Milák meglepetésekkel készül

6 mins read
Róma, 2022. augusztus 17. Milák Kristóf úszó interjút ad az M4 Sport stábjának a római vizes Európa-bajnokságon 2022. augusztus 17-én. MTI/Czeglédi Zsolt

Nem tartott nagy ünneplést utolsó úszását követően, jövőre pedig meglepetésekkel készül Milák Kristóf, aki kedden fejezte be a szereplését a római kontinensviadalon, három arannyal és két ezüsttel.

A magyar újságírók számára összehívott szerdai sajtóbeszélgetésen az olimpiai bajnok arra a kérdésre, hogyan miképpen ünnepelt, azt mondta: “Nem kell semmi különösre gondolni, még mindig jobban örülök annak, hogy itt vagyok, mintha a Szigeten veretném hat napig. Egyszerű dolgok, annyira átlagosak, hogy egy átlagembernek is fura lenne” – nyilatkozta Milák, aki utolsó úszásában, fő számában, címvédőként kedden remek idővel nyert 200 méter pillangón, a második helyen pedig csapattársa, Márton Richárd végzett, akit felhívott maga mellé a dobogó tetejére.

Olvass tovább

„Harangzúgásos” magyar irodalom

5 mins read

Bertha Zoltán irodalomtörténész „harangzúgásos” magyar irodalomról tart előadást az 50. Tokaji Írótáborban. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Tanár úr, a hétfőn kezdődő találkozón sok szó esik az írótábor fél évszázados históriájáról. Hogyan változott meg e különleges művelődési, művészeti rendezvény jellege 1990 után?

– Elsősorban kibővült: a résztvevők lélekszáma olykor a kétszázat is elérte, de mindenképpen jóval száz fölé emelkedett. S a programok is gyarapodtak: újabban már színházi előadások, verses-zenés műsorok, felolvasóestek is szerepelnek a kínálatban — és számtalan egyéb alkalom a találkozásra, beszélgetésre, eszmecserére. S a borkóstolásra is, hiszen Tokaj mint a világörökség része a nemes nedűivel is nemzeti kincsünk. S ilyenkor a bor fővárosa az irodalom fővárosává is válik egyben. 1990 után kezdődött a gimnázium udvarán az irodalmi park kialakítása is, s ma már számos történelmi nagyságunk, klasszikusunk emléktáblája őrzi és sugározza ragyogó szellemi-irodalmi hagyományaink értékvilágát — Balassi Bálinttól napjainkig. Egy-egy szellemóriásunk születésének évfordulóján — Németh László, Illyés Gyula és mások életművét méltatva — színes konferencia-formában igyekeztünk iránymutató példaképeink jelentőségét felmérni.

Olvass tovább

ŐSBEMUTATÓ A KIVÉGZŐUDVARON

17 mins read

Az Aradi Kamaraszínház Budapesten, a Kozma utcai börtön Kisfogház Emlékhely udvarán ősbemutatót tart. Az 1920-ban az aradi Függetlenség című lapban megjelent Kárpáti Piroska néven egy vers, ÜZENET ERDÉLYBŐL, mely a trianoni döntés fájdalmáról szól. A vers megjelenése után Kárpáti Piroska, 22 éves aradi tanárnőt akasztással kivégezték. A darab írója, rendezője Pozsgai Zsolt. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mester, a XIX-XX. század fordulóján a nagyváradi szabadkőművesek egyik megfogalmazott célja volt: a magyar történelem “mítosztalanítása”. Ennek meg is lett a borzalmas következménye. Az emberi közösségeknek miért van szükségük legendákra, sőt mítoszokra is?

– Mert a legendák kikezdhetetlenek. Nem kutathatók levéltárban, nem lehet titkosítani őket ötven évre. A legenda egyértelműsít, elsősorban az emberekben. Egyértelműsít egy kort, egy személyt. Akkor is, ha tudja, a legenda nagy része talán kitaláció, talán nem. és túlélnek mindent. A Csodaszarvas legendája mese, de valóságnak elfogadott mese. Szimbolikus tartalmú, ahogy Kárpáti Piroska esete is. Ha úgy vesszük, maga Jézus is legendává vált egy élt személyből.

