Pénzügyi bűnözők az EU-döntéshozók

1 min read

„Brüsszeli intézmények nem átallnak zsarolásra használni európai uniós forrásokat, ezért is kell mindent megtenni annak érdekében, hogy az európai pénzügyeket és az európai politikai ügyeket soha senki ne keverhesse össze” – fogalmazott Szijjártó Péter külügyminiszzer a magyar közrádióban.

Elmondta, „ez azért is visszataszító, mert ezek az európai pénzügyi források nem a brüsszeli bürokraták munkája nyomán állnak elő, ezek nem idepottyannak az égből”, hanem az európai gazdasági teljesítmény alapján jönnek létre, amelyet az európai adófizetők, köztük a magyar emberek állítanak elő.

Az európai források előállításában a magyar emberek éppen úgy részt vesznek, mint a luxemburgiak, a németek, a franciák vagy éppen a spanyolok – emelte ki.

Olvass tovább

Szilágyi Áron sporttörténelmet írt

8 mins read
Tokió, 2021. július 24. Az aranyérmes Szilágyi Áron a dobogó legfelsõ fokán, miután ismét megvédte olimpiai bajnoki címét a férfi kardozók egyéni versenyének döntõjében a világméretû koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpián a Makuhari Rendezvényközpontban 2021. július 24-én. Szilágyi az ezüstérmes olasz Luigi Samele (b) ellen gyõzött. Jobbra a bronzérmes dél-koreai Kim Dzsung Hvan. MTI/Illyés Tibor

Akárcsak 2012-ben, Londonban és öt éve Rio de Janeiróban, a tokiói olimpián is Szilágyi Áron nyerte a férfi kardozók egyéni versenyét, és a triplázással sporttörténelmi tettet hajtott végre.

A Vasas vívója egész nap bámulatos teljesítményt nyújtott, a helyi idő szerint esti döntőben pedig parádés vívással 15-7-re múlta felül az olasz Luigi Samelét.
Szilágyi Áronon kívül eddig négy nagyszerű elődjének – Fuchs Jenőnek, Kárpáti Rudolfnak, a szovjet Viktor Krovopuszkovnak és a francia Jean-Francois Lamournak – sikerült megvédenie a címét férfi kardban, de egyéniben a triplázás eddig még senkinek nem jött össze. Sőt, a férfiaknál a többi fegyvernemben sem akadt még olyan, aki ugyanabban a szakágban háromszor győzött volna az egyéni versenyben.

Olvass tovább

Az atomminiszter felvillanyozó programja

2 mins read

A két új atomerőművi blokk 2029-ben és 2030-ban kezdheti meg kereskedelmi üzemét Pakson – mondta Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter Szekszárdon. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Miniszter úr, a gazdasági bővüléssel párhuzamosan nő Magyarország villamosenergia igénye. A nyári csúcsidejű napi fogyasztásban a legmagasabb érték a minap 6870 megawatt volt. Hogyan tudjuk kihúzni 2029-ig?

– A két új paksi blokkot azért építjük, mert a Paksi Atomerőmű meghosszabbított üzemideje a ’30-as években lejár. Paks II. a nukleáris kapacitás fenntartását garantálja. A magyar villamosenergia-rendszer része az európai villamos rendszernek, amely az emberiség által valaha épített legnagyobb komplex fizikai átviteli hálózat. Európa a világ egyik leghatékonyabb villamos hálózatával és piacával büszkélkedhet, mely képes garantálni az ellátásbiztonságot és a villamosárammal való határokon átnyúló kereskedelmet. Olvass tovább

Kibertérbe emelt vendégforgalom

2 mins read

Utazás- és rendezvényszervezők, szállásadók, vendéglátók, valamint számos érdekképviselet részvételével megalakult a Digitális Turizmus Szövetség (DTSZ).  Dr. Várhelyi Tamás PhD, CMC főiskolai tanárt, az Innovatív Turisztikai Tudásközpont igazgatóját, a Magyar Oktatás Turisztikai Egyesület (MOTE) alelnökét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

 – Igazgató úr, más ágazatokhoz képest miért gyenge a belföldi vendégforgalom digitális felkészültsége?

