Konfliktusveszély szomszéd államban

9 mins read

Ukrajna hadban áll saját lakosságával, még a nyelvhasználat jogát is megtagadja oroszoktól, magyaroktól, ruszinoktól, és tucatnyi más nemzeti kisebbségtől, szélsőséges bandákat küld a nemzetiségi területekre, hogy megfélemlítse az ott élőket, megvonja az ukrán állampolgárságot sok millió kettős állampolgárságú lakosától – fogalmaz a Magyar Békekör “Konfliktusveszéllyel fenyeget az ukrán helyzet” című, 2021. 04. 07-ei állásfoglalása. A Magyar Békekör elnökét, Simó Endrét kérdezte a Présház.

– Elnök úr, a Magyar Békekör állásfoglalása szerint Kijev nyíltan megtagadja a minszki egyezmények végrehajtását, jószomszédi viszony építése helyett az oroszokkal szembeni fizikai leszámolás felé vett irányt. Miért volt politikai dilettantizmus, hogy Hruscsov még a Szovjetunión belül odaajándékozta a Krímet Ukrajna tagállamnak?

– Hruscsov nem tudhatta, mi jön utána.

Olvass tovább

Ausztrál csók a magyar kardnak

2 mins read

Tizenötezer kilométeres út megtétele után fizikai valóságában is eljutott Ausztráliába a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard – tájékoztatta a Felvidék.Ma szerkesztőségét a díj alapítója, Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke.

A 16. századi európai költőóriásról elnevezett szablyát – melyet a Felvidék kiváló költője, Kulcsár Ferenc is megkapott – hagyományosan Bálint napján, február 14-én adják át, erre a ceremóniára az idén, a díj történetében a 25. – jubileumi – alkalommal szűk körben a szegedi dóm altemplomában került sor.

Olvass tovább

Rémálom a dekarbonizálás

12 mins read

A klímaszélsőség kivonja a rendszerből azokat, akik igazat mondanak a széndioxidról.

A mezőgazdasági művelés alatt álló terület Magyarországon kb. 5,3 millió hektár, ebbe beletartoznak a szántóföldek, konyhakertek, szőlők és egyéb gyümölcsösök, valamint a legelők, de ez nem tartalmazza a kb. 2 millió hektár erdőterületeket.

Amikor megújuló energiákról beszélünk, két dologról van szó.

Az egyik az, hogy ha az ország teljes villamosenergia-fogyasztását nap és szél erőművekkel akarnánk megtermelni, ehhez mekkora terület kellene.

Olvass tovább

Hazánk barátjának Trinanon-kötete

2 mins read

Magyarország örök barátjáról Sir Bryan Cartledge élete címmel született nagyszerű magyar dokumentumfilm. Rendkívül fontos volt e film megalkotása, mert e nélkül nem tudnánk Magyarország örök barátjáról, az általa írt hihetetlenül fontos – és nemcsak a történészek számára fontos – kötetekről, és azokról az információkról sem, amelyeket az őelőtte megnyílt angol és francia levéltárakból kibányászott. A könyvet kiadó Balogh Katalint kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Asszonyom, miért fontos, hogy a társadalom emlékezetében tartsuk: 1920-ban a nyugati világ, amelyet évszázadokon át védtünk, csaknem végzetes csapást mért a magyarságra?

– Az Officina Kiadó ars poeticája kezdettől fogva a művelődéstörténet, történelem, művészettörténet és ezekhez a témákhoz közelálló ismeretterjesztés volt. Ezen belül kiemelt fontossággal bírt a magyar történelem. Egy kiadó életében a téma, vagy szerző kiválasztás nagyban szerencse, vagy kapcsolatok, jó döntések kérdése. Sir Bryan Cartlegde nevével és első könyvével, a „The Will To Survive A History of Hungary”, (magyar címe “Megmaradni. A magyar történelem egy angol szemével”) egy Angliában élő, magyar származású térképtörténész barátomon keresztül találkoztam.

Olvass tovább

Már 7,8 milliárd…

8 mins read

“Már kétmilliárd” – írta József Attila egy Flóra-versében a múlt század harmincas éveiben. Árva László közgazdászt, a Magyar Oktatás Turisztikai Egyesületet (MOTE) elnökét kérdezte a Présház.

– Elnök úr, József Attila idejére évmilliók alatt jött létre a kétmilliárdos emberiség. Az azóta eltelt nyolc évtized alatt csaknem megnégyszereződött, e kérdés leírásának pillanatában 7 859 438 710 az emberiség lélekszáma. Hol a határ?

