„2025-ig nem változik az élvonal létszáma, de gondolkodunk, hogy 16-ra nőjön, jövő tavaszig kell erről dönteni.” Csányi Sándor elnök fogalmazta meg ezt a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) közgyűlésén.
Az egyik legfontosabb magyar szervezet vezetője valószínűleg tévedett.
Fészek – a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár budapesti tájszavas elnevezése. Dzsumbuj – a dzsungel és a lebuj szóból városrésznév. Centi – a Centenáriumi lakótelep neve a Kertvárosban. A pesti nyelv – Városnyelvi kalauz címmel írt könyvet Balázs Géza nyelvész professzor. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Professzor úr, a Köki tréfás elnevezése volt a Kőbánya-Kispest vasútállomásnak. Ma nagy bevásárlóközpont hivatalos neve. Miért jó az, ha a helyi társadalom nyelvi leleménye idővel hivatalossá emelkedik, s netán ez az út a Fészek számára is bejárható lehet?
– Az ember ősi ösztöne a névadás. A névadásnak gyakorlati oka van, hogy tudjunk azonosítani valamit vagy valakit, és mindig van benne érzelem. A helynévadásban is. Ha az emberek spontán módon adnak nevet egy helynek, akkor az azt jelenti, hogy érzelmi viszony fűzi őket hozzá, és ezt értékelni kell. Az egykori Petőfi Csarnokot a fiatalok elnevezték Pecsának.
Hangversenyt rendez a Magyar Parlamenti Imacsoport Ferenc pápa látogatásának előzetes köszöntéseként. Vejkey Imre kereszténydemokrata politikust, az imacsoport vezetőjét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Képviselő úr, az április 25-én a Nemzeti Múzeum Dísztermében 18 órakor kezdődő koncert hogyan segítheti a jóakaratú emberek lelki ráhangolódását?
– A Magyar Parlamenti Imacsoport nagy örömmel és rendkívüli készülettel várja őszentsége Ferenc pápával való újabb találkozását, mely már a harmadik alkalom lesz, az első a magyarok szent hegyén Csíksomlyón volt (2019. június 1.), a második az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (2021. szeptember 12.) alkalmával a Hősök terén, a harmadik pedig most 2023. áprilisában lesz a Nemzet Főterén!
A magyar társadalom érdeklődő része megnyugvással, megelégedéssel fogadta a hírt, amin mit sem változtat Gyurcsányék nem tetszése, fenyegetőzése.
14 év kínkeserves igazságügyi (bírósági) kínlódás után véget ért az un. Budaházy – ügy. Pontosabban büntető ügy, ami az egyik legsúlyosabb, terrorcselekmény váddal, 18 vádlottal, 100 évnél is több fegyház büntetések kiszabásával fejeződött be. A kiszabott évek számát végül jelentősen csökkentve, de végrehajtható szabadságvesztés büntetésekkel, jogerős ítélettel.
Átadták a Borászok Borásza díj elismeréseit pénteken Budapesten, az idén a Borászok Borásza Heimann Zoltán szekszárdi borász lett, akit az elmúlt évek győztesei jelöltek, és a jelöltek maguk közül választották ki a nyertest.
A Jövő Borásza díjat kapta Hock Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) borász hallgatója, aki 1 millió forint ösztöndíjat kapott külföldi szakmai gyakorlatra.
Senki sem születik sarkantyús csizmában, igy igen kevés ember szaladgál a földtekén, akire azt mondhatnánk, hogy “született diplomata”. No persze nem is olyan hízelgő az összehasonlitás, ha arra gondolunk, hogy a nem túlságosan tréfás meghatározás szerint a diplomata az a jólfésült úr, aki szemrebbenés nélkül hazudik országa és kormánya érdekében…
A külügyekhez pedig nagyon, de nagyon kevesen értenek igazán. A háború előtt minden valamire való komoly újságnak volt egy külügyi szakértője. Ez rendszerint egy nyugdíjas diplomata, törzstiszt, egyetemi tanár, esetleg hosszœ éveket külföldön leszolgált újságíró volt.