Olvass tovább

Akkumulált rizikók

4 mins read

Hatalmas akkumulátorgyár építését kezdték meg Magyarországon. Mennyire kell ennek örülnünk? Ezt kérdeztük meg Anisits Ferenc professzortól, a BMW korábbi vezető fejlesztőmérnökétől.

Gondolkodjunk együtt! A globális energiaellátlás súlypontja a zöld ideológusok szerint a megújuló energiaforrások (nap, szél) irányába tolódnak el. Ha ezt a logikát elfogadjuk, akkor a hálózati stabilitás figyelembevételénél a tárolás problémájának megoldása elkerülhetetlenül szükséges. A villamosáram szolgáltatását folyamatosan kell biztosítani éjjel, borús és szélcsendes napokon is. A megújuló energiaellátás két nehézségbe ütközik.

Olvass tovább

Magyarország barátai és ellenségei

3 mins read

Magyarország módszeres tönkretételének folyamata zajlik a globalista erők 5. sebességbe kapcsolásával – fogalmaz dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvéd, politikai publicista. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Ügyvéd úr, már a V4-eken belülről, Prágából fenyegette meg hazánkat egy szélsőséges miniszter Orbán Viktor tusványosi beszéde miatt, amelynek szövegét a cseh hungarofób valószínűleg nem is olvasta. Schöpflin György – Isten nyugosztalja – egyszer már panaszolta egy közírásában, hogy hazánk szidalmazása már a liturgikus rendhez tartozik az Európai Unióban. A propagandaközpont most is fölizzott. Hogyan tehetünk ellenlépést?

– „Angliának nincsenek örök barátai, Angliának nincsenek örök ellenségei, Angliának érdekei vannak” – mondta az egykori brit miniszterelnök, Lord Palmenston. A mára legendássá vált igazság a mai Magyarországra is érvényes. Öntsünk már végre tiszta vizet a pohárba és nézzünk szembe azzal, hogy kik hazánk barátai és kik az ellenségei, illetve ki segítik Magyarország nemzeti érdekeinek az érvényesítését és kik gátolják azt.

Olvass tovább

461 éves magyar vállalat

1 min read

Alföldi Nyomda – Hazánk kilencedik nyomdáját egy protestáns vándorprédikátor Huszár Gál hozta létre még 1561-ben.

Az alapítást követő évtizedben már a Magyarországon megjelenő 87 kiadványból 45 itt készült. A debreceni nyomda fennállása többször is veszélybe került: a Rákóczi-szabadságharc alatt katonák dúlták fel, később pedig az épületet egy tűzvész tette tönkre.

Olvass tovább

Kardpenge fénye villant a muravidéki magyar költészetre

3 mins read

Az irodalom összeköt nemzetrészeket. Az idén a Lendván élő Bence Lajos költő vehette át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, az immár a 26. alkalommal átadott Balassi Bálint-emlékkardot. A poétát kérdezte a Gondola.

– Mester, a Balassi-kard pengéje miért volt fontos ahhoz, hogy fény villanjon a muravidéki magyar értékekre?

– A szlovéniainak , illetve muravidékinek mondott magyar irodalom ügye az elmúlt fél évszázad alatt a kezdeti nagy fellángolás óta – éppen idén van  az első máig meghatározó jelentőségű Tavaszvárás megjelenésének 50. évfordulója – sok mindenben  változott.  Az intézményesítés folyamata azonban a 90-es évektől  nem érte el a tervezett, a kis írócsoport által ma is „istent-kísértő” nagy vállalkozás kitűzött céljait. Tény az, hogy a 10 fős alkotógárda egyetlen tagja sem vállalta fel az irodalomszervezéssel és az intézményesítéssel kapcsolatos gyakran politikailag sem támogatott, a bürokráciai által is gáncsolt , a könyvkiadáson túli erőbefektetést igénylő tevékenységet. (A kívülről jövő anyaországi és a vajdasági támogatás pedig e téren  igencsak csekély volt.) Hogy a szlovén irodalmi körökkel való kapcsolatok is –érthetetlen, de éppen az idegen kultúrára és a más-nyelvűségre való hivatkozással –a szlovén Írószövetségbe való  tagságunk elutasításával a „kirekesztést” eredményezte.