– Az attól függ. Ha nem változik meg az emberek értékrendszere és hozzáállása, akkor a határ a csillagos év. Szerencsére már látszik a „fény az alagút végén”, és csak remélhetjük, hogy az valóban az alagút vége és nem a szemberohanó vonat…Úgy tűnik, hogy a változó értékrendszerek miatt világszerte le fog csökkenni a ma még a világ sok részén — például Afrikában — megállíthatatlannak látszó népszaporulat és valahol 10 milliárd fő körül fog stabilizálódni a Föld népessége. Különösen Fekete Afrika esetében várható a demográfusok szerint a népességnövekedés lelassulása…hát majd kiderül. A népszaporulat alapvetően annak következtében következhetett be, hogy az elmúlt évtizedek során eredményesen vettük fel a harcot a korábbal végzetes járványokkal és fertőző betegségekkel.

Olvass tovább

Anisits Ferenc az elektromos autókról

3 mins read

Dr. Anisits Ferenc nemzetközileg elismert szakember az autóiparban.  Majdnem 20 évig vezette a BMW dieselmotor kutatási és fejlesztési központját és máig az egyetlen közép-európai, akit a legrangosabb európai innovációs Ernst-Blickle-Díjjal 1995-ben kitüntettek. A vezetése alatt kifejlesztett számos motor nyerte el az „engine oft the year“ díjat. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mérnök úr, tudomásom szerint Ön ritkán látott vendég a hazai médiában, és kritikusan ítéli meg az akkumulátoros elektromos autóhajtást. Mi ennek az oka?

– Az első kérdésére egyszerű a válasz: „senki sem lehet próféta a saját hazájában“.  De az is igaz, hogy otthon, több az autószakértő, mint az autófejlesztésben jártas mérnök. Ők vállalják, hogy a műsorszerkesztőkét és ne a saját véleményüket mondják el.

A második kérdésre szeretném az olvasókat emlékeztetni azokra a végzetes technológiai fejlesztésekre, amelyeket az emberiség alig egy emberöltő alatt katasztrófákhoz vezettek.  A felsorolásom nem teljes, de remélem, gondolkodásra serkentő.

Olvass tovább

Újjáépül a magyar hadiipar

3 mins read

Idén ősszel kezdődik a Rheinmetall Hungary Zrt. hadiipari gyárának építése Kaposváron – mondta a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a somogyi megyeszékhelyen csütörtökön.

Maróth Gáspár sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a tervek szerint évente legalább száz katonai jármű készül el az új beruházás eredményeként.

Olvass tovább

Honvéd Huszár Díszalegység

1 min read

A több száz éves katonai lovaskultúra újjáélesztését, valamint a magyar stílusú lókiképzés bemutatását tűzte ki célul a Kincsem Nemzeti Lovas Program keretei között a közelmúltban megalakított Honvéd Huszár Díszalegység, amely az állami és katonai protokoll-események egyik fontos szereplője lesz.

Olvass tovább

Kanapébotrány: Leyen blamája

4 mins read
Ursula von der Leyen, Charles Michel, Recep Tayyip Erdoğan

Az Európai Parlament (EP) elnökéből és frakcióvezetőkből álló, az EP házbizottságaként működő úgynevezett Elnökök Értekezletének brüsszeli tanácskozásán Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bocsánatot kért Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől a múlt héten Ankarában elkövetett udvariatlansága miatt – derült ki az ülés részleteit ismerő uniós források beszámolójából szerdán.

Az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen április 6-án közösen tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török államfővel. A találkozó kezdetekor kiderült, hogy csak két fő részére készítettek ki karosszéket, amelyeken Erdogan és Michel foglalt helyet, miközben az EB elnökének csak egy távolabbi díványon jutott hely.

Olvass tovább

Jász tüzéreink csapást mértek az ellenségre

2 mins read

A jászberényi tüzérezred 1956-ban Óbudán, a szovjet intervenciósok ellen bevetett részlegéről, az ezredparancsnok, Somogyi Jenő százados peréről keveset tudnak fiataljaink. Dr. Marossy Endre történésznek tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

 – Tanár úr, a jászberényi tüzérezred fővárosi szerepe, kiváltképp óbudai összecsapása a szovjet intervenciósokkal évtizedeken át nem került a kutatás előterébe. Ennélfogva az átlagos tájékozottságú olvasók sem szereztek tudomást erről. Mit tudhatott mégis a társadalom?

– Ez a történet az iskolai oktatásban aligha kapott helyet, hacsak Jászberényben nem hozták szóba az új nemzedék előtt azok, akik egyáltalán ismeretekkel rendelkeztek. A jászberényi 50. tarackos tüzérezred az esztergomi hadosztály egyik alakulata volt. Ezért a hadbírósági perekben, közöttük a legnagyobban, a Mecséri János ezredes és ötvenegy társa, az esztergomi hadosztály parancsnoka és esztergomi katonái ellenében tanúként hívtak be jászberényi tiszteket és fordították őket szembe a vádlott bajtársakkal.

