Szülővárosa, Gyöngyös kultúrtörténetével, jeles szülötteivel, polgáraival és épületeivel, a szőlőművelés és borgazdálkodás évszázadok köd be vesző históriájával ismertet meg Molnár Pál újságíró, s a hatalmas, múlhatatlan szerele mel, a Mátrával – a Sástótól a siroki várig. Szeretett városa történetét az Anjou-háztól a Toronyházig, sőt napjainkig meséli el.
Meg nem történt csodákról olvashatunk, amikor az innen elszármazott Széchényi Pál kalocsai érsek e városban kísérelte meg sikertelenül összebékíteni Rákóczi fejedelmet a császárral, s a megtörténtről, amikor a ferencesek könyvtára, fél évezred tanúja, sértetlenül
vészelte át a világháború idején a rendházra hullott öt gyújtóbomba pusztítását. Ma ősnyomtatványok százai mellett százhatvan kéziratot és hat kódexet őriznek benne.
Megismertet a könyv az európai viszonylatban is bámulatos, Szent Bertalan oltalmába ajánlott nagytemplom barokk varázsával, a gótikus kezdeteket tűzviharok közepette megőrző Barátok templomával, s annak pestiskápolnájával, amely huszonöt önfeláldozó ferences szerzetesnek állít emléket, akik életüket sem kímélve ápolták a fekete haláltól fenyegetett gyöngyösi polgárokat. Ekkor, s itt, a pestis következtében hunyta le másik szemét Bottyán János legendás kuruc generális, akinek hamvait a barátok temploma őrzi.
A gyöngyösi gimnázium diákja volt Török Ignác, a szabadságharc leendő tábornoka, aki Aradon bátran vállalta a vértanúhalált. Az egykori ferences barátokat az önfeláldozásban
követték a berendezkedő bolsevista hatalom által üldözött kései utódok, élükön a nem sokkal előbb még a Gestapo által halálra keresett Kiss Szaléz magiszterrel, aki azután a gyónási titok védelmében halt vértanúhalált 1946 decemberében Sopronkőhidán. Később, a rendház elrablását megelőzően Németh Lúciusz és Oberten Odiló három köbméternyi könyvet rejtett el a kolostorban, melyek csaknem ötven év múltán sértetlenül kerültek elő. A gyöngyházberakásos körmeneti kereszt meg a kórus hajópadlója alá rejtve vészelte át a nehéz évtizedeket.
A Szent Bertalan-templom kincstárában az egykor a céhek által megrendelt ötvösremekeket – kelyheket, kereszteket, úrmutatókat – őriznek. Az egyedülálló gyűjtemény 1450 és 1520 között jöhetett létre.
Itteni s innen elszármazott jeles irodalmárok életpályájáról is olvashatunk, köztük Bajza József színigazgatóról, aki a Ferenc-rendiek gimnáziumában pallérozódott, Bugát Pál nyelvújítóról, akit a szabadságharc után a ferencesek bújtattak, s Vahot Imréről, a Pesti Divatlap főszerkesztőjéről, akinek Vörösmarty ajánlotta figyelmébe a még ismeretlen Petőfit, s a gyöngyösi születésű sajtómágnás segédszerkesztőként maga mellé vette a huszonegy éves fiatalem bert. Vahotnak, az üzletemberként is kiváló költőnek köszönhetjük a János vitézt, mivelhogy ő változtatta meg ekként Kukorica Jancsiról Petőfi elbeszélő költeményének címét.
És persze, lévén önmeghatározása szerint Gyöngyös a szőlő és a bor városa, Molnár Pál beavat minket a Mátrai borvidék gondjainak, örömeinek titkaiba is. Noha Hamvas Béla a hegyi borokról szólva mindjárt elsőként a gyöngyösit említi, „szépen kiöltözött bor”-nak nevezve azt, a rivális szomszédvár, Eger egy időre, hatalmi rásegítéssel, nyomasztóan ránehezedett a gyöngyösi borászatra, idővel a város nevét is „elkoptatva”, mára azonban a gyöngyösi borkultúra új életre kelt, aminek szimbolikus pecsétje a Hamvas-fürt bordíj, melyet a hegyközség 2007-ben nyert el.
S nem utolsósorban jeles iskolaváros is Gyöngyös, patinás gimnáziummal, ma már egyetemi ranggal bíró, az átszervezések során át most éppen Egerhez tartozó mezőgazdasági főiskolá-
val, a szőlész-borász képzés egyik hazai fellegvárával.
Krómer István
Molnár Pál:
Gyöngyös – A Mátra kapuja (Féltett kishazák sorozat)
Kairosz Kiadó, Budapest, 2022, 156 oldal
országút Iv/19. 2023. szeptember 22.