Békeszerető emberek közös tüntetése Budapesten, civil szervezetek rendezésében.
Farkas fut át a réten, fölötte a Nap és a Hold. A város sok évszázados címere. Molnár Pál: Gyöngyös A Mátra kapuja című műve a Kairosz kiadó gondozásában jelent meg 2021 decemberében.
Élvezettel olvastam el a könyvet. Ahogy mondani szokás: „nem lehetett letenni”, mert úgy volt korabeli dokumentumokból vett idézetekkel alátámasztott objektív, történeti kiadvány, hogy telis-tele volt személyes élményekkel. Úgy volt egyfajta turisztikai kedvcsináló, hogy az író személyes mondanivalója által szinte megelevenedtek a szóban forgó gyöngyösi épületek, utcák, tárgyak, szinte láttuk magunk előtt a megidézett személyiségeket.
Kövér László házelnök elmondta, Gyurcsányt amerikai nyomásra nem lehetett felelősségre vonni.
Valahogy úgy mondta, hogy az Egyesült Államok – a clintoni adminisztráció – diplomáciai úton jelezte azt az elvárását, hogy Gyurcsánnyal szemben – és ez a nyomás nyilvánvalóan nem csak az ő személyére vonatkozott – nem lehet eljárást indítani. Annak idején gyakran lehetett hallani olyan megnyilatkozásokat, hogy az nem lenne korrekt a miniszterelnök részéről, ha politikai ellenfeleit büntetőügyekkel próbálná leszalámizni. Ez sunyi, ravasz de politikusi bűncselekmények feltárását sikerrel akadályozó hatékony külső érvelés volt – fogalmaz Völgyesi Miklós.
A NATO új támaszpontokat akar létesíteni Lengyelországban és a balti államokban az Oroszország által kért törvényes biztonsági garancia-nyújtás helyett, és meg akarja akadályozni, hogy Kijev békét kössön Oroszországgal. Simó Endre újságírónak, a Magyar Békekör elnökének – képünkön! – tett föl kérdéseket a Présház.
– Elnök úr, hazánkban senki nem beszélt össze Pekinggel, mégis sok magyar embernek az a véleménye, ami a kínai vezetőségnek: az orosz-ukrán háborút elsősorban a NATO eszelős keleti terjeszkedése provokálta ki. A horvát államfő is kijelentette pár nappal a háború indítása előtt, hogy nem kell tovább bővíteni a NATO-t. Tanult-e ebből az atlanti hadközpont?
– Még nem tanult, de ami késik, nem múlik. Okulnia és tanulnia kell a történtekből, mert a világ jövője nem a szembenállásban tárul fel, hanem az egyenjogú együttműködésben.
A tudományos alapon fölépített tömegmanipuláció szenvedett súlyos vereséget Magyarországon a törvényhozási választás napján. Bogár László közgazdász professzornak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Professzor úr, a külföldről vezényelt magyarországi választási kampányban váratlanul a gyurcsányi hazugságpolitika mögé sorakoztak föl olyan neves értelmiségiek, akik korában nagy érvényesülési lehetőségeket kaptak Orbán Viktortól. Az így kialakult erkölcsi lenullázottságuk után most benyújtja-e a számlát nekik a valóság?
– Ezt a történetet, amelynek legújabb fordulata a Fidesz újabb kétharmados győzelme egy kicsit mélyebb rétegből kellene indítani. A Kádár rendszer 1956. október 23-tól 1989. október 23-ig tartott, amikor 33 év után október 23. nemzeti ünnep lett.
Bár a koronavírus-járvány az utóbbi két évben lényegesen leszűkítette a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (CSMMSZ) tevékenységét, a csehországi magyarok legnagyobb civil szervezetének ebben a nehéz időszakban is sikerült megtartania mind a hét városban működő helyi egyesületét és tagságát. Kokes János prágai írót, újságírót kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, a szövetség továbbra is kiemelt figyelmet fordít a Csehországban élő magyarok nemzeti önazonosságának megerősítésére, valamint a magyar kulturális hagyományok megőrzésére és ápolására. Az őrzés és ápolás mellett hogyan tudják cseh- és morvaországi magyarjaink új értékekkel tovább gazdagítani a magyar kultúrát?
– A Csehországban élő magyarok döntő többsége, több mint 90 százaléka a mai Szlovákia magyarok lakta területeinek legkülönbözőbb városaiból és falvaiból származik.
168 honfitársunk lelte halálát fagyhalál következtében március közepéig – tudatta a Magyar Szociális Fórum. A közösség alapító szervezőjét, Simó Endrét kérdezte a Présház.
– Elnök úr, hogyan toborozható olyan államilag támogatott civil szervezet, amely az ilyen tragédiáknak legalább egy részét megelőzi?
– Politikai akarat kérdése. Ismeretlen társadalmi tünet volt a fagyhalál, amíg rendesen működött a szociális ellátó rendszer, és nem lakoltatták ki az embereket, nem kellett arról dönteniük, hogy egyenek-e vagy fűtsenek. Hazánkban mindig voltak segítőkész emberek. Kellő anyagi és erkölcsi ösztönzéssel, odaadó szerevezéssel helyileg és országosan is újjá lehetne fonni a szétzilálódott szociális hálót, de amíg egy olyan társadalomfilozófia érvényesül, hogy „akinek nincs semmije, az annyit is ér”, a tömeges fagyhalál velünk marad.
