„Az üzletekből felvásárolták a villanymelegítőket, akik megtehetik, kandallókat építtetnek, a gáztüzelésű kazánokat vegyes vagy fatüzelésűre cserélik” – adja hírül az Aracs folyóirat őszi száma. Bata János főszerkesztőt, Európa-érmes újságírót kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Főszerkesztő úr, lapjában Kárpátaljáról írja Hascák Mária: „Senki sem kíváncsi a politikára, mindenki azt várja, hogy a téli fagyok majd véget vessenek ennek az embert próbáló forró nyárban is rideg időszaknak.” Miért fontos, hogy az atlanti fegyveripart kiszolgáló háború elszenvedői a köznapi, emberi valóságukban is láthatóvá váljanak a nyilvánosságban?

– Mert igazán az ő életük a fontos. Azoké, akikre a mindenkori hatalmasságok legföljebb csak számadatként tekintenek. Ők azok, akik leginkább megszenvedik a háborút, a kiszolgáltatottak, azok, akiknek az élete soha nem is számított, pedig ők is valakinek a szülei, a gyermekei, a testvérei, a szerettei vagy éppen az ellenségei. Emberek. Ők azok, akiket a jobbnál jobb sajtófotók érdekében mutogatni lehet, gyakran fölcserélve őket a háborúzó felek oldalain, mert az sem számít!

Olvass tovább

„… embriódnak farka nő, és ha a fejlődés/ programot téveszt, egy egész élet sem lesz /elég, szégyenét lenyisszantani rólad” – írja „génmemória” című versében Kürti László Balassi-kardos költő. Költeményei az idei könyvhétre a Kalligram Kiadó gondozásában, „Apajegyek” címmel jelentek meg. A poétát kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mester, „eszméit lassan élte fel,/ zsírját a téli mackó./ de csonttá fogyva nevetett/ a végső hidegekre” – olvashatjuk téli medve című alkotásában. Egy költőnek mikor és miért kell jeges barlangba vonulnia, hogy eszméljen?

– Nem vagyok benne biztos, hogy kifejezetten csak a költőnek kell elvonulnia, pláne nem, hogy ezt valami kiváltságos önsanyargatásból lenne kényszerült, inkább, mint magánember borzonghat, juthat korszakok végére, új partok kezdetére. Eszmélhet bárki, mikor a csömör vagy az elmebaj hatalmasodik benne éppen. Akiben megvan még a kapcsolat az égiekkel, de az anyagi világot is képes tisztelni, annak működnek a reflexei a „kisütésre”, hátrébblépésre egyaránt. A régiek böjtöt tartottak, esőtáncot jártak, csitították a démonjaikat, ha már kiűzni nem lehetett őket, szóval volt egy zsigerből működő szellemi és fizikai irányítottság, tisztulás és önfegyelmezés. Most pedig a világot fölégető aszályok után vagyunk, és épp ugyan leszakadt az ég, de visz magával mindent a kora őszi áradatban. Valójában a belső tapasztalat, a „jeges barlangba vonulás” segíthet tisztulni, legalább „homlokodtól fölfelé”, ahogyan Szabó Lőrinc mondaná.

Olvass tovább

Ünnepélyes keretek között avatták fel Győrben a Székely himnusz-emlékművet a győri Simor János püspök téren. Az apropót az adta, hogy 2021-ben volt a mű keletkezésének centenáriuma, az idén bekerült a Magyar Értéktárba, kiemelt nemzeti érték lett, és ez a nap a zeneszerző halálának századik évfordulója. A szobrot Lebó Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész alkotta. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a présház főszerkesztője.

– Mester, Csaba királyfi mítoszi alak. Miért fontos egy nemzetnek, hogy mítoszi hősei bronzban emelkedjenek a nemzet fiai elé, fölé?

– Minden népnek megvannak a maga mitikus hősei, az angoloknál Arthur király és lovagjai, a németeknél Siegfried és Nibelung mondakör hősei, és még hosszan sorolhatnám. Botorság lenne ezt az évszázadokon keresztül megőrzött, lejegyzett vagy szájról szájra szálló hagyományt nem továbbadni a következő nemzedékeknek. A magyarság mitológiáját Ipolyi Arnold foglalta össze, de Benedek Elek és Komjáthy István írásai a nagyközönséghez és az ifjúsághoz is eljuttatták. Ha egy nyári éjszakán felnézünk az égre, meg tudjuk mutatni gyerekeinknek, unokáinknak a csillagképeket, a Hadak Útját, ahol Csaba királyfi, ha szükség van rá, harcosai élén megjelenik, végiglovagol, hogy segítséget nyújtson népének.

Olvass tovább

Négyszáz programmal, köztük zenei, irodalmi és képzőművészeti eseményekkel várják 80 településen a közönséget a XVI. Ars Sacra Fesztivál 9 napja alatt országszerte. A 2022. szeptember 17-25. közt zajló rendezvény alkalmával 132 templom nyitja ki kapuit. Dragonits Mártát, az Ars Sacra Alapítvány elnökét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Elnök asszony, Önök a rendezvényt „Úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket!” mottóval rendezik meg. A Szépet, az Igazat, a Jót állítják fénybe. Mekkora vonzerőnek érzékeli ma ezeket az értékeket?

– Az örök értékek akár népszerűek, akár nem, örök értékek maradnak, és az Ars Sacra Fesztivál célja, hogy felszínre hozza ezeket a kultúra mélyén meglévő, életünkbe fényt hozó értékeket. A művészet megérinti az emberek szívét, a megnyílt szívek be tudják fogadni a Szépet, az Igazat, a Jót, amire nagyon nagy vágy él az emberekben.

