Ifjú innovátorok kiugrását serkentik

7 mins read

Kezdődik a tizenéves innovátorok országos tehetségkutató versenye. A sikeres szereplés 100 többletpontot jelent az egyetemi felvételin 

A Magyar Innovációs Szövetség az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával meghirdeti a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt. Az idei kiírás szerint a kreatív fiatalok összesen ötmillió forint jutalmat kaphatnak, míg a dobogós helyezés 100 többletpontot fog érni a 2022. évi egyetemi felvételi eljárás során. A legeredményesebb felkészítő tanárok és középiskolák szintén kiemelt támogatásban részesülnek.

Olvass tovább

Ostrom alatt a “baszjad izüt”

2 mins read

Zavarodottságot keltett az avar kori magyar nyelvemlék híre extrém publicista körökben. „Kiknek az érdeke és miért, hogy ezt a megállapítást kigúnyolják, nevetségessé tegyék?” – kérdeztük szeptember 17-én megjelent interjúnkban. A válasz a kibertérben órákon belül megszületett. Indulathullámot indított el a friss tudományos eredmény kifejtése. Fehér Bencét, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatóját kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Igazgató úr, a legenyhébb változat hipotézisnek minősítette azt a megállapítást, mely szerint a magyar nyelv már jelen volt a VIII. századi avar birodalomban. Az eredmény ma már miért több, mint hipotézis?

– Úgy tűnik, nem hangsúlyoztam eléggé, hogy itt nem egyetlen szövegről van szó – mentségemre szolgáljon, hogy az interjú kiindulási pontjául szolgáló, szeptember 11-i előadásomban erről is beszéltem. Egy feliratcsoportot azonosítottam, amelyek közül eddig négyre tudtam olvasati javaslatot adni, három ezek közül magyar nyelvű; igaz, a négyből egyre magam is azt mondanám, egyelőre hipotetikus, vitatható, nyilván vitatni is fogják.

Olvass tovább

A Széchenyi Társaság emlékezik a géniuszra

1 min read

A Legnagyobb Magyar 230 esztendeje született. Hagyományos módon megkoszorúzza gróf Széchenyi István szobrát a géniusztól elnevezett budapesti téren a Széchenyi Társaság: szeptember 21-én délután négy órakor. A civil szervezet elnökének, Szemereki Zoltánnak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Elnök úr, a mai világban, amikor a szellemi zavarkeltés tudományos machinációkkal ipari méretekben zajlik, miért különösen fontos felsorakozni Széchenyi István mellé az Akadémia előtti téren huszárcsapattal, zeneiskolás diákokkal, szavaló fiatalokkal?

– Messziről indulok a válasszal. Amennyiben a szellemi zavarkeltést, az érvek/ellenérvek manipulált gyakorlatát el akarjuk kerülni, akkor legjobb, ha példákat hozunk fel az igazság alátámasztására.

Olvass tovább

A Jászok Egyesületének három évtizede

2 mins read

Alapításának századik és újjáalakulásának harmincadik évfordulóját
ünnepelte az elszármazott és az otthon élő jászságiakat összekapcsoló Jászok Egyesülete Budapesten, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. A Jászok Egyesületének elnökét, Dobos Lászlót kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál , a Présház főszerkesztője.

– Elnök úr, miközben a Trianon csapásai alatt megrogyott ország igyekezett talpra állni, a Budapesten élő jászok 1921-ben elhatározták, hogy létrehoznak egy olyan szervezetet, amely gyámolítja a fővárosba került jász fiatalokat. Ez a szervezet miért volt fontos magának a fővárosnak is a művelődési színek gyarapítása révén?

– Abban az időben mindennaposak voltak az utcai véres verekedések, a főváros csatatérré vált. Az öreg jászok mérsékelték a pezsgő vérű jász ifjúságot, intették őket a becsületre, az utcai randalírozásoktól való távolságtartásra. Ösztökélték őket a tanulásra, a szülőföldhöz való kötődés közösségi megélésére. Polgárokká akarták őket nevelni, személyes példamutatással. Céljuk volt megtartani őket jásznak, itt, a fővárosban is.

