Százhatvannyolc fagyhalál

4 mins read

168 honfitársunk lelte halálát fagyhalál következtében március közepéig – tudatta a Magyar Szociális Fórum. A közösség alapító szervezőjét, Simó Endrét kérdezte a Présház.

– Elnök úr, hogyan toborozható olyan államilag támogatott civil szervezet, amely az ilyen tragédiáknak legalább egy részét megelőzi?

– Politikai akarat kérdése. Ismeretlen társadalmi tünet volt a fagyhalál, amíg rendesen működött a szociális ellátó rendszer, és nem lakoltatták ki az embereket, nem kellett arról dönteniük, hogy egyenek-e vagy fűtsenek. Hazánkban mindig voltak segítőkész emberek. Kellő anyagi és erkölcsi ösztönzéssel, odaadó szerevezéssel helyileg és országosan is újjá lehetne fonni a szétzilálódott szociális hálót, de amíg egy olyan társadalomfilozófia érvényesül, hogy „akinek nincs semmije, az annyit is ér”, a tömeges fagyhalál velünk marad.

Olvass tovább

Szablya, mely pajzsként szolgál

2 mins read

A negyvennyolcadik Balassi Bálint-emlékkardot vette át Bence Lajos lendvai költő Bálint napján a pesti Belvárosban, a Központi Papnevelő Intézet dísztermében. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mester, gratulálunk kitüntetéséhez! Miért fontos, hogy a muravidéki irodalom még élesebb fényben kerüljön be a nemzet figyelmébe?

– Köszönöm szépen! Mert olyan értékek közvetítésére szolgált a múltban és a jelenben is, amelyek a nemzetnevelés és nemzetmentés terén példa értékűeknek számítanak, sok esetben hiány- és hézagpótló funkcióval bírnak nemzeti irodalmunk színes palettáján, nevezzük kánonnak, vagy másnak. A nemzeti irodalom tényét azonban nem kerülik meg, sőt a XXI. századi értékrend szerint kanonizálják, visszahelyezve régi, emberi közegébe, fényébe, közösségteremtő és –építő funkciójába, amelytől mára eltávolodott.

Olvass tovább

Szablya

1 min read

A szablya történetének egy érdekes eleme, hogy összefonódott a Balassi Bálintról elnevezett irodalmi díjjal 1997-ben. Balassi híres magyar nemes volt, aki mint költő és mint bátor harcos is bevonult a magyar történelembe. A Balassi díjat elnyerő személy a XVI. századi magyar szablya egy modern másolatát kapja.

Olvass tovább

Königsbergai kiszögellés

1 min read

Az oroszok nem tagadják, hogy a Nagy Sándorról elnevezett rakétákat Kalinyingrád köré telepítették, de Moszkva szerint ezzel csak a NATO keleti nyomulását akarják ellensúlyozni.

Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője kijelentette: Oroszország szuverén joga, hogy a saját területén rakétákat helyezzen el.

fuhu.hu

Magyar áldozat az ukrán-orosz háborúban

1 min read

Kis Sándor magyar haditengerész temetése az ungvári katonai temetőben 2022. március 22-én. A 29 éves kárpátaljai Kis Sándor a február 24-én kirobbant orosz-ukrán háborúban, az Ocsakoviban zajló összecsapásokban vesztette életét. MTI/Nemes János

A szociáldemokrácia átolvad neoliberalizmusba

4 mins read

„Micsoda lármás dolog a bírvágy, mégis muszáj föltenni a kérdést: létezhet-e nélküle egyáltalán életképesen szervezett, modern társadalom?” – fogalmaz Galló Béla, a politikai tudományok kandidátusa, esszéista, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa a közelmúltban megjelent Mi lett veled, szociáldemokrácia? című könyvében. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Galló úr, a neoliberális szentencia szerint a gazdasági fejlődés szuperstruktúrával gyűri maga alá a nemzetállamot, ugyanakkor van egy kedvezményezett: a birodalmi nemzetállam, az USA. Az egyre erőteljesebb kommunista Kína ideológiai értelmezését – a liberális rögeszmék közötti elhelyezését – hogyan oldják meg a neoliberális szélsőség agytrösztjei?

