Pázmándy László posztumusz kötetének bemutatója
Élénk érdeklődés előzte meg Mezőkövesden a Szíki Károly Arany Érdemkeresztes színművész által szerkesztett, a Pázmándy Emlékbizottság által kiadott Pázmándy László posztumusz kötet bemutatóját.
Amit posztmodernként emlegetünk, az éppenséggel a modernitás része, agonizálásának mintegy végső stádiuma, s nem valamiféle kimenet belőle. A posztmodern végsősoron egy dezorganizáló merénylet, méregkeverés, gyilkos szellem – fogalmaz Frenyó Zoltán.
A keresztény üzenet létjogosultsága és dialógusképessége a posztmodern társadalomban – erről a témáról zajlott tanácskozás Budapesten egy könyvbemutatón. Kifejtette véleményét Frenyó Zoltán filozófus, a Szent István Akadémia tagja, őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Professzor úr, Szent István törvényekkel, Szent László lélekkel evangelizált. A posztmodern korban mi lehet a fő közvetítő?
Nehéz a formát és a műfajt megtalálni, mert valóban koronként eltérő lehetőségek adódhatnak, az egyéniségek is különbözőek lehetnek.
Nádor Koppány Zsombor – Új evangelizáció és kultúra: A keresztény üzenet létjogosultsága és dialógusképessége a posztmodern társadalomban című könyvét mutatták be Budapesten. A kötet szerzőjét, a Szent István Intézet kutatási igazgatóját kérdezte a Gondola.
– Igazgató úr, az evangelizációt valószínűleg Szent Pál kezdte, nálunk törvények, templomépítések, művészeti alkotások, vártanúságok gyakorolták. Most mitől új?
Szent II. János Pál pápa az Ecclesia in Europa kezdetű apostoli buzdításában a krisztusi magvetést „megújított igehirdetésként” állítja az európai ember elé. Mivel társadalmi szinten a szertartások és a hit gesztusai elveszítették élő gyökerüket a hittel és a személyes Jézushoz tartozással, új evangelizációra van szükség. Sőt, Európa bizonyos helyein – a szekularizáció, a kommunizmus vagy a más vallásúak tömeges bevándorlása miatt – az első evangelizáció is szükségszerűnek tűnik.
Magyar lány, aki Lengyelország és Litvánia védőszentje. IV. Béla lányaként a Piast dinasztia egyik uralkodójához ment feleségül. Jól szolgálta választott hazáját, a lengyel pápa avatta szentté. Szent Kingáról a Magyar szent nők napján Prokopp Mária művészettörténész professzort kérdezi a Gondola képviseltében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Professzor asszony, IV. Béla miért érezte fontosnak, hogy 15 éves lányát Krakkóba küldje feleségként?
Az Egyesült Államok korábbi elnöksége, a Biden-adminisztráció világszerte dollármilliókat költött arra, hogy pénzelje a liberális ideológiát terjesztőket. Vejkey Imrét, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakcióvezető-helyettesét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Képviselő úr, az amerikai befolyásszerzés fedőszerve a névlegesen humanitárius segélyszervezetként létrejött USAID volt, amely Magyarországon is álcivil szervezeteket, médiafelületeket, aktivistákat és politikai aktorok sokaságát bérelte fel, hogy külföldi beavatkozás segítségével megbuktassa a magyar kormányt. A kommunizmus évtizedeiben ezt úgy hívták volna, hogy felforgatás, néhol a hazaárulás szó is elhangzott volna. Miért más, hogy a proletárdiktatúra helyett most demokráciában élünk?
Marx amikor kigondolta a proletárdiktatúra új rendjét, „csak” az emberi lélekről, továbbá az emberi szabadságról feledkezett meg. Alapvető tévedése pedig maga a materialista világnézet volt! Világnézetét téves axiómából, kizárólag az ész alapján vezette le, holott tudjuk, az észnek szüksége van a hitre, különben nem tud igazán kiteljesedni! Tudjuk azt is, hogy önmagában a tudomány nem váltja meg az embert! Az ember megváltásához személyes Megváltó kell, aki a megtestesült Jézus Krisztus, aki a szeretete által megváltotta a világot!
A teljes anyag.