Kalász László 90 évvel ezelőtt, 1933. február 3-án született az észak-borsodi Perkupán – Bódva völgyében. Emlékezésem célja: költői örökségének, ránk hagyományozott emberi, irodalmi értékeinek számbavétele, költői arculatának felmutatása. Küzdelem ez a felejtés ellen, a költő emlékét fakító, homályosító idő hatalmával szemben.
Babitscsal együtt vallom: „Az emlék: mi vagyunk.” Vázlatos és hiányos írásom egy kis számvetés is, melynek szándéka szervesen illeszkedik a méltatás tervéhez. Alapja az Antigonétól eredeztethető kegyelet, mely a római jogban mindent felülírt, és a kereszténység paranccsá tett.
Megkezdi az áramtermelést Európa legnagyobb atomreaktora Finnországban. Lóránt Károly közgazdásznak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Lóránt úr, megkezdi a kereskedelmi áramtermelést a finnországi Olkiluoto 3 (OL3) atomerőmű, Európa legnagyobbika – jelentette be szombaton az üzemeltető társaság, a Teollisuuden Voima (TVO). Ugyanakkor szinte egyidejűleg állítják le Németországban az utolsó két atomerőművet, amely még működött. Miképpen fulladt bohózatba az EU energiapolitikája?
– Nyugat-Európa, elsősorban a német szélsőbaloldali mozgalmak hatására, amelyek közé a Zöldeket is kell sorolni, fokozatosan irracionálissá vált. A német zöldek először még az atomháború ellen küzdöttek, de amikor ennek veszélye csökkent, az atomerőműveket vették célba, mégpedig úgy, hogy nem is tettek különbséget a maghasadáson alapuló (urán alapú) atomenergia termelés és a fúziós energiatermelés megvalósítására irányuló kísérletek között.
Az önmagát „a demokrácia mintaállamaként” hirdető atlanti képződményben egy elnökválasztást sem tudnak lebonyolítani csalás nélkül.
Ahhoz, hogy demokráciaként ismerjünk el egy-egy berendezkedést, a minimum az lenne, hogy a legfőbb vezető megválasztása tiszta körülmények között zajlódjon. A választás eredményét mindenki ismerje el: a vesztes is.
Vannak ilyen országok, egyébként hazánk is közéjük tartozik.
Volodimir Zelenszkij és környezete tavaly legalább 400 millió dollárt sikkasztott el az üzemanyag vásárlásra szánt amerikai pénzekből – állítja legújabb írásában Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró. Hersh a blogján megjelent írásában amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozik, akik azt állítják, hogy ráadásul Kijev Oroszországtól vásárolja az üzemanyagot fantomcégeken keresztül, amelyek egy része Lengyelországban, Csehországban vagy éppen olyan adóparadicsomokban vannak bejegyezve, mint a Kajmán-Szigetek – írja a sajtó. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Főszerkesztő úr, Afganisztánban több milliárd dollár segély tűnt el a helyi elit kezei között az ország 20 éves amerikai megszállása során. Miért tudjuk, hogy Washington is, Brüsszel is süketnek, vaknak tetteti magát a jövőben is?
– A kettős mérce tipikus bizonyítéka ez is. Ha Amerika protezsáltjai lopnak, az nem korrupció. Ha azonban az ellenfelei, akkor fel kell lépni ellenük. A korrupció elleni küzdelem mára a politikai harcok, a politikai leszámolás egyik fontos eszközévé vált, ami eleve akadályozza e métely megfékezését.
Tállai András és Dusza Bertalan.
– Nagysikerű borversenyt rendeztek Tibolddarócon –
Mit jelent neked a csillagos ég? Ez az, ami összeköt, biztonságot ad, a teljesség része, hogy megtaláljuk a legtávolabbi ponton élőket is. Lehetőséget ad. Valamire, ami fontos nekünk.
