Klímariogatók – a Clintel tényfeltárása

9 mins read

Kedves Fiatalok! A klímariogatók azt mondják nektek, hogy az idősebb generáció katasztrofális globális felmelegedést (CAGW) okozott, mert túl sok CO2-t bocsátott ki. Úgyszintén elhitették veletek, hogy ha nem fordítjátok meg azt, amit az ’iparimádó vénemberek’ előidéztek, bolygónk az emberek és az állatok számára hamarosan lakhatatlan hellyé válik. Azt mondják, hogy nincs vesztegetni való idő, klímaválság kellős közepén vagyunk! De vajon igaz-e ez a rémisztő történet?

Sok neves kutató szerint az éghajlat az egyik legösszetettebb rendszer, amit az emberiség igyekszik megérteni. Sok Nobel-díjat fognak még kiosztani, mielőtt az ember megbízható éghajlati előrejelzést tudna készíteni, amelyek összhangban állnak a múlttal és a jövővel is (tehát amelyek visszatekintő elemzésként és előrejelzésként is megbízhatók). Egyébként tisztában vagytok-e azzal, hogy a COP26 több tízezer résztvevője közül gyakorlatilag nagyon kevésnek van fogalma a Föld éghajlatának működéséről?

Olvass tovább

Európa-érem 2021

9 mins read

Kárpátaljai újságíró, Varga Béla vehette át az idén az immár huszonharmadik alkalommal odaítélt magyar alapítású nemzetközi újságíródíjat, az Európa-érmet. Őt kérdezte a Présház.

– Szerkesztő úr, természetesen gratulálunk az elismeréshez! Hogyan érzékelhető, hogy kárpátaljai magyarjaink között a magyar nyelvű sajtó közösségformáló erő?

– Mindenekelőtt köszönöm a gratulációt! Rátérve a kérdés megválaszolására, előre kell bocsátanom, hogy életem során testközelből tapasztalhattam meg, mekkora közösségformáló erővel bírt és bír mindmáig a magyar nyelvű sajtó, média. A második világháború után a Szovjetunióhoz került Kárpátalja magyarsága volt fizikailag legjobban elszigetelve az anyaországtól. Kárpátaljáról kizárólag csak azok a magyarok látogathattak 1989-ig két-háromévente Magyarországra, akiknek közvetlen hozzátartozójuk, azaz szülőjük, testvérük élt ott. Ugyanakkor Kárpátalja magyarlakta térségeiben szinte mindenütt vehető volt a magyar televízió és rádió adása. A magyarok csak ezt nézték és hallgatták. Szabadon előfizethetők és kaphatók voltak a magyarországi napi- és hetilapok, irodalmi, szakmai folyóiratok, gyakorlatilag minden Magyarországon kiadott könyvet meg lehetett vásárolni a könyvesboltokban. A kárpátaljai magyarság ennek köszönhetően gyakorlatilag párhuzamos, szellemileg teljesen Magyarországhoz kötődő társadalomban élt, magyar nyelven művelődött, tájékozódott a világ, az anyaország dolgairól.

Olvass tovább

Bolsevik vírus támadja a brüsszelitákat

3 mins read

Brüsszel és a baloldal be akarja engedni az LMBTQ-propagandát az iskolákba – adott vészjelzést csütörtöki közleményében a Fidesz. Dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvédnek, politikai publicistának tett föl kérdéseket a Gondola.

– Ügyvéd úr, egy keresztényellenes EU-dokumentum célként tűzi ki, hogy kiemelt figyelemmel kell lenni az LMBTQ-közösség tagjaira. Miért kell egy csoportot kiválasztottként a többi fölé helyezni?

– Talán nem tévedek nagyot, ha úgy gondolom, hogy EU Parlament és az Európai Bizottság túlfizetett bürokratái agymenései nem érdemelnek túl sok időt, túl sok figyelmet. Miért? Szemmel láthatóan ezek a EU-s vezető bürokraták elkapták a „bolsevik vírust” és feltámasztották a Szovjetuniót. Napjainkban a bolsevizmus az EU Parlament (és Bizottság) képében, formájában kísértetként járja be Európát. Az EU Parlament tagjainak többsége mentálisan súlyosan sérültek gyülekezetének benyomását kelti és működésük a buta libák gágogásához, illetve a disznók röfögéséhez hasonlatos. Tevékenységük a magyar állam létére, biztonságára, függetlenségére konkrét veszélyt, nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Olvass tovább

