2023. március 25-én avatják fel Attila hun király fából készült mását, az alkotást a szolnoki Beke Pál halmára helyezik. Pallainé Matúz Violát, a rendezvény szervezőjét, a Hétszínvirág Kft ügyvezetőjét kérdezte a Gondola képvisletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Igazgató asszony, miért fontos, hogy másfél ezer évvel korábbi magyar hősök emlékét tartsuk elevenen?

– A magyar hősök kiemelt történelmi egyénisége volt Attila királyunk, aki egy tudatos, bölcs, szelíd, de mégis erős, hatalommal rendelkező, mindent elérő királyunk volt. Fontosnak tartom, hogy az utókor is emlékezzen őseinkre, mert egy példaértékű király a jövő nemzedéke számára is példaértékű. Úgy érzem kicsit a szakralitás feledésbe merült, most ezzel az eseménnyel feleleveníthetjük a szakralitás visszajövetelét, mert ez egy örök értékű dolog.

Olvass tovább

A Bükki Borvidék is bebocsátkozott az európai Balassi-folyamatba. Bogácson tartották a XVIII. Balassi-kard borseregszemlét, ezen a Gallay Kézműves Pince Kabar bora lett a győztes. A bogácsi borversenyen is részt vett bírálóként, majd a Balassi Bálint-emlékkard idei átadási ünnepségén, a Központi Papnevelő Intézet Boldog Bogdánffy Szilárd-termében oklevelet nyújtott át a bajnokbor alkotójának az egri hegybíró, Tarsoly József. Őt kérdezte a Gondola.

– Hegybíró úr, miért fontos a Bükki Borvidéknek, hogy valamely csúcsteljesítményével pesti belvárosi rendezvényen, a Magyar Bankszövetség főtitkárának, az Amerikai Nagykövetség kulturális attaséjának, a Szeged-csanádi püspöknek jelenlétében is feltűnjön?

– A Bükki borvidék ismét visszakerült a borfogyasztók térképére! A korábbi pezsgő alapbort termelő borvidék mára Magyarország egyik sajátos, megkülönböztetett borkarakterrel rendelkező bortermőhelyévé emelkedett, ahol olyan ritka kincsek, egyedi szőlőfajták teremnek, mint a Kabar, amely a Bouvier és a Hárslevelű keresztezéséből született.

Olvass tovább

Esztergomi diák szavalta az idén szablyával kitüntetett magyar poéta versét a Balassi Bálint-emlékkard huszonhetedik átadási ceremóniáján a Központi Papnevelő Intézet Boldog Bogdánffy Szilárd-termében. Az Esztergomi Szavalókör tagját, Vajda Zsombort kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Vajda úr, a mai világban miért fontos, hogy magyar fiatalember a minőségi költészet kincseit szavalja nagy közönség előtt?

– Fontosnak tartom a hagyományaink és kultúránk ápolását. Minél szélesebb kör ismeri meg a verseket, minél többen hallgatják és olvassák magyar költőink poémáit, a magyar emberek műveltsége így gazdagodik. Ha kiállok a színpadra, szeretném ezeket az értékeket átadni a közönségnek.

Olvass tovább

Olvass tovább

Az 1848-as forradalom 175. évfordulóján Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült SALAMON KONRÁD történész, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézete Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének volt főiskolai tanára. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Professzor úr, miért fontos, hogy fiataljaink a valódi magyar történelmet ismerjék meg?

–  Mert a történelem az élet „egyik” tanítómestere. Tehát ha a történelmünket rosszul ismerjük meg, akkor tévútra kerülünk és saját magunkat akaratlanul is becsapva kudarcok sorozatát kell elszenvednünk.

Olvass tovább

A török Dursun Ayan, az egyik nyertes műfordító a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából, Petőfi 200 címmel meghirdetett nemzetközi műfordító pályázat nyerteseinek köszöntésén az Országházban 2023. március 13-án.

A műfordítói versenyt az azeri Ramil Ehmed és Baris Cavid Mövsümlü, a kazah Dauren Berikkazsuluj, a kirgiz Toluk Bek Baizak, a török Dursun Ayan, a türkmén Akmyrat Rejebow és az üzbég Rusztam Muszurmon nyerte. MTI/Kovács Tamás

Dursun Ayan 2007-ben Budán vehette át a legrangosabb magyar irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot – Balassi-fordításaiért.

