– felvidéki beszélgetés a 80 éves közéleti íróval, Máté Lászlóval –
Dr. Máté László tanár, népművelő, kultúrdiplomata, pedagógiai író, meseíró. 1942. november 22-én Felvidéken, egy szilicei parasztcsaládban látta meg a napvilágot. Ez a falu akkor Magyarországhoz tartozott.
Munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével és 2009-ben Czine Mihály-díjjal jutalmazták.
Harmincnyolc Balassi-verset ültetett át angol nyelvre Peter V. Czipott amerikai műfordító. A Kaliforniában élő irodalmár az idei Bálint-napon Budapesten a 27. kardceremónián vehette át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. A szablyát Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára nyújtotta át, őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Főtitkár úr, az idei kardceremónia a Központi Papnevelő Intézet Boldog Bogdánffy Szilárd-termében került sorra, s ebben a keresztény környezetben jelen volt, sőt magyarul köszöntést is mondott Shawn Kobb, a budapesti Amerikai Nagykövetség kulturális attaséja. Az ilyen tartalmú hírre a XXI. század harmadik évtizedében miért kell figyelmeznünk?
– A diplomácia protokoll az egyik legkifinomultabb szabályrendszerrel bír, így minden szónak, gesztusnak jelentősége van. A külföldre akkreditált magyar diplomaták igen magas szinten beszélik a fogadó ország nyelvét, ez teszi azt lehetővé, hogy a fogadó nép kultúráját, szokásait, gondolkodásmódját mélyebben megértsék, mely a sikeres együttműködések és egymás megértésének az alapja.
Első királynénk, bajor herceglány, boldog Gizella a nagy magyar királyi feleségeink egyike. Prokopp Mária művészettörténész professzort kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Professzor asszony, Boldog Gizella királynénk, a királyságunkat megalapító Szent István feleségének mi a legmaradandóbb alkotása mai nemzedékek számára?
– Szent István királyunk feleségét, Gizella bajor hercegnőt, Nagy Károly császár egyenes ági leszármazottját, II. Ottó császár unokatestvérét István számára az Édesapjának, Géza fejedelemnek (972-997) a jeles bel- és külpolitikai eredményei érdemelték ki. A házasságkötés 995-ben történt, amikor István még trónörökös volt. Tehát közösen készültek fel a hatalom átvételére 997-ben, és az 1000-ben történt Király-koronázásra, amely Magyarországot felemelte az Európai Nagyhatalmak sorába.
Harmincnyolc Balassi-verset ültetett át angol nyelvre Peter V. Czipott amerikai műfordító. A Kaliforniában élő irodalmár az idei Bálint-napon Budapesten a 27. kardceremónián vehette át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Mester, mennyire tekinthető mérföldkőnek a magyar irodalomtörténetben a Toll és szablya – The Pen and the Sword című, a Kairosz által kiadott kétnyelvű verseskötet, ha azt nézzük: az eltelt négy évszázadban alig pár Balassi-költeményt fordítottak le a világ legelterjedtebb nyelvére, s most az Ön munkája révén a költőóriás életműve betörhet az angolszász irodalmi életbe?
Az ötvenedik Balassi Bálint-emlékkardot vehette át Zalán Tibor költő az idei Bálint-napon Budapesten. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Mester, noha Balassi több mint négy évszázada „angyalok kürtszaván az Úr táborába megtért”, a kortárs poéták is írnak róla, illetve egyenesen hozzá verseket, miként ezt Ön is tette. Mitől eleven ma is az európai költőóriás?
– Balassi sok szempontból lehet fontos egy mai olvasónak, vagy éppen az alkotó embernek. Egyrészt olyan helyzetben volt, amilyenben kevesen lehettek: remek költő volt, és vitézlő végvári katona. Ma már az ilyen fogalmakat, vitézlő, vitéz, hős stb. gyanakvással szemléljük (persze, már aki…), leginkább, mert nekünk meglehetősen kutyaszaros helyzetekben kell hadakoznunk, és még csak a vérünket sem tudjuk feláldozni nagy dolgok vagy eszmék, elvek vagy a haza érdekében vagy védelmében, mert nincsenek nagy dolgok; és elmerültek a szép nagy eszmék, az elvek a megélhetőség szintjén működnek, és olykor-olykor a hazaszeretet vagy a haza érdekvédelme fogalmakra is a gyanú árnyéka esik.
