Pszichés görcsök is akadályozzák a békekötést

2 mins read

Rögeszmék, személyes pszichés görcsök is akadályozzák az orosz-ukrán háború rendezését. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője,.

– Szerkesztő úr, a II. világháború Hitler nélkül, de Churchill-lel, Sztálinnal ért véget. Már amennyire véget ért, hiszen az orosz-ukrán háború pont azt jelzi, hogy nem ért véget. A mostani konfliktust csak úgy lehetne rendezni valamilyen elviselhető fokig, ha a mai szereplők jó részét, 15-20 személyt kivonnánk a történelemből. Mi erről a véleménye?

– Érdekes felvetés. Nem tudom, hogy a mai történések legfőbb irányítói közül hány kulcsembert kellene eltávolítani ahhoz, hogy a helyzet normalizálódjon, hiszen a háttérben jó néhány sötétben bujkáló befolyásos figura settenkedik, de valóban nem ártana megszabadulni tőlük. Ami senki előtt nem lehet kétséges, ez a háború annak a globalista, balliberális elitnek az érdeke, amely kezében tartja a bankvilág jelentős részét, a világ legnagyobb fegyvergyártó gépezetét, a gyógyszeripar az élelmiszeripar, és nem utolsó sorban a tömegtájékoztatás legfontosabb elemeit.

Olvass tovább

Lélek, szám

2 mins read

A magyar termékenységi rátát a jelenlegi 1,5-ről 2,1-re kell növelni. A Kárpát-medencében egységes családtámogatásra van szükség. Milyen módszerek eszközök kellenek, hogy a családok több gyereket vállaljanak és ne fogyjon tovább a magyarság lélekszáma? Dr. Benda József társadalompedagógusnak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője. 

– Elnök úr, az 1990-es rendszerváltoztatás óta népességünk az államhatárokon belül több mint egymillióval csökkent. Ezért a súlyos háborús veszteségért mennyiben okolható a mindenkori társadalomvezetés?

– Egy 60-70 éve tartó folyamat végkifejleténél tartunk. A helyzet rendkívül összetett és a kezelése elkésett. Ma már olyan típusú megoldásról nem beszélhetünk, amely a 10 milliós hazai és a 30 évvel ezelőtt 3-4 milliós határon túli népesség megmaradását jelenti.

A felelősség leginkább a korábbi kormányokat, háttérintézeteket – és nem kis mértékben – az értelmiséget terheli. Fekete Gyula még idejekorán felhívta figyelmet a probléma súlyosságára, és szinte egész életművét a probléma megoldásának népszerűsítésére tette fel, de csak a marginalizálódás és a kigúnyolás jutott számára.

Olvass tovább

Az ügynökbaloldal tündöklése és bukása

7 mins read

Nálunk a baloldalon már minden –  ideértve a parlamenti  pártokat is – politikai életben szerepet játszó személy, vagy szervezet CIVIL.  (Talán csak  P. –Trágár- Lili a kivétel, mert ő tőről metszett „politikus”).

A többiek zsoldos civilek, de nevezhetjük ügynökbaloldalnak is őket.

Civillé tette őket a globalista világelit, amely kénytelen volt rádöbbeni, hogy a baloldali ügynökeik nemcsak politikusnak, de ügynöknek is alkalmatlan amatőrök.

Olvass tovább

Dr. Rácz László egri emlékfája

5 mins read

Dr. Rácz László (1945-2020), az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem emeritus professzorának emlékezetére fát ültettek Egerben, a Ráckapu téri Vincellér-parkban. Az Egri Borbarát Hölgyek Egyesülete kezdeményezte az emlékfaállítást. Küldetésüknek tekintik az Eger és környéke szőlőtermesztéshez, borászathoz kapcsolódó kulturális hagyományok ápolását.

A Vincellér parkban 2008. óta ültetnek emlékfát azoknak a neves, a szőlészet és borászat terén maradandót alkotó elődeinknek – egri szőlőtermelőknek, szőlőnemesítőknek, borászoknak – , akiknek a nevét az utókornak érdemes megőrizni.

Olvass tovább

Internetfüggőség is fenyeget

2 mins read
Budapest, 2023. szeptember 15. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elõadást tart az V. Budapesti Demográfiai Csúcs második napján a Szépmûvészeti Múzeumban 2023. szeptember 15-én. MTI/Bruzák Noémi
A Covid alatt hozzászoktunk az internetes kommunikációhoz, az otthoni munkavégzéshez, internetes bevásárláshoz, ami elmagányosodáshoz vezet. Az ember genetikailag determinált módon társas lény, ha kiszakítjuk a szociális környezetéből, annak kognitív és testi leépülés, személyiség torzulás lehet a következménye. Sőt, internetfüggőség is fenyeget, ami súlyos esetben komoly agyi elváltozásokkal is járhat – hangsúlyozta Freund Tamás.