Kép: Jász huszár – Nagy Tamás, Jászberény

Olvass tovább

IV. Béla Király levele IV. Ince pápához

14 mins read

Orbán Viktor átadta Ferenc pápának annak a levélnek a másolatát, amelyet IV. Béla magyar király IV. Ince pápához intézett.    

(1250. november 11.)

Krisztusban szentséges atyának, I[nce] úrnak, Isten kegyelméből a római szentegyház főpapjának, B[éla], ugyanazon kegyelemből Magyarország királya mindenben köteles és alázatos tiszteletet.
Minthogy Magyarországot a tatárok pestise nagyobb részében pusztasággá változtatta és mint a juhaklot a kerítés, úgy veszik körül a hitetlen népek, mármint a rutének, brodnikok, keletről, a bolgár és bosnyák eretnekek délről, akik ellen jelenleg is harcolunk seregünkkel, egyedül nyugatról és északról a németektől, mint azonos hitet vallóktól kellene országunknak a segítség némi gyümölcsét vennie, de innen is nem gyümölcsöt, hanem a villongás töviseit kell éreznünk, mikor az ország javait váratlan rablótámadásokkal ragadozzák el.

Olvass tovább

Védeni kell a nemzeti kisebbségeket is

2 mins read

A kollektív jogok megtagadása mutatja, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek integrálása a többségi társadalomba valójában asszimilációs törekvéseket takar.  A nemzeti kisebbségek védelmének előmozdítását nevezték az Európa Tanács magyar elnöksége legfontosabb feladatának A nem kormányzati szervezetek és kutatóintézetek szerepe az Európa Tanács nemzeti kisebbségi normáinak előmozdításában című tanácskozáson. Kalmár Ferenc, Magyarország Szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos közölte: az ET miniszteri bizottságának soros elnökségének idejére a kormány által meghatározott öt fontos feladatok közül az első a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Miniszteri biztos úr, száz éve a magyar nemzet hét országban él, és nagy tapasztalat gyűlt össze a nemzeti kisebbségek témakörében. E tapasztalatok fényében látjuk, hogy még a kisebbségek között is háttérbe került a nemzeti kisebbségek kérdése, annak ellenére, hogy a kontinensen 50 millió embert érint. Ennek okát sokan sejtjük, kimondani azonban nem merjük. Hogyan lehetne mégis körvonalazni?

–Az ET elnökségünk fél éve alatt a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezésében az említett első prioritásunk keretén belül négy konferenciát szervezünk.

Olvass tovább

Aki teheti, folytassa a törlesztést

2 mins read

Aki teheti, kezdje el újra törleszteni a hiteleit; a bankok támogatják az ügyfeleket a felelős egyéni döntés meghozatalában a 2022. június 30-ig meghosszabbított moratóriumban történő részvételről  – hangzott el a Magyar Bankszövetség  sajtótájékoztatóján kedden Budapesten. Kovács Levente főtitkárt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Főtitkár úr, mennyire látja elérkezettnek az időt a moratórium lezárásához?

– A Magyar Bankszövetség egyetért és megalapozott döntésként támogatja, hogy lezárásra kerül a koronavírus járvány kapcsán bevezetett hitelfizetési moratórium általánosan biztosított változata. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a magyar bankszektor a Covid-veszélyhelyzet 2020 tavaszi kihirdetésétől felelősen végrehajtotta a számára előírt kötelezettségeket. A moratórium lehetőségét késedelem nélkül kialakított adminisztrációval biztosította, a különadót zokszó nélkül befizette.

