Hungarofób vallási terror Romániában

1 min read

Nem mondhattak magyar imát az 1989-es romániai forradalom hőseinek emlékére tartott pénteki megemlékezésen Szatmárnémetiben, holott a szabadságért harcolók között több magyar nemzetiségű is volt – számolt be szombaton a Maszol erdélyi hírportál.

A partiumi városban minden évben megemlékeznek a kommunista rezsim megdöntését eredményező 1989-es romániai forradalomban elesett szatmárnémeti hősökről, akik közül több magyar nemzetiségű volt. Hagyományosan az ortodox szertartás mellett a történelmi magyar egyházak képviselői is imát mondanak az antikommunista ellenállás emlékművénél.

Olvass tovább

Az effektív Vadnyugat őrülete

4 mins read

Egyre riasztóbb hírek érkeznek a Vadnyugatról. A „vadnyugatiak” Európát, sőt a Világot Európa lángra borításával szándékoznak megvédeni a nem létező Putyini veszedelemtől. Legfőbb ideje már, hogy a Normális Világ az eszement globalista birodalmi elitnek az  atombomba  piros gombja megnyomására készülő csontkezét letörje.

Mindenek előtt azonban Európában kellene rendet tenni. Az EU – globalista birodalomnak elkötelezett – bürokrata vezérei hatalmi mámorukban egyre vadabb ötletekkel állnak elő Európa sírjának ásása során. Ebben, sajnos,  partnerekre találnak sok „európai vadnyugati” ország vezetőkben is. A beígért konc reményében már a Tusk vezette Lengyelország is elcsábult. A lengyelek még nem tudják, hogy egyrészt az EU-nak nincs egy centje sem, másrészt, hogy ha mégis kapnának pénzt az EU-tól, azt nem a lengyelek kapnák, hanem a pajzsra emelt globalista vezetőjük, Donald Tusk és klikkje. 

Olvass tovább

Ukrajna EU-tagságának lebegtetése

2 mins read
Washington gazdasági és geopolitikai érdekei egyelőre az ukrán háború fenntartását célozzák, anélkül persze, hogy Ukrajna NATO-tagsága komolyan felmerülhetne, hiszen avval direkt háborúba keverednének az oroszokkal. Sokkal jobb megoldás az EU-tagság meglebegtetése – leplezi le a globális politikát Galló Béla.
A Financial Times arról írt, hogy Ukrajna teljes jogú tagsága esetén 186 milliárd eurót – azaz hetvenezer milliárd forintot – kellene Ukrajnának adni úgy, hogy eddig is Európa volt az ország legnagyobb finanszírozója. Galló Béla politológust kérdeztük.

– Galló úr, Ukrajna EU-csatlakoztatása gazdasági és valószínűleg erkölcsi összeomlást is hozna az unióban. Ezt az öngyilkos lépést valószínűleg titkos parancsban írták elő a csúcsvezetőknek. „Csak” korrupcióval, vagy egyenesen zsarolással, fenyegetéssel vették rá erre a politikus klánt?

Olvass tovább

COP28

2 mins read

Az ENSZ legnagyobb klímavédelmi konferenciájának, a COP28-nak résztvevő kiállítója a kecskeméti Neumann János Egyetem. Dr. Kun Krisztiánt a GAMF Műszaki és Informatikai Kar Járműtechnológia Kutatócsoport-vezetőjét kérdeztük.

– Mérnök úr, a Neumann János Egyetem a kiállítási tematikája és támogatói szerepvállalása okán úgynevezett „Climate Supporter” besorolásban szerepel a rendezvény kiállítói között.  Így a kecskeméti egyetem többek között olyan kivételes támogatói cégek között jelenhet meg, mint az SAP, a Microsoft, a Tetra Pak, BMW és az EMERSON. Mekkora tényleges lehetőség nyílik ilyenkor a több oldalú tanulásra?

– A kiállításon való részvétel hatalmas lehetőség! Önmagában már az is, büszkeséggel tölt el, ha felsorolt ipari szereplők között látom a Neumann János Egyetem logóját. A technológia és a társadalom közös fejlődésének következményeként, egy ko-evolúciós, többszintű perspektíva kerül előtérbe. Ezen témák között létfontosságú a lakosság elfogadottságának elnyerésére.