Olvass tovább

„A meglévő kulturális értékek és a lakosság kapcsolata élő-e, mi hiányzik ehhez?” – ezt a kérdést is vizsgálja az Új kutatások Esztergom megyei jogú város építészeti értékeiről című most megjelent, Prokopp Mária professor emerita által szerkesztett kötet. A városháza által kiadott mű technikai szerkesztője dr. Legeza László mérnök. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, mit tehet hozzá hazánk első fővárosának jövőjéhez az, hogy több mint félszáz értelmiségit felsorakoztató csapat alkotott könyvet az európai rangú szakrális központról?

– Esztergom valóban hazánk első fővárosa volt, de világi fővárosként csak egy ideig. Egyházi szempontból azonban máig is fővárosunk, és bár a török időkben az esztergomi érsek sokáig, ideiglenesen a Felvidékre kényszerült áthelyezni székhelyét, ennek ellenére folytonosnak kell tekinteni Esztergom egyházi központját a több mint ezeréves keresztény Magyarországon.

Olvass tovább

Makfalvi küldöttség a halottak és élők határmezsgyéjén.

Tard, 2022.szeptember 16-18.

A szeretet és összetartozás mérföldköve lett Tard, ez a borsodi kicsi község, Mezőkövesdtől 10 kilométernyi távolságban, miután testvérének fogadta  Székelyföld tündökletes települését, Makfalvát, ahol Dózsa György érlelte 25 éven át a lázadó, majd felnégyelt hős diadalát. Teremtő, múlt temető, de a feltámadás részlete is ez.

Olvass tovább

Az irodalom összeköt nemzetrészeket. Az idén a Lendván élő Bence Lajos költő vehette át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, az immár a 26. alkalommal átadott Balassi Bálint-emlékkardot. A poétát kérdezte a Gondola.

– Mester, a Balassi-kard pengéje miért volt fontos ahhoz, hogy fény villanjon a muravidéki magyar értékekre?

– A szlovéniainak , illetve muravidékinek mondott magyar irodalom ügye az elmúlt fél évszázad alatt a kezdeti nagy fellángolás óta – éppen idén van  az első máig meghatározó jelentőségű Tavaszvárás megjelenésének 50. évfordulója – sok mindenben  változott.  Az intézményesítés folyamata azonban a 90-es évektől  nem érte el a tervezett, a kis írócsoport által ma is „istent-kísértő” nagy vállalkozás kitűzött céljait. Tény az, hogy a 10 fős alkotógárda egyetlen tagja sem vállalta fel az irodalomszervezéssel és az intézményesítéssel kapcsolatos gyakran politikailag sem támogatott, a bürokráciai által is gáncsolt , a könyvkiadáson túli erőbefektetést igénylő tevékenységet. (A kívülről jövő anyaországi és a vajdasági támogatás pedig e téren  igencsak csekély volt.) Hogy a szlovén irodalmi körökkel való kapcsolatok is –érthetetlen, de éppen az idegen kultúrára és a más-nyelvűségre való hivatkozással –a szlovén Írószövetségbe való  tagságunk elutasításával a „kirekesztést” eredményezte.

Olvass tovább

„Esztergom Magyarország szakrális fővárosa volt 1000 éven át, és reméljük, újra az lesz” – írja az Új kutatások Esztergom megyei jogú város építészeti értékeiről című, Dr. Prokopp Mária professor emerita által szerkesztett könyvben Rainer Péter Ferenczy Noémi- és Reitter Ferenc-díjas építész–belsőépítész, vezető tervező. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Építész úr, az Esztergom-Kovácsi Bazilika romjának megmentése miért fontos nem „csak” hazánknak, hanem a teljes Európának: a Gibraltár-Szentpétervár, Athén-Reykjavík közötti térségnek?

– Talán a korom miatt, de én még a nemzetállamok „egységes” keresztény Európájában gondolkodom. Európa csaknem közepén helyezkedik el Magyarország, annak Trianonig centrális helyén Esztergom – az ország első fővárosa, több mint 250 évig. A Szent István-kori kéttornyos, háromhajós Kovácsi Bazilika volt az esztergomi első állami pénzverde pénzverőinek feltételezett plébániatemploma.

Olvass tovább

A román irodalom is bebocsátkozott az európai Balassi-folyamatba: az idén Elena Lavinia Dumitru vehette át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, az immár a 26. alkalommal átadott Balassi Bálint-emlékkardot. A Rómában élő művészt kérdezte a Gondola. 

– Művésznő, az európai irodalmi kincsek kölcsönös felfedezése hogyan mélyítheti el az európai népek barátságát? 

– Az irodalom lényeges érték, amely a szépség jegyében egyesíti az embereket, a népeket. Ugyanakkor, az irodalom az az eszköz, amelyen keresztül a kölcsönös megismerés megtörténik. Amikor a Célia-ciklus fordításával kezdtem foglalkozni, egy olyan szöveget kíséreltem létrehozni románul, ami formailag, lírikus természetességéhez hűen, megőrzi versszerű lüktetését, azt a ritmust, ami jellemző az eredeti alkotásra. Azzal a szándékkal próbáltam megalkotni ezt a Balassi-fordításgyűjteményt, hogy népszerűsítsem Balassi különleges szerelmi verseit, és nem utolsó sorban verseinek sajátos hangulatát.

Olvass tovább