– Valóban, amikor a szuperstruktúrát emlegetik, mindig „elfeledkeznek” róla, hogy e fogalom nemcsak a multinacionális cégek és politikai holdudvaraik összefonódását jelenti. Legalább ennyire lényeges, hogy ez a struktúra néhány kivételezett – főleg nyugati – nemzet koncentrált jelenlétét rejti. Mindenekelőtt persze az USÁ-ét, amely egyben politikai birodalom is, ami felerősíti globális cselekvési lehetőségeit, gondoljunk csak a világgazdaság „motorjára”, a dollár-bankóprésre, amivel az USA szinte tetszése szerint alakíthatja a pénzügyi erőviszonyokat.

Olvass tovább

Hős szerepében a ripacs

6 mins read

Fel kell adni az új köztársaságok területét, vissza kell vágni a hadsereg létszámát és örökös semlegességet kell hirdetni. Dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvédnek, politikai publicistának tett föl kérdéseket a Présház.

– Ügyvéd úr, a kulturálisan leggazdagabb kontinensen háború zajlik, s az egyik hadviselő fél olyan ultimátumot szabott, amely a realitásokat rögzítené. Miért tudjuk, hogy a feltételek elfogadása helyett még sok ezer embernek – köztük gyerekeknek – kell meghalnia azért, hogy egy ripacs eljátszhassa a hőst?

– Petőfi Sándor születésének közelgő 200. évfordulójára emlékezve adódik a lánglelkű zseni 1849-ben – az ellenség katonai túlereje miatt veszni látszó magyar szabadságharc idején – papírra vetett  gondolata, miszerint  a legnagyobb boldogság meghalni a hazáért.

Olvass tovább

Kitüntetett kárpátaljai szobrászművész: Matl Péter

1 min read

Kárpátaljai alkotó kapott állami kitüntetést Budapesten. Munkácsy Mihály-díjban részesült Matl Péter M. S. mester-díjas szobrászművész 2022. március 15. alkalmából. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mester, kárpátaljai szobrait, emlékműveit miért érezte fontosnak az ottani magyarság nemzeti azonosságának megőrzéséhez?

– Ùgy hozta a gondviselés, hogy fiatal koromban többszöri nekifutásom után sem sikerült külföldre költöznünk. Több barátom karriert csinált abban az időben. Többet dolgoztam külföldön, mint Kárpátalján. Saját döntésem folytán otthon maradtam, semmilyen megbizást nem kaptam évekig .

Olvass tovább

Nagy magyar nők napja: Gizella királyné

3 mins read

Az a miseruha, amely az ő vezetésével készült, és amelyben benne van saját keze munkája is, és amit a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának ajándékozott, később a koronázó templommá váló bazilikában a magyar királyok koronázási palástjává lett – fogalmaz a történelmi emlékezet Bajor Gizelláról, Szent István feleségéről. Prokopp Mária művészettörténész professzort kérdezte a nagy magyar nők napja alkalmából a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Professzor asszony, Gizella hercegnő egy fejedelemhez, Vajkhoz ment feleségül a tizedik század végén, ám néhány év múlva az ország nagyfejedelemségből királyság lett, Vajk az István nevet vette fel, Bajor Gizella pedig hazánk első királynéjává emelkedett. Hogyan hitelesítette ez a folyamat a római kereszténység felvételét magyarjaink számára, illetve a földrész nyugati felének elitjei előtt?

–A Magyar Nagyfejedelemségben  már  a X. század  közepétől egyre jelentősebb a kereszténység jelenléte. Már Taksony vezér  (955-972)  XII. János pápától térítő papokat kért. A fia, Géza fedelem (972-997) a családjával együtt megkeresztelkedett. 996-ban Géza alapította a mai pannonhalmi bencés apátságot és a veszprémi egyházmegyét.

Olvass tovább

Hruscsovtól Bidenig

7 mins read

„Annak idején Hruscsovnak is több esze volt, mint a mai amerikaiaknak” – fogalmaznak elemzői körökben. Dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvédnek, politikai közírónak tett föl kérdéseket a Présház.