– Nem tudnék egyetlen okot kiemelni. Úgy gondolom, hogy a digitalizáció egyik zászlóshajója volt a turizmus, és a repülőjegy-foglalások, vagy az autóbérlés terén más ágazatokhoz képest is előbb volt itt az áttörés. Ma már a szállásfoglalások, a programokra való jegyvásárlás is zömében online zajlik. Ezek azonban nagyrészt külföldi kézben lévő tőkeerős, fejlett rendszerek, és talán ezért sem próbált meg a hazai szakma egy része versenyezni velük, holott nyilvánvaló, hogy így a szolgáltatások hasznának jelentős része is külföldre kerül.

Olvass tovább

Kortárs képzőművészek az Evangéliumról

2 mins read

Evangélium 21 címmel nyit kiállítást július 31-én a debreceni MODEM. Dr. Kovács Leventét, a Magyar Bankszövetség főtitkárát, a tárlat kezdeményezőjét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Főtitkár úr, ezen az egyedien létrehozott kortárs magángyűjteményből rendezett csoportos tárlaton a MODEM-ben már számos alkalommal kiállított neves, hazai művészek jelennek meg különböző nemzedékeket képviselve, ezúttal evangéliumi kérdéseket feszegetve kortárs szemlélettel. Hogyan sikerült bátorítania a kortárs művészeket?

– Az Evangélium 21 kortárs művészeti gyűjtemény a Bibliából a négy Evangéliumot, azaz Jézus életét, munkásságát és küldetését mutatja be a 21. századi emberek számára a jelenkor magyar művészeinek az interpretálásában. A gyűjtemény egy egységes egészet alkot, melynek létrehozásában a legjelentősebbnek tartott magyar művészek közül 12 meghívott művész vett/vehetett részt. A művészek is, mint minden ember önálló individuumok, saját értékrenddel, egyedi kifejezésmóddal s a többi. Most együttműködtek, alkalmazkodtak az előttük levőhöz és az utánuk következőhöz, a művészeti kurátorhoz, Petrányi Zsolthoz, sőt még az általam meghatározott bibliai igecsoporthoz és elvárásaimhoz is az alkotásuk során.

Olvass tovább

Besült az USA demokráciaexportja

2 mins read

Augusztus 31-ig teljesen kivonulnak az amerikai csapatok Afganisztánból. Galló Béla politológusnak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Galló úr, az USA furkósbottal akarta az afganisztániakat a Paradicsomba kergetni: két évtizeden át fegyveresen próbálta meg exportálni az amerikai demokráciát. A dolog fordítva sült el. A tavalyi USA-választás fajult véres törzsi háborúvá. Washington mikor meri bevallani, hogy az úgynevezett „amerikai demokrácia” mint portéka érdektelenné, sőt visszataszítóvá vált?

– Messzebbről érdemes kezdeni. Annak idején a hidegháború logikája szerint a két szuperhatalom az atomfegyverek „túlgyilkolási” potenciálja miatt közvetlenül nem mert egymásnak esni. Fölös izmaik energiáit az úgynevezett 3. világ harci terepein vezették le, Afganisztán kiemelten ilyen gyakorló terep volt. Emlékeztetnék rá, hogy Oszama bin Ladent eredetileg az amerikaiak fegyverezték föl a Vörös Hadsereg ellen, aztán jött a szovjet kivonulás, és Ladenék szinte azonnal megfordították a fegyvereik csövét.

Olvass tovább

Történelmi kockázat

7 mins read

A trianoni tragédia után két évtizeddel hazánk gazdasági szempontból egy szinten volt a tőlünk területet elrabló Ausztriával. Ma három évtizeddel vagyunk túl a rendszerváltoztatáson, ám a sok szempontból hasonló állam gazdasági tekintetben továbbra is vezet előttünk. Dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvédnek, politikai publicistának tett föl kérdéseket a Présház.

– Ügyvéd úr, minthogy 2006-ban, 2007-ben, a gyurcsányi dilettantizmus éveiben a Felvidék – és térségünk több más állama – 17-18 százalékos GDP-növekedést ért el, Magyarország azonban csak a hibahatárnak beillő 1 százalékos növekedéssel kullogott, az akkori gazdaságpolitikai katasztrófa mind a mai napig sújtja hazánkat. Ki és mit tehet azért, hogy a választásra készülő magyar társadalomban ez is tudatosuljon?