Deep state: lakáj legyen tagállamvezető

2 mins read

Az Európai Bizottság az uniós bíróság elé idézi Magyarországot és átalányösszegű pénzügyi szankció, valamint napi kényszerítő bírság kiszabását kéri – adta hírül a sajtó. Földi Lászlót, a Védett Társadalom Alapítvány elnökét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője

– Elnök úr, az Európai Bizottság szerint hazánk 2015 óta „Nem hozta meg a menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosításához szükséges intézkedéseket.” Ugyanakkor Lengyelország könnygázt és vízágyúkat vetett be a migránsbűnözők ellen. De ezzel az Európai Bizottságnak nincs semmi aggálya. Miért?

– Egyértelmű, hogy Magyarországot másként kezelik, mint a többi uniós országot. Teljesen mindegy, mit teszünk vagy mondunk, az ő szemükben egyetlen elfogadható lépés lenne, ha Orbán Viktor lemondana, és helyét átvenné egy deep state által megálmodott lakáj.

Olvass tovább

Az Európai Unió Goldolatrendőrsége

6 mins read

Az Európai Bizottság új kommunikációs irányelveket fogalmaz meg, s ezek a többi között tiltják a karácsony kifejezés, valamint a hagyományos európai keresztény nevek használatát. Bogár László közgazdász professzornak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Professzor úr, a keresztényellenes EU-dokumentum célként tűzi ki, hogy mindenki hasonló elismerésben és tiszteletben részesüljön nemtől, származástól, kortól, vallástól, meggyőződéstől, szexuális orientációtól függetlenül, kiemelt figyelemmel az LMBTQ-közösség tagjaira. Miért kell egy csoportot a többi fölé helyezni, s milyen alattomos céllal neveznek egy szélsőséget közösségnek?

– Ahogy már sokszor beszéltünk róla, ez az emberi létezés utolsó identitásháborúja. Azért az utolsó, mert ha ezek a legvégső alapokat képező önazonosságok összeomlanak, pontosabban szétroncsolják őket, akkor már nem lesz (nem is lehet) semmi, ami még képes lenne megtartani mindazt, amit embernek nevezünk. A család, ami a nemi önazonosságra épülő szeretetközösség, a nemzet, ami a lelki, erkölcsi, szellemi összetartó erő minden emberi közösség számára, és végül a nagykultúra, ami esetünkben az európai keresztény fehérember kultúrája megsemmisítő erejű támadás alatt áll, és e támadást közvetlenül azok viszik végbe, akiknek éppen az lenne a feladatuk, hogy intézményes védelemben részesítsék ezeket az alapvető azonosságképző dimenziókat, vagyis az Európai Unió legfőbb uralmi struktúrái.

Olvass tovább

Aranyrögök az irodalmi bőségszaruban

2 mins read

„Tisztában volt nemcsak tehetségével, de az adott történelmi helyzetben betölthető és önmaga által választott szerepek mindenkori előnyeivel és hátrányaival is” – írja Turcsány Péter költőről, folyóirat-szerkesztőről Soltész Márton irodalomtörténész, a Tarisznyától a bőségszaruig címmel most megjelent gyűjtemény szerkesztője. Tanulmányok, esszék, emlékezések Turcsány Péter születésének 70. évfordulóján alcímmel jelent meg a kötet a Kráter Műhely Egyesület kiadásában. Soltész Mártonnak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, Turcsány Péternek már tizenévesen meggyűlt a baja a pártállam politikai rendőrségével, ugyanakkor neves kommunista értelmiségi írta róla, hogy szocialista-ellenességet nem tapasztalt a vele való beszélgetésekben. Hogyan jellemzi ez a tény e különleges egyéniséget?

– Turcsány Péter kíváncsi, fogékony fiatalember volt: szerette volna pontosan megismerni azt is, amire utóbb nemet mondott. Ez a világnézeti korlátokat nem ismerő kíváncsiság vétette kézbe vele a marxizmus–leninizmus klasszikusait, és ez ösztönözte állandó közéleti-politikai vitára, eszmecserére. Ezért láthatták őt kortársai 60 év felett is kamaszosnak, és ezért találta meg a hangot a velem korú fiatalokkal is.