– Ügyvéd úr, Hruscsovról írják, hogy az első világháborúban magyar hadifoglyoktól cifra káromkodásokat tanult meg, s olykor magyar kommunistákat is meglepett tudásával. Ebben felülmúlta az amerikai politikusokat. És még miben?

– Ami Hruscsovot mint szovjet pártfőtitkárt illeti arról is elhíresült, hogy az ENSZ egyik közgyűlésén a szónoki pulpituson azzal adott nyomatékot a mondandójának, hogy lehúzta az egyik cipőjét a lábáról és annak sarkával verte az előtte lévő asztalt. De Hruscsov azt is tudta, hogy mikor, hová lehet fegyveresen bevonulni és leverni a birodalom ellen lázadókat. Sajnos ezt a saját bőrünkön is megtapasztaltuk 1956-ban. Tudták ezt az utódai is: például 1968 Prága. És most Putyin is tisztában van azzal, hogy mit kockáztat és mit nyer az Ukrajnába való bevonulással.

Olvass tovább

Balassi Bálint-emlékkard, 2022

11 mins read

2022 Február 14-én, Bálint napján Pesten a XXVI. alkalommal adják át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. Ezt az elismerést minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító kapja.

Az idén Bence Lajos költő és Elena Lavinia Dumitru román műfordító veheti át a szablyát.

Bence Lajos a Muravideken, Göntérházán született. Magyartanári oklevelét 1981-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte. 1994-ben Budapesten bölcsészdoktori fokozatot szerzett irodalomtudományból. 1990-1992 között a Hidak című nemzetiségi tévéműsor szerkesztője volt a Szlovén Televíziónál.

Kép: MTI/Nándorfi

Olvass tovább

Balassi Bálint, a szerelmes költő

1 min read
A 16. századi európai  költészet kiemelkedő alakjának emléket állító, immár 26. évéhez érkező, mind az öt kontinensre eljutott irodalmi elismerés, a Balassi-kard a mai magyar költészet nagyságait, valamint irodalmunkat és benne a Balassi Bálint költészetét fordító alkotókat jutalmazza. Február 14-én, Bálint napján Bencze Lajos szlovéniai magyar költőt és a római Elena Dumitrut, egykori bukaresti hungarológus hallgatót, Balassi verseinek román és olasz fordítóját tüntetik ki a Karddal.
Az átadási ceremónián beszédet mond Molnár Pál, a díj alapítója, Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök, Pécsi Györgyi irodalomtörténész.

Herend – Erős gyökerek, innovatív hajtások

6 mins read

A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. az elmúlt évekhez hasonlóan 2021. évben is nyereséges évet zárt. Egyedi Covid-stratégiájának köszönhetően értékesítési árbevételét növelni tudta. Az értékesítési árbevétele 2021. évben 24 százalékkal nőtt, ez 1 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi árbevételét – tájékoztatta a Présházat Dr. Simon Attila vezérigazgató.

Mára Herend világelső porcelánmanufaktúrává vált, ezt jelzi a nyereséges működés, a munkavállalói létszám és a csaknem 60 országra kiterjedő export.

Olvass tovább

Szárazföldi USA-anyahajó

6 mins read

Ukrajnának nincs helye a NATO-ban – jelentette ki újságíróknak Zoran Milanovic horvát államfő kedden, hozzátéve, hogy az ukrán-orosz határon kialakult helyzet súlyos válságnak számít, amely mögött elsősorban az amerikai belpolitika dinamikája áll. Dr. Somogyi Jánosnak, nyugalmazott ügyvédnek, politikai publicistának tett föl kérdéseket a Présház.

– Ügyvéd úr, Napóleon szorgalmazta, hogy egy ország politikájának tanulmányozásához az elsők között a térképet kell megnézni. Miért az az érzésünk, hogy sem Kijevben, sem Brüsszelben – utóbbi helyen az EU és a NATO-központot is értve – nem pillantottak a térképre?

