„Szabadság, szerelem e kettő kell nekem” írta a lánglelkű hazafi, Petőfi Sándor, amit még a másfél milliárdos Kínában is kötelező olvasmányként tanítanak az iskolában. Gyurcsány Ferenc örök ellenzéki  fűzfapoéta is már jó ideje rímfaragó az interneten, de nárcisztikus politikai énje egészen más igényeket fogalmaz meg. Új vetélytársa akadt a szintén önimádó Tisza vezér személyében, amit nehezen, egyre nehezebben visel, miután egymáshoz sodorta őket a fővárosi választópolgárok szeszélyes döntése.

A Fővárosi Önkormányzat 33 fős közgyűlésében 10 képviselő a Tisza Párt, 10 képviselő a Fidesz, 7 képviselő a DK-MSZP-Párbeszéd összefogás színeiben 17 képviselővel éppen kiadja a többséget a közgyűlési döntésekhez. (A Kétfarkú Kutyák és az LMP 3-3 képviselője – közte Vitézy Dáviddal –  egyelőre nem játszik szerepet, de szükség esetén bármelyiküket meg tudják nyerni maguknak, mert van az a pénz, vagy pozíció).

Olvass tovább

„Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke” – ezt egy hazafias kormányfő mondta a rendszerváltoztatás lendületvételekor, s a szélsőség nyomban megpróbált botrányt kavarni körülötte. Ennél elszomorítóbb, de hasonlóan emlékezetes rendszerváltoztató mondatok is elhangoztak azonban, és jellegzetességük miatt megőrződtek a történelmi emlékezetben. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, még 1989-ben fogalmazott valaki úgy, hogy „A Szent Korona svájci sapka.” A sajtóban ez valószínűleg csak utóbb jelent meg, maga Kónya Imre is beleírja első kötetébe, ám a hasonlat híre elterjedt a közbeszédben. Úgy is emlegetik, mint „az első gyűlöletincidens”-t. Mit vezetett be akkor ez a váratlan provokáció?

– Antall József kormányának − és személy szerint neki is − sok gondot okozott a szabaddemokrata ellenzék. Az alkotmánymódosítással összefüggő címerkérdés általános vitája 1990-ben lényegében arról szólt, hogy hazánk állami jelképe a Kossuth-címer, vagy a koronás „kiscímer” legyen-e. Kis János szabaddemokrata képviselő, az SZDSZ fő teoretikusa mondta ennek során: „mindegy, hogy korona vagy svájci sapka van a címeren”. Szerintem ezt akkor nem csak provokációnak, hanem az SZDSZ valódi nézeteit tükröző megnyilvánulásnak is tekinthettük. Ezzel vette kezdetét az a szélesebb körű szellemi-világnézeti küzdelem, amely sokak szemét felnyitotta.

Olvass tovább

A kisebbségi jogok eléréséhez proaktív viselkedésre van szükség, a fiataloknak bátraknak kell lenniük, nem szabad azzal törődniük, hogy mit mondanak nekik a többségi társadalomból – hangoztatta Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottja Budapesten. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Kalmár úr, az Európa Tanács fennállásának 75. évfordulója alkalmából a nemzeti kisebbségekhez tartozó fiatalok aktív politikai részvételéről szóló konferencián záróbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos alapfogalmakkal sajnos a fiatalok nincsenek tisztában, az egyik ilyen a nemzeti identitás, amelyet az emberi méltóság részének nevezett. Miért fontos, hogy fiataljaink fejében világosság gyúljon?

– A nemzeti kisebbségvédelemmel kapcsolatos fogalmakat általában a politikusok, de még sok szakember is úgy használja, ahogy ő azt megfogalmazza magának, vagy ahogy éppen valahol hallotta. Mivel részt vettem hallgatóként a rendezvény egyik panelbeszélgetésén, úgy gondoltam, hogy az identitás fogalmát, mely alapvető, fontos lenne pontosítani, valahogy meghatározni. Ne felejtsük, hogy több ide vonatkozó fogalomnak nincs meg a nemzetközileg elfogadott definíciója. Például ilyen maga a „nemzeti kisebbség” vagy az „autonómia”.

Olvass tovább

Súlyos büntetést rótt ki az EU Bírósága Magyarországra: a testület arra kötelezi a magyar államot, hogy fizessen 200 millió euró átalányösszeget, amiért nem teljesítette a bíróság egy ítéletét. Lóránt Károly közgazdászt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Lóránt úr, a luxembourgi testület ítélete célozhatja-e a HUXIT elindítását?

A Huxit elindítása nem reális terv, de az arról való gondolkodás igen. Ehhez arra van szükség, hogy a külvilágtól való függésünket fokozatosan csökkentsük. Ez egy régi vita, még a hetvenes évekből. Liberális, akkor reform közgazdászaink mindig is a gazdasági nyitást erőltették, holott, a magyar gazdaság már akkor is rendkívül nyitott volt, hiányzott a belső vertikális integrációja, ami az óta, különösen a privatizáció miatt, jelentősen tovább romlott.

Olvass tovább

„…lapáttal fogjuk agyonverni.” Egy szélsőséges politikus fogalmazott így választási ellenfelére utalva. A politikus, aki lapáttal vizionálta agyonverni vetélytársát, most áldozati szerepbe süllyedt. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, a vetélytársának lapátos agyonverését vizionáló szélsőséges a manipulációk közé sorolta, hogy a fideszes delegáltakkal feltöltött NVB „nem a választások tisztaságát, hanem a szennyes manipulációt szolgálja”. Miért tudhatta, hogy következmények nélkül vádolhat meg becsületes embereket?

– A lapáttal való agyonverést egy később kiszivárgott hangfelvétel szerint Karácsony Gergely főpolgármester helyezte kilátásba Vitézy Dávidnak arra az esetre, ha vele szemben indul a főpolgármesteri posztért. Erről az a véleményem, hogy kocsmai környezetben vagy bűnözői körökben megszokott lehet az ilyen stílus, de a politika világában ez főként a baloldalra jellemző.

Olvass tovább