Olvass tovább

Az akarat újra építi a falakat

2 mins read

„Esztergom Magyarország szakrális fővárosa volt 1000 éven át, és reméljük, újra az lesz” – írja az Új kutatások Esztergom megyei jogú város építészeti értékeiről című, Dr. Prokopp Mária professor emerita által szerkesztett könyvben Rainer Péter Ferenczy Noémi- és Reitter Ferenc-díjas építész–belsőépítész, vezető tervező. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Építész úr, az Esztergom-Kovácsi Bazilika romjának megmentése miért fontos nem „csak” hazánknak, hanem a teljes Európának: a Gibraltár-Szentpétervár, Athén-Reykjavík közötti térségnek?

– Talán a korom miatt, de én még a nemzetállamok „egységes” keresztény Európájában gondolkodom. Európa csaknem közepén helyezkedik el Magyarország, annak Trianonig centrális helyén Esztergom – az ország első fővárosa, több mint 250 évig. A Szent István-kori kéttornyos, háromhajós Kovácsi Bazilika volt az esztergomi első állami pénzverde pénzverőinek feltételezett plébániatemploma.

Olvass tovább

Filmsikerünk Los Angelesben: a többedik

8 mins read

A DARKING WAY – Magyar Golgota – című magyar film díjat nyert az IndieFEST Film Awardson Los Angelesben. Az alkotás elnyerte a rangos LEGJOBB EGYÜTTES DÍJÁT. A legjobb Együttes: Szabó Máté, Pap Katalin, Lux Ádám, Békefi Viktoria, Janik László, Tapasztó Ernő, Varga Tamás. A film rendezőjét, Pozsgai Zsoltot kérdezte a Présház.

– Mester, a mai filmes életben miért különösen fontos a csapatépítés?

– Mindig ez a legszebb díj. Már kaptunk erre a filmre is, és a Megszállottakra is több „Legjobb színészcsapat” díjat. Ez azért nagyon fontos a számomra, mert nem a „hivatalos” filmszínészekkel dolgozom, bár ők is nagyon értékesek. Olyanokkal, akiket a filmes összetartás nem enged a közelbe, de akik tehetségéről meg vagyok győződve. Dolgoztam velük színházban, és végig éreztem, ha filmre kapok lehetőséget, viszem őket.

Olvass tovább

Költészet a digitális korban

5 mins read

Herczeg Ferenc-díjat vehetett át az idén Az első székely eposzok szerzője. Őt, Deák-Sárosi László költőt, filmesztétát kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mester, a mai világban, amikor a könyvkiadás apad, a papírra nyomtatott sajtó a perifériára szorul, hogyan találják meg a versek fiataljainkat?

– Tény, hogy a nyomtatott sajtó visszaszorulóban van, de az interneten az újságítás (jól-rosszul) gyarapszik, a könyvek száma pedig éppenséggel nő, csak a példányszámuk csökken, és a közönséghez való eljuttatásuk nehezebb. Verset, legalábbis lírait sokkal többen írnak, mint amennyien olvasnak. Számos, úgynevezett profi, illetve műkedvelő irodalmi lap létezik, csak az érdeklődő olvasónak nehéz átlátni, hogy mit érdemes neki figyelnie, elolvasnia.

Olvass tovább

Elrabolt és eladott váraink

58 mins read

Gondolat és barangolás Burgenlandban.

Burgen-burger…(nekem világéletemben Burgerland volt Burgenland) játsszunk a szavakkal, érdemes, hiszen annyit játszottak már velünk a burgenek, hogy egy betűmódosítást megér e játék, mert megannyi burgert megettek az emberek meg a burgenek, hogy már felejtenek.  Szendvicsféle valami étek, meg élet ez a mi létünk, ahogyan belénk haraptak és harapnak a ferencjóskások, különféle ízesítésben fogyasztottak és fagyasztanak el bennünket. De a kérdés változatlan: hogyan kerültünk a fogaik közé és miért?