Olvass tovább

A Nyugat a középkorban is rabolta hazánkat

3 mins read

„…nyugatról és északról  a németektől mint azonos hitet vallóktól kellene országunknak a segítség némi gyümölcsét vennie, de innen is nem gyümölcsöt, hanem a villongás töviseit kell éreznünk, mikor az ország javait váratlan rablótámadásokkal ragadozzák el” – írta IV. Béla király IV. Ince pápához 1250. november 11-én. A levelet egészében közli az Aracs, a délvidéki magyarság közéleti folyóiratának október 23-ai dátummal megjelent őszi száma. A lap főszerkesztőjének, Bata János Európa-érmes újságírónak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Főszerkesztő úr, IV. Béla azt írta a Szentszéknek, hogy „nekünk is, egész Európának is üdvösebb lesz, ha  Dunát várakkal erősítjük. Mert ez az ellenállás vize…” Csaknem nyolc évszázaddal később miért érezzük azt, hogy azonos térségben most a szellemi végvárakat kell fölmagasítanunk, mert nekünk is, egész Európának is ez lesz üdvösebb?

– Sajnos, nem csak a szellemi végvárakat kellene magasítanunk, hanem a végvárak mai utódait, az országhatárt védő kerítéseket is. Lehet azon keseregni, hogy a hidegháború, a Berlini Fal leomlása után évtizedekkel, egy kibővített Európai Unióban ismét kerítéseket – védvonalakat – kell építeni, de a mindennapok valósága erre sarkall minden józan gondolkodású embert. Mi itt, a déli végeken, nap mint nap tapasztaljuk azt az ép ésszel fölfoghatatlan gyámoltalanságot, ami jellemzi nem csak a szerb hatóságokat, hanem az egész Unió vezetését.

Olvass tovább

Feszül a világuralmi „buborék”

4 mins read

„Az Európai Bizottság az uniós bíróság elé idézi Magyarországot és átalányösszegű pénzügyi szankció, valamint napi kényszerítő bírság kiszabását kéri” – adta hírül a sajtó. Dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvédnek, politikai publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Ügyvéd úr, az Európai Bizottságnak az a kifogása, hogy hazánk 2015 óta „Nem hozta meg a menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosításához szükséges intézkedéseket.” A – minként igazságügyi miniszterünk a napokban nevezte őket – „brüsszeli buborék” szerint „Azoknak a nem uniós állampolgároknak, akik a szerb-magyar határon akarták igénybe venni az eljárást, azzal kellett szembesülniük, hogy szinte lehetetlen kérelmük előterjesztése.” Az Európai Bizottságnak ez a gondja most jött felszínre, amikor a lengyel-fehéroroszhatáron háborús ostrom zajlik. Lavrov orosz külügyminiszter panaszolja: Lengyelország könnygázt és vízágyúkat vetett be a migránsok ellen. Nos, könnygáz és vízágyú ellen „szinte lehetetlen kérelmük előterjesztése”… De ezzel az Európai Bizottságnak most nincs semmi baja, a lengyeleket nem akarja „napi kényszerítő bírságnak” alávetni. Mi bújhat meg a bődületes EU-abszurditás mögött?

– Egyre nyilvánvalóbb, hogy az EU-s vezérek ürügyeket keresnek arra, hogy a lengyeleket és a magyarokat kilépésre kényszerítsék. Minden lehetséges eszközt, módszert felhasználnak ehhez, például a tagországoknak járó pénzek visszatartását és az EU-s intézményeket, bíróságokat is.

Olvass tovább

Egyetlen fa elültetése 

3 mins read

A globális éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait fásítással, erdőtelepítéssel tudjuk mérsékelni Magyarországon és a Kárpát-medencében – mondta az Agrárminisztérium (AM) agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára szerdán Cserszegtomajon, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen, amelyről a szaktárca közleményben tájékoztatta az MTI-t.

Bagdán Boglárka emlékeztetett arra, hogy a közterületek, óvoda- és iskolaudvarok, oktatási és önkormányzati intézmények fásítását célzó Településfásítási Program két ütemében 2020 óta 36 000 sorfát ültettek el hazánk 1362 településén, összesen 1,5 milliárd forint támogatásból.

Olvass tovább

Az erdő – örökkévalóság

2 mins read

Az erdei életközösség, vagyis az ökoszisztéma nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújt az emberiségnek, amelyek közvetve és közvetlenül is jelen vannak az életünkben – globálisan és az egyének életében egyaránt. Ugron Ákos Gábornak, a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatójának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Vezérigazgató úr, az erdész hivatás hagyományában és alapküldetésében hordozza a 21. század legfontosabb fogalmát, a fenntarthatóságot. A Bakonyban ez miért különösen tudásigényes feladvány?