„Valójában az unió azt mondta, hogy akkor kaptok pénzt, mármint Magyarország, ha fölszámoljátok a NER-t” – ismerte el Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke egy rádióinterjúban. Galló Béla politológusnak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Galló úr, Gyurcsány Ferenc lebuktatta az Európai Unió agyonfizetett politikusait egy rádióinterjúban: kiderült, hogy a demokráciát megkerülve az „elit” titokban adott feladatot egy magyarországi pártnak. Miért tudjuk, hogy Brüsszel ebben az ügyben (is) majd süketnek tetteti magát?
– Gyurcsány politikai szövegeit mindig fenntartásokkal kell kezelni, hiszen tőle magától tudhatjuk, hogy bármely napszakban, skrupulusok nélkül kész a hazugságra, amennyiben neki az a hasznos. Amit mond, azt mindig minimum kettővel, de inkább hárommal-néggyel érdemes elosztani. Ugyanakkor az EU főáramú „demokratikus elitje” tényleg sokat „fektet” abba, hogy az évek óta folyamatosan nagy többséggel nyerő, szuverén magyar kormányt megbuktathassa. De egy krónikusan gyenge ellenzéki térfélen vajon kinek érdemes pénzt adni?
A költészet a szellem és a lélek mezsgyéjén Istent kereső kíváncsiság – rögzíti a Rímek szablyaélen című kötet előszava. A költészet ott van, ahol a Nap és a tenger összeér – vázolja a Toll és szablya című kétnyelvű antológia bevezetője.
Szavakkal való hatáskeltéssel próbálkozik sok poéta ma is, amikor főleg a képi világ borítja el az emberi elméket.
Szigetváron olyan nemzeti emlékhely kialakítása történt meg, amely hirdeti, hogy 1566 szeptemberében itt, ezen a helyen estek el Zrínyi Miklós és mártírtársai – fogalmaz Salamon Ferenc szigetvári várkapitány. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Várkapitány úr, a végváriság a magyar művelődés fényes értéke. Miért érezzük ezt nélkülözhetetlennek a XXI. században is?
„Itt nem valóságos probléma megoldásával, hanem politikai célokat szolgáló hisztériával van dolgunk” – írja a klímahisztáriát taglaló cikkében Lóránt Károly közgazdász. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Lóránt úr, mit ért azon, hogy „politikai célok”? A klímahisztéria keltése hogyan szolgálja a hatalom megragadását és gyakorlását?
– A történelem már sok példát hozott arra nézve, hogy ideológiák jegyében egyes társadalmi csoportok, vagy országok felhatalmazták saját magukat, hogy nézeteiket, de ezzel együtt hatalmukat is másokra kényszerítsék, ennek legutóbbi példája az Egyesült Államok „demokrácia” exportja. A zöld aktivisták esetében sem környezetvédelemről, hanem egy ideológiai hadjáratról van szó, amelynek Al Gore 2006-os elnökválasztási kampánya adott nagy lendületet. Mivel ezek az aktivisták nem választott, hanem a háttérhatalom által finanszírozott civil szervezetek, nem vonhatók felelősségre a tetteik miatt, ugyanakkor óriási nyomást gyakorolnak elsősorban Németországban a kormányokra, akár benne vannak a kormányban, akár az utcán politizálnak.
Napjainkban a munka világát illetően több, egymással gyakran élesen szembenálló fejleményektől félnek a szakértők. Az egyik szerint a demográfiai apály miatt hamarosan nem lesz elegendő aktív dolgozó, hogy befizetéseikkel eltarthassák a sokáig élő nyugdíjasokat, a másik vízió szerint azonban éppen fordítva, az egyre jobban terjedő és egyre hatékonyabb mesterséges intelligencia kiszorítja az embereket a termelésből, és akkor mit tudnak azok csinálni?
A következőkben ezt a két egymással szembenálló elképzelést fogjuk részletesebben megnézni és a lehetséges megoldásokat felvázolni.
Az Európai Uniónak a globális biztonság és védelem szereplőjévé kell válnia – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben kedden. Galló Béla politológusnak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Galló úr, az Európai Unió gazdasági szervezet, Borrell katonaivá akarja alakítani. Hogyan fékezhetik meg a tagállamok a főképviselőt?
