„Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke” – ezt egy hazafias kormányfő mondta a rendszerváltoztatás lendületvételekor, s a szélsőség nyomban megpróbált botrányt kavarni körülötte. Ennél elszomorítóbb, de hasonlóan emlékezetes rendszerváltoztató mondatok is elhangoztak azonban, és jellegzetességük miatt megőrződtek a történelmi emlékezetben. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, még 1989-ben fogalmazott valaki úgy, hogy „A Szent Korona svájci sapka.” A sajtóban ez valószínűleg csak utóbb jelent meg, maga Kónya Imre is beleírja első kötetébe, ám a hasonlat híre elterjedt a közbeszédben. Úgy is emlegetik, mint „az első gyűlöletincidens”-t. Mit vezetett be akkor ez a váratlan provokáció?

– Antall József kormányának − és személy szerint neki is − sok gondot okozott a szabaddemokrata ellenzék. Az alkotmánymódosítással összefüggő címerkérdés általános vitája 1990-ben lényegében arról szólt, hogy hazánk állami jelképe a Kossuth-címer, vagy a koronás „kiscímer” legyen-e. Kis János szabaddemokrata képviselő, az SZDSZ fő teoretikusa mondta ennek során: „mindegy, hogy korona vagy svájci sapka van a címeren”. Szerintem ezt akkor nem csak provokációnak, hanem az SZDSZ valódi nézeteit tükröző megnyilvánulásnak is tekinthettük. Ezzel vette kezdetét az a szélesebb körű szellemi-világnézeti küzdelem, amely sokak szemét felnyitotta.

Olvass tovább

A kisebbségi jogok eléréséhez proaktív viselkedésre van szükség, a fiataloknak bátraknak kell lenniük, nem szabad azzal törődniük, hogy mit mondanak nekik a többségi társadalomból – hangoztatta Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottja Budapesten. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Kalmár úr, az Európa Tanács fennállásának 75. évfordulója alkalmából a nemzeti kisebbségekhez tartozó fiatalok aktív politikai részvételéről szóló konferencián záróbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos alapfogalmakkal sajnos a fiatalok nincsenek tisztában, az egyik ilyen a nemzeti identitás, amelyet az emberi méltóság részének nevezett. Miért fontos, hogy fiataljaink fejében világosság gyúljon?

– A nemzeti kisebbségvédelemmel kapcsolatos fogalmakat általában a politikusok, de még sok szakember is úgy használja, ahogy ő azt megfogalmazza magának, vagy ahogy éppen valahol hallotta. Mivel részt vettem hallgatóként a rendezvény egyik panelbeszélgetésén, úgy gondoltam, hogy az identitás fogalmát, mely alapvető, fontos lenne pontosítani, valahogy meghatározni. Ne felejtsük, hogy több ide vonatkozó fogalomnak nincs meg a nemzetközileg elfogadott definíciója. Például ilyen maga a „nemzeti kisebbség” vagy az „autonómia”.

Olvass tovább

Súlyos büntetést rótt ki az EU Bírósága Magyarországra: a testület arra kötelezi a magyar államot, hogy fizessen 200 millió euró átalányösszeget, amiért nem teljesítette a bíróság egy ítéletét. Lóránt Károly közgazdászt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Lóránt úr, a luxembourgi testület ítélete célozhatja-e a HUXIT elindítását?

A Huxit elindítása nem reális terv, de az arról való gondolkodás igen. Ehhez arra van szükség, hogy a külvilágtól való függésünket fokozatosan csökkentsük. Ez egy régi vita, még a hetvenes évekből. Liberális, akkor reform közgazdászaink mindig is a gazdasági nyitást erőltették, holott, a magyar gazdaság már akkor is rendkívül nyitott volt, hiányzott a belső vertikális integrációja, ami az óta, különösen a privatizáció miatt, jelentősen tovább romlott.

Olvass tovább

„…lapáttal fogjuk agyonverni.” Egy szélsőséges politikus fogalmazott így választási ellenfelére utalva. A politikus, aki lapáttal vizionálta agyonverni vetélytársát, most áldozati szerepbe süllyedt. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, a vetélytársának lapátos agyonverését vizionáló szélsőséges a manipulációk közé sorolta, hogy a fideszes delegáltakkal feltöltött NVB „nem a választások tisztaságát, hanem a szennyes manipulációt szolgálja”. Miért tudhatta, hogy következmények nélkül vádolhat meg becsületes embereket?

– A lapáttal való agyonverést egy később kiszivárgott hangfelvétel szerint Karácsony Gergely főpolgármester helyezte kilátásba Vitézy Dávidnak arra az esetre, ha vele szemben indul a főpolgármesteri posztért. Erről az a véleményem, hogy kocsmai környezetben vagy bűnözői körökben megszokott lehet az ilyen stílus, de a politika világában ez főként a baloldalra jellemző.

Olvass tovább

Napjaink EU-s brüsszeli politikai gyakorlata az egykori szovjet imperializmust, a bolsevik ideológia alapvetését idézi, azaz: Vegyük el a másét!

Elvenni az ukrajnai világhírű csernozjomot (feketeföld), az ukrajnai kiaknázatlan, óriási ásványkincs készletet, megszerezni  Oroszország külföldön fellelhető összes vagyonát, de még a kis Magyarország pénzecskéjét is.