Olvass tovább

Borseregszemle a teremtett borvidéken

4 mins read

A Pannonhalmi Borvidéken – immáron Magyarország 14. „Balassi-borvidékén” – tartották a 19. Balassi-kard borseregszemlét. A férfias fajták versenyén Hangyál Balázs borász 2021-es évjáratú Rajnai Rizlingje győzött. A borbíráló testület tagja volt Pécsinger János hegyközségi elnök. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Elnök úr, a Pannonhalmi Borvidéken miért nyerő a Rajnai Rizling szőlőfajta?

– A német Rajna-vidékről származó fajta szülőföldjén kívül Ausztriában, Franciaországban, Ausztráliában és Magyarországon a legelterjedtebb, ahol nagyjából 1300 hektár termőterülettel rendelkezik, ezen belül arányosan a kicsinek számító Pannonhalmi borvidéken a leggyakrabban, de a Balaton környékén is jól érzi magát. A Pannonhalmi Borvidék arculata – már ami a szortimentet illeti – az elmúlt 20 évben, a szőlőtelepítéseknek és fajtaváltásoknak köszönhetően diverzifikáltabb lett, olyan fajták kerültek előtérbe, amelyeknek a helyi adottságok tökéletesen megfelelnek. A legnagyobb nyertese ennek a változásnak a rajnai rizling lett – nem véletlen a nagy mértékű területnövekedése.

Olvass tovább

USA-tagállammá süllyedő Európai Unió

2 mins read

A Financial Times arról írt, hogy Ukrajna teljes jogú tagsága esetén 186 milliárd eurót – azaz hetvenezer milliárd forintot – kellene Ukrajnának adni úgy, hogy eddig is Európa volt az ország legnagyobb finanszírozója. Bogár László közgazdász professzort kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Professzor úr, Ukrajna EU-csatlakoztatása gazdasági és valószínűleg erkölcsi összeomlást is hozna az unióban. Ezt az öngyilkos lépést valószínűleg titkos parancsban írták elő a csúcsvezetőknek. „Csak” korrupcióval, vagy egyenesen zsarolással, fenyegetéssel vették rá erre a politikusklánt?

– Ahhoz, hogy helyes választ adjunk ezekre a kérdésekre, először azt kellene meghatároznunk, hogy mi is az a „valami”, amit nap mint nap Ukrajna-ként említünk. Ennek a „jelenségnyalábnak” a neve azt jelenti, hogy („u kraina”) „valami”, ami a határmentén fekszik, vagyis mindig valami nagyobb egység pereme volt ez az éppen ezért pontosan soha nem körül határolt térség, amelynek aztán így sem a területét, sem a népességét nem lehetett igazán meghatározni. Ez természetesen ma is így van, sőt most van csak igazán így.

Olvass tovább

Magyar értékek – mielőtt eltűnnek, átalakulnak

5 mins read

Örökségül – Üzenet utódaimnak nemzetről, hazáról címmel forgatott filmet Pozsgai Zsolt Balázs Béla-díjas drámaíró, színházi és filmrendező, forgatókönyvíró érdemes művész. Őt kérdezte a Présház.

– Mester, a filmalkotás Mészáros László nemzetszolga könyve alapján készült: miért érezte az íróval együtt úgy, hogy nyomtatott betű mellett a film nyelvén is rögzíteni kell a következő nemzedékekre hagyandó örökséget?

– Elolvastam Mészáros László könyvét, és én mondtam neki, hogy ez olyan szöveg, amelyből film készülhet, olyan, amilyet már régen szerettem volna. Hogy váltakozzanak benne a műfajok. Vers, zene, kortárs tánc, balett, néptánc és még sok minden más. Ennek szellemében válogattam az írói szöveghez verseket Adytól Wass Albertig. És sikerült felmutatni pár gyönyörűséget, amely a Kárpát-medencében még fellelhető. Képben, emberben. És mivel ez egy nagyapa szellemi öröksége az unokáinak, a személyes vonalat is meghagytam. Ez a szellemi örökség a magyarság, a magyar nyelv, a család szeretete és elsődlegessége, a hit – mindaz amit érdemes az unokáknak, majd az ő gyermekeiknek elfogadniuk. Ráadásul korlenyomat is, hiszen a könyvvel ellentétben megőrzi képileg az értékeket. Mielőtt eltűnnének, vagy átalakulnak.

Olvass tovább

A dollárbaloldal hátba döfte a magyarokat

3 mins read

Szászfalvi László (KDNP), a térség országgyűlési képviselője a csurgói nemzeti konzultációs fórumon azt hangoztatta, hogy „a veszélyek, a nagy kihívások korát éljük”. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Képviselő úr, a koronavírus-járvány után, az orosz-ukrán háború időszakában, gazdasági nehézségek közepette felerősödtek a magyar szuverenitást megkérdőjelező „brüsszeli és környékbeli” próbálkozások. Brüsszel és környéke tele van korrupt politikusokkal, a belga hatóság nyomoz. Hogyan védekezhetünk magas politikusi pozícióban lévő bűnözők ellen?

