Száz év magányunk
– Gondolatok Molnár István Géza fotókiállításán –
– Gondolatok Molnár István Géza fotókiállításán –
Az Energiapolitika 2000 Társulat befejezte működését, „teljesítettük küldetésünk” – tudatta Járosi Márton a társulat elköszönő alapító elnöke. Erről kérdezte őt a Présház.
– Köszönöm a megkeresését. Így módom van a nyilvánosságban is kifejezni köszönetemet a több évtizedes támogatásért, amellyel segítette társulatomat és az én munkámat.
– Elnök úr, a mai világban miért különösen fontos, hogy a közember alapvető energetikai tudással is rendelkezzen?
– Mert a globalista ideológia, a média, különösen az internet segítségével félrevezeti és tudatlanságban tartja az embereket. A hozzá nem értés magabiztosságával hirdetnek tévtanokat. Ez ellen csak szakmai ismeretterjesztéssel van esély a védekezésre.
– Szerkesztő úr, „Az EU célja további 60 ezer ukrán katona kiképzése” – jelentette be egy szélsőséges EU-politikus Brüsszelben. „Az ukrán hadseregnek több mint 2100 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán” – hangzik az orosz minisztérium napi közleménye.
A politikai alvilági körök sajnos ma már a felvilágban élnek. A háttérhatalom már nem elégszik meg azzal, hogy a háttérben marad, előlépett a takarásból, és már nem is titkolja, hogy maga alá akarja gyűrni a világot – elemez az Európa-érmes újságíró.
„A fizikai megsemmisítés, a meggyilkolás ma már annak az eszköztárnak a részévé vált sajnos, amelyet azokkal szemben alkalmaznak, akik nem hajlandók a liberális mainstreambe belesimulni” – leplezte le a liberális szélsőséget Szijjártó Péter külügyminiszter. Kövesdi Károly Európa-érmes újságírónak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, Árpád-házi királyaink nagy része mérgezésben halt meg, a hazánkra borzalmas következményeket hozó első világháború egy fizikai megsemmisítésből robbant ki. Miért tudjuk, hogy politikai alvilági körökben ma is forralnak ilyen tervet, méghozzá az észak-atlanti térségen belül?
– Főszerkesztő úr, Borrell szavai közül a legmegdöbbentőbb az, hogy szerinte a háború eszkalálása „életeket mentene”. Mekkora háborús kockázatot jelent az Európai Unió külügyi biztosának pszichés állapota?
Folyik a gittrágás, ellenfeleink, ellenségeink pedig röhögnek a markukba, és kérnek egy kávét. Hirdetem, hogy kell a kereszt a talpazaton, hogy szelíden hirdethesse ezeréves kereszténységünk sziluettjeként identitásunkat!
Először is le kell szögeznünk, hogy az alkotás az maga a szobor – a talapzat annak nem része, azt nem a szobrász alkotta, az kellék a szükséges hatáshoz, láthatósághoz. A talapzat csupán a kompozíció része. Fontos, de nem a mű szerves eleme. És itt jön fontos csavar a dologban.
„Szabadság, szerelem e kettő kell nekem” írta a lánglelkű hazafi, Petőfi Sándor, amit még a másfél milliárdos Kínában is kötelező olvasmányként tanítanak az iskolában. Gyurcsány Ferenc örök ellenzéki fűzfapoéta is már jó ideje rímfaragó az interneten, de nárcisztikus politikai énje egészen más igényeket fogalmaz meg. Új vetélytársa akadt a szintén önimádó Tisza vezér személyében, amit nehezen, egyre nehezebben visel, miután egymáshoz sodorta őket a fővárosi választópolgárok szeszélyes döntése.
A Fővárosi Önkormányzat 33 fős közgyűlésében 10 képviselő a Tisza Párt, 10 képviselő a Fidesz, 7 képviselő a DK-MSZP-Párbeszéd összefogás színeiben 17 képviselővel éppen kiadja a többséget a közgyűlési döntésekhez. (A Kétfarkú Kutyák és az LMP 3-3 képviselője – közte Vitézy Dáviddal – egyelőre nem játszik szerepet, de szükség esetén bármelyiküket meg tudják nyerni maguknak, mert van az a pénz, vagy pozíció).
Noha az eredménytáblán elfoglalt 14. helyezés és a hat Himnusz semmiképp nem mondható rossz eredménynek, azt sem tagadhatjuk, hogy a párizsi olimpia nagy csalódásokat is hozott a magyar közönség számára.
A celebesedés sajnos a magyar versenyzőkre is hatott.
Mindjárt az elején a kardvívásban jött velünk szembe a valóság. Egy nappal később a bronzérmes párbajtőrvívónő, fiatal tatabányai versenyző mutatott rá, hogy a kard – és a vívás általában – hatalmas koncentrációt követel. Egy mosoly is ki tudja rángatni az embert a kellő fókuszból. Egy nagy, és már harmincas éveiben járó versenyző nem látta ezt át, és a celebes gesztusok miatt hatalmas blamát szenvedett. Széles csalódást keltett, s a kardcsapat ezüstje ezt nem tudta helyrehozni.