Kép: Fraknó vára – Szíki Károly felvétele

Olvass tovább

A rezsicsökkentés a nemzeti energiapolitika része

12 mins read

 A Fidesz kormány 2013. januártól tíz százalékkal csökkentette a lakosság számára a távhő, a villamos energia és a földgáz árát. Ez a rezsicsökkentés.  Akkor az ellenzék ezt kezdettől támadta, most, hogy közérdekből szükségessé vált a rezsicsökkentés szűkítése, ez ellen agitál, mintha a rezsicsökkentés híve lenne. Ez, a többi ellenzéki hisztériakeltéshez hasonlóan, nagyon zavarosnak tűnik. Az Energiapolitika 2000 Társulat 22 éve küzd a nemzeti energetikáért, ezért Járosi Mártont, a társulat elnökét, a téma avatott szakértőjét kértük fel, hogy segítsen a tisztánlátásban.

Mi lehet ennek a hazug taktikának a mozgatója?

Akik nem a haza javát akarják, azok mindig gátlástalanul, össze-vissza, zavarosan beszélnek. Mindig azt mondják, ami éppen rossz érzetet kelthet a lakosságban, mert ők idegen érdekeket szolgálva, a hatalmat szeretnék átvenni a nemzeti kormánytól. Ugyanezt a taktikát alkalmazzák most is.

Olvass tovább

Hazánk első fővárosa Prokopp Mária új kötetében

2 mins read

„A szovjet laktanyák és gyakorlótér helyén megnyílt a Suzuki japán autógyár, amely nagy lendületet adott a város fejlődésének. A kulturális élet területén pezsgést jelentett, hogy a katolikus egyház visszakapta a Papnevelde egykori pompás, akkor már teljesen lakhatatlan épületét, és a helyreállítása során megnyílt a Szent Adalbert Központ és szálloda” – írja az Új kutatások Esztergom megyei jogú város építészeti értékeiről című kötet előszavában a mű szerkesztője, Prokopp Mária művésszettörténész professor emerita. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

 – Professzor asszony, a hazánk első fővárosáról szóló most megjelent 624 oldalas kötetet Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata adta ki. Miért volt fontos a „Megyei” cím elnyerése-visszanyerése után nem sokkal egy hatalmas összefoglalót adni Európa egyik legizgalmasabb történetű városának különleges értékeiről?

– A kötet terve régóta foglalkoztatott, amíg végre, tavaly februárban közzé tettem a felhívásomat Komárom – Esztergom megyei Építész Kamara titkársága segítségével megyei építészek körében, hogy ki-ki válasszon és vállaljon részt Esztergom 1000 éves történetének MA is látható – ismerhető építészeti értékeiből, és mutassa be a jelentőségét.

Olvass tovább

Ipari park adott lökést a gazdasági áttöréshez

3 mins read
Falnak ütközött a rendszerváltozás Hatvanban: jól működő üzemek szűntek meg, képzett szakemberek maradtak munkafeladat nélkül. Nyugati cégek vezényelték az újraiparosítát. A város alpolgármestere évtizedeken át kereszténydemokrata politikusként szervezte a fölemelkedést. A Heves megyei település kereszténydemokrata alpolgármesterét, Szinyei Andrást kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

 

– Alpolgármester úr, miért fontos, hogy a nagy történelmi múltú városban a messze jövőbe mutató tudást is elsajátíthassák a fiatalok?

– Hogy a kérdésre válaszolni tudjak, vissza kell mennünk 32 évet a rendszerváltás idejére, amikor Hatvan katasztrofális helyzetbe került, mert leépült a város ipara és hatalmas lett a munkanélküliség. A mai fiatalok nem is hallottak arról, hogy akkoriban itt a cukorgyár mellett működött téglagyár, tejüzem, rádiógyár, cipőgyár és további cégek szűntek meg. A súlyos helyzetből az áttörést a 90 évek közepén az ipari park kialakítása és betelepítése hozta.

