– Egy Ausztráliából hazatért ’56-os matyó, Kovács István vallomása –
Hatalmas erő mozgatja, lángoló belső kohó fűti, szinte példátlan matyó szeretet lobog benne és egy mezőkövesdi vágy: megmutatni a kimunkálatlan múltat a jelennek, mert a leírt szó példa, azt tanulni lehet, felmutatni, továbbfejleszteni.
Útkeresés a jövőbe – Betakarított tanulmányok, értekezések, értékelések. Ezzel a címmel jelent meg Deák Ernő Európa-érmes bécsi újságíró új, 900 olalas kötete. A művet a budapesti Aranytíz központ lovagtermében mutatták be. A Bécsi Napló legendás főszerkesztőjét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Főszerkesztő úr, miért fontos az, hogy egy újságíró a jövőbe vezető ösvényre lépjen, és könyvekben is nyomot hagyjon az utókornak?
– Lényegében szürke hétköznapokból, banalitásokból áll az emberi élet. Mindez szerencsés eset, a rendkívüli események ugyanis arra engednek következtetni, hogy drámai fordulatokat, sőt tragédiákat is rejtegetnek a hétköznapok. Éppenséggel mégis a rendkívüli események azok, amik tartósan rányomják bélyegüket életünkre. Az ezekből adódó tanulságok jövőbe mutató ösvények. Feljegyzésük azért fontos, hogy kellőképpen ügyeljünk rájuk.
A magyar társadalom szilárd alapja a kereszténységnek – erről győződhetett meg az egyház feje a hazánkban tett háromnapos – mint Ő fogalmazott: „intenzív, de jó” – látogatásán.
A pápai Petőfi Filmszínházban április 29-én este a hivatalos díjkiosztóval véget ért a III. Pápai Nemzetközi Történelmi Film Fesztivál. A fesztiválra először jöhettek el korlátozás nélkül filmrendezők, producerek, színészek a világ számos országából. Így svájci, angol, ír, osztrák, felvidéki, szerb, olasz, dominikai művészek élvezték négy napon át a város vendégszeretetét.
A fesztiválon a Színházi és Filmintézet hallgatói és tanárai vettek részt, ők rendszeresen szakmai találkozókat szerveztek a vendégekkel. Ezen kívül a pápai középiskolák tanuló, pápai érdeklődők töltötték meg a mozit, amely a Dunántúl egyik nemrég felújított, kizárólag filmek vetítésére szolgáló épület. Ilyenből manapság már egyre kevesebb van.
Az Országgyűlés külügyi bizottságában a fideszes képviselők leszavazták a Demokratikus Koalíció ( DK) javaslatát, ami lehetővé tette volna, hogy Vlagyimir Putyint letartóztassák és kiadják a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, ha az orosz elnök újra Magyarországra látogatna – közölte online sajtótájékoztatóján a Demokratikus Koalíció képviselője. A politikai kísérletről Galló Béla politológust kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője..
– Galló úr, ha a földkerekség bármely állama az odalátogató mindenkori orosz elnököt letartóztatná, az mennyiben jelentene globális nukleáris rizikót?
– A letartóztatás lehetősége gyakorlatilag kizárt, csupán a médiatérben tapadhat meg ideig-óráig ez a politikai butaság. A Demokratikus Koalíció ezzel a javaslattal Gábor Zsazsa-i magasságokba emelkedett, mi szerint mindegy, hogy mit beszélnek valakiről, csak az a lényeg, hogy beszéljenek. De nem kell minden izzadságszagú próbálkozásukat komolyan venni, azt meg kiváltképpen nem, amikor az egér szeretné letartóztatni az elefántot…
Az “ideológiai gyarmatosítás” alantas útja, amely eltünteti a különbségeket, mint az úgynevezett gender-kultúra, vagy a szabadság beszűkített fogalmait helyezi az élet valósága elé, vívmányként dicsekedve például az abortuszhoz való joggal.
Abban a világban, amelyben élünk, végig kell néznünk, ahogy a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak – fogalmazott Ferenc pápa pénteken a budapesti Karmelita kolostorban az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel találkozva.
A klímaaktivisták és zöld politikusok az aktuális világmegnentési vitákban türelmetlenül sürgetik a teljes átállást az energiagazdaságban a fosszilis energiahordozókkal üzemeltetett hőerőművekről és atomerőművekről a megújuló energiára. A radikális klímavédőt és az ignoráns klímatagadót összeköti a világ közös pesszimista szemlélete. Az egyik azt hiszi, hogy az emberiség közvetlenül az apokalipszis előtt áll, a másik pedig ignorálja a klímafelmelegdés következményeit. Több racionalitás és kevesebb érzelem terelné jó irányba a vitákat.
Klímakutatás objektív tudomány. A klímapolitika szubjektív, tudománytalan propaganda.