Olvass tovább

Munkáját szolgálatnak tekinti az Év polgármestere

2 mins read

Átadták az Év polgármestere díjat a 26. Városi Polgármesterek Találkozóján Szarvason. Az elismerést Balaicz Zoltán Zalaegerszeg polgármestere kapta, aki 2014 óta vezeti a várost. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Polgármester úr, természetesen gratulálunk a sikerhez! Ön 2001-2010 között a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány igazgatója volt. Ezekben az években indult el Zalaegerszegen a műszaki-mérnöki oktatás, bővült a többi képzés, és önálló karrá vált a számviteli főiskolai intézet. Miért volt fontos, hogy a megyeszékhely felsőfokú oktatásnak adjon otthont?

– A magas színvonalú oktatás elengedhetetlen feltétele az erős gazdaságnak, így Zalaegerszeg számára is rendkívül fontos a versenyképes felsőoktatás, melynek támogatását kiemelt stratégiai célnak tartja a zalai megyeszékhely önkormányzata. Örvendetes, hogy mostanra a város valamennyi felsőoktatási intézménye egyetemi rangra emelkedett, így a zalai megyeszékhely „egyetemi város” lett.

Olvass tovább

A legnagyobb magyarok emléke erőt sugároz

1 min read

Dr. Prokopp Mária művészettörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritája átvette a Széchenyi-díjat az Országház kupolacsarnokában 2021. augusztus 20-án. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Professzor asszony, egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik – ezt a Legnagyobb Magyartól tudjuk. A Róla elnevezett díj hogyan erősítette meg Önt ebben?

– A félévszázados egyetemi oktatómunkám az ELTE Művészettörténeti tanszékén és az ERASMUS révén az EU-államok egyetemein tartott előadásaim, valamint párhuzamosan az ország egész területén végzett ismeretterjesztő előadásaim során szerzett tapasztalataim mélyen igazolták  a Legnagyobb magyar, Széchenyi István kijelentését!

Olvass tovább

A szeretet civilizációjáért küzdünk

2 mins read

A katekizmus szerint a keresztény embernek „tisztelettel, együttérzéssel és gyöngédséggel” kell a homoszexuális hajlammal élő ember felé fordulnia – rögzíti Koronkai Zoltán jezsuita szerzetes. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Zoltán atya, újabban a pedofíliát is el akarja fogadtatni a társadalommal az LMBTQ-extremitás, pontosabban a mögöttük bújó titkos agytröszt. Csakhogy a pedofil bűnözők gyerekeket tesznek tönkre. Itt kemény ütközést kell vállalni, hogyan egyeztessük össze ezt a kereszténység tartsd oda a másik orcádat is elvével?

– Az evangéliumban azért az is szerepel, hogy a kicsinyek megbotránkoztatása (Lk 17, 2) milyen súlyos bűnnek számít Isten szemében. A Bibliában a szegények, kicsinyek, gyermekek mint Isten különleges védelmét élvező személyek szerepelnek, akik iránt fokozott felelőséggel kell vállalnunk.

Olvass tovább

Nagybirodalmi átrendeződés: az USA lecsúszik

3 mins read

Az Egyesült Államok a 20. században összesen 17 évnyi időben harcolt, és megnyerte a világháborúkat. Az új évszázad eddigi 21 évében szinte végig háborúzott valahol, most éppen súlyos vereséget szenvedett Afganisztánban. Bogár László közgazdász professzornak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Professzor úr, az USA több mint 80 milliárd dollárnyi high-tech fegyvert hagyott Afganisztánban. Ez a hatalmas hadi potenciál mekkora kockázatot jelent Oroszországnak és Kínának? 

– Az a tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok leghosszabb időn át folytatódó háborúja így ért véget, mindenkit meglepett, sőt megrendített. Pedig a látványtechnikai felszín alatti rétegekben logikus magyarázatot találhatunk a most még talán nagyon meglepő dolgokra is. Érdemes tehát éppen ezért ezt a történetet egy kicsit nagyobb távlatból szemügyre venni. Az USA a hatodik világbirodalom azóta, hogy a modern Nyugat a saját létszerveződési módjára épülő univerzális civilizációt kíván létrehozni, vagyis egyetemessé akarja tenni azt a létszemléletet, amely szemben saját ezt megelőző szakrális kultúrájával, egy deszakrális, így önmagát is és az egész világot elpusztítani készülő civilizáció szellemi alapja.