– Elsősorban azzal, hogy továbbra is azon dolgozunk, hogy Magyarország egy erős ország legyen, hogy jó államot építsünk. Ennek számos szép eredménye van már az elmúlt 13 esztendő alatt. Megteremtettük a munkaalapú gazdaságot, egymillió új munkahely jött létre, erős családtámogatási rendszert hoztunk létre, ami a jövőt és a magyar megmaradást jelenti. Az idősekről, a nyugdíjasokról tisztességesen gondoskodunk most már nem csak szavakban, hanem anyagiakban egyaránt. Európában egyedülálló módon olyan rezsicsökkentési programot vezettünk be, amely páratlan és ezzel elértük azt, hogy az Európai Unióban Magyarországon a legolcsóbbak a lakossági rezsidíjak.

Olvass tovább

Le kell venni azt a kalapot a dólyaiak előtt!

30 mins read

– Látogatóban Bagosi József antropológusnál –

Hónapokon át kerestem az interneten megadott számon, s miután nem vette fel senki, megkíséreltem az ELTE mindhárom tanszékén (Antropológiai-, Néprajzi-, Művelődéstörténeti-) fellelni legalább a nyomát, de sajnos sehol nem hallottak Bagosi Józsefről. Legmeglepőbb a Kulturális Antropológia Tanszék munkatársának megnyilvánulása volt: Uram, én még csak 31 éves vagyok, hogyan hallhattam volna róla? Miután az államat visszahelyeztem eredeti állapotába, még egy kérdéssel próbálkoztam: ha nem ismeri Bagosi urat, Dólyát ismeri-e? Válasza: Igen, róla hallottam már, de nem tudom, melyik tanszéken dolgozik. Ekkor letettem a tollat, nehéz az, nem vártam senkitől új dalt.

Olvass tovább

Kövesdi Károly politikai versei

3 mins read

„Röfög csámcsog az ideológia a polkorrekt karámban / Sok kicsi Néró hadonász kéjesen uralkodna már ma / Ki tegnap senki volt ma császárnak véli magát trónust farag / Országok nemzetek fölött ring s elővillan sok pőre valag” – írta Történelemóra európaiaknak – Hommage á Villon című versében Kövesdi Károly. A költemény a Visszakapott szavak című, a Vámbéry Polgári Társulás által a közelmúltban kiadott könyvben szerepel. A költőnek tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a présház főszerkesztője.

– Mester, „Az utat bitók övezik szellemi guillotinok minden kanyarban / Látod herceg a vén Európa hogy süllyed nyakig a szarba” – rajzolt szóképet kontinensünk állapotáról. Miért tudjuk, hogy ez a rombolás Európán kívülről jön?

– Nem nehéz kitalálni, hiszen világosan látni lehet az összefüggéseket. Ha megfigyeljük, milyen kaliberű emberek vezetik (bár helyesebb a megvezetik kifejezés) ma Európát, feltehetjük a kérdést: ennyire gyávák, döntésképtelenek, buták? Vagy ilyen magas színvonalon művelik a gazdasági mellett a politikai korrupciót?

Olvass tovább

Fényben a Magyar Királyság kezdete

3 mins read

Az államalapítás, valamint a Szent István-i teljes életmű megismertetését tűzte célul a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, az Emberi Méltóság Tanácsa Egyesület és a Magyar Parlamenti Imacsoport Alapítvány – jelentette be Vejkey Imre KDNP-s országgyűlési képviselő, az imacsoport vezetője az Országház imatermében. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Képviselő úr, a „Szent István 2025” programsorozat célját kiemelt nemzeti értékként ismeri el és támogatja a Magyar Parlamenti Imacsoport Alapítvány. A Magyar Királyság emlékét miért kell fényben tartanunk, amikor kontinensünk talán legmagasabb színvonlú demokráciáját alkotjuk?

– A Magyar Királyság emlékét azért kell fényben tartanunk, mert utódokként csak egyféleképpen cselekedhetünk helyesen, ha dicső őseink szemén keresztül tekintünk a dolgokra, ugyanis csak ebben az esetben érthetjük át a múltat, a jelent és a jövőt!