A negyvennyolcadik Balassi Bálint-emlékkardot vette át Bence Lajos lendvai költő Bálint napján a pesti Belvárosban, a Központi Papnevelő Intézet dísztermében. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Mester, gratulálunk kitüntetéséhez! Miért fontos, hogy a muravidéki irodalom még élesebb fényben kerüljön be a nemzet figyelmébe?
– Köszönöm szépen! Mert olyan értékek közvetítésére szolgált a múltban és a jelenben is, amelyek a nemzetnevelés és nemzetmentés terén példa értékűeknek számítanak, sok esetben hiány- és hézagpótló funkcióval bírnak nemzeti irodalmunk színes palettáján, nevezzük kánonnak, vagy másnak. A nemzeti irodalom tényét azonban nem kerülik meg, sőt a XXI. századi értékrend szerint kanonizálják, visszahelyezve régi, emberi közegébe, fényébe, közösségteremtő és –építő funkciójába, amelytől mára eltávolodott.
A szablya történetének egy érdekes eleme, hogy összefonódott a Balassi Bálintról elnevezett irodalmi díjjal 1997-ben. Balassi híres magyar nemes volt, aki mint költő és mint bátor harcos is bevonult a magyar történelembe. A Balassi díjat elnyerő személy a XVI. századi magyar szablya egy modern másolatát kapja.
Az oroszok nem tagadják, hogy a Nagy Sándorról elnevezett rakétákat Kalinyingrád köré telepítették, de Moszkva szerint ezzel csak a NATO keleti nyomulását akarják ellensúlyozni.
Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője kijelentette: Oroszország szuverén joga, hogy a saját területén rakétákat helyezzen el.
fuhu.hu
Kis Sándor magyar haditengerész temetése az ungvári katonai temetőben 2022. március 22-én. A 29 éves kárpátaljai Kis Sándor a február 24-én kirobbant orosz-ukrán háborúban, az Ocsakoviban zajló összecsapásokban vesztette életét. MTI/Nemes János
„Micsoda lármás dolog a bírvágy, mégis muszáj föltenni a kérdést: létezhet-e nélküle egyáltalán életképesen szervezett, modern társadalom?” – fogalmaz Galló Béla, a politikai tudományok kandidátusa, esszéista, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa a közelmúltban megjelent Mi lett veled, szociáldemokrácia? című könyvében. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Galló úr, a neoliberális szentencia szerint a gazdasági fejlődés szuperstruktúrával gyűri maga alá a nemzetállamot, ugyanakkor van egy kedvezményezett: a birodalmi nemzetállam, az USA. Az egyre erőteljesebb kommunista Kína ideológiai értelmezését – a liberális rögeszmék közötti elhelyezését – hogyan oldják meg a neoliberális szélsőség agytrösztjei?
– Valóban, amikor a szuperstruktúrát emlegetik, mindig „elfeledkeznek” róla, hogy e fogalom nemcsak a multinacionális cégek és politikai holdudvaraik összefonódását jelenti. Legalább ennyire lényeges, hogy ez a struktúra néhány kivételezett – főleg nyugati – nemzet koncentrált jelenlétét rejti. Mindenekelőtt persze az USÁ-ét, amely egyben politikai birodalom is, ami felerősíti globális cselekvési lehetőségeit, gondoljunk csak a világgazdaság „motorjára”, a dollár-bankóprésre, amivel az USA szinte tetszése szerint alakíthatja a pénzügyi erőviszonyokat.
Fel kell adni az új köztársaságok területét, vissza kell vágni a hadsereg létszámát és örökös semlegességet kell hirdetni. Dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvédnek, politikai publicistának tett föl kérdéseket a Présház.
– Ügyvéd úr, a kulturálisan leggazdagabb kontinensen háború zajlik, s az egyik hadviselő fél olyan ultimátumot szabott, amely a realitásokat rögzítené. Miért tudjuk, hogy a feltételek elfogadása helyett még sok ezer embernek – köztük gyerekeknek – kell meghalnia azért, hogy egy ripacs eljátszhassa a hőst?
– Petőfi Sándor születésének közelgő 200. évfordulójára emlékezve adódik a lánglelkű zseni 1849-ben – az ellenség katonai túlereje miatt veszni látszó magyar szabadságharc idején – papírra vetett gondolata, miszerint a legnagyobb boldogság meghalni a hazáért.
Kárpátaljai alkotó kapott állami kitüntetést Budapesten. Munkácsy Mihály-díjban részesült Matl Péter M. S. mester-díjas szobrászművész 2022. március 15. alkalmából. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Mester, kárpátaljai szobrait, emlékműveit miért érezte fontosnak az ottani magyarság nemzeti azonosságának megőrzéséhez?
– Ùgy hozta a gondviselés, hogy fiatal koromban többszöri nekifutásom után sem sikerült külföldre költöznünk. Több barátom karriert csinált abban az időben. Többet dolgoztam külföldön, mint Kárpátalján. Saját döntésem folytán otthon maradtam, semmilyen megbizást nem kaptam évekig .