– Borrell úr kissé előreszaladt, amikor a szokásos brüsszeli rébuszokban fogalmazva katonai uniót sejtet. Róla egyébként, nem is olyan régen, volt már szó ezeken az oldalakon. Akkor azt mondtam, hogy ő a föderatív fősodor egyik csúcsbürokratája, ezt most bővíteném. Egyben a Biden-adminisztráció egyik szócsöve, Washington „üzenő füzete” is, hiszen az uniós főáram egésze magára húzta ezt a kiszolgálói szerepkört. Evvel az EU „stratégái” gazdaságilag lépésről lépésre gyengítik az uniót, miközben verbálisan persze roppant „önállónak, kreatívnak” mutatkoznak.
Évek óta folyik a harc a kurucos gerincű magyarok és az Európai Unió bolsevik mentalitású, birodalmi gondolkodású politikai elitje között. Az ukrajnai háború keményebbé, élesebbé tette ezt a küzdelmet, ami már a világ újrarendeződésének részévé vált.
Az Orbán Viktor vezette magyar kormány, a magyar társadalom egyfajta kovászává vált a nemzeti függetlenségükhöz ragaszkodó országok, népek közösségének. Az Európai Unió, az USA Globalista Birodalom vazallusaként már nem is titkoltan a magyar miniszterelnök „fejét” akarja, és egészpályás letámadást folytat a törvényes magyar kormány ellen. Politikai, gazdasági, pénzügyi zsarolással, bírósági eljárásokkal, kötelezettségszegési indítványokkal, pénzmegvonásokkal, a társadalmi rend ideológiai támadásával és más eszközökkel gyakorol nyomást Magyarországra.
Mindhiába.
2023. március 25-én avatják fel Attila hun király fából készült mását, az alkotást a szolnoki Beke Pál halmára helyezik. Pallainé Matúz Violát, a rendezvény szervezőjét, a Hétszínvirág Kft ügyvezetőjét kérdezte a Gondola képvisletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Igazgató asszony, miért fontos, hogy másfél ezer évvel korábbi magyar hősök emlékét tartsuk elevenen?
– A magyar hősök kiemelt történelmi egyénisége volt Attila királyunk, aki egy tudatos, bölcs, szelíd, de mégis erős, hatalommal rendelkező, mindent elérő királyunk volt. Fontosnak tartom, hogy az utókor is emlékezzen őseinkre, mert egy példaértékű király a jövő nemzedéke számára is példaértékű. Úgy érzem kicsit a szakralitás feledésbe merült, most ezzel az eseménnyel feleleveníthetjük a szakralitás visszajövetelét, mert ez egy örök értékű dolog.
A Bükki Borvidék is bebocsátkozott az európai Balassi-folyamatba. Bogácson tartották a XVIII. Balassi-kard borseregszemlét, ezen a Gallay Kézműves Pince Kabar bora lett a győztes. A bogácsi borversenyen is részt vett bírálóként, majd a Balassi Bálint-emlékkard idei átadási ünnepségén, a Központi Papnevelő Intézet Boldog Bogdánffy Szilárd-termében oklevelet nyújtott át a bajnokbor alkotójának az egri hegybíró, Tarsoly József. Őt kérdezte a Gondola.
– Hegybíró úr, miért fontos a Bükki Borvidéknek, hogy valamely csúcsteljesítményével pesti belvárosi rendezvényen, a Magyar Bankszövetség főtitkárának, az Amerikai Nagykövetség kulturális attaséjának, a Szeged-csanádi püspöknek jelenlétében is feltűnjön?
– A Bükki borvidék ismét visszakerült a borfogyasztók térképére! A korábbi pezsgő alapbort termelő borvidék mára Magyarország egyik sajátos, megkülönböztetett borkarakterrel rendelkező bortermőhelyévé emelkedett, ahol olyan ritka kincsek, egyedi szőlőfajták teremnek, mint a Kabar, amely a Bouvier és a Hárslevelű keresztezéséből született.