Olvass tovább

A Százak Tanácsa 2023. évi adventi levele

23 mins read

“…Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs.” (Berzsenyi Dániel)   

A világ drámai eseményei, s a hazai gazdasági nehézségek, ma elfedik a magyar társadalom legnagyobb problémáit, melyekre közösen kell megoldást javasolnunk.  A Százak Tanácsa nem pártoknak kötelezte el magát, havi összejövetelein több mint negyedszázada a magyar nemzet érdekeire figyelve fogalmazza meg véleményét könyvekben és nyilvános ajánlásokban. A lengyel választások is figyelmeztetnek bennünket, hogy helyes számba venni részletkérdéseket – látni a jó és kevésbé jó döntések arányát és következményeit

Olvass tovább

Porosenko blokkolva

3 mins read

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az SZBU oldalán olvasható tájékoztatás szerint nem engedték külföldre utazni Petro Porosenko volt ukrán elnököt, mert Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozott volna, és emiatt fennállt a veszélye annak, hogy Oroszország eszközként használja fel. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Főszerkesztő úr, azt a kijevi agytröszt is jól tudja, hogy Porosenkót nem használhatta volna föl eszközként Moszkva egy közép-európai látogatás alkalmával, de a propagandaháborúban ezt a poént nem hagyhatta ki. Fontos-e elkerülni hasonló magas labdák feladását, vagy ezek a groteszk mozzanatok is kiugratnak egy-egy nyulat a bokorból?

– Azt mondanám, ez az egész történet egyszerűen nevetséges, de inkább szomorú. Jól mutatja a kijevi hatalom zavaros gondolkodását, és az eliten belül uralkodó állapotokat. Az ukrán politikusok már jó ideje egymást nyírják, a rendszeren belüli feszültség azonban felerősödött a harctéri sikerek elmaradásával. Folyik az egymásra mutogatás, és már a háború utáni helyzetre készülve a helyezkedés. Újra megjelent az ukrán belpolitika a maga összes vadságával, egyáltalán nem európai stílusával.

Olvass tovább

A MENNYBE VISSZATÉRT ANGYAL 

55 mins read

PÓSA ZOLTÁN

BARNA MÁRTA, A MENNYBE VISSZATÉRT ANGYAL 

 (Kunmadaras, 1955. március 5, délelőtt fél 11.-Budapest, 2023. április 20, 19 óra 5 perc)

ÉLETEM 47 ÉVES CSÚCSA UTÁN 2023. ÁPRILIS 20-ÁN ÉLETEM NADÍRJA KÖVETKEZIK

SZOMORÚ, ÚJ RÉSZLET ÖNÉLETRAJZI REGÉNYEM MÁSODIK RÉSZÉBŐL, MELY KI TUDJA, ELKÉSZÜL E VALAHA

Olvass tovább

Az összeesküvéselmélet-hívő Kennedy

2 mins read

Hatvan éve gyilkolták meg Kennedyt. Az amerikai elnök két évvel halála előtt fogalmazta meg: „Az egész világon szembe kell néznünk egy masszívan egységes és könyörtelen összeesküvéssel, amely elsősorban rejtett módszerekkel növeli a befolyási övezetét: beszivárgással a megszállás helyett, felforgatással a választások helyett, megfélemlítéssel a szabad döntés lehetősége helyett, inkább éjszakai gerillákkal, mintsem katonákkal nappal.” Bánó Attila publicistát kérdezte a Gondola képviseletében  Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, hazánkban egy propagandacsoport már 1990 óta próbálja nevetségessé tenni azokat, akik szerint összeesküvések vannak, működnek és hatnak. Kiknek lehet az érdeke az, hogy a társadalmak ne tudják: életüket jelentős részben titkos szervezetek összeesküvései irányítják, mérgezik, rontják el?

– Összeesküvések, merényletek, terrorista szervezetek, gyilkosságokra is szakosodott titkosszolgálatok és társaságok sajnos ősidők óta léteznek. Ezt megkérdőjelezni értelmetlen, hiszen látjuk a munkájuk „eredményeit”.

Olvass tovább

Ukrajnában 2025-2026 körül nyílhat esély a tűzszünetre

3 mins read

Ukrajnában „tragédia” történik, és meg kell találni a módját annak, hogy mielőbb vége legyen – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a G20-csoport szerdai online csúcstalálkozóján. Stier Gábort, a moszkvater.com főszerkesztőjét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Főszerkesztő úr, Putyin rögzítette: a katonai akció nyilvánvalóan mindig tragédia. Konkrét emberek, konkrét családok és az ország egészének tragédiája. És feltétlenül el kell gondolkodnunk azon, hogyan lehet megállítani ezt a tragédiát”. Mindkét háborús fél több százezerben jelöli meg az ellenség emberveszteségét. Akár Moszkva, akár Kijev állítja meg az öldöklést, a társadalom megkérdezi: de hát elnök úr, miért haltak meg a fiaink? Mi kívülállók miért látjuk azt, hogy lehetetlen ezt a háborút politikusi döntéssel leállítani?