Olvass tovább

USA-cél: migránsáradat zúduljon Európára

7 mins read

Senki nem tudta megjósolni, hogy az afgán biztonsági erők milyen sebesen hátrálnak meg és kapitulálnak a tálibok előtt – mondta a német külügyminiszter. Dr. Somogyi János ügyvédnek, politikai publicistának tett föl kédéseket a Présház.

– Ügyvéd úr, a német külügyminiszter szavai világossá tették, hogy az amerikai demokráciaexport becsődölt, a húszévi átnevelő munka nulla eredmény ért el. Ám fel sem vetődik, hogy bárkinek a személyes felelősséget vállalnia kellene. Miért emlékeztet ez minket a kommunizmusra?

– Az úgynevezett nyugati civilizáció államaiban (Európában, Amerikában) már évtizedek óta nincsen semmiféle felelőssége a hatalmat gyakorló politikai vezetőknek. Ezek a politikai vezetők valójában nem is képviselnek olyan nemzeti közösségeket, akiknek felelősséggel tartoznának.

Olvass tovább

Evangélium 21 a MODEM-ben

2 mins read

Az ars sacra segítségével átélhetjük azt a csodát, hogy az idő akár meg is állítható. Mert az nemcsak percekből, órákból és évekből áll, hanem szeretetből és odafigyelésből és törődésből. Főképpen szeretetből – mondta az Evangélium 21 című kortárs képzőművészeti tárlat megnyitóján a debreceni MODEM-ben Fabiny Tamás evangélikus püspök. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Püspök úr, a tér akadályokat és korlátokat is állít, hiszen bele lehet ütközni a falakba, meg lehet botlani a lépcsőben. A szakrális térben azonban végtelen szélességűvé nyílik számunkra a világ. A XXI. század emberének miért kell ezt az élményt tudatosan meghódítania?

– A szó szoros értelmében Ádámnál és Évánál kezdem. Ők a bűneset miatt – Mózes 1. könyve szerint – a Paradicsomból kiűzettek, bezárult mögöttük egy ajtó. Engedetlenségükkel önmaguk köré építették azt a falat, amelybe attól kezdve szüntelenül beleütköztek. („A  lehetetlenség konok falán / Zúzod véresre koponyád”– írja Kegyelem című versében Reményik Sándor.)

Olvass tovább

Az atomminiszter felvillanyozó programja

2 mins read

A két új atomerőművi blokk 2029-ben és 2030-ban kezdheti meg kereskedelmi üzemét Pakson – mondta Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter Szekszárdon. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Miniszter úr, a gazdasági bővüléssel párhuzamosan nő Magyarország villamosenergia igénye. A nyári csúcsidejű napi fogyasztásban a legmagasabb érték a minap 6870 megawatt volt. Hogyan tudjuk kihúzni 2029-ig?

– A két új paksi blokkot azért építjük, mert a Paksi Atomerőmű meghosszabbított üzemideje a ’30-as években lejár. Paks II. a nukleáris kapacitás fenntartását garantálja. A magyar villamosenergia-rendszer része az európai villamos rendszernek, amely az emberiség által valaha épített legnagyobb komplex fizikai átviteli hálózat. Európa a világ egyik leghatékonyabb villamos hálózatával és piacával büszkélkedhet, mely képes garantálni az ellátásbiztonságot és a villamosárammal való határokon átnyúló kereskedelmet. Olvass tovább

Az Aracsban a Balassi Bálint-emlékkardról

34 mins read

Összefoglalót közölt a délvidéki magyarság közéleti folyóirata, az Aracs nyári, június 4-ei dátummal megjelent száma A magyar alapítású Balassi Bálint-emlékkard nemzetközi irodalmi díj helye a világban címmel az irodalmi elismerésről.

