is molesztált.
Vajon ki? Giorgia Meloni olasz, vagy Robert Fico szlovák miniszterelnök? Vagy valaki más, vagy senki? Vagy ezek után akadálytalanul roboghat tovább az Európai Uniónak álcázott Globalista Birodalom a vágyott világkormányzás felé vezető úton? De ez az út járhatatlan, ezt minden józanul gondolkodó politikus látja, tudja.
Létrejöhet ugyan a ma még Európa Unió néven nevezett alakulat helyett a sokat emlegetett Európa Egyesült Államok, ami valójában majd sokkal inkább Európai Globalista Unió névre hallgathatna. Gyakorlatilag azonban az EU előtt csak két út van, az egyik az összeomlás, a másik út pedig járhatatlan.
A Ceausescu diktatúra idején egy lánglelkű költő, de szerény életű magyartanár, Magyari Lajos, írta az alábbi verset, ami hatalmas erőt adott és vígaszt nyújtott számomra, amikor a Kádár rendszer „puha” diktatúrájában, – „Kispolgár” célszemélyként – a „destruktív” magatartásom miatt, az állambiztonsági szolgálat izolációs, tiltó és korlátozó rendelkezéseit voltam kénytelen viselni.
Magyari Lajos: Lázár Mihály üzenete
Emlékeztető: az 1944. március 19.-ei Magyarország német megszállását Hitlerék „Margarethe terv” névvel jelölték. Napjaink háborús mámorban égő globalista elkötelezettségű EU-s vezető német trojkája (Ursula von der Leyen, Manfred Weber, F. Mertz) hasonló elképzeléseket dédelget a szuverén magyar nemzeti kormány megdöntésére.
Persze csak arra az esetre, ha az április 12-ei ogy. választáson minden fondorlat ellenére az Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP nyer. Vagyis a kérdés az, hogy mi lesz másnap. Mert a Globalista Birodalom nem fog belenyugodni a választási eredménybe és minden elképesztő módon (sőt, azon felül is) megpróbálja a nemzeti kormány további regnálását megakadályozni. Már toborozzák az utcai provokáló demostrálókat, talán már a fegyveres partizán, terrorista csapatokat is, hogy egy kiszemelt helytartót ültessenek a nyakunkba (vélhetően nem a szektás rózsadombi zsúrpubit). A nagymellényű, globalista ügynök EU-s trojka nagyon bátor és elszánt, mert úgy érzi, hogy ehhez megvan az ereje.
Akár a katonai támogatása is.
Alaphelyzet és motívumok:
A vers alapélménye a kontraszt: a külvilág „üres fecsegése” és „hamis hordaléka” áll szemben a belső csend szakrális tisztaságával. A csend itt nem negatív fogalom (nem hiány vagy némaság), hanem egyfajta magasabb rendű kommunikáció. A költő paradoxonokkal él: a csendnek szava van, nesze, sőt, „néma ordításként” jelenik meg.
Irodalomtörténeti jelentőségű lexikon jelent meg a Kaiorsz Kiadónál. A magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard eddigi harminc évének tényeit tartalmazza a Balassi-kard lexikon. A reneszánsz költő ezekben az években válik világhírűvé – a díjnak köszönhetően.
Nemzetközi irodalmi díj, amely benne van a Nobel-díj utáni első ötben. Mind az öt kontinensre eljutott, ebben egyedülálló a magyar díjak között.
– Miért mérföldkő mindkét irodalom történetében, hogy 432 évvel Balassi földi pályájáról való távozása után több mint harminc verse immár a szlovén szellemi kincstárban is jelen van?
Az istenes versek poétájáról elnevezett díjat most, a harmincadik alkalommal rendezett kardceremónián vette át először papköltő, akit egykori falujában ma Feri atyának neveznek. Domoszló is fölkerült a magyar irodalomtörténet térképére.
Az idén a harmincadik alkalommal adatott át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard. Most először vehette át papköltő az irodalmi szablyát. A kitüntetett piarista szerzetest, Bozók Ferencet kérdezte a Gondola képviseletében a Présház főszerkesztője.
– Miért jó most, az eléggé zavaros XXI. században, ha a költészet szépsége a Teremtő mögöttes jelenlétével együtt fénylik fel egy budapesti kardceremónián?
Az elszármazott jászságiakat és az otthon élőket összekapcsoló Jászok Egyesülete létrejöttének 105., újjáalakulásának 35. évfordulóján ünnepséget tartottak a budai Várban, a Honvédelmi Minisztérium épületében.
A táncos-komikus ukrán elnök katonai fellépéssel (quasi merénylettel) fenyegette meg a magyar miniszterelnököt. Túljátszotta a szerepét. Nem először. Trump elnök már többször felhívta erre a figyelmét. Talán most sem lenne felesleges. Az Európai Unió és a NATO vezetése pedig mélyen hallgat. Ez sem véletlen.
Nincs új a nap alatt. Voltunk mi már olyan gazdasági szövetség (KGST) és olyan katonai szövetség (az elvileg a NATO elleni Varsói Szerződés) tagjai, amelyik kirabolta hazánkat (KGST) és a tagországokban katonai erővel védte az elnyomó szovjet hatalmat, a szovjet uralom ellen lázadókkal szemben (’ 49 Berlin, ’56 Budapest, ’68 Prága, ’81 Varsó).