A parlamentben Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka kiemelte: Madách fő műve, Az ember tragédiája tükrözi a költő életének és ars poeticájának központi elemeit, a hitet és a küzdést. A kereszténydemokrata politikust kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Képviselő úr, a lángelme hármas szenvedélye bevilágította Madách életútját. Ez a hármas szenvedély az istenkeresés, a szerelemre áhítozás és a hazaszeretet átélése volt. Miért kell ezeket a Madách-i értékeket mai életünkbe visszaemelni?

– Azért kell az Isten-Haza-Család értékeket visszaemelni életünkbe, hogy a gyökereinket visszaszerezzük, és „a jó és a rossz” ne relatív fogalom legyen életünkben, vagyis ne dőljünk be a ma mindent meghódítani akaró azon európai mainstreamnek, mely a bűnt relativizálja! Mindezt úgy kell tennünk, hogy közben a támadások kereszttüzében vagyunk, mert a sötét indulatok megerősödtek Európában.

Olvass tovább

Harmincnyolc Balassi-verset ültetett át angol nyelvre Peter V. Czipott amerikai műfordító. A Kaliforniában élő irodalmár az idei Bálint-napon Budapesten a 27. kardceremónián vehette át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. A szablyát Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára nyújtotta át, őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Főtitkár úr, az idei kardceremónia a Központi Papnevelő Intézet Boldog Bogdánffy Szilárd-termében került sorra, s ebben a keresztény környezetben jelen volt, sőt magyarul köszöntést is mondott Shawn Kobb, a budapesti Amerikai Nagykövetség kulturális attaséja. Az ilyen tartalmú hírre a XXI. század harmadik évtizedében miért kell figyelmeznünk?

– A diplomácia protokoll az egyik legkifinomultabb szabályrendszerrel bír, így minden szónak, gesztusnak jelentősége van. A külföldre akkreditált magyar diplomaták igen magas szinten beszélik a fogadó ország nyelvét, ez teszi azt lehetővé, hogy a fogadó nép kultúráját, szokásait, gondolkodásmódját mélyebben megértsék, mely a sikeres együttműködések és egymás megértésének az alapja.

Olvass tovább

Első királynénk, bajor herceglány, boldog Gizella a nagy magyar királyi feleségeink egyike. Prokopp Mária művészettörténész professzort kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Professzor asszony, Boldog Gizella királynénk, a királyságunkat megalapító Szent István feleségének mi a legmaradandóbb alkotása mai nemzedékek számára?

– Szent István királyunk feleségét, Gizella bajor hercegnőt, Nagy Károly császár egyenes ági leszármazottját, II. Ottó császár unokatestvérét István számára az Édesapjának, Géza fejedelemnek (972-997) a jeles bel- és külpolitikai eredményei érdemelték ki. A házasságkötés 995-ben történt, amikor István még trónörökös volt. Tehát közösen készültek fel a hatalom átvételére 997-ben, és az 1000-ben történt Király-koronázásra, amely Magyarországot felemelte az Európai Nagyhatalmak sorába.

Olvass tovább

Az ötvenedik Balassi Bálint-emlékkardot vehette át Zalán Tibor költő az idei Bálint-napon Budapesten. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mester, noha Balassi több mint négy évszázada „angyalok kürtszaván az Úr táborába megtért”, a kortárs poéták is írnak róla, illetve egyenesen hozzá verseket, miként ezt Ön is tette. Mitől eleven ma is az európai költőóriás?

– Balassi sok szempontból lehet fontos egy mai olvasónak, vagy éppen az alkotó embernek. Egyrészt olyan helyzetben volt, amilyenben kevesen lehettek: remek költő volt, és vitézlő végvári katona. Ma már az ilyen fogalmakat, vitézlő, vitéz, hős stb. gyanakvással szemléljük (persze, már aki…), leginkább, mert nekünk meglehetősen kutyaszaros helyzetekben kell hadakoznunk, és még csak a vérünket sem tudjuk feláldozni nagy dolgok vagy eszmék, elvek vagy a haza érdekében vagy védelmében, mert nincsenek nagy dolgok; és elmerültek a szép nagy eszmék, az elvek a megélhetőség szintjén működnek, és olykor-olykor a hazaszeretet vagy a haza érdekvédelme fogalmakra is a gyanú árnyéka esik.

Olvass tovább