A napokban volt Mitterpacher Lajos halálának 210. evfordulója, aki Bellyén, 1734. augusztus 25-én született (1921 elött Baranya megye, ma Szlavonia/ Horvátország), elhunyt Pesten, 1814. május 24-én.
Mitterbacher Ignác és Lentz Johanna fia. Özvegy anyja s gyermekei 1752. jún. 19. kaptak magyar nemességet. Gimnáziumi tanulmányait Pécsett folytatta a jezsuitáknál, melynek utódja a ciszterci rend Nagy Lajos pécsi gimnaziuma.
15 évesen belépett a jezsuita rendbe.
Teológusként indult majd oktató lett, tudományos kutatásokat végzett, rengeteget publikált. Munkássága széleskörü,olyanannyira,hogy a filozófusok,csillagászok,matematikusok tábora magáénak tekinti.
1762-től a Theresianumban hittant oktatott, később emellett filozófiát, latin nyelvet és mezőgazdaságot is tanított, majd 5 éven keresztül az inzézmény rektora.
Mezőgazdaság: tankönyveiben fellépett az elavult ugaros gazdálkodás ellen es a vetésforgó gazdálkodás bevezetése mellett foglalt állást.
Foglalkozott a szőlőtermelés problemáival is.
Amikor Nagyszombatról az egyetemet áthelyezték Budára, majd Pestre, őt bízták meg az agrártudományi tanszék vezetésével, ahol elöadásait haláláig folytatta.
Ő volt a mezőgazdaságtan első magyarországi egyetemi tanára. 1801-ben a pesti Egyetem rektora volt. A bonni akadémia tagjává választotta, a pesti egyetem bölcsészeti karától szenior rangot kapott.
Két szobra van: elsö szobra Budapesten a városligetben, a Vajdahunyad vár sétányon található.
A második szobrát ünnepélyes keretek között avatták fel A Magyar Agrár és Èlettudományi Egyetem gödöllői Szent István Campusának szoborparkjában 2023 junius 20.-án.
Mitterpacher József (1739-1788).
Bölcseleti és theologiai doktor, egyetemi tanár, született 1739. febr. 14. Bellyén
- okt. 14. lépett a jezsuita-rendbe Pécsett és tanulmányainak végeztével mint tanár működött a gimnáziumban.
1766-ban Grazban szentelték pappá. 1768–1773-ban a bécsi Theresianum rektora volt.
A rend feloszlatása (1773) után a nagyszombati, majd budai, illetőleg onnan Pestre helyezett tudományegyetem bölcsészeti karán a matematika (1773–1774), majd a matematikus-, illetőleg mérnökképzés fejlesztése érdekében felállított felsőbb matematika tanszék tanára volt haláláig.
1776-1777 között a bölcsészeti kar dékánja, 1780-1781 között az egyetem rektora volt.
1785-ben részt vett a bölcsészettudományi kar keretében létrehozott Mérnöki Intézet (Institutum Geometrico-Practicum) megszervezésében és egyik legfontosabb tárgyának, a felsőbb matézisnek (matheseos sublimioris, a fizikának) és a felsőbb mennyiségtannak az előadója volt.
Kéziratban maradt munkáját utóda, Pasquich János adta ki. 1784. január 18-án kelt végrendeletében 200 forintot hagyományozott a pesti egyetem bölcseleti karára, hogy kamatai szegény beteg katolikus hallgatók segélyezését szolgálják.
Pesten hunyt el 1788 március 24.-én.
Kép: Mitterpacher Lajos 1962-ben a városligetben a Vajdahunyad sétányon felállított szobra, Takács Ferenc alkotása
Makovitzky József, a heidelbergi Egyetem emeritus professzora