Olvass tovább

Innováció, dombérozó a vármegyében

3 mins read

Lehet minőségi felsőoktatást működtetni Zalaegerszeg méretű városban is, amely a következő években a járműipari tesztpálya partnerségével oktathat – adta hírül a sajtó a napokban. Császár Zoltánnak, a Kereszténydemokrata Néppárt Zala vármegyei elnökének tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Elnök úr, a vármegye fővárosában a felsőoktatás fél évszázadra tekint vissza. Hogyan érzékelhető a város mindennapjaiban ez a fajta értékgyarapítás? 

– Évtizedek óta működik színvonalas felsőoktatás Zalaegerszegen, a gazdasági képzés éppen a minap ünnepelhette fennállásának 50 éves évfordulóját. A zalaegerszegi pénzügyi-számviteli képzés a Nyugat-Dunántúl talán legnívósabb gazdasági felsőoktatását nyújtja, ezzel generációk óta biztosítja a város, a megye és a régió számára a közgazdász-utánpótlást. Felsőoktatásunkra két trend jellemző: egyfelől a mai korban közvetlenül hasznosítható képzések irányába tolódik a képzési kínálat (itt elsősorban a műszaki, informatikai hangsúly növekedését láthatjuk Zalában is), másfelől a gyakorlati helyekkel folytatott egyre szorosabb együttműködés szinte garantálja a hallgatók azonnali munkaerő-piaci integrációját és a munkáltatói oldal számára szükséges, a gyakorlat során testre szabott képzésben is részesedett munkaerő biztosítását.

Olvass tovább

A Szent László Herma a király koponyáját őrzi

9 mins read

Archeogenetikai vizsgálatokkal igazolták a Szent László koponya ereklyéjének eredetiségét a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói. Eredményeiket a Journal of Genetics and Genomics című nemzetközi szakfolyóiratban közölték, amely itt érhető el: DOI: https://doi.org/10.1016/j.jgg.2022.06.008

A közleményben Szent László teljes genom szekvenciáját hasonlították össze három további egyén, név szerint: III. Béla király, Antiochiai Anna királyné és egy eddig azonosítatlan Árpád-házi férfi szintén ebben a cikkben közzétett genom adataival. Az Árpád-házi kutatások indítója és az archeogenetikai vizsgálatok origója a Prof. Dr. Kásler Miklós vezette kutatócsoport által meghatározott első uralkodóházi személy, III. Béla genomja.

Olvass tovább

Elena Lavinia Dumitru, a magyar nyelv szerelmese

2 mins read

A román irodalom is bebocsátkozott az európai Balassi-folyamatba: az idén Elena Lavinia Dumitru vehette át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, az immár a 26. alkalommal átadott Balassi Bálint-emlékkardot. A Rómában élő művészt kérdezte a Gondola. 

– Művésznő, az európai irodalmi kincsek kölcsönös felfedezése hogyan mélyítheti el az európai népek barátságát? 

– Az irodalom lényeges érték, amely a szépség jegyében egyesíti az embereket, a népeket. Ugyanakkor, az irodalom az az eszköz, amelyen keresztül a kölcsönös megismerés megtörténik. Amikor a Célia-ciklus fordításával kezdtem foglalkozni, egy olyan szöveget kíséreltem létrehozni románul, ami formailag, lírikus természetességéhez hűen, megőrzi versszerű lüktetését, azt a ritmust, ami jellemző az eredeti alkotásra. Azzal a szándékkal próbáltam megalkotni ezt a Balassi-fordításgyűjteményt, hogy népszerűsítsem Balassi különleges szerelmi verseit, és nem utolsó sorban verseinek sajátos hangulatát.

Olvass tovább

A Hunyadiak európai nagysága

2 mins read

„Európa XV. századi keresztény világának legdicsőségesebb hőse Hunyadi János volt, aki 1456-ban megvédte Nándorfehérvárt a szultán által vezetett haderővel szemben” – írja A Hunyadiak egyetemes jelentősége című most megjelent, az Aracs Alapítvány által kiadott könyvében Dr. Diószegi György Antal művelődéskutató. Őt kérdezte a Gondola képviselétében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Hunyadi János fiatal korában Itáliában volt hadvezér, a városállamok közötti harcokban szerzett katonai tapasztalatot. Mennyiben volt ennek köszönhető a nándorfehérvári csatában felvillantott döntő helyzetfelismerése, és mennyire hiányzott ez a hadvezéri profizmus Muhinál és Mohácsnál?