Kép: kdnp.hu
Európa nélkül semmiféle békemegállapodás nem fog működni – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben. Kövesdi Károly Európa-érmes újságírót kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, Kaja Kallas főképviselő hangoztatta, hogy meg kell szilárdítani az Európai Unió kiállását Ukrajna mellett, majd úgy fogalmazott: „most különösen erős támogatásra van szüksége Ukrajnának, jobban, mint bármikor”. A külső szemlélő azt látja, hogy ez a „kiállás” naponta több száz ukrán fiatalember életébe kerül. Az EU-központban ez miért nem szempont?
Amikor kézhez kaptam az alábbi kérdéseket, éppen egy kisvideót néztem, amelyen az ukrán fogdmegek (sorozók) egy fiatalembert rángatnak le a kerékpárjáról, és tuszkolják be egy furgonba. A biciklijével együtt. Nem igen finomkodtak, egyszerűen letaszították a kerékpárról, nem törődve azzal, hogy meg is sebesülhet. Ezek nem kíméletesek. Miért számítana egy senkiházi észt csinovnyiknak az ukrán nép fájdalma, ha magának az ukrán elnöknek – aki maga is néhány éve tanult meg ukránul – sem számítanak az ukrán életek? Ha jól láttam az életrajzi adatait, Kallasnak nincs gyermeke, viszont a második férjét fogyasztja. Ez sok mindent elárul.
A kommunizmus áldozataira a február 25-ei emléknap is felhívja a társadalom figyelmét. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, miért sorolhatjuk a kommunizmus áldozatai közé azt a társadalmat, amely 20 éven át viselte el az ávós csemeték pártjának rémtetteit? A 20 év alatt folyamatosan csökkent a népesség, drámaian megcsappant a közvagyon, tombolt a hungarofóbia.
– Tudjuk, hogy A kommunizmus fekete könyve, megbízható számítások alapján, világszerte körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát. A halottak száma a kelet-közép-európai térségben is eléri az egymilliót.
Az idei évben két szakember vehette át az atomerőmű által alapított Héliosz-díjat: Hamvas István és dr. Járosi Márton. Az elismeréseket Mátrai Károly, az MVM Zrt. vezérigazgatója és dr. Horváth Péter János, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója adták át. A kitüntetett szakembert kérdezte a Présház.
– Az ünnepi eseményen a villamosenergia iparág volt és jelenlegi vezetői, szakemberek és funkcionáriusok vettek részt. Milyen érzés volt újból a villamosenergia iparág meghatározó személyiségei között lennie?
– A szeretetteljes légkörben jól éreztem magamat az összejövetelen. Keresztény ember lévén számomra a legfontosabb a szeretetenergia, amit most ebben a körben is megtapasztaltam. A korábban akár más véleményt képviselők között megértés, egymás véleményének elfogadása és szeretetet volt.
I.M. Tolnai Ottó
Vékonyka hírben közölte a Média:
84 éves korában meghalt Tolnai Ottó Kossuth-díjas író, költő, műfordító, a délvidéki magyar irodalom kiemelkedő alakja… Majd bemásolták a lexikonból:1940. július 5-én született Magyarkanizsán… S megírták: hol tanult, milyen lapokat és rádióműsorokat szerkesztett és merítenek kicsit a díjaiból is, de hatalmas életművét távol tartják.
..az előttünk álló időben, esetleg évekig, bizonytalanság fogja uralni a régiót, megállapodott, kiszámítható politikai és gazdasági helyzetre egyelőre nem számíthatunk – jövendöli könyve lezárásaként Lóránt Károly közgazdász. A kötet Nagy hatalmi játszmák – Geopolitikai elméletektől az ukrajnai háborúig címmel jelent meg a Kairosznál 2024-es dátummal. A szerzőnek tett föl kérdéseket a Gondola.
– Lóránt úr, Kijevben a Függetlenség terén – majdan Nyezalezsnosztyi – a színes forradalmak iskolapéldája zajlott le. Ezt az USA által kidolgozott társadalomátalakító fortélyt azóta tankönyvekbe foglalták, mégis ugyanúgy tovább próbálkozik vele az Atlantikum. Mi magyarok mit tanulhatunk az Ön könyvéből azért, hogy ne lépjünk bele a csapdába?