– vitéz Illés Bálint síremlékének újraavatása –
Virágvasárnap szakadó esőben vitézek, nemzetőrök, családtagok és civilek álltak a a bükkszentmártoni temetőben, hogy a Gömörpéterfalváról elűzött vitéz Illés Bálint síremlékét újból felavassák Olvass tovább
A világ 500 legnagyobb családi vállalatának összbevétele mára meghaladta a 8 ezermilliárd dollárt, 2021-hez képest 10 százalékkal emelkedett – derül ki az EY és a svájci St. Gallen Egyetem friss Global Family Business Index rangsorából, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-nek.
Majdnem 25 millió embert alkalmaznak együttesen a társaságok, amelyeknek a háromnegyede legalább 50 éve működik, csaknem harmada pedig évszázados múltra tekint vissza.
Svájc a 8,77 millió lakosságával és 41 300 km2 területével a Föld kis országai közé sorolható. A gazdasági teljesítményét (Bruttó hazai termék) és jóléti társadalmát (átlagos évi jövedelem 92 ezer CHF) tekintve azonban az élcsoportban foglal helyet a globalizált gazdaságban. A svájci gazdaság a válságban is stabilabb, mint a többi európai ország.
Az infláció alacsonyabb, mint Németországban és az USA-ban; a 2023-as előrejelzések szerint 2% alatt marad. Recesszió nem téma. Mit tudni a svájci sikerek rejtélyéről? Van, aki öt évet dolgozott a Adolph Saurer cégnél Arbonban fejlesztési vezetőként (cégjegyzői meghatalmazással) és így mélyebb betekitést nyert a gazdasági folyamatokról, mint az átutazó turista.
A török, szír földrengéskárok enyhítésére a mi barátaink nagylelkűen felajánlottak százmillió dollárt. Ez a nevetséges összeg a helyi viszonyok, árak szerint kb. ötszáz (500) lakás, ház felépítésére lesz elég, ha nem lopnak el túlságosan sokat a helyiek… Persze a lakások berendezése is sokba fog kerülni. De egy gumimatracon és hálózsákban is lehet aludni, nem igaz? Alig használt konzervdobozban is lehet főzni, de még egy kanál is elég az étkezéshez. Ha nem telik padlóra, a betonon tüzet is lehet rakni a konyhában.
Zalán Tibor Balassi-kardos költő és Molnár Pál, az irodalmi díj alapítója, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke volt a köztelevízió Librettó című mosorának vendége szerdán este.
A XXVII. kardceremónián az ötvenedik szablyát adták át.
A Bankszövetség főtitkára adta át a szablyát az amerikai műfordítónak.
Egészpályás letámadás indult Magyarország ellen. A Globalista Birodalom mélységesen csalódott a 2022-es Orbán-buktatást ígérő, dollármilliókkal kitömött, ellenzéki magyar hazátlan leaderekben, (akiket nem lehet hazaárulónak nevezni, mert nincs is hazájuk), ezért magasabb fokozatra kapcsolt és nem bízza a magyarok megtörését a tehetségtelen, mindenre alkalmatlan, nagyszájú hazai ellenzéki hőbörgőkre.
Eljött az ideje a profi, külföldi felforgatóknak. Minden vonalon. A diplomáciai arroganciától kezdve, a médiapropagandista agymosáson át, a fizikai erőszakú felforgatásig.
– I. M. Csatáné Bartha Irénke –
Négy bűnözőt – két német, egy olasz és egy magyar állampolgárt – vett őrizetbe a rendőrség eddig annak a bandának a tagjai közül, amely a videófelvételek szerint a napokban viperákkal, boxerekkel és más eszközökkel támadott meg járókelőket Budapest közterületein – közölték a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hétfői sajtótájékoztatóján.
A támadásokat hét-nyolc bűnöző követte el, de a bandának vélhetőleg tíz-tizenöt tagja lehet, a többiek azonosítása, felkutatása még tart, ehhez a külföldi társhatóságokkal és a magyar titkosszolgálatokkal is felvette a kapcsolatot a magyar rendőrség.
„Fennáll annak a veszélye, hogy a NATO közvetlen konfliktusba keveredik Oroszországgal a fegyverszállítmányok ügye miatt” – jelenti ki Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatótanára. Őt kérdezte a Présház.
– Tanár úr, a NATO már rég belekeveredett a háborúba, hajóelsüllyesztéssel, fegyverszállítással, kémkedéssel szerzett információk átadásával. Moszkva, ha akarta volna, észre vehette volna a casus bellit, ám nem akarja. Elérkezhet-e a határ, mikor?