Hazánk egy magyar alapítású, 25 éves múltú, mind az öt kontinensre eljutott nemzetközi irodalmi díjjal gazdagodott. Az 1997-ben alapított Balassi Bálint-emlékkard 47 irodalmárhoz – 27 magyar költőhöz és 20 külföldi műfordítóhoz – került el eddig. Tokiótól Santa Barbaráig, Jyväskylätől – Kinshasa-Kongón, Sao Paulón át – Melbourne-ig a földkerekség távoli pontjain jelen van a Bonyhádon kovácsolt végvári szablya.

A nemzetközi irodalmi díjak lajstromát áttekintve a Balassi-kard előkelő helyet foglal el. Olvass tovább

Megjelent a Magyarország-tagadás

3 mins read

„Egy olyan népet, mint a magyar, amely mögött egy ezredéves nemzeti és tradicionális fejlődés áll, amely a középkorban hősiesen védte Európát a töröktől, és amelynek már 1222-ben, mindössze hét évvel a miénk után megszületett a maga Magna Cartája, az Aranybulla, nem lehet úgy kezelni, mint egy újonnan létrejött balkáni államot a maga kialakulóban lévő intézményeivel és tapasztalatlan politikusaival” – írta Lord Rothermere 1927. június 21-én a Daily Mailben. Bánó Attila újságírót, történelmi könyvek szerzőjét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Egy extrém gondolkodású zenész, akinek érdekes a zenei diplomája, történészként lépett a nyilvánosság elé, és bejelentette, hogy Magyarország nem 1100 éves, hanem csak 100 éves. Levonhatjuk-e a következtetést, hogy Oroszország csak 30 éves, Németország csak 31 éves, Örményország pedig, ahol a világon elsőként, 301-ben lett államvallás a kereszténység, nem több, mint 30 éves?

− Igen, ez a következtetés levonható lenne azok után, hogy a Kossuth-díjas karmester nemrég azzal a kijelentéssel provokálta a jobb érzésű magyar honpolgárokat, miszerint a Trianon előtti Magyarország nem volt magyar ország. A karmester úr egy osztrák lapnak nyilatkozott, és okfejtése abból táplálkozik, hogy a történelmi Magyarország, vagyis a Magyar Királyság egy soknemzetiségű ország volt, ennél fogva becsapjuk magunkat, ha azt gondoljuk, hogy az a mi hazánk volt.

Olvass tovább

Magyar Arany Érdemkereszt

2 mins read

A Magyar Arany Érdemkeresztet adta át a napokban Széles Tamás Los Angeles-i főkonzul az Amerikában született magyar természettudósnak és műfordítónak, Czipott Péternek. A kitüntetettet kérdezte a Gondola képviselétben Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mester, miért nagy szellemi kincs nekünk az, hogy Ön mellett még számos, magyarról angolra fordító irodalmár tette vagy teszi a tengerentúlon is olvashatóvá íróink, költőink alkotásait, köztük Tim Wilkinson, aki az ősszel elhunyt, Lengyel Péter, aki a Balassi-kardos John Ridland – Isten nyugosztalja – egyik legkedveltebb tanítványa volt, Thomas Cooper, a Károli Református Egyetem tanára, Ottilie Mulzet és a többiek?

– Mindenekelőtt hadd mondjam, hogy a fenti lista csak egy icipici válogatás az aránylag sok kitűnő magyarból angolra dolgozó műfordítók seregéből; gondolkodás nélkül tudok még egy tucatnál többet hozzátenni, mind tisztelt kollégám. A magyar nyelv nem világnyelv – mintegy 15 millió ember beszéli –, de a magyar, vagy ha úgy tetszik, magyar nyelvű irodalom világraszóló.