Olvass tovább

A Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) köszönetet mond a Békemenet résztvevőinek – jelentette ki Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumának elnöke. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Elnök úr, miért fontos az, hogy egy demokráciában időnként nagy tömeg érzékeltesse a széles társadalommal, hogy politikailag helyesen gondolkozik?

– Köszönöm a kérdést, mert rögtön a lényegre tapintott. Hogyha nagyon le akarjuk rövidíteni, a mi szervezetünk eszmei mondanivalója: a népfelség elvét valljuk. Mindig vitatjuk, hogy a demokrácia csak a politikai pártok tevékenységével függ össze, tehát nem csak azzal, hogy ki megy el a választásokra. Adódhatnak hibák a kormány működésében is, mert vagy a kisebbséggel nem foglalkozik megfelelően, vagy talán túlságosan fölé nő a népfelség elvének, de a másik oldalon azt kell látnunk, hogy talán egy-két olyan miniszterelnök és kormány létezik ma Európában, aki és amelyik hajlandó a népét megkérdezni arról, hogy mégis milyen irányt követne, és hogy a felgyorsult világban óráról órára hogyan értékeli az eseményeket.
Olvass tovább

50 évvel ezelött hunyt el Sztehlo Gábor  ágostai hitvallású evangélikus lelkész  Svájcban, Interlakenban, aki 1944/45-ben Magyarországon olyat tett, ami ma is követésre méltó. Ember maradt egy embertelen világban!

Ki volt ö? Egy hosszú mondatban összefoglalva: népföiskolai szervezö, zsidó gyerekek megmentöje.Ö volta az öröm városnak,a Gaudipolisnak a megálmodója a második vilagháború után, majd  szellemi és testi fogyatékosok egyházi gondozója.

Olvass tovább

Ünnepélyes keretek között megnyitották a Magyar Innovációs Szövetség által szervezett, 33. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia döntőjét a BME Q épület aulájában, mely szabadon látogatható május 31-én és június 1-én. A megnyitón Magyarország legkiválóbb, innovatív iskoláit is díjazták.

A 33. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia döntőjének ünnepélyes megnyitójára 2024. május 31-én került sor a BME Q épületében. A verseny döntőjébe jutott pályázatokat bemutató kiállítást Dr. Czigány Tibor, BME rektora nyitotta meg. Dr. Pakucs János a szervezőbizottság elnökének ismertetője után a legkiválóbb iskolák okleveleinek átadására került sor Pölöskei Gáborné, a szakképzésért felelős helyettes államtitkár közreműködésével.

Olvass tovább

A közösségi média kockázatait, hatásait, valamint a használatában rejlő lehetőségeket mutatja be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság legújabb, Sztorik a zsebben – történetek a közösségi médiából című kiadványa, amelyet gyermeknap alkalmából mutatnak be – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága pénteken az MTI-vel. Dr. Somogyi Ákos Gergőnek, az NMHH Gyermekvédelmi Főosztály vezetőjénektett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

A TikTokot a 13 és 17 év közötti fiatalok 65 százaléka, míg az Instagramot 62 százalékuk látogatja meg naponta legalább egyszer. Melyek a legnagyobb kockázatok, amelyek a tizenévesekre e csatornákból leselkednek?

A Sztorik a zsebben című kiadványban a közösségi média előnyeit és legfőbb kockázatai is igyekszünk bemutatni. A kiadványban a lehetséges kockázatok tekintetében beszélünk a hamis profilok és online behálózás, az online kihívások, az online vásárlások veszélyeiről, de megjelenik még az online és az offline személyiség elkülönülése és a közösségi média által felerősített idealizált kép hajszolásából adódó nehézség is.

Olvass tovább

Kampánygyűlés ürügyén garázdaságra hasonlító támadást hajtottak végre egy étterem ellen egy észak-dunántúli városban. Homa János újságírót kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, az egykori hordószónoklat után most platószónoklat jött divatba a hazai közéletben. Mikrofonnal fölerősített fenyegetések is elhangzanak az utcán. Ezért dolgoztak-e 1990 előtt a rendszerváltó, gyakran kockázatot is vállaló újságírók?

– Nem ezért dolgoztunk. Tele voltunk illúziókkal. A rendszerváltástól érdekes módon nagyon sokan azt várták, hogy a politikai hibákat kijavítsa. Érdekes módon a régi rendszer megszűnésével, a régi problémák megszűntek. Egy új világ kezdődött el, s ezzel együtt új típusú konfliktusok keletkeztek. Ami viszont mostanában felerősödött: ebben az új helyzetben egyesek a régi módszerekkel igyekeznek politizálni.

Olvass tovább

A Globalista Birodalom legújabb Magyar Szupersztárja, a minap azt üvöltötte a mikrofonba egy kisteherautó platójáról, hogy „Eddig rettentő békések voltunk, de ígérem, hogyha ezt folytatják, akkor 2024. június 8.-án nem leszünk annyira békések Budapesten, a Hősök terén és nem párszázan leszünk, hanem sok százezren, lehet, hogy milliónyian és ott nem fogják tudni megállítani azt a tömeget.”

Miről van szó? Kik folytatnak és micsodát? Kik nem tudják megállítani a tömeget? Nem derül ki az
önmagától megmámorosodott szónok fenyegetőzéséből. De a lényeg az, hogy baj lesz, ha a szájkaratés öntelt vezér vágyai június 8.-án nem teljesülnek. Mert akkor mi is lesz?

Olvass tovább