„2025-ig nem változik az élvonal létszáma, de gondolkodunk, hogy 16-ra nőjön, jövő tavaszig kell erről dönteni.” Csányi Sándor elnök fogalmazta meg ezt a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) közgyűlésén.
Az egyik legfontosabb magyar szervezet vezetője valószínűleg tévedett.
Fészek – a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár budapesti tájszavas elnevezése. Dzsumbuj – a dzsungel és a lebuj szóból városrésznév. Centi – a Centenáriumi lakótelep neve a Kertvárosban. A pesti nyelv – Városnyelvi kalauz címmel írt könyvet Balázs Géza nyelvész professzor. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Professzor úr, a Köki tréfás elnevezése volt a Kőbánya-Kispest vasútállomásnak. Ma nagy bevásárlóközpont hivatalos neve. Miért jó az, ha a helyi társadalom nyelvi leleménye idővel hivatalossá emelkedik, s netán ez az út a Fészek számára is bejárható lehet?
– Az ember ősi ösztöne a névadás. A névadásnak gyakorlati oka van, hogy tudjunk azonosítani valamit vagy valakit, és mindig van benne érzelem. A helynévadásban is. Ha az emberek spontán módon adnak nevet egy helynek, akkor az azt jelenti, hogy érzelmi viszony fűzi őket hozzá, és ezt értékelni kell. Az egykori Petőfi Csarnokot a fiatalok elnevezték Pecsának.
Hangversenyt rendez a Magyar Parlamenti Imacsoport Ferenc pápa látogatásának előzetes köszöntéseként. Vejkey Imre kereszténydemokrata politikust, az imacsoport vezetőjét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Képviselő úr, az április 25-én a Nemzeti Múzeum Dísztermében 18 órakor kezdődő koncert hogyan segítheti a jóakaratú emberek lelki ráhangolódását?
– A Magyar Parlamenti Imacsoport nagy örömmel és rendkívüli készülettel várja őszentsége Ferenc pápával való újabb találkozását, mely már a harmadik alkalom lesz, az első a magyarok szent hegyén Csíksomlyón volt (2019. június 1.), a második az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (2021. szeptember 12.) alkalmával a Hősök terén, a harmadik pedig most 2023. áprilisában lesz a Nemzet Főterén!
A magyar társadalom érdeklődő része megnyugvással, megelégedéssel fogadta a hírt, amin mit sem változtat Gyurcsányék nem tetszése, fenyegetőzése.
14 év kínkeserves igazságügyi (bírósági) kínlódás után véget ért az un. Budaházy – ügy. Pontosabban büntető ügy, ami az egyik legsúlyosabb, terrorcselekmény váddal, 18 vádlottal, 100 évnél is több fegyház büntetések kiszabásával fejeződött be. A kiszabott évek számát végül jelentősen csökkentve, de végrehajtható szabadságvesztés büntetésekkel, jogerős ítélettel.
Átadták a Borászok Borásza díj elismeréseit pénteken Budapesten, az idén a Borászok Borásza Heimann Zoltán szekszárdi borász lett, akit az elmúlt évek győztesei jelöltek, és a jelöltek maguk közül választották ki a nyertest.
A Jövő Borásza díjat kapta Hock Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) borász hallgatója, aki 1 millió forint ösztöndíjat kapott külföldi szakmai gyakorlatra.
Senki sem születik sarkantyús csizmában, igy igen kevés ember szaladgál a földtekén, akire azt mondhatnánk, hogy “született diplomata”. No persze nem is olyan hízelgő az összehasonlitás, ha arra gondolunk, hogy a nem túlságosan tréfás meghatározás szerint a diplomata az a jólfésült úr, aki szemrebbenés nélkül hazudik országa és kormánya érdekében…
A külügyekhez pedig nagyon, de nagyon kevesen értenek igazán. A háború előtt minden valamire való komoly újságnak volt egy külügyi szakértője. Ez rendszerint egy nyugdíjas diplomata, törzstiszt, egyetemi tanár, esetleg hosszœ éveket külföldön leszolgált újságíró volt.
Kalász László 90 évvel ezelőtt, 1933. február 3-án született az észak-borsodi Perkupán – Bódva völgyében. Emlékezésem célja: költői örökségének, ránk hagyományozott emberi, irodalmi értékeinek számbavétele, költői arculatának felmutatása. Küzdelem ez a felejtés ellen, a költő emlékét fakító, homályosító idő hatalmával szemben.
Babitscsal együtt vallom: „Az emlék: mi vagyunk.” Vázlatos és hiányos írásom egy kis számvetés is, melynek szándéka szervesen illeszkedik a méltatás tervéhez. Alapja az Antigonétól eredeztethető kegyelet, mely a római jogban mindent felülírt, és a kereszténység paranccsá tett.
