– Szabó János emléktáblájának avatása Tibolddarócon –
Tibolddaróc ez a kedves vidéki település, amelynek olyan csúcslétesítménye van, ahonnan belátható nem csak a község, de a világ is ott van hármashalmával (Borsos Tibor szobrászművész alkotása), Nagy-Magyarország szobor-építményével, de egyéb különlegességekkel is hívja a megbántott, de megerősödésre váró magyarokat is. Olvass tovább
Törökbálinton és Miskolcon a buszvezetők súlyos sérüléseket szenvedtek agresszív utasoktól, Napkoron rendőri intézkedésre is szükség volt.
A Volánbusz járművezetőit érő bármilyen szóbeli és fizikai bántalmazás elfogadhatatlan, a cég mindent megtesz munkavállalói és utasai védelmében – reagált kedden a közlekedési társaság az elmúlt három napon történt támadásokra.
Most a Fradi szenvedett el egy null-hármat a Groupamában.
Magyarország katonanemzet volt, és ha a későbbi századokban meg akar maradni, akkor ezután is annak kell lennie, mert csak a harckészség, a megfelelő védelmi képesség révén őrizhetjük meg hazánkat és függetlenségünket – írja Bánó Attila publicista. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, a magyar nemzet katonai értékeiből valamicskét a szovjetizált Magyar Néphadsereg is megőrzött. Ám 1990 után a hungarofób SZDSZ ezt a maradékot is elpusztította. A kínai jellegű kulturális forradalom – hiszen Budapest vezetője egy maoista lett – odáig vitte a züllesztést, hogy kigúnyolták azt, aki katonaruhában fölszállt egy villamosra. Erről a padlóról hogyan lehet fölállni?
– Erről a padlóról, hála a Mindenhatónak, már jó ideje felálltunk. Amióta nemzeti elkötelezettségű kormányunk van, a Magyar Honvédség haderejének fejlesztése terén komoly lépések történtek. Az ország gazdasági lehetőségei persze korlátokat szabnak, de különösen az utóbbi években egyre többet áldozunk hadseregünk korszerűsítésére, ütőképessége növelésére. A szabaddemokraták egykori nemzetellenes magatartását azért is érdemes emlékezetünkben tartani, mert szellemi örököseik ma is köztünk vannak, és külföldi támogatóiknak köszönhetően a magyar politikai erőtérben egyre aktívabbak.
Az amerikai Médiakutató Központ (Media Research Center, MRC) által létrehozott szólásszabadság-párti ernyőszervezet, a Szövetség a Szólásszabadságért (Free Speech Alliance, FSA) bejelentette az Alapjogokért Központ csatlakozását. Koskovics Zoltánnak, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzőjének tett föl kérdéseket a Gondola.
– Koskovics úr, az amerikai kormány kényszert alkalmazott és összejátszott a közösségimédia-vállalatokkal a szabadságjogok cenzúrázására és eltiprására – állapította meg L. Brent Bozell, a Médiakutató Központ alapító elnöke. Az atlanti tengely országaiban azonban továbbra is az USA a demokrácia mintaállama. Ezt a meggyökeresedett hiedelmet hogyan lehet a tudományosan tisztázott tények valóságára cserélni?
– Tény, hogy nem az amerikai demokrácia aranykorát éljük. Korai lenne azonban temetni a szabadság eszméjét az Egyesült Államokban, különösen európai összevetésben. Az EU vezető hatalmában, Németországban lényegében semmilyen politikai ellenállás nincs a hagyományos pártok körében a balliberális tábor hegemonizáló törekvéseivel szemben.
Ne kerteljünk, mondjuk ki, hogy az ezeréves európai értékek sírásója ez a jelenlegi minden ízében romlott és káros Európai Unió. Egy lecsapolandó mocsár, ahogy azt az „európai-uniós veterán”, magyar miniszterelnök mondotta, nagyon találóan.
Mi haszna van, kinek van szüksége erre a jelenlegi formában működő EU-ra?!
Európa közel 500 milliónyi lakosságának, az európai nemzetállamoknak, biztosan nincsen.