– Oroszország a földkerekség legnagyobb területű országa. Lehet, hogy ezt Amerikában nem tudják? Esetleg azt sem tudják, hogy ki volt Napóleon és mit mondott a hadászati cselekmények megkezdése előtti térkép vizsgálatról, de még Hitlerről és Sztálingrádról is megfeledkeztek. És még sok minden másról is, amikor olyan kardcsörtető nyilatkozatokat tesznek Ukrajna kapcsán.

– A klímaváltozás ellen is „harcolni” akaró NATO most a Königsbergtől Vlagyivosztokig tartó Oroszország ellen keres ügybuzgón feladatot.

Olvass tovább

Attila nagyfejedelem dicsérete

3 mins read

„Áldottak legyetek magyarok, Atilla népének egyetlen örökösei! Félszázados tanulmányaim meggyőztek arról, hogy a hunok feltétlenül a magyarok ősei voltak, s így a mai magyarság az ősi szkíta népek egyedüli leszármazottai. Így a magyarságnak a történelme a ma élő összes nemzetek legősibb történelme. Kutatásaim során a hunokat olyan nemzetnek ismertem meg, amelynek dicsősége a mai szomorú világot is beragyogja. Atilla a világtörténelem egyik legnagyobb hőse, aki mint minden igaz hős, lovagias és nagylelkű is volt, amit Róma alól történt visszavonulásával a legcsodálatosabb módon bizonyított be.

Tudják-e önök, hogy a világtörténelem legnagyobb alakjait, összehasonlíthatatlanul legnagyobb hadvezéreit, legnagyobb államépítőit és államszervező zsenijeit önök, magyarok adták?

Olvass tovább

Újólag harc az imperialisták ellen

8 mins read

Politikai idiotizmus húzódik meg a kettős mérce mögött az Európai Unióban – jelentette ki Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő. Dr. Somogyi Jánosnak, nyugalmazott ügyvédnek, politikai publicistának tett föl kérdéseket a Présház.

– Ügyvéd úr, Deutsch Tamás említette, hogy egyesek azzal érvelnek a migráció mellett: az élet a legfontosabb, emberek nem halhatnak meg a Földközi-tengeren. A migránsbűnözők azonban nem tartják fontosnak az élethez való jogot, mert téglákkal dobálják a magyar határvédő rendőröket, katonákat. Hogyan védekezhetünk szellemi eszközökkel a sorosista populizmus ellen?

-Deutsch Tamás EP-képviselő úr valójában mindent elmondott az Európai Unió jelenlegi céljáról és politikai gyakorlatáról, de talán kevésbé diplomatikusan még hozzá lehet tenni, hogy az EU lényegében egyre jobban, egyre nyilvánvalóbban szovjetizálódik. Az EU Parlament azonos az egykori Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottságával, az EU Bizottság pedig az egykori SZKP Politikai Bizottságával. Egyelőre még a mai leninek és sztálinok nélkül. De ha így haladnak az események, erre sem kell sokáig várni. Ki kell mondani már, hogy az EU imperialista álmokat dédelget és minden erőfeszítése arra irányul, hogy egységes birodalommá gyúrja Európát.

Olvass tovább

A jövőt megvilágító fény

47 mins read

Vészesen szekularizálódó korunkban azok a tradíciók, értékek, élményből lett emlékek válnak lélek- és közösségerősítővé, amelyeket emlékezetünk megőriz, amelyeket élni segítővé teszünk.

Az emlékezés szellemi-lelki találkozás, amelyben tovább él a szeretet. Tatiosz, a szeretet tanának filozófusa vallotta: „Boldogtalan, aki
emlékeire ügyet sem vet, és boldog ezek szerint csak az lehet, aki emlékezni képes.”
Ravennában, a Dantis poetae sepulchrum (Dante költő sírja) feliratú mauzóleumban fejet hajthattam.