– Valóban, az erdőgazdálkodás küldetését, tudományos alapjait háromszáz éve a „nachhaltigkeit”, – azaz a tartamosság, vagy ahogy napjainkban mondják a fenntarthatóság – fogalmára építették eleink. Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.

Olvass tovább

Királyaink legendái is a magyar népet erősítik

2 mins read
A bécsi ambrasi gyûjteményben levõ egykora dombormivû arczképek után

„A vér joga számít: magyarnak születni, benne élni mindenestől ebben a kultúrában. Ez feljogosít arra, hogy akár több ezer évre visszamenőleg is kiegészítsük a történetet” – vallja Toót-Holló Tamás író, újságíró, a Magyar Nemzet főszerkesztője. Csordul a csepp című most megjelent kötetéről kérdezte őt a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője..

– Mester, friss kötetével trilógiát zárt, s épp jól méretezte a szövegfolyamot, hiszen csak most csordul a csepp. Metatörténelmi királyregénye annak az uralkodónak állít emléket, akiről utoljára a XIX. században írtak fajsúlyos történelmi összefoglalót. Mi a titka annak, hogy Mátyás király ennek ellenére – mint az Ön alkotása is jelzi – eleven?

– Minden királyunk eleven, akinek az alakját egy nemzet kulturális emlékezete is hangsúlyosan megörökíti. Mátyás ebből a szempontból pedig szinte páratlan jelenség – történelmi érdemeitől szinte már teljesen függetlenül éli önálló életét a róla szóló mesékből kialakult narratív hagyománykör.

Olvass tovább

Román műfordítónő Balassi-átköltései

3 mins read

„Azzal a céllal született a Célia-ciklus fordítása, hogy a román kultúrában alig ismert Balassi-kultusz hiányosságait pótoljam” – írja fordításkötetének előszavában Elena Lavinia Dumitru román műfordító. A Bálint Balassi – Ciclul Celia című kötet alkotójának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Asszonyom, Ön Balassi gondolkodását, reneszánsz világképét izgalmasnak és fontosnak tartja. Mitől lehet izgalmas egy, a XVI. század második felében élt közép-európai poéta életműve ma, a XXI. század elején?

– A XXI. század az előző évszázadok összege. Az emberiség történetében a reneszánsz fontos szerepet játszik az élet és általában a kultúra fejlődésében. A magyar reneszánsz Balassi személyiségéhez kötődik, aki irodalmi munkásságának a szépsége révén elbűvöli a kortárs olvasót. A szépség harmóniaként értendő, de egyensúlyi elemként is, amelyre a 21. századi olvasónak szüksége van. A reneszánsz univerzumába való belépés azt jelenti, hogy olyan időszakba lépünk, amelyet mélyreható és látványos változások jellemeznek, és amely új világfelfogást kíván, ahol az ember a központi elem.

Olvass tovább

Balassi-fordítások a román irodalomban

2 mins read

„Amikor a Célia-ciklus fordításával kezdtem foglalkozni, még minden szakmai tapasztalat híján, egy olyan szöveget kíséreltem meg létrehozni románul, amely formailag, lírai természetessége mellett, megőriz egyfajta versszerű lüktetést, amely jellemző az eredeti alkotásra” – írja Bálin Balassi, Ciclul Celia című kétnyelvű kötetének előszavában Elena Lavinia Dumitru. A román műfordítónő korábbi tanárát, a Bukaresti Egyetem professzorát, Molnár Szabolcsot kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Professzor úr, miért volt reményteljes Elena Lavinia Dumitru nemes irodalmi kísérlete?

– A szakválasztás motivációját a politikai változások által kiváltott közhangulat nagyban befolyásolta. Az 1992-es parlamenti és helyhatósági választások körüli nacionalista, soviniszta diskurzus hatására mesterségesen kialakított xenofóbia, az örökölt előítéletek hatalmas szemétdombja elvette a román fiatalok  kedvét attól, hogy a magyar főszakra iratkozzanak. A parlamenti ciklus idején a hungarológiára a kétszeres túljelentkezés mellett bekerült kilencvennyolc magyar diák. Ezekben az években azonban egyetlen román diák sem látta kellőképpen indokoltnak, hogy a magyar szakra jöjjön.

