Napjaink EU-s brüsszeli politikai gyakorlata az egykori szovjet imperializmust, a bolsevik ideológia alapvetését idézi, azaz: Vegyük el a másét!
Elvenni az ukrajnai világhírű csernozjomot (feketeföld), az ukrajnai kiaknázatlan, óriási ásványkincs készletet, megszerezni Oroszország külföldön fellelhető összes vagyonát, de még a kis Magyarország pénzecskéjét is.
Napnál világosabban látható, hogy imperializmus és imperializmus között semmi különbség sincs, lehet az akár kapitalista, akár szovjet és akár globalista.
Egykutya.
Tökéletesen jellemezte ezt a mentalitást Márai Sándor, a zseniális írónk, aki a kommunistákról írta, de a mai globalista-kommunistákra is érvényesen: „A kommunizmus megbukott minden értelemben, de a kommunistáktól nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem a meztelen életét és a zsákmányt”.
Magyarország nemzeti kormánya hatalmas szálka a globalista imperialisták szemében. Minden eszközt bevetnek az Orbán kormány megtörésére. Sem jogi, sem erkölcsi, sem emberi akadályt nem ismerve. Gátlástalanul. A szuverén magyar kormány nagyon veszélyes a globalista imperialisták világuralmi törekvéseire, mert nagyon rossz példát mutat az Európai Unió tagországai népeinek, sőt az egész Világnak. Már látják, hogy a magyar nemzeti kormány kemény dió. A legyűrésére egy dörzsölt kommunista, volt miniszterelnök, vagy egy Amerikát is megjárt zavaros fejű akarnok bármennyi pénzzel való kitömése is kevés. Most még reménykednek a legújabb választottjukban, a volt miniszteri volt feleség árnyékából kilépett, népszerű online-huszár hordószónokban, mert a CIA-nál még mindig nem tudják, hogy a magyar választók döntő többségének szavazatát – ma még – nem lehet elnyerni hazaszeretet és a magyarság szolgálatára elkötelezett politika nélkül.
A globalista birodalmi elit (Gyuri bácsiék) egy valamiben hasonlít a magyar nemzeti kormányra (Orbán Viktorra): sohasem adják fel. Végül ki fog nyerni? A világuralomra törő akarnokok a világtörténelemben, több ezer éve, még egyszer sem nyertek! Még az oroszokat sem tudták legyőzni, sem Napóleon, sem Hitler, sem senki. A magyarok elszenvedtek néhány súlyos vereséget az elmúlt évezredben, tatároktól, törököktől, osztrák-oroszoktól, szovjetektől, de 1848-ban, 1956-ban is megmutatták az egész Világnak, hogy a szabadság eszméje sehol nem ég akkora lánggal, mint a magyar szívekben. A magyarok szabadságszeretetből példát mutatnak napjainkban is.
„Hogyha sírunk: kiröhögnek, Hogyha küzdünk: fel is kötnek, Hogyha kérünk: odalöknek, Történelmi kárörömnek, És mégis élünk.” (Bartis Ferenc: És mégis élünk, Kolozsvár, 1956. november 1.)
Budapest, 2024. június 14.
Dr. Somogyi János