– Ebben a háborúban semmi sem az aminek látszik. Bár a NATO arra nagyon vigyáz, hogy közvetlen katonai összeütközésbe ne kerüljön az orosz erőkkel, rendkívül jelentős segítséget nyújt az országuk szabadságáért küzdő ukránoknak. Mondjuk ebben semmi új sincs, hiszen ezt tette a Szovjetunió is Vietnámmal, amikor az Egyesült Államokkal szemben harcolt.
Egy nappal Görgey Artúr, vezérlő honvédtábornok, és egyben az első modern magyar vegyész születésének 205. évfordulója előtt, vasárnap, 2023. jan. 29-én a Görgey Artúr Társaság (GAT) néhány szimpatizánsa részt vett a névadó emléktáblájának megkoszorúzásán, és megemlékezésén a tábornok születésének 205. évfordulóján.
Az emléktábla az Óvárosi tér (Prága 1) szomszédságában a Kožná nevű utcában a 8. számú ház falán van elhelyezve. Délután 14 órai kezdettel 10 személy vett részt a rendezvényen, amelyen megjelent Szabó Attila alezredes is a prágai Magyar Nagykövetség katonai attaséja, aki szintén elhelyezte virágcsokrát az emléktábla alatt. A rendezvény után a társaság a szomszédos vendéglőbe lett meghívva egy pohár borra, sörre, vagy egyéb frissítőre.
Átadták a 2022-es Barcsay-díjakat; az elismerések ünnepélyes átadása keretében nyílt meg a három díjazott, Krizbai Gergely, Krizbo képzőművész, M. Kiss Márti és Szabó Franciska festőművészek kiállítása a szentendrei ÚjMűhely Galériában. Feledy Balázs M.S. mester-díjas művészeti írót, a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány elnökét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Elnök Úr, Barcsay Jenőre emlékezve kevés szó esik arról, milyen fontos volt számára az erdélyisége. Ez az érték miért különösen lényeges ma Belső-Magyarországon?
– Mert minden ember számára és sorsában a szülőhely egy sorsmeghatározó tényező is lehet. Barcsay Jenő esetében – úgy tapasztalom – még ma sem köztudott teljesen elkötelezett erdélyisége. Korán, már tíz évesen kiszakadt környezetéből, s bár Kolozsváron, Szamosjújváron és Nagyenyeden végezte tanulmányait, tizenkilenc évesen Budapestre került, s így élete döntő részét a Fővárosban és Szentendrén élte, de – felfogásomban – meghatározó volt élet- és művészet szemléletében származása.
A világ ismert kobaltkészletének 80%-a Kongóban található. Kobalt nélkül egyetlen elektromos készülék sem működhetne: Notebook, Smartphone és természetesen a rohamosan népszerűvé váló elektromos autó sem. Egyetlen nagy teljesítményű akkumulátor 15 kiló kobaltot igényel. A nagy kereslet következtében az árak elszabadultak. Jelenleg 1 tonna kobaltért 51 00 US-dollárt fizetnek.
Kobaltot Kolweziben bányásszák ki nagy mennyiségben. Kolwezi, a kobalt világfővárosa, 600 000 lakossal, amely település rémálmokat ébreszt minden látogatóban, mert ott mérhetetlen a borzadájjal és a kapzsisággal szembesül. Aki csak Kongó és kobalt után keres a világhálón, az hátborzongató képekkel találkozik, amelyek nem illeszkednek a tiszta zöld e-autók imázsához.
A színes forradalmak lehetővé tették, hogy egy-egy országban a demokrácia lehetőségeinek felhasználásával idegenek vegyék át a hatalmat. Galló Béla politológusnak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Dél-Amerikában, Észak-Afrikában, majd Európa keleti, délkeleti részében külföldről besugárzott propagandával, majd precízen megszervezett színes forradalommal vették át idegenek a hatalmat egy-egy országban. Mindenütt a demokrácia lehetőségét használták ki: a pénzvilág fizetett ügynökei békétlenséget szítottak, majd hasznos idióták tömegével mozgalmat indítva elkergették a demokratikusan megválasztott vezetőket, és átvették a hatalmat. Még a látszatra sem adva: idegen állampolgárokat is ültetve miniszteri, esetleg miniszterelnöki székbe. Fájdalmasan állapíthatjuk-e meg, hogy az általunk vonzónak hitt demokrácia-változat ezzel megbukott?
– Régi, beidegződött gyarmatosítói attitűd, hogy mivel „mi, a Nyugat, mindenekelőtt az USA” vagyunk a fejlettek, ők meg az elmaradottak, tehát neki örülniük kellene, ha utánozhatnak minket. Ha pedig nem utánoznak, akkor rá kell szorítani őket – mindegy milyen eszközzel -, hogy utánozzanak.