–Nagyon köszönöm az elismerést, mert hazát és nemzetet szolgáló szívvel-lélekkel írtam meg a Hunyadi-kötetet, melynek megszületése az „ARACS ALAPÍTVÁNY” kiadói munkája és az „ALAPÍTVÁNY A KÖZJÓÉRT” támogatása révén történhetett. A Hunyadiak egyetemes jelentőségű értéktörténeteit immár 6 évszázada a legkiemelkedőbb tudósaink írták meg, és ezen hatalmas műveltségi örökségünkre alapozva folytatom a művelődéskutatói tevékenységemet.

Olvass tovább

Hetvenesek Társasága – hét évtized közös hazában

5 mins read

1998-ban elindult egy sorozat a Polisz, majd az ezredfordulótól már, folytatólagosan, a Napút folyóiratban, amelyben az adott évben hetvenedik életévüket betöltő ismert személyiségek vallanak életükről, pályafutásukról. Az idén, immár bővített könyvformátumban, az 1952-ben születettek kerültek a válogatásba. Szondi Bence kiadóvezetőt, valamint Bognár Antalt, a kötet szerkesztőjét, a sorozat ötletgazdáját kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

 – Az eltelt 24 évben mennyire igazolódott, hogy a hetvenéves kornál kell meghúzni azt a határt, amely alkalmas arra, hogy kellő őszinteséggel és bölcsességgel valljanak még nem teljesen lezárt életpályájukról az alanyok?

 Sz. B.: ‒ Bár magam még messze vagyok ettől a kortól, a sorozat 1997-es induláskor még a szakmában sem voltam, az eddigi több mint 2000 vallomás alapján úgy látom, a hetvenedik életév az a kor, amikor érdemes és van mire visszatekinteni. Már megvan az (el)ismertség és a tapasztalat, megvan a mesélőkedv, de a legtöbb pályafutás még ugyancsak aktív. A hetvenéves kor kiválasztása nem véletlen, megvan a maga története, de ezt halljuk a legilletékesebbtől, a sorozat ötletgazdájától.

 B. A.: ‒ Nagyjából ez az az életkor, amit Arany János szavával emberöltőnek szokás nevezni. Ha kivételesen előbb nem volt meg, mint ahogy gyorsan elégőknek adódik kényszerűen, ekkorra általában elkészülhet valamiféle a leltár, az ember már nemigen kezdhet új fejezetet, de pályája választásáról és megfutásáról számot szeretne adni, ha van kinek. A hetven év bizonyos posztokon, némelyik országban kötelező nyugdíjkorhatár is. Akinek megadatik, hogy megérje, azoknak főleg az intenzív fizikai aktivitás mezsgyéje ez, innentől a kortalanság és a bölcsesség rálátása jön, mondjuk, a kiválasztottaknak, miközben persze elvétve akadnak örökifjak. Ha jól tudom, a nagy világkorszakok számításának is alapegysége a hetven év.

Olvass tovább

Keresztény politika legnagyobb vármegyénkben

1 min read

Boldogulj Bács-Kiskunban, Bács-Kiskun hazavár – ezzel a címmel is lebonyolítottak gazdaságfejlesztési programot hazánk legnagyobb területű vármegyéjében. Dr. Mák Kornélt, a Kereszténydemokrata Néppárt Bács-Kiskun megyei elnökét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Elnök úr, a 2027-ig tartó pályázati ciklusra vonatkozóan már települési és megyei szinten is elkészültek a fejlesztési elképzelések. Alföldünk nagy vármegyéje miképpen ad lendületet hazánk újraiparosításának?

– Bács-Kiskun vármegye az ország legnagyobb területű vármegyéje, 119 településsel.  Gazdaságilag komoly hatást gyakorol Kecskemét és térségére a Mercedes-Benz  Gyár működése, mely az ország egy főre jutó gdp-értékének is jelentős részét adja. Viszont a megyénk területi adottságai, és a települések nagysága más gazdasági és fejlesztési megoldásokat kíván.

Olvass tovább

1 2 3 … 8