Az a miseruha, amely az ő vezetésével készült, és amelyben benne van saját keze munkája is, és amit a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának ajándékozott, később a koronázó templommá váló bazilikában a magyar királyok koronázási palástjává lett – fogalmaz a történelmi emlékezet Bajor Gizelláról, Szent István feleségéről. Prokopp Mária művészettörténész professzort kérdezte a nagy magyar nők napja alkalmából a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Professzor asszony, Gizella hercegnő egy fejedelemhez, Vajkhoz ment feleségül a tizedik század végén, ám néhány év múlva az ország nagyfejedelemségből királyság lett, Vajk az István nevet vette fel, Bajor Gizella pedig hazánk első királynéjává emelkedett. Hogyan hitelesítette ez a folyamat a római kereszténység felvételét magyarjaink számára, illetve a földrész nyugati felének elitjei előtt?
–A Magyar Nagyfejedelemségben már a X. század közepétől egyre jelentősebb a kereszténység jelenléte. Már Taksony vezér (955-972) XII. János pápától térítő papokat kért. A fia, Géza fedelem (972-997) a családjával együtt megkeresztelkedett. 996-ban Géza alapította a mai pannonhalmi bencés apátságot és a veszprémi egyházmegyét.
„Annak idején Hruscsovnak is több esze volt, mint a mai amerikaiaknak” – fogalmaznak elemzői körökben. Dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvédnek, politikai közírónak tett föl kérdéseket a Présház.
– Ügyvéd úr, Hruscsovról írják, hogy az első világháborúban magyar hadifoglyoktól cifra káromkodásokat tanult meg, s olykor magyar kommunistákat is meglepett tudásával. Ebben felülmúlta az amerikai politikusokat. És még miben?
– Ami Hruscsovot mint szovjet pártfőtitkárt illeti arról is elhíresült, hogy az ENSZ egyik közgyűlésén a szónoki pulpituson azzal adott nyomatékot a mondandójának, hogy lehúzta az egyik cipőjét a lábáról és annak sarkával verte az előtte lévő asztalt. De Hruscsov azt is tudta, hogy mikor, hová lehet fegyveresen bevonulni és leverni a birodalom ellen lázadókat. Sajnos ezt a saját bőrünkön is megtapasztaltuk 1956-ban. Tudták ezt az utódai is: például 1968 Prága. És most Putyin is tisztában van azzal, hogy mit kockáztat és mit nyer az Ukrajnába való bevonulással.
2022 Február 14-én, Bálint napján Pesten a XXVI. alkalommal adják át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. Ezt az elismerést minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító kapja.
Az idén Bence Lajos költő és Elena Lavinia Dumitru román műfordító veheti át a szablyát.
Bence Lajos a Muravideken, Göntérházán született. Magyartanári oklevelét 1981-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte. 1994-ben Budapesten bölcsészdoktori fokozatot szerzett irodalomtudományból. 1990-1992 között a Hidak című nemzetiségi tévéműsor szerkesztője volt a Szlovén Televíziónál.
Kép: MTI/Nándorfi
A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. az elmúlt évekhez hasonlóan 2021. évben is nyereséges évet zárt. Egyedi Covid-stratégiájának köszönhetően értékesítési árbevételét növelni tudta. Az értékesítési árbevétele 2021. évben 24 százalékkal nőtt, ez 1 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi árbevételét – tájékoztatta a Présházat Dr. Simon Attila vezérigazgató.
Mára Herend világelső porcelánmanufaktúrává vált, ezt jelzi a nyereséges működés, a munkavállalói létszám és a csaknem 60 országra kiterjedő export.
Ukrajnának nincs helye a NATO-ban – jelentette ki újságíróknak Zoran Milanovic horvát államfő kedden, hozzátéve, hogy az ukrán-orosz határon kialakult helyzet súlyos válságnak számít, amely mögött elsősorban az amerikai belpolitika dinamikája áll. Dr. Somogyi Jánosnak, nyugalmazott ügyvédnek, politikai publicistának tett föl kérdéseket a Présház.
– Ügyvéd úr, Napóleon szorgalmazta, hogy egy ország politikájának tanulmányozásához az elsők között a térképet kell megnézni. Miért az az érzésünk, hogy sem Kijevben, sem Brüsszelben – utóbbi helyen az EU és a NATO-központot is értve – nem pillantottak a térképre?
– Oroszország a földkerekség legnagyobb területű országa. Lehet, hogy ezt Amerikában nem tudják? Esetleg azt sem tudják, hogy ki volt Napóleon és mit mondott a hadászati cselekmények megkezdése előtti térkép vizsgálatról, de még Hitlerről és Sztálingrádról is megfeledkeztek. És még sok minden másról is, amikor olyan kardcsörtető nyilatkozatokat tesznek Ukrajna kapcsán.
– A klímaváltozás ellen is „harcolni” akaró NATO most a Königsbergtől Vlagyivosztokig tartó Oroszország ellen keres ügybuzgón feladatot.