A következő évben az uniós és egyesült államokbeli választások lehetőséget is jelentenek a brüsszeli korrupció visszaszorítására, a „brüsszeli mocsár lecsapolására” és a békére – fogalmazott tájékoztatóján Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Igazgató úr, az Európai Bizottság (EB) nyilvánosságra hozott „jogállamisági jelentése” már az elnevezése miatt is furcsának tűnik a külső szemlélő számára. Emlékezetes egy ciprusi EU-politikus brutális korrupciója, amely az idő múlásával elfelejtődött, egy bizottsági vezető sms-botránya, amely elsikkadt, és éppen a Pfizer-gyanúk miatt most titoktartási fogadalmat is követeltek közéleti emberektől – emlékeztetve az egykori kamarillapolitikára. A Kaili-korrupció ügyében pedig már szabadlábon lehet az érintett. Azaz úgy tűnik, hogy éppen az Európai Unió vezetősége sérti meg a jogállamiság elvét és gyakorlatát. Miért érzékelhetik ezt az európai uniós polgárok?
– A jogállamisági jelentés hosszú utat járt be Brüsszelben alig négy év alatt. Szokásos mintázatot követ egyébként: először kísérleti jelleggel behozták, mint egyfajta tájékoztató jellegű intézmény, most pedig ott tartunk, hogy a benne foglaltak teljesítése kötelező elvárás, amelynek elmaradása súlyos következményekkel járhat. Így például a nekünk jog szerint járó, ám visszatartott források feloldása ügyében is ügydöntő, hogy mit írnak rólunk egy ilyen jelentésben.
Az Európai Parlament álláspontja szerint „nem kielégítő” az Európai Bizottságnak az uniós etikai testület létrehozására és működésére vonatkozó javaslata, a testületnek szigorúbbnak és teljes körűen képesnek kell lennie az etikai szabályok feltételezett megsértésének kivizsgálására − tájékoztatott az uniós parlament szerdán. Az álláspontot a korrupciós botrányba keveredett EP-képviselők Eva Kaili és Marc Tarabella is megszavazták. Bánó Attila publicistát kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, bohózatba illik, hogy etikai ügyekben olyan képviselők is szavazhatnak, akik ellen bűncselekmény miatt rendőrségi eljárás folyik, korábban hónapokig letartóztatásban voltak, be sem lett volna szabad engedni őket az Európai Parlament épületébe. Ez a mozzanat a teljes Európai Uniót nevetségessé teszi. Az úgynevezett „uniós elitet” miért nem zavarja ez?
– Az EU felső vezetését régóta nem zavarják a döntéseiből fakadó ellentmondások. Ezeket az embereket nem zavarja, ha látványosan megszegik a testület saját szabályait, ha a tagországokat érintő fontos ügyekben kettős mércét alkalmaznak, ha jogi megítélést igénylő kérdésekben politikai szempontok alapján döntenek. Még az sem zavarja őket, hogy szakmai alkalmatlanságuk miatt nem egyszer nevetségessé válnak.
Márton Csaba, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Néptáncegyüttes táncosa Petőfi Sándor szerepében Kézdivásárhely főterén 2023. július 30-án. A Kézdiszéki Huszár Hagyományőrző Egyesület, a sepsiszentgyörgyi Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület és szegedi hagyományőrzők részvételével emlékeztek Petőfi Sándorra a költő halálának 174. évfordulója alkalmából. MTI/Kátai Edit
Hatalmas profitot zsebelhet be a következő években a nyugati hadiipar, rengeteg ukrán és orosz katona fog meghalni, a háború vége a beláthatatlan időre tolódott ki – állapíthatjuk meg a vilniusi NATO-nyilatkozatból. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Főszerkesztő úr, a NATO-vezetők a háború befejezését ahhoz a feltételhez kötik, hogy Oroszország vonja ki haderejét Ukrajnából, és adja vissza a Donbászt és a Krímet. Rögzíthetjük-e, hogy ez a feltétel újabb több tízezer ukrán és orosz katona halálát jelenti a vilniusi atyák bőszültsége miatt?
– Cinikus hozzáállás ez, mert egyértelmű, hogy a NATO nem akar harcolni, ugyanakkor mindent megtesz azért, hogy a háború ne érjen véget. S igen, egy anyagháborúban a katonák tömegével halnak. Méghozzá addig, amíg az egyik, vagy mindkét oldalon végképp el nem fogy az élőerő. Ezt támogatni, ráadásul ezzel párhuzamosan valamiféle morális felsőbbrendűséget hirdetni meglehetősen álságos dolog.