Olvass tovább

Bécsi Napló: Rímek szablyaélen

9 mins read
Molnár Pál számos kiváló könyv szerzője, szerkesztője, a Balassi Bálint-emlékkard és más művészeti díjak alapítója szerkesztette a Rímek szablyaélen című antológiát, amely 25 év és 25 költő műveiből való válogatást tartalmaz. (Kairosz Könyvkiadó, 2020) Tette abban a szellemben, hogy a nemzet midőn jeleseinek emléket állít, magát is tiszteletre méltóvá teszi.

Balassi a magyar líra első hérosza. Jelképe a „kard és lant”. Költői-vitézi örökségét folytatja Zrínyi: „híremet nemcsak keresem pennámmal, / Hanem rettenetes bajvívó szablyámmal…” Rezolúciója: „egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók.” – „Ne bántsd a magyart.” Petőfi hitvallása: „Fényesebb a láncnál a kard, / Jobban ékesíti a kart”.
A Balassi-kard egy szablya: magyar végvári virtus-jelkép. Fazekas József, bonyhádi fegyverkovács mesterművének mintája egy, a Balassi-sírból előkerült szablya, amelynek fényessége az édes hazára vet világosságot: „Ó, én édes hazám, te jó Magyarország…”

Olvass tovább

Abasári borász ausztráliai sikere

3 mins read

A Covid okozta többféle nehézséget leküzdve eljutott Ausztráliába a XVI. Balassi-kard borseregszemle bajnokbora: az abasári Molnár és Fiai Pincészet által alkotott Olaszrizling 2017 Barrique – tájékoztatta a sajtót a Balassi Bálint-emlékkard alapítója, Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke.

Az irodalmi díjhoz tartozó borajándékot az idén januárban Gyöngyösön választották ki a járványügyi előírások szigorú betartásával megrendezett borversenyen, amelyen neves szakemberek a mátrai olaszrizlingeket hasonlították össze. Az idei Bálint napi kardceremónián a díjazott ausztrál műfordító, Ross Gillett a koronavírus okozta korlátozások miatt nem tudott részt venni: a kardot külön úton juttatta el hozzá az alapítvány. A versenyben kiválaszott borajándékot az alapítványi elnök fölkérésére a magyar diplomáciai szervezet vitte ki Melbourne-be, és az ottani konzulátuson ünnepélyesen adták át a rangos, több ausztrál irodalmi díjjal már kitüntetett poétának.

Ross Gillett örömmel vette át az abasári bort, és jelezte, hogy az egyik palackot a közelgő születésnapján bontja föl. Olvass tovább

Kartácstűz a Tízparancsolat ellen

19 mins read

“Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ád te néked” – olvasható Mózes II. könyvének 20.12 versében a vizsolyi Biblia lapjain. Bogár László közgazdász professzornak tett föl kérdéseket a Présház.

– Professzor úr, a dzsenderszélsőség szeretné betiltani az apa és az anya szavakat, mert azok diszkriminatívak. Ezzel megtámadják közvetlenül a Tízparancsolatot, közvetve Mózest, a nagy zsidó vezetőt. Rögzíthetjük-e az antiszemitizmus tényét?

– A kor, amelyben élünk a társadalmi valóság teljes összeomlásnak, pontosabban tudatos és szándékos romba döntésének kora. Bármilyen hamis mesterséges valóság felépíthető és uralkodóvá tehető, ha kellő energiájú médiafegyverzet van hozzá. Ennek a mindent elsöprő globális háborúnak a stratégiai célja a még létező hagyományos önazonosság, és ezzel tulajdonképpen a valóság végfelszámolása. Most nyer csak igazán értelmet az Internacionálé szövegének az a sora, hogy a „múltat végképp eltörölni”, most közvetlenül a múlt, a hagyomány, a történelem végső felszámolása zajlik. A cél értelemszerűen a teljes gyökértelenség, és ennek nyomán az totális ellenőrzöttség és engedelmesség olyan globális berendezkedésének a létrehozása, ami eddig teljesen elképzelhetetlen volt.

Olvass tovább

1 2 3 … 6