A magyar irodalomtörténet nyolc évszázada alatt először a Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díj jutott el a Föld összes kontinensére. Az eddig 28 éves múltú magyar alapítású nemzetközi elismerés létrehívója és szervezője Molnár Pál újságíró, őt kérdezte a Bécsi Napló.
– Élete vidéki városból a fővárosba vezetett. Milyen változásokkal járt ez az út?
– Gyöngyös Fő terén nőttem fel, azaz vidéki városban is urbánus élményvilág vett körül. A Mátra kapuja és Budapest valószínűleg több dologban hasonlít, egyben biztosan: mindkét város szerethető. Budapesti újságíróként több nagyságrenddel szélesedett a látóköröm, többek közt azért is, mert országos lap munkatársaként, majd a Kossuth Rádió szerkesztőjeként Európa több pontjára, sőt Ázsiába, majd Észak-Afrikába is eljutottam. Bécsben is sokszor jártam, egyébként újságíróként is.
Az államalapító Szent István királyunk ünnepéhez kapcsolódó szentmisét a Szent István-székesegyházban, a Stephansdomban tartjuk meg, ahol a szent király ereklyéjét is őrzik – jelentette a Présháznak a bécsi Kalála-Club. A hagyományosan augusztus 20-i Szent István-nap után megtartott szentmise a magyar államalapítás előtt tiszteleg.
Ez alkalommal utolsó királyunk, Boldog IV. Károly ereklyéje is jelen lesz a Szentmisén. Boldoggá avatásának 20. évfordulóján a budapesti Szent István Bazilika ereklyetartója a IV Károly herma Bécsbe és Rómába is ellátogat, hogy azután az október 21.-i ünnepre visszatérjen Budapestre.
I. M. Pázmándy László
Félbemaradt kéznyújtás volt a miénk…
Több, mint egy évtizede, Mezőkövesden, egy Wass Albert-est után egy művészkülsejű idősebb úriember lépett az asztalomhoz és minden könyvemből vásárolt egyet. Gondoltam, egy jobb módú ember lehet, aki szépen öltözött, gondosan ápolt bajuszt viselt, csak jobb módú ember lehet, ha 4 könyvet is megvásárolt. Mielőtt elhagytam a termet, megkérdeztem valakitől, hogy kihez volt szerencsém ebben a találkozásban. Pázmándy László, a költő volt! – mondta a megkérdezett.
Múltak az évek, egyre többet találkoztunk, s mind jobban arra ébredtem, hogy tényleg költő, de egyáltalán nem vagyonos. Ettől ő még nagyon gazdag ember lehet, ha ennyi nagy érzés van a szívében, ha mindenkor kész meghívni egy kávéra, egy sörre bárkit Bogácson a Kotyogóba vagy éppen Mezőkövesden a benzinkúthoz, netán a rendőrség közelében lévő dohányboltba. Ez utóbbit jobban szerette, mert nem csak a kávé volt jobb, de előkerült egy féldecis üveg is, amit azonnal felhörpintett és 2-3 doboz sört is vett magához: jó lesz a feszkót levezetni otthon, mondta és folytattuk kinn, akár hideg tél volt, akár meleg nyár, álltunk az ajtó mellett és mindenkor meg akartuk váltani a világot.
Tudjuk, diplomáciában ismeretlen a hála szó, de..
Nem ártana néha felemlíteni a lengyeleknek, nemcsak a második háborúban, de az első után is segítettük Pilsudskiékat az „utolsó pillanatban”. Ugyanis a lengyelek teljesen kifogytak lőszerből és Varsóig hátrálva már fegyverszünetet kényszerültek volna kérni a vörösökkel, amikor Csepelről beérkezett a lőszerszállítmány, melynek birtokában fegyverletétel helyett nagy támadásba lendültek és békekötésre kényszerítették a vörösöket.
– Főszerkesztő úr, naponta kapjuk a jelzéseket több száz ukrán fiatalember értelmetlen haláláról. Életben, egészségben maradhattak volna, ha Brüsszel beleegyezne a Moszkvával való tárgyalásba. Ez az elemi humánum miért hiányzik az Európai Unió vezető politikusaiból?
– Két és fél éve tart az orosz-ukrán háború. Az ukránok minden nap attól rettegnek, hogy egy-egy rakéta eltalálja az otthonukat.
Az egyik amerikai elnökjelölt visszalépett, ám alakítani akarja a jövőt: ajánlott maga helyett valakit. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, miért van az, hogy ha egy liberális politikus visszalép, akkor egy nálánál is rosszabb szerzetet ajánl utódjának, elérve, hogy őt visszasírják?