– A mai fiatalok döntő többsége már nem olvas újságot, nem hallgat rádiót, nem néz tévét, hanem minden információt, szórakoztató tartalmat az internetről szerez be. Az okos telefonján „kommunikál”, tájékozódik a világ dolgairól, hallgat zenét, néz filmeket is. Az internetről ömlik mindenféle hír, sok-sok hamis hír, a félretájékoztatás, a szenny. És persze  – egyelőre – még valós, hasznos információk is. Olvass tovább

Nyelvőrző mesterséges intelligencia

2 mins read

A Digitális Kazinczy Műhely keretében Mesterséges Intelligencia bevonásával támogatják a nyelvtudományi kutatásokat, és digitális technológiák segítségével őrzik meg a magyar nyelv kulturális örökségét. A Digitális Kazinczy Műhely támogatja a nyelvtudományi kutatások és a Mesterséges Intelligencia összekapcsolását. Dr. Hauser Zoltánt, a Tokaj-Hegyalja Egyetem Előkészítő Bizottságának elnökét és Dr. Toma Kornéliát, a Sárospataki Comenius Campus Humán Tudományok Intézetének intézetigazgatóját kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Elnök Úr, a Tokaj-Hegyalja Egyetem térségfejlesztő küldetésének megvalósításához kiemelt feladat megtalálni azokat a szellemi erőtereket, amelyek hatékony szakmai együttműködéshez vezethetnek. A Digitális Jólét Program ebben miért kiemelkedő jelentőségű?

– Dr. Hauser Zoltán: „A Digitális Jólét Program fél évtizede országos hatáskörrel koordinálja a Digitális Oktatási Stratégia hatékony kiteljesedését.

Olvass tovább

“És fölzeng a világ” – szakrális tárlat

8 mins read
Budapest, 2021. július 12. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó, az És fölzeng a világ címû kortárs mûvészeti kiállítás részlete Budapesten, az Emberi Erõforrás Támogatáskezelõ székházában a megnyitó napján, 2021. július 12-én. MTI/Balogh Zoltán

“És fölzeng a világ” címmel, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolodó kortárs művészeti kiállítás nyílt hétfőn az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) székházában Budapesten.

    Monszpart Zsolt, az EMET főigazgatója a kiállítás megnyitóján azt mondta: az intézmény fő küldetése hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar emberek a saját kreativitásukkal, tehetségükkel, szakértelmükkel a lehető legjobban boldoguljanak itthon és a Kárpát-medencében. Ennek szellemében kérték fel a kiállító művészeket hogy segítsék a remekműveikben megformált üzenettel a lelki felkészülést az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Olvass tovább

Felzárkózás a fejlett európai országokhoz

2 mins read

Trianon után Magyarország, Ausztriát megelőzve, húsz év alatt gazdaságilag gyakorlatilag felzárkózott a fejlett nyugat-európai országokhoz. Ma, harminc évvel a rendszerváltoztatás után még mindig nem sikerült a gazdasági felzárkózás. Tudjuk (Borvendég Zsuzsanna: A hálózat pénze; Magyarország kirablásának megszervezése), hogy Magyarország a rendszerváltoztatás után a második Trianonját szenvedte el. A lemaradásunk okait és a magyarázatát ismerjük, de a felemelkedés receptjét még mindig nem. Dr. Anisits Ferenc mérnököt hívtam meg beszélgetésre, aki különböző európai országban élt, dolgozott és szívén viseli hazájának boldogulását.

– Mérnök úr, miben látja Magyarország gyors gazdasági talpra állás sikerének titkát Trianon után? Ön már Németországban élt 1965-ben, az úgynevezett „gazdasági csoda“ korszakában. Mi volt a második világháborúban lerombolt német gazdaság gyors felemelkedésének titka rövid 20 év alatt?  

– Valóban nincs értelme folytonosan a „visszapillantó tükörbe“ tekinteni, ha előre akarunk haladni. Aki egy helyben topog, annak nem nő fű a lába alatt. Másrészt talán tanulhatunk valamit mindig a múltból. Olvass tovább

A politikai vírus behatolási pontjai

3 mins read

A vírusterjedés sok mindenre megtanította a társadalmakat az utóbbi másfél évben. A kór pusztító hatásának kiteljesedési feltétele a behatolási pont megtalálása. Bogár László közgazdász professzornak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Professzor úr, ma Európában és Észak-Amerikában a társadalmakat leginkább pusztító politikai vírus a “liberalizmus” néven emlegetett, egyre kevésbé filozófiának hazudott, mindinkább elismerten érték nélküli propagandatartalom. Elsődleges behatolási pontja – entrance gate, penetration point – évtizedek óta az úgynevezett „tolerancia”. Amelyen keresztül a propagandavírus eljut a fiatal nemzedékekhez, és először szellemileg, majd fizikailag is megöli őket. A mai világban hogyan lehet ezt a gyilkos kockázatot mind tömegesebben tudatosítani?