Olvass tovább

Magyar rajztanítási módszer világsikere

4 mins read

Huszár Antal, a Hussar Arts Academy vezetője szerint a rovás felhasználható a rajzoktatás legmodernebb, nagy hatékonyságú módszereiben. Erről tartott előadást a Magyarságkutató Intézet Ősi írásaink – a népszerűsítés és oktatás kihívásai, lehetőségei című konferenciáján. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Huszár úr, a jó rajzkészség miért fontos ma, az informatikai képalkotó lehetőségek világában?

– Évezredek óta ismert tény az emberiség számára, hogy a sportok és a művészetek hatékony szellemi és a fizikai fejlesztő eszközök. Az így elért fejlődés eredményeként magasabb hatásfokon vagyunk képesek teljesíteni az élet más területein is. Megfigyelhető az is, hogy napjainkban is él még az az évezredek óta bevált szokás, hogy a magasabb társadalmi osztályokba tartozó családok a gyermekeiket élsportokra járatják, és művészeti oktatásban részesítik.

Olvass tovább

Magyar Arany Érdemkereszt

2 mins read

A Magyar Arany Érdemkeresztet adta át a napokban Széles Tamás Los Angeles-i főkonzul az Amerikában született magyar természettudósnak és műfordítónak, Czipott Péternek. A kitüntetettet kérdezte a Gondola képviselétben Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mester, miért nagy szellemi kincs nekünk az, hogy Ön mellett még számos, magyarról angolra fordító irodalmár tette vagy teszi a tengerentúlon is olvashatóvá íróink, költőink alkotásait, köztük Tim Wilkinson, aki az ősszel elhunyt, Lengyel Péter, aki a Balassi-kardos John Ridland – Isten nyugosztalja – egyik legkedveltebb tanítványa volt, Thomas Cooper, a Károli Református Egyetem tanára, Ottilie Mulzet és a többiek?

– Mindenekelőtt hadd mondjam, hogy a fenti lista csak egy icipici válogatás az aránylag sok kitűnő magyarból angolra dolgozó műfordítók seregéből; gondolkodás nélkül tudok még egy tucatnál többet hozzátenni, mind tisztelt kollégám. A magyar nyelv nem világnyelv – mintegy 15 millió ember beszéli –, de a magyar, vagy ha úgy tetszik, magyar nyelvű irodalom világraszóló.

Olvass tovább

Bécsi Napló: Rímek szablyaélen

9 mins read
Molnár Pál számos kiváló könyv szerzője, szerkesztője, a Balassi Bálint-emlékkard és más művészeti díjak alapítója szerkesztette a Rímek szablyaélen című antológiát, amely 25 év és 25 költő műveiből való válogatást tartalmaz. (Kairosz Könyvkiadó, 2020) Tette abban a szellemben, hogy a nemzet midőn jeleseinek emléket állít, magát is tiszteletre méltóvá teszi.

Balassi a magyar líra első hérosza. Jelképe a „kard és lant”. Költői-vitézi örökségét folytatja Zrínyi: „híremet nemcsak keresem pennámmal, / Hanem rettenetes bajvívó szablyámmal…” Rezolúciója: „egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók.” – „Ne bántsd a magyart.” Petőfi hitvallása: „Fényesebb a láncnál a kard, / Jobban ékesíti a kart”.
A Balassi-kard egy szablya: magyar végvári virtus-jelkép. Fazekas József, bonyhádi fegyverkovács mesterművének mintája egy, a Balassi-sírból előkerült szablya, amelynek fényessége az édes hazára vet világosságot: „Ó, én édes hazám, te jó Magyarország…”

Olvass tovább

Abasári borász ausztráliai sikere

3 mins read

A Covid okozta többféle nehézséget leküzdve eljutott Ausztráliába a XVI. Balassi-kard borseregszemle bajnokbora: az abasári Molnár és Fiai Pincészet által alkotott Olaszrizling 2017 Barrique – tájékoztatta a sajtót a Balassi Bálint-emlékkard alapítója, Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke.

Az irodalmi díjhoz tartozó borajándékot az idén januárban Gyöngyösön választották ki a járványügyi előírások szigorú betartásával megrendezett borversenyen, amelyen neves szakemberek a mátrai olaszrizlingeket hasonlították össze. Az idei Bálint napi kardceremónián a díjazott ausztrál műfordító, Ross Gillett a koronavírus okozta korlátozások miatt nem tudott részt venni: a kardot külön úton juttatta el hozzá az alapítvány. A versenyben kiválaszott borajándékot az alapítványi elnök fölkérésére a magyar diplomáciai szervezet vitte ki Melbourne-be, és az ottani konzulátuson ünnepélyesen adták át a rangos, több ausztrál irodalmi díjjal már kitüntetett poétának.