Megkezdi az áramtermelést Európa legnagyobb atomreaktora Finnországban. Lóránt Károly közgazdásznak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Lóránt úr, megkezdi a kereskedelmi áramtermelést a finnországi Olkiluoto 3 (OL3) atomerőmű, Európa legnagyobbika – jelentette be szombaton az üzemeltető társaság, a Teollisuuden Voima (TVO). Ugyanakkor szinte egyidejűleg állítják le Németországban az utolsó két atomerőművet, amely még működött. Miképpen fulladt bohózatba az EU energiapolitikája?
– Nyugat-Európa, elsősorban a német szélsőbaloldali mozgalmak hatására, amelyek közé a Zöldeket is kell sorolni, fokozatosan irracionálissá vált. A német zöldek először még az atomháború ellen küzdöttek, de amikor ennek veszélye csökkent, az atomerőműveket vették célba, mégpedig úgy, hogy nem is tettek különbséget a maghasadáson alapuló (urán alapú) atomenergia termelés és a fúziós energiatermelés megvalósítására irányuló kísérletek között.
Az önmagát „a demokrácia mintaállamaként” hirdető atlanti képződményben egy elnökválasztást sem tudnak lebonyolítani csalás nélkül.
Ahhoz, hogy demokráciaként ismerjünk el egy-egy berendezkedést, a minimum az lenne, hogy a legfőbb vezető megválasztása tiszta körülmények között zajlódjon. A választás eredményét mindenki ismerje el: a vesztes is.
Vannak ilyen országok, egyébként hazánk is közéjük tartozik.
Volodimir Zelenszkij és környezete tavaly legalább 400 millió dollárt sikkasztott el az üzemanyag vásárlásra szánt amerikai pénzekből – állítja legújabb írásában Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró. Hersh a blogján megjelent írásában amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozik, akik azt állítják, hogy ráadásul Kijev Oroszországtól vásárolja az üzemanyagot fantomcégeken keresztül, amelyek egy része Lengyelországban, Csehországban vagy éppen olyan adóparadicsomokban vannak bejegyezve, mint a Kajmán-Szigetek – írja a sajtó. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Főszerkesztő úr, Afganisztánban több milliárd dollár segély tűnt el a helyi elit kezei között az ország 20 éves amerikai megszállása során. Miért tudjuk, hogy Washington is, Brüsszel is süketnek, vaknak tetteti magát a jövőben is?
– A kettős mérce tipikus bizonyítéka ez is. Ha Amerika protezsáltjai lopnak, az nem korrupció. Ha azonban az ellenfelei, akkor fel kell lépni ellenük. A korrupció elleni küzdelem mára a politikai harcok, a politikai leszámolás egyik fontos eszközévé vált, ami eleve akadályozza e métely megfékezését.
Tállai András és Dusza Bertalan.
– Nagysikerű borversenyt rendeztek Tibolddarócon –
Mit jelent neked a csillagos ég? Ez az, ami összeköt, biztonságot ad, a teljesség része, hogy megtaláljuk a legtávolabbi ponton élőket is. Lehetőséget ad. Valamire, ami fontos nekünk.
„Valójában az unió azt mondta, hogy akkor kaptok pénzt, mármint Magyarország, ha fölszámoljátok a NER-t” – ismerte el Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke egy rádióinterjúban. Galló Béla politológusnak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Galló úr, Gyurcsány Ferenc lebuktatta az Európai Unió agyonfizetett politikusait egy rádióinterjúban: kiderült, hogy a demokráciát megkerülve az „elit” titokban adott feladatot egy magyarországi pártnak. Miért tudjuk, hogy Brüsszel ebben az ügyben (is) majd süketnek tetteti magát?
– Gyurcsány politikai szövegeit mindig fenntartásokkal kell kezelni, hiszen tőle magától tudhatjuk, hogy bármely napszakban, skrupulusok nélkül kész a hazugságra, amennyiben neki az a hasznos. Amit mond, azt mindig minimum kettővel, de inkább hárommal-néggyel érdemes elosztani. Ugyanakkor az EU főáramú „demokratikus elitje” tényleg sokat „fektet” abba, hogy az évek óta folyamatosan nagy többséggel nyerő, szuverén magyar kormányt megbuktathassa. De egy krónikusan gyenge ellenzéki térfélen vajon kinek érdemes pénzt adni?
A költészet a szellem és a lélek mezsgyéjén Istent kereső kíváncsiság – rögzíti a Rímek szablyaélen című kötet előszava. A költészet ott van, ahol a Nap és a tenger összeér – vázolja a Toll és szablya című kétnyelvű antológia bevezetője.
Szavakkal való hatáskeltéssel próbálkozik sok poéta ma is, amikor főleg a képi világ borítja el az emberi elméket.