– A liberalizmus „lélekölő” vírusa mögött egy jórészt máig is rejtett gigantikus, évezredek óta tartó lét-rontó stratégia húzódik meg. E stratégia hívó szava a szabadság, amelyet a legvonzóbb és legcsodálatosabb örök idők óta létező fogalomnak gondolunk, ám ez végzetes tévedés. Egy létező számára ugyanis egyetlen lét-feladat adódik, a folyamatos lét-megismerés, és az így meg értett létbe való szelídséggel, türelemmel, alázattal való belehelyezkedés. Olvass tovább

Az Aracsban a Balassi Bálint-emlékkardról

34 mins read

Összefoglalót közölt a délvidéki magyarság közéleti folyóirata, az Aracs nyári, június 4-ei dátummal megjelent száma A magyar alapítású Balassi Bálint-emlékkard nemzetközi irodalmi díj helye a világban címmel az irodalmi elismerésről.

Hazánk egy magyar alapítású, 25 éves múltú, mind az öt kontinensre eljutott nemzetközi irodalmi díjjal gazdagodott. Az 1997-ben alapított Balassi Bálint-emlékkard 47 irodalmárhoz – 27 magyar költőhöz és 20 külföldi műfordítóhoz – került el eddig. Tokiótól Santa Barbaráig, Jyväskylätől – Kinshasa-Kongón, Sao Paulón át – Melbourne-ig a földkerekség távoli pontjain jelen van a Bonyhádon kovácsolt végvári szablya.

A nemzetközi irodalmi díjak lajstromát áttekintve a Balassi-kard előkelő helyet foglal el. Olvass tovább

Megjelent a Magyarország-tagadás

3 mins read

„Egy olyan népet, mint a magyar, amely mögött egy ezredéves nemzeti és tradicionális fejlődés áll, amely a középkorban hősiesen védte Európát a töröktől, és amelynek már 1222-ben, mindössze hét évvel a miénk után megszületett a maga Magna Cartája, az Aranybulla, nem lehet úgy kezelni, mint egy újonnan létrejött balkáni államot a maga kialakulóban lévő intézményeivel és tapasztalatlan politikusaival” – írta Lord Rothermere 1927. június 21-én a Daily Mailben. Bánó Attila újságírót, történelmi könyvek szerzőjét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Egy extrém gondolkodású zenész, akinek érdekes a zenei diplomája, történészként lépett a nyilvánosság elé, és bejelentette, hogy Magyarország nem 1100 éves, hanem csak 100 éves. Levonhatjuk-e a következtetést, hogy Oroszország csak 30 éves, Németország csak 31 éves, Örményország pedig, ahol a világon elsőként, 301-ben lett államvallás a kereszténység, nem több, mint 30 éves?

− Igen, ez a következtetés levonható lenne azok után, hogy a Kossuth-díjas karmester nemrég azzal a kijelentéssel provokálta a jobb érzésű magyar honpolgárokat, miszerint a Trianon előtti Magyarország nem volt magyar ország. A karmester úr egy osztrák lapnak nyilatkozott, és okfejtése abból táplálkozik, hogy a történelmi Magyarország, vagyis a Magyar Királyság egy soknemzetiségű ország volt, ennél fogva becsapjuk magunkat, ha azt gondoljuk, hogy az a mi hazánk volt.

Olvass tovább

Magyar Arany Érdemkereszt

2 mins read

A Magyar Arany Érdemkeresztet adta át a napokban Széles Tamás Los Angeles-i főkonzul az Amerikában született magyar természettudósnak és műfordítónak, Czipott Péternek. A kitüntetettet kérdezte a Gondola képviselétben Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mester, miért nagy szellemi kincs nekünk az, hogy Ön mellett még számos, magyarról angolra fordító irodalmár tette vagy teszi a tengerentúlon is olvashatóvá íróink, költőink alkotásait, köztük Tim Wilkinson, aki az ősszel elhunyt, Lengyel Péter, aki a Balassi-kardos John Ridland – Isten nyugosztalja – egyik legkedveltebb tanítványa volt, Thomas Cooper, a Károli Református Egyetem tanára, Ottilie Mulzet és a többiek?