Ross Gillett örömmel vette át az abasári bort, és jelezte, hogy az egyik palackot a közelgő születésnapján bontja föl. Olvass tovább

Kartácstűz a Tízparancsolat ellen

19 mins read

“Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ád te néked” – olvasható Mózes II. könyvének 20.12 versében a vizsolyi Biblia lapjain. Bogár László közgazdász professzornak tett föl kérdéseket a Présház.

– Professzor úr, a dzsenderszélsőség szeretné betiltani az apa és az anya szavakat, mert azok diszkriminatívak. Ezzel megtámadják közvetlenül a Tízparancsolatot, közvetve Mózest, a nagy zsidó vezetőt. Rögzíthetjük-e az antiszemitizmus tényét?

– A kor, amelyben élünk a társadalmi valóság teljes összeomlásnak, pontosabban tudatos és szándékos romba döntésének kora. Bármilyen hamis mesterséges valóság felépíthető és uralkodóvá tehető, ha kellő energiájú médiafegyverzet van hozzá. Ennek a mindent elsöprő globális háborúnak a stratégiai célja a még létező hagyományos önazonosság, és ezzel tulajdonképpen a valóság végfelszámolása. Most nyer csak igazán értelmet az Internacionálé szövegének az a sora, hogy a „múltat végképp eltörölni”, most közvetlenül a múlt, a hagyomány, a történelem végső felszámolása zajlik. A cél értelemszerűen a teljes gyökértelenség, és ennek nyomán az totális ellenőrzöttség és engedelmesség olyan globális berendezkedésének a létrehozása, ami eddig teljesen elképzelhetetlen volt.

Olvass tovább

Konfliktusveszély szomszéd államban

9 mins read

Ukrajna hadban áll saját lakosságával, még a nyelvhasználat jogát is megtagadja oroszoktól, magyaroktól, ruszinoktól, és tucatnyi más nemzeti kisebbségtől, szélsőséges bandákat küld a nemzetiségi területekre, hogy megfélemlítse az ott élőket, megvonja az ukrán állampolgárságot sok millió kettős állampolgárságú lakosától – fogalmaz a Magyar Békekör “Konfliktusveszéllyel fenyeget az ukrán helyzet” című, 2021. 04. 07-ei állásfoglalása. A Magyar Békekör elnökét, Simó Endrét kérdezte a Présház.

– Elnök úr, a Magyar Békekör állásfoglalása szerint Kijev nyíltan megtagadja a minszki egyezmények végrehajtását, jószomszédi viszony építése helyett az oroszokkal szembeni fizikai leszámolás felé vett irányt. Miért volt politikai dilettantizmus, hogy Hruscsov még a Szovjetunión belül odaajándékozta a Krímet Ukrajna tagállamnak?

– Hruscsov nem tudhatta, mi jön utána.

Olvass tovább

Hazánk barátjának Trinanon-kötete

2 mins read

Magyarország örök barátjáról Sir Bryan Cartledge élete címmel született nagyszerű magyar dokumentumfilm. Rendkívül fontos volt e film megalkotása, mert e nélkül nem tudnánk Magyarország örök barátjáról, az általa írt hihetetlenül fontos – és nemcsak a történészek számára fontos – kötetekről, és azokról az információkról sem, amelyeket az őelőtte megnyílt angol és francia levéltárakból kibányászott. A könyvet kiadó Balogh Katalint kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Asszonyom, miért fontos, hogy a társadalom emlékezetében tartsuk: 1920-ban a nyugati világ, amelyet évszázadokon át védtünk, csaknem végzetes csapást mért a magyarságra?

– Az Officina Kiadó ars poeticája kezdettől fogva a művelődéstörténet, történelem, művészettörténet és ezekhez a témákhoz közelálló ismeretterjesztés volt. Ezen belül kiemelt fontossággal bírt a magyar történelem. Egy kiadó életében a téma, vagy szerző kiválasztás nagyban szerencse, vagy kapcsolatok, jó döntések kérdése. Sir Bryan Cartlegde nevével és első könyvével, a „The Will To Survive A History of Hungary”, (magyar címe “Megmaradni. A magyar történelem egy angol szemével”) egy Angliában élő, magyar származású térképtörténész barátomon keresztül találkoztam.

Olvass tovább

1 2 3 … 6