Olvass tovább

Zsolnay – a Várkapitányság jelenti

1 min read
Budapest, 2021. március 18. A Várkapitányság által ezen a napon, 2021. április 14-én közreadott képen Szent István mellszobra látható a Budavári Palota elsõként rekonstruált Szent István-termében. A terembenn épülõ Zsolnay-kandalló fõ díszítõ elemének, a mellszobornak eredetijét Strobl Alajos alkotta meg. Augusztus 20-ától lesz látogatható a Szent István-terem és benne a Zsolnay-kandalló, amely a második világháborúban a teremmel együtt megsemmisült. A Várkapitányság szakemberei végzik a Zsolnay-gyárban rekonstruált kandalló beépítését a teremben. A 4,7 méter magas, 2,8 méter széles és közel másfél tonnás kandalló 120 féle elembõl és összesen 611 darabból áll. MTI/Várkapitányság

A Várkapitányság által ezen a napon, 2021. április 14-én közreadott képen Szent István mellszobra látható a Budavári Palota elsőként rekonstruált Szent István-termében. A terembenn épülő Zsolnay-kandalló fő díszítő elemének, a mellszobornak eredetijét Strobl Alajos alkotta meg.

Olvass tovább

Délvidéki szellemi végvár

2 mins read

„Az elhallgatást, az agyonhallgatást választották a délvidéki irodalomkritikusok az Aracs-kiadványokkal kapcsolatban is. Az eddigi 14 könyv közül jó, ha hárommal foglalkoztak” – olvasható a délvidéki magyarság közéleti folyóiratának, az Aracsnak a XXI. évfolyamába átvivő első számában. Bata János főszerkesztőnek, Európa-érmes újságírónak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Főszerkesztő úr, mindenekelőtt gratulálunk az eddigi húsz évfolyamhoz és a jubileumi alkalomhoz! Azt írja Gubás Ágota szabadkai újságíró, szerkesztő az új szám vezércikkében, hogy “ha csak szavakkal harcolunk a nyilvánvaló gátlástalan hazugság, nemzetgyalázás, a kultúra nemzetietlenítése, a magyar szellemiség háttérbe szorrítása ellen, és nem cselekszünk, akkor elveszünk.” A megfelelő helyen kimondott vagy leírt szó ma nagyon is cselekvésnek számít! Hatalmas kockázatot jelent, életveszélyt is hozhat a kimondóra, leíróra. Hogyan lehet egyensúlyt kialakítani a szavak és a tettek hozama között a mai világban?

– Köszönjük szépen a gratulációt! A szavak és a tettek hozama között, úgy vélem, nagyon nehéz egyensúlyt kialakítani. Így volt ez egykoron és így van ez most is. Valamikor, az 1980-as évek közepén, a jugoszláv kommunista diktatúra idején éppen erről próbáltam beszélni pályakezdő költőként. Azt mondtam egy riporteri kérdésre, fontos, hogy olyan dolgokat írjunk meg, amelyek meg is jelenhetnek, úgy fogalmazzunk, hogy az eljusson az olvasóközönséghez.

Olvass tovább

A “túlturizmus” káros lenne Budapesten

9 mins read

Egy turisztikai tanácsadó cég megbízásából készített felmérést a TÁRKI, a kikapcsolódás céljából utazó felnőtt magyar lakosság utazási szokásairól. A válaszadók 71,7%-a tervez utazni 2021-ben a koronavírus-járvány visszaszorulása esetén: 10,7% külföldre, 40,2% belföldre, 20,8% pedig külföldre és belföldre is utazna nyaralási célból úgy, hogy legalább egy éjszakát távol tölt az otthonától.  Árva László közgazdászt, a Magyar Oktatás Turisztikai Egyesületet (MOTE) elnökét kérdezte a Présház.

– Elnök úr, egy szakmai remény szerint a belföldi turizmus előtt kiváló lehetőség áll, ugyanis már lesznek védettséggel rendelkező külföldi vendégek, a hosszan tartó bezártság után óriási lesz az utazási kedv, a megtakarításaikat felhalmozó magyarok pedig hajlandóak lesznek többet is költeni a belföldi utazásuk során. Maga a szakma alkalmas lesz-e a remények szerint fölerősödő kereslet kielégítésére?

– Sajnos én elég pesszimista vagyok a COVID-járvány utáni helyzetre vonatkozóan. Először is, nem igazán világos, mikorra fog a járvány elmúlni? És mennyire?

Olvass tovább

Sok német visszatérne a márkához

1 min read
Kiszelly Zoltán Szazadveg, portre fotozas 2021.03.16. Budapest foto: Purger Tamas

Hivatalosan felvette politikai céljai közé Németország európai uniós (EU-) tagságának megszüntetését vasárnap véget ért drezdai kongresszusán a német szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki pártja, az Alternatíva Németországnak (AfD). Kiszelly Zoltán politológust, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatóját kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Igazgató úr, idehaza senki nem meri megpendíteni sem a kilépés gondolatát, a brexit zavarossága miatt ez érthető is. Németországban ellenben egy nagy parlamenti párt foglalta programjába. Miért?