– Mindenekelőtt hadd mondjam, hogy a fenti lista csak egy icipici válogatás az aránylag sok kitűnő magyarból angolra dolgozó műfordítók seregéből; gondolkodás nélkül tudok még egy tucatnál többet hozzátenni, mind tisztelt kollégám. A magyar nyelv nem világnyelv – mintegy 15 millió ember beszéli –, de a magyar, vagy ha úgy tetszik, magyar nyelvű irodalom világraszóló.

Olvass tovább

Bécsi Napló: Rímek szablyaélen

9 mins read
Molnár Pál számos kiváló könyv szerzője, szerkesztője, a Balassi Bálint-emlékkard és más művészeti díjak alapítója szerkesztette a Rímek szablyaélen című antológiát, amely 25 év és 25 költő műveiből való válogatást tartalmaz. (Kairosz Könyvkiadó, 2020) Tette abban a szellemben, hogy a nemzet midőn jeleseinek emléket állít, magát is tiszteletre méltóvá teszi.

Balassi a magyar líra első hérosza. Jelképe a „kard és lant”. Költői-vitézi örökségét folytatja Zrínyi: „híremet nemcsak keresem pennámmal, / Hanem rettenetes bajvívó szablyámmal…” Rezolúciója: „egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók.” – „Ne bántsd a magyart.” Petőfi hitvallása: „Fényesebb a láncnál a kard, / Jobban ékesíti a kart”.
A Balassi-kard egy szablya: magyar végvári virtus-jelkép. Fazekas József, bonyhádi fegyverkovács mesterművének mintája egy, a Balassi-sírból előkerült szablya, amelynek fényessége az édes hazára vet világosságot: „Ó, én édes hazám, te jó Magyarország…”

Olvass tovább

Trianont kutatja a görög-magyar tudós

2 mins read
Esztergom, 2021. június 5. A Szent István-díjjal kitüntetett görög származású Szidiropulosz Archimédesz szociológus, a Trianon Kutatóintézet alapító elnöke, a Trianoni Szemle folyóirat alapító fõszerkesztõje a díj ünnepélyes átadásán a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma koronatermében 2021. június 5-én. MTI/Illyés Tibor

Szidiropulosz Archimédesz szociológus, a Trianon Kutatóintézet alapító elnöke, a Trianoni Szemle folyóirat alapító főszerkesztője kapta az idén a Szent István-díjat. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Főszerkesztő úr, az esztergomi díjátadón az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Rétvári Bence azt mondta, Önnek abban is jelentős szerepe volt, hogy ma már nem tabutéma Trianon. A történelmi tények föltárása miért fontos ahhoz, hogy a sajtószabadság ebben a témában is érvényesüljön?

– A rendszerváltozást követő évtizedben hirtelen nagyon sok Trianonnal kapcsolatos írás, könyv, reprintkiadás jelent meg. A látszat ellenére ezt a kérdést mégis tabuként kezelték. A Trianoni Szemle 2009-es indulását is komolyan próbálták megakasztani.

Olvass tovább

A jövő fenntartható és élhető városa

2 mins read

A városodás a társadalmi fejlődéssel együtt járó népességtömörülési folyamat. Magyarországon 2015-ben már a népesség 71 százaléka városlakó. A zaj, szennyezés, zsúfoltság, slum-negyedek (gettósodó külvárosi területei), a bűnözés fokozódása következtében a nagyvárosok egyre élhetetlenné válnak. A Smart City (rossz elnevezében „okos“ városok) koncepciója inspirálja a jövő városainak minőségi kialakítását. Dr. Anisits Ferenc mérnöknek, a BMW korábbi vezető fejlesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mérnök úr, Ön mint aki több országban élt és világjárt ember, hogyan látja: mi is az „okos város“ mérnöki szemléletben?

– Ha gonoszkodni szeretnék, akkor azt válaszolnám: az „ostoba város“ ellentétje. Mivel azonban ostoba város nem létezik, ezért okos város sincsen. De komolyra fordítva a szót, valóban léteznek emberi életre méltó, lakható városok.