Az egyre növekvő információáradat túlterheli az emberi agyat, ami szorongáshoz, krónikus stresszhez, depresszióhoz vezethet. A következő évtizedekben ennek lesz a legsúlyosabb szomatikus következménye – hangsúlyozta Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke pénteken, a Budapesti Demográfiai Csúcson mondott nyitóelőadásában.

Freund Tamás előadásában az emberi agy szerepéről, azon belül is a belső világunk impulzusait szállító idegpályák jelentőségéről beszélt a tanulási kapacitás, a kreativitás fejlesztésében, valamint a kulturális örökség átadásában.

Olvass tovább

Kellemes Apokalipszist!

3 mins read

A Bécsi Független Film Fesztivált minden évben a velencei filmfesztivállal egyidőben rendezik meg a császárvárosban. Az idén is több száz filmet neveztek be a nemzetközi fesztiválra, a győztesek között magyar produkció is akadt. Géczy Dávid KELLEMES APOKALIPSZIST! című filmje a legjobb kisjátékfilm díját kapta, Lukáts Andor főszereplésével. A rendezőt, Géczy Dávidot kérdezte a Présház.

Gratulálunk az elismeréshez! A címben kifejezett ellentétet hogyan lehetett egyensúlyba hozni az alkotásban?

– Viszonylag könnyen. Az üres falvak, városok képe a covid alatt beégtek az emberek vizuális memóriájába, ahogy a katonai járművek jelenléte a délszláv háborúk idején, vagy most az orosz-ukrán háborúban. Egy idő után normalitássá tud válni az abszurditás. A világjárványt és a háborút a ma embere fotelből nézi.
– Az Apokalipszis gondolata a bibliai időkben is felrémlett, miképpen tette maivá ezt a rémképet a filmben?

Mária Terézia reneszánsza

6 mins read

Mária Terézia-reneszánsz pezsdül fel napjainkban. Bánó Attila publicistát kérdezte a Présház.

– Szerkesztő úr, a Magyar Szent István Rend jelenleg a legrangosabb magyar állami kitüntetés, amelynek elődjét Mária Terézia alapította 1764-ben. Mit jelenthet ez a kitüntetés egy mai adományozottnak?

– Egy ilyen komoly kitüntetés mindenképp hatalmas elismerés annak, aki kapja, és kifejezi a nemzet háláját azért a kiemelkedő teljesítményért, amely az illető nevéhez, munkásságához fűződik. Az ilyenkor kialakuló érzésekről kívülről nehéz fogalmat alkotni, de hogy életre szóló élmény lehet, az egészen bizonyos. Hogy maga a Magyar Szent István Rend, más rangos kitüntetésekhez képest mennyiben jelent nagyobb örömöt az elismerésben részesülőnek, az ugyancsak fogas kérdés, az azonban kijelenthető, hogy minél rangosabb egy kitüntetés, annál nagyobb a megtiszteltetés. Ez esetben gondoljunk arra, hogy korábbi változatát, a Horthy Miklós kormányzó által 1938-ban megújított Magyar Királyi Szent István Rendet 1940-ben megkapta Teleki Pál miniszterelnök, majd négy évvel később Serédi Jusztinián hercegprímás is. Mai változatát legutóbb Karikó Katalin, a világhírű magyar kutatóbiológus, valamint Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó kapta, akikre joggal lehetünk büszkék. 

– A madéfalvi veszedelem székelyeket sújtó tragédiájában mekkora volt a királynő felelőssége?

Olvass tovább

CERN

/
3 mins read
Óvári Ákos, Szőnyi Balázs, Ivánka Gábor, Laskai Szilveszter, Vida Ákos – misz
Az Európa Unió által évente szervezett, legrangosabb tehetségkutató verseny döntőjét, az EU Fiatal Tudósok Versenyét – melyre a világ 37 országából 65000 fiatal közül kiválasztott középiskolai fiatalok érkeztek – az idén szeptember 12-17. között rendezték meg Brüsszelben. A 14-20 év közötti fiatalok között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a 2022/2023. évben megrendezett 32. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia három első díjas pályázatának készítője képviselhette.  A magyar csapatot Ivánka Gábor, OTIO bírálóbizottsági tag, MAFITUD-elnök vezette, őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Elnök úr, miért fontos, hogy fiataljaink képviselve legyenek az európai ifjú tudósok versenyén?
 