Megerősítette főtitkári pozíciójában Gebauer Szabolcsot, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) munkatársát a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ) tisztújító közgyűlésén. Őt kérdezte a Gondola képvisletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Főtitkár úr, az új elnökség céljai között szerepel a médiaismeretek elvitele az ifjú korosztályokhoz. Hogyan kívánják ezt tömegessé tenni?
– A világ és az események rengetegféle bemutatásával találkozik a médiafogyasztó. A nézőpontok között a keresztény szemszög gyakran kap negatív bélyeget. Feladatunk annak biztosítása, hogy a katolikus, vagy tágabb értelemben a keresztény álláspontnak előítéletek nélküli helye legyen a társadalomban. Ahogy az alapszabályunkban rögzítettük: törekszünk arra, hogy tagjaink mind egyénileg, mind pedig közösen a tömegtájékoztatásban, az irodalomban, és a közszereplés során egyetemes emberi értékek alapján a magyar nemzeti értékeket előmozdítani igyekezzenek.
Mezőkövesden a II. Matyó Világtalálkozóján egyik kuriózum volt Szíki Károly: Kettétört kenyér–Dólya című kötetének bemutatója
Daragó Károly Rákóczi megtérése című dallal vezette fel e jeles eseményt. Ez a dal stílusos és pontos, hiszen szimbolikusan a dólyaiak visszatérését idézi meg, azt a népcsoport-töredéket, amely 1905-1908 között egy jobb élet reményében nem Amerikában, hanem Nagy-Magyarország keleti részén próbáltak szerencsét, de minden és mindenki összeesküdött ellenük. A sors-tragikomédia ellenére mégis maradtak ott, ahová mentek, majd Trianon tovább gyalázta őket, s a fegyvert nem tették le, így maradtak meg példának, igaz magyar-gerinc példázatnak.
Ha nem az EU szétverése maga a cél – amit nem tartok kizártnak – akkor minimum az EU mérhetetlen végletes meggyengítése és káoszba döntése a cél – fogalmazott Kövér László házelnök Martoson. Bánó Attila publicistát kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, az Európai Unió egyik tagállamának közjogi méltósága úgy látja, hogy a brüsszeli „elit” káoszba akarja dönteni a közösséget. Az „elit” tagjai nem buta emberek, hiszen magasra törnek, hatalmas jövedelmet húznak. Tehát nem butaságból rombolják a kontinenst. Mi lehet a titkos motivációjuk?
– Nem könnyű biztosat mondani azzal kapcsolatban, hogy valójában mi befolyásolja a brüsszeli „elit” gondolkodását és tevékenységét, de a következményeket, az „eredményeket” látjuk és a saját bőrünkön tapasztaljuk. Amikor olyan emberek kerülnek döntéshozói pozíciókba, akiknek a választópolgárok felé nincs elszámoltatható kötelezettségük, akkor felvetődik a kérdés, akkor vajon kik felé van?
Az idei év legfontosabb tartalma, hogy Visegrád 700 éve királyi székhely, ezt ünneplik a programpontok, és felavatjuk I. Károly király szobrát a Makovecz Imre által tervezett csarnok mellett, ezt az alkotást Péterfy László Kossuth-díjas szobrász készítette – mondta Cseke László, a Pro Visegrád Kulturális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője. – Erre az ünnepre eljönnek Európából a testvérvárosok képviselői.
A szikrázó lovagi összecsapások: a Visegrádi Viadalok Buhurt 5v5 címmel a Városi nagyparkban kerülnek sorra: nemzetközi vívóverseny lesz a Magyar Buhurt Szövetség rendezésében, Csehország, Erdélyből és a Felvidékről is jönnek harcosok.
Az Alapjogokért Központ elemzése szerint számos kapcsolódási pont fedezhető fel a nyílt társadalom hálózata és a Franciaországban dúló migránslázadás között.
A központ elemzése – amelynek megállapításait szerdán közölték az MTI-vel – szerint „Soros György számtalan alkalommal szított utcai erőszakot” annak érdekében, hogy politikai – vagy pénzügyi – hasznot húzzon abból.