Olvass tovább

Gyurcsányi alkotmánysértés beismerése

2 mins read

Gyurcsány sokat köszönhet ennek a beszédnek, ettől lett belőle igazán „valaki”, aki azóta is lassabban ereszt le, mint sok-sok „baloldali” kollégája – írja Öszöd örök című cikkében Galló Béla. A politológus publicistát kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Galló úr, a gyurcsányi beismerés szerint az akkori miniszterelnök alkotmányt sértett. Ugyanis rögzítette: végighazudtuk az utóbbi másfél-két évet, tudtuk, hogy amit mondunk, az nem igaz. Az akkori alkotmány szerint a közérdekű adatok megismerését elő kellett volna segítenie a végreható hatalom fejének. Ha titkolja ezeket az adatokat, alkotmányt sért. Ha hazudik is róluk, ez eggyel súlyosabb fokozat. Miért nem lépett a busás fizetésért dolgozó akkori legfőbb ügyész?

– Mélyebbek az okok, mint a busás fizetés. Ha a neolib főáramnak manapság a jogállamisági kritériumok a kedvenc paripái, akkor ezeket most visszamenőleg is megnyergelhetnék. Nem az utólagos jogi felelősségre vonás végett – hiszen létezik elévülési idő –, hanem a logikai koherencia és a politikai hitelesség kedvéért.  Az tudniillik tény, hogy a mostanság jubiláló őszödi beszéd valóban megvalósította az alkotmánysértést. Jogi következményeknek kellett volna követniük, ám ezek elmaradtak. Nyilvánvaló lett, hogy az ügyészi funkciót nem a jogállamisági  kritériumoknak megfelelően gyakorolják.

Olvass tovább

Abasári borász ausztráliai sikere

3 mins read

A Covid okozta többféle nehézséget leküzdve eljutott Ausztráliába a XVI. Balassi-kard borseregszemle bajnokbora: az abasári Molnár és Fiai Pincészet által alkotott Olaszrizling 2017 Barrique – tájékoztatta a sajtót a Balassi Bálint-emlékkard alapítója, Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke.

Az irodalmi díjhoz tartozó borajándékot az idén januárban Gyöngyösön választották ki a járványügyi előírások szigorú betartásával megrendezett borversenyen, amelyen neves szakemberek a mátrai olaszrizlingeket hasonlították össze. Az idei Bálint napi kardceremónián a díjazott ausztrál műfordító, Ross Gillett a koronavírus okozta korlátozások miatt nem tudott részt venni: a kardot külön úton juttatta el hozzá az alapítvány. A versenyben kiválaszott borajándékot az alapítványi elnök fölkérésére a magyar diplomáciai szervezet vitte ki Melbourne-be, és az ottani konzulátuson ünnepélyesen adták át a rangos, több ausztrál irodalmi díjjal már kitüntetett poétának.

Ross Gillett örömmel vette át az abasári bort, és jelezte, hogy az egyik palackot a közelgő születésnapján bontja föl. Olvass tovább

Kartácstűz a Tízparancsolat ellen

19 mins read

“Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ád te néked” – olvasható Mózes II. könyvének 20.12 versében a vizsolyi Biblia lapjain. Bogár László közgazdász professzornak tett föl kérdéseket a Présház.

– Professzor úr, a dzsenderszélsőség szeretné betiltani az apa és az anya szavakat, mert azok diszkriminatívak. Ezzel megtámadják közvetlenül a Tízparancsolatot, közvetve Mózest, a nagy zsidó vezetőt. Rögzíthetjük-e az antiszemitizmus tényét?

– A kor, amelyben élünk a társadalmi valóság teljes összeomlásnak, pontosabban tudatos és szándékos romba döntésének kora. Bármilyen hamis mesterséges valóság felépíthető és uralkodóvá tehető, ha kellő energiájú médiafegyverzet van hozzá. Ennek a mindent elsöprő globális háborúnak a stratégiai célja a még létező hagyományos önazonosság, és ezzel tulajdonképpen a valóság végfelszámolása. Most nyer csak igazán értelmet az Internacionálé szövegének az a sora, hogy a „múltat végképp eltörölni”, most közvetlenül a múlt, a hagyomány, a történelem végső felszámolása zajlik. A cél értelemszerűen a teljes gyökértelenség, és ennek nyomán az totális ellenőrzöttség és engedelmesség olyan globális berendezkedésének a létrehozása, ami eddig teljesen elképzelhetetlen volt.

Olvass tovább

1 2 3 … 6