– Egy háború általában valamelyik fél győzelmével, vagy a szembenállók teljes kimerülésével ér véget. Jelenleg egyik eset sem áll fenn. Ukrajna ugyan öles léptekkel halad a kimerülés felé, a Nyugat azonban annyi segítséget adni fog, hogy az összeomlást elkerülje. De jelen állás szerint Oroszország sem tekinthető egyértelmű győztesnek. Hogy mást ne mondjak, még a Donbassz egészét sem ellenőrzi.

Olvass tovább

A Balassi-kard borseregszemle a Pannonhalmi borvidéken

3 mins read

A Pannonhalmi borvidéken – immáron Magyarország 14. „Balassi borvidékén” – tartották a 19. Balassi-kard borseregszemlét. A férfias fajták versenyén Hangyál Balázs borász 2021-es évjáratú Rajnai rizlingje győzött. A seregszemle elnöke Tarsoly József egri hegybíró volt, őt kérdezte a Gondola.

– Hegybíró úr, Pannonhalmán miért a Rajnai rizlinget választották a legvitézibb borversenyhez?

–Az utóbbi két évtizedben Pannonhalma dinamikus fejlődésének vagyunk tanúi. A borvidék borászatai a legkorszerűbb technológiákat ötvözik az évszázados tradíciókkal, amely mára nem csak az ország egyik legrégebbi, hanem a magyar minőségi bortermelés egyik meghatározó régiójává tette a Pannonhalmi borvidéket. A borvidéken a szőlők gyökerei nemcsak a lankás völgyek-dombok löszös, homokköves talajába hatolnak mélyre, de a történelmi múltba is, ezért a mai napig a környék történelmi, kulturális értékei is táplálják a szőlőtőkéket, nemesítik az érlelődő borokat.

Olvass tovább

Eklogák a karanténből

2 mins read

„Hosszú volt ez a tél, a karantén, zárva a szív még. / Zord pandémia nyomja az embert, maszkja a bánat” – írja Fáj a tavasz című versében, melyet Radnóti tiszteletére címzett, Lázár Balázs. A költemény a Karantén(y)ek című, az Orpheusz Kiadó által az idén közrebocsátott könyvben jelent meg. Lázár Balázsnak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mester, „Nézz fel az égre, s hidd a csodát, mely körbeölel, s tudd, / megvan a természet nélküled is, észre se venne, / bármikor elbúcsúznál közben, rossz Sapiense!” – írja Ön a Hatodik ekloga című versében. Miért hisszük mégis, hogy noha a természet meglenne nélkülünk, igenis van személyes dolgunk, amelyet hozzá kell tennünk a világ Isten általi teremtéséhez?

– Eklogákat írtam a Covid világjárvány idején, a klasszikus formát, a hexametert éreztem érvényesnek, biztos támpontnak e láthatatlan, „tüskéspofájú” gyilkos lénytől szétcsúszó világban, mint ahogy annak idején Radnóti Miklós is ezt a kötött formát választotta az összeomlás felé száguldó Európában, saját sorstragédiája felé haladva, ezért is a ráutalás.

Olvass tovább

Székely poéta és arab műfordító kapja a Balassi-kardot

1 min read

Budapest, 2023. november 15., szerda (MTI) – Fekete Vince költő és Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar egyiptomi arab műfordító veheti át a Balassi Bálint-emlékkardot 2024. február 14-én, Bálint napján Budapesten – közölte Molnár Pál, a díj alapítója, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke szerdán az MTI-vel.

Mint írták, a Kézdivásárhelyen született 58 éves Fekete Vince babérkoszorús költő eddig tizenhét verseskötettel gazdagította a magyar irodalmat, tizennégy éve a Székelyföld című folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedik.

Abdallah Abdel-Ati Abdel-Salam Mohamed Al-Naggar 1983-ban született, kairói egyetemi évei alatt ismerkedett meg a magyar nyelvvel az ottani magyar tanszéken. Eddig többek között Petőfi Sándor, József Attila, Kosztolányi Dezső, a Balassi-kardos Lövétei Lázár László és Vörös István verseit fordította le.

Olvass tovább

1 … 9 10 11 12 13 … 26