A 23. Körös-völgyi Sokadalom és a Gyulai Várszínház 60. évadának megnyitó ünnepségén Gyulán Elek Tibor, a Gyulai Várszínház Nonprofit Kft. ügyvezetője aláhúzta: a teátrumot mindig a hagyományok létrehozása, éltetése és megújítása jellemezte. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Színigazgató úr, a mai világban miért a megújításra kell a hangsúlyt helyeznünk, ha a hagyományokról szólunk?
– Nem tudom, hogy a megújításra kell-e helyeznünk a hangsúlyt, én általában az értékes hagyományok folytatására, tovább éltetésére és a megújítására, illetve új hagyományok teremtésére helyezem a hangsúlyt. A hagyományok egy részének megújítása nyilván azért lehet fontos, hogy igazán élővé, korszerűvé, a mai ember által is átélhetővé válhassanak.
– A Gyulai Várszínház a jubileumi, 60. évadában tart, azaz a teátrum életének csaknem felét a pártállamban töltötte. Akkor keletkezett-e olyan érték, hagyomány, amelyet ma föl kell elevenítenünk, miért?
Cél a helyi KDNP, Protestáns Műhely csoportok ismertebbé tétele és a kereszténydemokrata szellemiség terjedését elősegítő „technikai” tanácsadás. Az idén 30 éves a KDNP Protestáns Műhely. Dr. Birkás Antal elnököt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Elnök úr, a Műhely három évtizedes működése után az idén ősszel megalapítják a tudományos munkacsoportot. Ez az agytröszt tulajdonképpen mindig is működött az Ön vezetésével. Mihez ad lendületet a hivatalos körvonalazódás?
– Az agytröszt kezdettől fogva működött és működik. Az első években hetente, kéthetente találkoztak a tagok a KDNP székházában, s formálták közös véleményüket és sajátos hozzájárulásuk területeit, tartalmi mondanivalóját. Ezt vettük át az első PM-generációtól és visszük tovább azzal, hogy különféle bizottságokat hozunk létre, működtetünk. Ami nagyon aktuális kérdéskör: a migráció, a klímaválság, a nyugat-európai mainstream család- és közösséggyengítő törekvések hatásainak vizsgálata, ellensúlyozásának gyakorlata, a családpolitika.
A Soros birodalom új ura, Alexander Soros, beígérte, hogy politikailag keményebb lesz, mint a papája volt. Ennek már látható jelei is vannak.
Napjainkban új világrend van kialakulóban, ezért is különösen veszélyes a kis Soros politikai turbózó nyilatkozata.
Kínának nyomást kell gyakorolnia Oroszországra, hogy hagyjon fel háborújával, és haladéktalanul, teljesen és feltétel nélkül vonja ki csapatait Ukrajnából – húzták alá az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői kétnapos brüsszeli találkozójuk után kiadott zárónyilatkozatukban pénteken. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Főszerkesztő úr, Brüsszel „Mari néni szintű” nyilatkozata a tartalmát tekintve teljesen komolyan vehetetlen, ám propagandahatásában lehet mérhető jelentősége. Elsősorban kik előtt akart tetszelegni a brüsszeli testület?
– A brüsszeli testület mindenek előtt a maga fontosságát akarta igazolni, méghozzá elsősorban önmaga előtt. Az Európai Unió vezetése már régóta komoly szerepzavarban van, és az unió sajnos egyre látványosabb gyengeségét a retorikával próbálja eltakarni. Saját választói előtt akarja bizonygatja a keménységét, az európai polgárok azonban egyre jobban látják, hogy a király meztelen. Az uniós vezetők és általában a nyugati elit nagy része rosszul értelmezi a szövetségesi lojalitást is, hiszen ezekkel a dörgedelmekkel nem segíti az Egyesült Államokat, ettől nem lesz megbecsültebb szövetséges, csupán nevetséges vazallus.
Az Árpád-ház egyik legjelentősebb uralkodóját idézték fel Budán június 27-én este. A hagyományos László-napi találkozón tizennégy – budapesti és esztergomi – magyar értelmiségi: professzor, mérnök, jogász, üzletember, művész, újságíró vett részt.
A Szent László-vacsora egyik különlegessége, hogy jelképesen maga az uralkodó is jelen van, részese a találkozónak. Az immár huszonnyolcadik Szent László-vacsorán a hagyománynak megfelelően méltatták a szent király jelentőségét, összevetették korát a jelennel, és vázolták a Szent László-i értékrendből adódó teendőket.