A Végek dicséretére a huszonkilencedik alkalommal nyújtották át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. A Papi Szeminárium dísztermében a magyar költők közül Tóth Erzsébet vehette át a szablyát, őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Miért fontos, hogy Balassi Bálint emlékét tartsuk ragyogásban akár egy róla elnevezett irodalmi díjjal is?
A jelenlegi, értékvesztő és mindent kétségbe vonó korban önmagában a költészet előtérbe állítása merész, noha egyben fontos tett. A ragyogást viszont éppen a költészettől kapjuk mi, késői utódok, akik megpróbálunk egy kicsit „visszaragyogni”. Minden díj inflálódik egy kicsit, a név: Balassi Bálint emlegetése azért fontos, mert nála a magyar irodalomban a harc és a költészet nemcsak jelképesen, hanem valóságosan is egybeforrott.
Donald Trump elnökké választásával az USA-ban győzött a józan ész. Azonban a globalista világerő csak megtorpant, de nem rettent meg. A nyugat-európai része még a globalisták igáját nyögi. Új világrend van születőben, hosszúnak tűnő vajúdással. Ebben az USA, Kína, Oroszország szerepe nem kérdésesen döntő jelentőségű, de a súlypont már inkább Keleten van.
Európa, illetve inkább az Európai Unió egyelőre elárvultan keresi a helyét, makacsul ragaszkodva a globalista birodalmi elkötelezettségéhez, bízva az EU tagállamok áruló vezetőinek saját népük megsanyargatásában és Sorosék hatékony anyagi támogatásában.
– Frakcióvezető-helyettes úr, lengyel barátainknál az ottani szélsőbaloldali vezetőség csökkentette a hittanórák számát az iskolákban, megnyirbálta a katolikus egyház támogatását. Miért juttatja eszünkbe ez a gyakorlat Sztálint?
Azért juttatja eszünkbe, mert a sztálini szellem lassan már kitapintható nem csak Brüsszelben, hanem a Tusk féle Lengyelországban is! Sztálin azt mondta, ha a valóság eltér az ő elképzeléseitől, akkor annyi a tényeknek! Nem ugyanezt tapasztaljuk a Soros és a demokraták által közösen pénzelt hálózat által? Amit azért tartottak fenn, hogy rólunk és minden ellenfelükről hazugságokat gyártsanak!? Megrendelésre hazudnak Magyarországról is!
Űrhajós tábornok nyújtotta át Balassi szablyáját a 29. kardceremónián a Központi Papnevelő Intézet dísztermében. A magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot ebben az évben Tóth Erzsébet költő és Farkas Endre György kanadai költő, író, műfordító kapta.
Bálint napján a 29. kardceremóniát tartották Pest belvárosában, a Papi Szeminárium dísztermében. A 54. Balassi-kardot Tóth Erzsébet költő, az ötvenötödiket Farkas Endre György kanadai költő, író, műfordító vehette át. Ez alkalommal mutatták be a Balassi – versek, poems című kétnyelvű kötetet, ebben a kanadai művész kilenc Balassi-fordítása szerepel.
A díjalapító Molnár Pál újságíró ceremóniamesteri közreműködésével lezajlott ünnepségen jelen volt Farkas Bertalan űrhajós, a tábornok nyújtotta át a szablyát a kanadai irodalmárnak.
„Akik ezekben a korrupciós ügyekben közreműködnek, súlyos bűncselekményeket követnek el, és felelősségre lesznek vonva” – írta egy szélsőséges figura az MTI-nek leadott közleményében. Kövesdi Károly Európa-érmes újságírót kérdezte a Présház.
– Szerkesztő úr, a rendszerváltozáskor megtanultuk a hatalmi ágakat: törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás. A fenyegetőző szélsőséges figura a végrehajtás feje, miniszterelnök akar lenni, ám igazságszolgáltatási csapással fenyegetőzik. Miért juttatja ez eszünkbe a kommunizmust, annak is a legvadabb idejét, a Rákosi-korszakot?