– Az AfD hétvégi kongresszusán a radikális szárny kerekedett felül, így a párt a föderális mainstreammel szemben több fontos területen valóban alternatívát mutat fel. Az idei német „szuper” választási évben ettől a proteszt felerősödését és feléjük indulását remélik.

Olvass tovább

Aba Sámuel, az első választott király

1 min read
Abasár, 2021. április 12. Sír az Árpád-kori temetõben az Aba nemzetség egykori központja és a királyi alapítású bencés monostor romjainál a Magyarságkutató Intézet régészeti feltárásán Abasáron 2021. április 12-én. A szakemberek feltételezik, hogy ezen a területen található Aba Sámuel király sírhelye. MTI/Komka Péter

Sír az Árpád-kori temetőben az Aba nemzetség egykori központja és a királyi alapítású bencés monostor romjainál a Magyarságkutató Intézet régészeti feltárásán Abasáron 2021. április 12-én.

Olvass tovább

80 ezer orosz katona az ukrán határnál

3 mins read

Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa önkényesen elcsatolt Krím-félszigetre – jelentette ki Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára egy vasárnap esti tévéműsorban ukrán híradások szerint.

Az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint Mendel kiemelte, hogy az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, míg a tűzszünet legutóbbi, tavaly júliusban történt életbe lépése után, a múlt év végéig öt katona esett el.

Olvass tovább

Püspökké szentelték a katolikus tábornokot

1 min read

A püspökszentelés liturgiája Szentlélek-hívó énekkel kezdődött. A keresztség és bérmálás által istenfiúi méltóságba emelt keresztény lelket, a szentelése által Istennek lefoglalt áldozópapot a püspökszentelésben a Szentlélek sajátos kegyelme teszi Krisztushoz, az új és örök szövetség főpapjához, tanítójához és pásztorához hasonlóvá. Ezért szólítják meg Isten teremtő, éltető, megszentelő és megerősítő Lelkét Rabanus Maurus érsek (776–856) pünkösdi himnuszával, a Veni, Creator Spiritus kezdetű énekkel.

magyarkurir.hu

A költészet napja – Balassi Bálint

2 mins read

NEGYVENHARMADIK
A FÜLEMILÉNEK SZÓL

azon nótára, Altera inventio

1
Te, szép fülemile, zöld ágak közibe
mondod el énekedet,
De viszont azellen az én veszett fejem
mond keserves verseket,
Kiket bánatjában, szerelem lángjában
szép Juliáról szerzett.

Kép: Győrfi Sándor domborműve – wikimedia

Olvass tovább

A klímaszélsőség megélhetési akciózása

2 mins read

„Magyarország, teljesítve a kirótt leckét, mint ahogy mindenki más, beadta a Nemzeti Energia- és Klímatervét Brüsszelnek. Ebben a tervben az szerepel, hogy 2030-ra naperőművek elérik 6500 MW-os névleges kapacitást, ami lényegében azonos az ország fogyasztási igényeivel. Ez annyit jelent, hogy a nyári hónapokban, a déli órákban, ha süt a Nap, akkor le kell kapcsolni az országos hálózatról még az atomerőművet is, majd rövidesen visszakapcsolni. Ez műszakilag megoldhatatlan feladat” – írja cikkében Lóránt Károly közgazdász. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Lóránt úr, európai szinten az ingadozás kiegyenlítése már ma is úgy történik, hogy az atomerőműveit felszámoló Németország „megújulókból”- származó többletét alacsony, sőt negatív árakon adja el a franciáknak. Majd miután lemegy a nap, vagy eláll a szél, lényegesen drágábban vásárolja vissza a francia atomerőművektől. A német kancellár természettudományos végzettségű, tehát tudja, mit csinál, nincs „megvezetve”. Mi lehet az a félelmetes érdek, amely miatt ehhez az őrültséghez az EU legnagyobb országának is alkalmazkodnia kell?

– Úgy gondolom, hogy a tudomány szerepét egyre inkább átveszik a hiedelmek. Én a mai nyugat-európai helyzetet leginkább a kínai kulturális forradalomhoz hasonlítanám, de lehetne találni még rosszabb hasonlatokat is. Nyugat-Európát és Észak-Amerikát is elöntötte a kultúrmarxista ideológia, és ezt az ideológiát nem csak a genderpolitika, az egyes kisebbségek jogainak túlhangsúlyozása, az ellenvélemények elhallgattatása, sőt üldözése jellemzi, hanem a tudományellenesség is.

A teljes interjú

1 2 3 … 5