– Nem tudom, hogy Joe Bident visszasírja-e valaki azokon kívül, akik vakon támogatták az újrajelölését. Azt azonban valószínűnek tartom, hogy a demokrata kulisszák mögött komoly harcok folytak a józanabb és a Bident támogató erők között. A józanabb demokraták jól érzékelték, hogy az elnök mentális leépülése túlságosan nagy hátrányt jelent a szellemileg és fizikailag jó formát mutató Donald Trumppal szemben. Biden jó ideig makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy versenyben maradjon. A mögötte állók, az ország számára nagy károkat okozó politikai teljesítményét sikertörténetként próbálták eladni, ami egyébként Amerikában könnyen megy a túlerőben lévő balliberális média segítségével.
Az Európai Unió nem a háború oldalán áll” – fogalmazott Josep Borrel. Az Európai Unió Ukrajnát támogatja egy agresszióval szembeni háborújában. Az Európai Unió be akarja fejezni a háborút az ENSZ Chartája szerint – húzta alá a főképviselő. Stier Gábort, a moszkvater.com főszerkesztőjét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Főszerkesztő úr, Borrell az ENSZ Chartájára hivatkozik, de mit csinált az ENSZ éveken át, amikor Ukrajnában irtották az orosz ajkú lakosságot, és Moszkva ez ellen nemzetközi szinten tiltakozott?
– Pontosítsunk, ez a háború tényleg nem 2022. február 24-én kezdődött. Az azt megelőző nyolc évben a Donbasszban polgárháború dúlt, amelyben a szeparatisták mögött proxy félként Oroszország, míg a kijevi hatalom mögött a Nyugat állt.
Két olyan politikus ellen is merényletet kíséreltek meg, akik szembenállnak a liberalizmussal. Kövesdi Károly Európa-érmes újságírót kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, a liberális sajtópropaganda gyakran súrolja a gyűlöletkeltés határát. Sőt néha át is lépi. Erre az atlantikumban rásegít a jogi gengszterizmus. Mennyire kell meglepődnünk azon, hogy ennek a propagandának az áldozatai ellenoldali politikusra lőnek?
– Sajnos nem csupán a liberális sajtópropagandáról van szó. Annak a kultúrszennynek, amely naponta moslékként ömlik emberek millióira, és befolyik a világ legeldugottabb zugaiba is, valamennyien áldozatai vagyunk. A világ fuldoklik a hollywoodi „értékrend” áradásában, és talán észre sem veszi, hogy fojtogatják. A Stockholm-szindróma olyan tökéletes és tömeges uralmáról van szó, amelyet talán csak a legöregebb generációk képesek tisztán látni.
Annál aljasabb nyerészkedést nem lehet elképzelni, amely százezrek élete és milliók szenvedése árán hoz hasznot – fogalmaz Bánó Attila publicista. Neki tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, miért gondoljuk azt, hogy Szijjártó Péter Washingtonban túl udvarias volt, amikor azt modta, hogy az ukrajnai háború ügyében bizonyosan háttéregyezetések folynak, s ezeket előlünk eltitkolják. Nem egyeztetések zajlanak a háttérben, hanem durva korrupció történt. Ezt megerősíti, hogy az egyik rangos EU-politikus máig nem mutatta fel, milyen SMS-eket váltott a Covid üzleti ügyében, és férje magas beosztást kapott egy a Covid-ügyben érdekelt vállalatnál.
– Szijjártó Péter diplomáciai tevékenységének egyik jellemző vonása az udvariasság. Washingtonban túlságosan udvarias volt? Lehetséges, de máris hozzá kell tenni: ő egyike a világ legmarkánsabb külügyminisztereinek, aki bátran, határozottan képviseli hazánk külpolitikai, külgazdasági érdekeit, és ennek megfelelően tárgyal és nyilatkozik.
Dr. John F Clauser (Pasadena, California, USA, 1942. december 1.) 2022-ben – Alain Aspect francia és Anton Zeilingeris osztrák fizikussal megosztva, a kvantummechanika új korszakát megalapozó kísérleti eszközeik és kísérleteik elismeréseként – fizikai Nobel-díjat kapott.
2023-ban a globális média kereszttüzébe került, mert az IPCC katasztrófa-narratíváját a tudományt, sőt a világgazdaságot és embermilliárdok jólétét egyaránt fenyegető korrupciónak nevezte.
– Mester, „A költő is szakrális őrség. / Emberhez, lételvhez kötött hűség –/ Mégis, rejtekbe vonul vissza?” – kérdezi Ön Pályaív című versében. Miért érzik jól magukat a versalkotók, ha a végtelen kívülre zárja őket?
Hitvallásunk alapgondolata imigyen szólt, szól a mai napig:
“a pénzhatalom és a bürokraták Európája helyett, mi az értékek és a nemzetek Európájának létrejöttét kívánjuk elősegíteni!”
Orbán Viktor, magyar miniszterelnök kezdeményezésére e gondolat gyakorlati érvényre juttatása érdekében immár európai parlamenti képviselőcsoport szerveződik Patrióták Európáért elnevezéssel