Olvass tovább

A látomásos realizmus fénylő üzenete

2 mins read

„Bizonyos dolgokat nem szabad elmondani, mert akkor veszítenek az erejükből. Más dolgot nem szabad elmondani, kimondani, mert megidézed azt. A sátánnak vagy a ‘nemtisztának’ – mert nálunk így hívják – azért nem szabad kimondani a nevét, mert akkor megjelenik” – olvasható az Emeld fel, uram, népemet című kötetben. Petrás Máriával beszélgetett Szervátiusz Klára a Szervátiusz Alapítvány által 2021-ben kiadott könyvben. Az előszót író Döbrentei Kornél költőt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője. 

– Mester, a Petrás Mária féle „Mária-könyvben” felfényő látomásos realizmus miért nélkülözhetetlen nekünk, XXI. századi magyaroknak?

 – Mert ha minden kötél szakad – szakadt már annyiszor történelmünk során –, az marad a menedékünk, végső óvhelyünk, végvárunk a védekezéshez, hídfőállás az újrakezdéshez. Szilaj kinyargalásunk a megbéklyózó időből, fölfogva a krisztusi mondat mély jelentését: én vagyok az Út, az Igazság, és az Élet.” „Látomásos realizmus”… Telitalálatos kifejezés.

Olvass tovább

Európa-érem 2021

9 mins read

Kárpátaljai újságíró, Varga Béla vehette át az idén az immár huszonharmadik alkalommal odaítélt magyar alapítású nemzetközi újságíródíjat, az Európa-érmet. Őt kérdezte a Présház.

– Szerkesztő úr, természetesen gratulálunk az elismeréshez! Hogyan érzékelhető, hogy kárpátaljai magyarjaink között a magyar nyelvű sajtó közösségformáló erő?

– Mindenekelőtt köszönöm a gratulációt! Rátérve a kérdés megválaszolására, előre kell bocsátanom, hogy életem során testközelből tapasztalhattam meg, mekkora közösségformáló erővel bírt és bír mindmáig a magyar nyelvű sajtó, média. A második világháború után a Szovjetunióhoz került Kárpátalja magyarsága volt fizikailag legjobban elszigetelve az anyaországtól. Kárpátaljáról kizárólag csak azok a magyarok látogathattak 1989-ig két-háromévente Magyarországra, akiknek közvetlen hozzátartozójuk, azaz szülőjük, testvérük élt ott. Ugyanakkor Kárpátalja magyarlakta térségeiben szinte mindenütt vehető volt a magyar televízió és rádió adása. A magyarok csak ezt nézték és hallgatták. Szabadon előfizethetők és kaphatók voltak a magyarországi napi- és hetilapok, irodalmi, szakmai folyóiratok, gyakorlatilag minden Magyarországon kiadott könyvet meg lehetett vásárolni a könyvesboltokban. A kárpátaljai magyarság ennek köszönhetően gyakorlatilag párhuzamos, szellemileg teljesen Magyarországhoz kötődő társadalomban élt, magyar nyelven művelődött, tájékozódott a világ, az anyaország dolgairól.

Olvass tovább

Román műfordítónő Balassi-átköltései

3 mins read

„Azzal a céllal született a Célia-ciklus fordítása, hogy a román kultúrában alig ismert Balassi-kultusz hiányosságait pótoljam” – írja fordításkötetének előszavában Elena Lavinia Dumitru román műfordító. A Bálint Balassi – Ciclul Celia című kötet alkotójának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Asszonyom, Ön Balassi gondolkodását, reneszánsz világképét izgalmasnak és fontosnak tartja. Mitől lehet izgalmas egy, a XVI. század második felében élt közép-európai poéta életműve ma, a XXI. század elején?

– A XXI. század az előző évszázadok összege. Az emberiség történetében a reneszánsz fontos szerepet játszik az élet és általában a kultúra fejlődésében. A magyar reneszánsz Balassi személyiségéhez kötődik, aki irodalmi munkásságának a szépsége révén elbűvöli a kortárs olvasót. A szépség harmóniaként értendő, de egyensúlyi elemként is, amelyre a 21. századi olvasónak szüksége van. A reneszánsz univerzumába való belépés azt jelenti, hogy olyan időszakba lépünk, amelyet mélyreható és látványos változások jellemeznek, és amely új világfelfogást kíván, ahol az ember a központi elem.

Olvass tovább

1 2 3 4 5 6 … 8