– Azt gondolom, hogy óriási élmény volt az elmúlt hét, az egész magyar csapat sok értékes tapasztalattal lett gazdagabb. Az Európa-bajnokság minden évben egy kiemelt lehetőség számunkra, hogy lássuk hol helyezkedik el a hazai ifjúsági tudományos és innovációs teljesítmény a nemzetközi mezőnyben.
– A Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium diákja, Laskai Szilveszter „Vontatási inverter tervezése SiC félvezetőkkel” c. pályázatával a CERN elismerését szerezte meg. Mekkora dicőség ez hazánknak?
– Ez az egyik legnagyobb különdíj. Számos dobogós fiatal is inkább ezt a szakmai utat választaná, hiszen a CERN jelenleg a világ egyik legizgalmasabb projektje.
 
– Hogyan lehet elérni, hogy még több magyar fiatal kapcsolódjon be a MISZ versenyeibe?
– Tavaly nagyon komolyan megváltoztattuk az országos versenyt, most már az OTIO döntője egy 3 napos rendezvény ahol a fiatalok egy kiállítás keretein belül mutathatják be a projekteket a zsűrinek és a közönségnek egyaránt.  Óriási siker volt idén az első ilyen döntőnk és azt gondolom, hogy a következő versenyen még ennél is többen fognak jelentkezni. Fontos népszerűsíteni a versenyt és a hozzá tartozó nemzetközi lehetőségeket. Pénzdíjakkal is támogatjuk a konzulens tanárokat, hogy az a rengeteg többletmunka mely egy verseny projekttel jár, ebből a szempontból is el legyen ismerve.
Molnár Pál

A független filmesek friss levegőt hoznak

5 mins read

A Bécsi Független Film Fesztivált minden évben a velencei filmfesztivállal egyidőben rendezik meg a császárvárosban. Az idén is több száz filmet neveztek be a nemzetközi fesztiválra, a győztesek között magyar produkció is akadt. Pozsgai Zsolt MARADJ VELEM /STAY WITH ME/ című forgatókönyve a Legjobb Forgatókönyv díját nyerte el. A filmművészt kérdezte a Présház.

– Művész úr, a szudáni menekült lány és egy magyar tanyasi gazda kapcsolatáról szóló film milyen újdonságot közöl a szerelemről?

– Ez nem szerelemről szól, hanem az összetartozásról. Az eset megtörtént: embercsempészeket üldözött a rendőrség, a menekülők autója fának ütközött, és minden utas meghalt. Kivéve egy terhes fiatal szudáni nőt, aki kiesett a szélvédőn, és elvergődött egy tanyáig. Ott az idős tanyagazda veszi magához, sőt, a nő meg is szüli a gyermekét, és ettől kezdve ki kell találni, hogy éljenek együtt, és egyáltalán mi legyen ezután.

Olvass tovább

Balassi költészete belép az arab irodalmi világba

2 mins read
Irodalomtörténeti mérföldkő: Balassi Bálint 29 költeménye a halála óta eltelt bő négy évszázad óta most először arab műfordításban is olvashatóvá válik, mintegy félmilliárd ember előtt nyílik ki a költőóriás által alkotott irodalmi kincs.
„Az utóbbi években elég sok magyar verset ültettem át arab nyelvre Petőfi Sándortól, József Attilától, Kosztolányi Dezsőtől, a Balassi-kardos Lövétei Lázár Lászlótól, Vörös Istvántól. Tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy Balassi költészetének a fordítási folyamata a legnehezebb, a legbonyolultabb, és a legtöbb időt veszi igénybe” – írja esszéjében Abdallah Abdel-Ati Abdel-Salam Mohamed Al-Naggar kairói művész. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztőe.

– Mester, miért fontos, hogy Balassi Bálint költészetét négy évszázad eltelte után versfordításaival bevezesse az arab irodalom kincstárába?

Olvass tovább

A múló idővel futunk szembe mindannyian…

2 mins read

A hálózat kiszűr /bizonyos dolgokat, kiszűr, / kirostál, kivág, cenzúráz;/ a nyers, a durva nem/ megy például, felveszem, / beszélünk, de eltűnik, visszajön / a hang, alagutakba futunk / be, jel nélküli, jelek / nélküli térbe – írja (Újracsatlakozás) című versében Fekete Vince erdélyi költő. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mester, Halálgyakorlatok című legfrissebb kötetében a bölcselet és a líra ötvöződik, miért segít ez nekünk éppen hogy nem elmúlni, hanem nagyon is túlélni?