Hogy ki mi akar lenni, jó kérdés. Álmaimban olykor én is madár vagyok, és boldogan lebegek égbe nyúló szirtek, susogó erdők, csobogó vizek fölött. Aztán felébredek, és konstatálom, hogy nincsenek szárnyaim. Aki nem képes tudatosítani, mihez elegendők az adottságai, ne akarjon miniszterelnök lenni. Aki még egy kis csapatot, „pártja” „vezetését” sem képes összefogni, a körülötte levőkben sem tud megbízni, hogyan tudna országot vezetni? Isten mentse meg Magyarországot az ilyen miniszterelnököktől!
A magyar kormányfő lejáratása Kijev információs hadviselésének új manővere. „A mostani művelet célja, a sajtó segítségével, magyar és külföldi újságírók felhasználásával olyan, akár valótlan tartalmú cikkek és anyagok megjelenítése, amelyek alkalmasak a nemzetközi közvélemény negatív befolyásolására” – írta a frakcióvezető. Kocsis Máté megjegyezte: „ennek terjesztésére az ukránok jelentős összeget különítettek el”, „a munka és az információk gyűjtése, a hamis hírek kitalálása ukrán részről már elkezdődött, abba a magyar sajtó egyes szereplői is bevonásra kerültek”. A leleplezésről Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, az ukrán állam a Brüsszeltől kapott pénzt a magyar kormányfő lejáratására fordítja. Miért tudjuk, hogy az európai adófizetők pénzéből az unió egyik politikusáról való hazudozás nem zavarja az Európai Unió vezetőit? Sőt!
– Az EU pénzéből sajnos sok mindenre futja. Kocsis Máté tudja, miről beszél, mert olyan titkosszolgálati információk birtokában van, amelyek a hétköznapi halandóknak nem áll rendelkezésére.
A bánsági magyar város, Temesvár Szent György Székesegyházában áldották meg az idei Balassi Bálint-emlékkardokat a szombat esti misén. Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök hintett szentelt vizet a két szablyára, az istentiszteletet celebrálta Pál József Csaba temesvári püspök.
A misén Kiss-Rigó László püspök elmondta, hogy a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjhoz, a Balassi Bálint-emlékkarhoz kulturális zarándoklat is tartozik: minden évben nem sokkal a Bálint napi kardceremónia előtt valamely magyar templomban szentmise keretében megáldják az adott évben kitüntetésként átnyújtandó kardokat. Az idén a 29. kardceremónia következik, és az 54., 55. szablyára került most áldás.
– Főszerkesztő úr, mennyire fér bele a NATO gyakorlatába, hogy a szervezet főtitkára az amerikai hadiipar érdekkijárójaként lépjen föl leplezetlenül?
Kipukkadt a dekarbonizációs terror lufija.
Civilizációnk alapja az energiaellátás, ez biztosítja a javak előállítását és a fogyasztói igények kielégítését. Az energia a társadalom és a gazdaság létfeltételévé vált, azonban piaci áruvá degradálásával az aktuálpolitika prédájává lett. Az energiaellátás a fizikai/szakmai szempontok helyett a politikavezérelt ideológiák fogságába került. A közösségi érdekű ellátásbiztonság helyébe a profitszerzés lépett. Mára látványosan kiderült, hogy ebből a zsákutcából már nem lehet kikerülni, csak a rombolás mérséklésére lehet esélyünk. Hazánk gazdasági semlegességre törekvő politikája mellett mielőbb a lehető legnagyobb önellátásra kell törekednünk. Külső segítségre nem alapozhatunk.
A legenda szerint Vance külügyminiszter a repülőgépből kiszállva megkérdezte magyar üdvözlőit: Miért volt ez a hét díszlövés? Hiszen nem az elnök jött, hanem én, a külügyminiszter?… A díszlövések a Koronának szóltak – volt a válasz. Homa János újságírónak, az Agria főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház véleményportál főszerkesztője.
– Főszerkesztő úr, nekünk magyaroknak miért kell különösen nagy tisztelettel felidéznünk a 100 éves korában meghalt Carter elnök alakját?
– Teljesen egyet értek Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, aki korábban az X-en közzétett bejegyzésében ezt írta: „Azzal, hogy Carter amerikai elnökként a 70-es évek végén visszaadta a Szent Koronát Magyarország népének, reményt adott a szabadságszerető magyaroknak egy reménytelen időben. Szeretném kifejezni legmélyebb részvétemet a Carter családnak és az amerikai népnek.”