– A vers, és azt gondolom, hogy minden jó irodalom, amiben magunkra ismerünk, önmagunkat véljük felfedezni a ráismerés által, valamiféle vigasztalást nyújt(hat) nekünk a létezésben. Ilyenformán pedig élni segít. Segít élni és túlélni.

Olvass tovább

A gyurcsányi elszámoltatás várat magára

2 mins read
Modernkori nemzetpolitikáról 1990 után beszélhetünk, amikor megindult a nemzetpolitikai intézményrendszer létrehozása – emlékeztetett az államtitkár, hozzátéve, hogy ennek a nemzetpolitikának voltak “hullámhegyei és hullámvölgyei”. Az előbbire példaként az első Orbán-kormány idején elfogadott státusztörvényt, a legsúlyosabb hullámvölgyre pedig a 2004. december 5-i népszavazást említette. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, 2004 óta 19 év telt el, de az az akkori miniszterelnök, aki harsányan nemzettársaink kirekesztéséért kampányolt, még mindig nincs elszámoltatva, miért?

− Attól tartok, hogy nemzetellenes kampánytevékenységért a törvény erejével nehéz elszámoltatni egy politikust. Gyurcsány Ferenc tisztességtelen meggazdagodása, a miniszterelnöki pozícióból elkövetett túlkapásai, a számos feltárt, de következmények nélkül maradt lépése miatt persze megérdemelné a felelősségre vonást.

Olvass tovább

Gyalogolni jó

2 mins read

A Monspart Sarolta Egészséges Életmódért Alapítvány és az Országos Gyalogló Idősek Klubhálózata ma tartotta a Covid utáni időszak első térségi találkozóját Balatonbogláron. A konferenciát megnyitotta Dr Sölch Gellért, a Belügyminisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes-államtitkár. Az Alapítvány kuratóriumi alelnöke, Monszpart Zsolt válaszolt a Gondola kérdéseire.

– Alelnök úr, rendszeres mozgásformaként miért éppen a gyaloglást ajánlják az idősödő korosztálynak?

– Az egyik legegyszerűbb, legolcsóbb és hatékony „kitörés” az egészség fejlesztésére a közösségi, együttes mozgás, testedzés. Ennek jó megoldása, az egyre nagyobb számú idősödő lakosság esetében a gyaloglás. Az együttes gyaloglás klubrendszerben, mint közösségi tevékenység különösen hasznos idős korban. A gyalogló testedzés pozitív hatásai mellett a közösség segítő szerepe, a társasági kapcsolatok kialakítása, a rendszeres találkozások mind-mind segítik a minőségi időskor élvezetes megélését.

Olvass tovább

„Sponsa mea, Regina nostra”

2 mins read

A Magyarságkutató Intézet Eszmetörténeti Kutatóközpontja 2023. szeptember 4-6. között „Sponsa mea, Regina nostra” – Külföldre került magyar királylányok civilizatórikus szerepe a középkori Európában címmel konferenciát rendez. A konferenciát Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke nyitja meg. Kerekjartó Agnes tudományos munkatársnak tett föl kérdéseket a Gondola.

– Mit jelent a latin nyelvű főcím, és hogyan kapcsolódik a konferencia témájához?

– Konferenciánk előadásai egyfajta időutazásra hívnak a középkorba, azokba a századokba, amikor Európa legnagyobb részén a latin nyelv volt az egyház, a művelődés, a közigazgatás és a nemzetközi kapcsolattartás nyelve. Olyan európai udvarok kerülnek majd szóba, ahol az uralkodó a magyar királyi családból választott magának feleséget. A latin nyelvű főcím magyarul így hangzana: Hitvesem, királynénk …

Olvass tovább

Az építészet jóval több, mint funkciók kiszolgálása

2 mins read
A Lánchíd a tökéletesség eszményképe volt számomra mindeddig. A mostani felújításkor azonban hozzányúltak a kandeláberekhez, oldalkarokkal bővítve, ami ott soha nem volt. Az üvegeket is kivették, és a meztelen világítótestek látszanak. Nem tudom, ezt ki találta ki és mi célból, és főleg ezen a műemlék hídon ki engedélyezte, de üzenem nekik, hogy a híd eddigi tökéletes harmóniája komolyan megsérült – fogalmaz Kolundzsija Gábor.
Angolok tervezték, skótok építették, magyarok büszkesége. A Lánchíd a felavatásakor európai műszaki, innovációs, sőt civilizációs csúcs volt. Kolundzsija Gábor városfejlesztési esszéírónak tett föl kérdéseket a Gondola képviseleétben Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, magyar géniusz, görög-magyar bankár, angol-skót műszaki együttes hozott létre európai csúcsteljesítményt a XIX. század első felének végén Pesten és Budán. Az utóbbi években miért hiányzik a magyarok fővárosából ehhez hasonló teljesítmény?

Olvass tovább

Ars Sacra

2 mins read

Több mint 420 hangversennyel, kiállítással, sétával, irodalmi esttel, színházi előadással, filmvetítéssel és egyéb, ingyenes programmal várja a közönséget 88 településen szeptember 16. és 24. között az 17. Ars Sacra fesztivál, melynek idei mottója: “Keresd a békét!”. Az Ars Sacra Alapítvány elnökét, Dragonits Mártát kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Elnök asszony, kiemelt céljuk a fiatalok megszólítása. Bogányi Gergely ezért szeptember 17-én szokatlan időpontban, 22 órakor ad zongorakoncertet a budai Szent Imre-templomban, Boros Misi közreműködésével. Az eltelt években mennyire volt eredményes az ifjabb nemzedék bevonzása, miért?

– Az elmúlt esztendőkben a fiatalokat kevésbé tudtuk megszólítani, célirányos erőfeszítéseket sem nagyon tettünk. Az x, y z generációk már egész más nyelven beszélnek, hozzájuk korban közelebb álló szervezőkre volna szükség.

Olvass tovább

Eddig Ukrajnának használ Prigozsin semlegesítése

2 mins read

Ha nem tudod valaminek az eredeti célját, nézd meg a következményeket. Prigozsin semlegesítése eddig az ukránoknak használ. Bánó Attila publicistát kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, Prigozsin feltételezhető likvidálása az Ukrajnával ellenséges államot a káosz felé lökte. Miért hasznos ez Kijevnek a háborúban?

– Főszerkesztő úr, ön két hónappal ezelőtt, június vége felé ezen a portálon egy interjúban megkérdezte tőlem, ha Jevgenyij Prigozsin két év múlva kiesik az ablakon, akkor mekkora esélye lesz arra, hogy a sajtó balliberális része „a demokrácia mártírjává” avassa? Nos, a Wagner-vezér nem az ablakon esett ki, hanem tizedmagával lezuhant egy Embraer Legacy típusú magángéppel, amelyen vele együtt hét utas és három fő személyzet tartózkodott.

Olvass tovább

Washington vagy Kijev „keze” nincs ott a Prigozsin-ügyben

3 mins read

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldos csoport alapítója rajta volt a tveri régióban lezuhant Embraer Legacy magánrepülőgépen – közölte szerda este a Roszaviacija orosz légügyi hatóság. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Főszerkesztő úr, a gép zuhanásáról közzétett amatőr videófelvételen jól látszik, hogy kicsivel a zuhanó gép mögött fehér felhő fodrozódik, azaz valamilyen robbanás történt. Az a profizmus, amely a gép szárnyára erősített egy robbanószerkezetet, a mai háborús viszonyok között hogyan férkőzhetett észrevétlenül a gép közelébe a jól őrzött repülőtéren?

– A moszkvai repülőterek tényleg jól őrzöttek, így a diverzáns akció esélye kicsi. Hozzáférhettek ugyanakkor a géphez Prigozsin orosz ellenségei. Gyanús például, hogy a gép utaskísérője a nap folyamán arról beszélt a rokonainak, hogy az indulás valamilyen műszaki ok miatt késik. S mivel inkább úgy tűnik, robbanás és nem légvédelmi rakéta találata miatt zuhant le az Embraer Legacy 600 típusú magánrepülő, a robbanóanyagot akár ekkor is elhelyezhették.

Olvass tovább

A háttérben mégis Miléva Marić

9 mins read

A napokban volt Albert Einstein elsö felesége halálának 75. évfordulója (1948. augusztus 4., Zürich).

A Titelböl származó Miléva nagyon tehetséges  tanuló volt. Èdesapja gazdag kereskedö, leszerelt katonatiszt. Titelben, majd Zágrábban  jár gimnáziumba, ahol megengedték, hogy fizikaórákra járhasson (ezt a lányoknak 1907-töl engedték meg a Monarchiában), Zürichben  tett érettségi vizsgát.

Olvass tovább

1 2 3 … 14