A székely hazaTérés költője elment
– I. M. Csatáné Bartha Irénke –
Viperás terrorakció Budapesten: keresik a terroristákat
7 mins read
Négy bűnözőt – két német, egy olasz és egy magyar állampolgárt – vett őrizetbe a rendőrség eddig annak a bandának a tagjai közül, amely a videófelvételek szerint a napokban viperákkal, boxerekkel és más eszközökkel támadott meg járókelőket Budapest közterületein – közölték a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hétfői sajtótájékoztatóján.
A támadásokat hét-nyolc bűnöző követte el, de a bandának vélhetőleg tíz-tizenöt tagja lehet, a többiek azonosítása, felkutatása még tart, ehhez a külföldi társhatóságokkal és a magyar titkosszolgálatokkal is felvette a kapcsolatot a magyar rendőrség.
Kis domb egy hurrá, nagy domb két hurrá
9 mins read
„Fennáll annak a veszélye, hogy a NATO közvetlen konfliktusba keveredik Oroszországgal a fegyverszállítmányok ügye miatt” – jelenti ki Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatótanára. Őt kérdezte a Présház.
– Tanár úr, a NATO már rég belekeveredett a háborúba, hajóelsüllyesztéssel, fegyverszállítással, kémkedéssel szerzett információk átadásával. Moszkva, ha akarta volna, észre vehette volna a casus bellit, ám nem akarja. Elérkezhet-e a határ, mikor?
– Ebben a háborúban semmi sem az aminek látszik. Bár a NATO arra nagyon vigyáz, hogy közvetlen katonai összeütközésbe ne kerüljön az orosz erőkkel, rendkívül jelentős segítséget nyújt az országuk szabadságáért küzdő ukránoknak. Mondjuk ebben semmi új sincs, hiszen ezt tette a Szovjetunió is Vietnámmal, amikor az Egyesült Államokkal szemben harcolt.
Prágai magyarjaink Görgeyt idézték
1 min read
Egy nappal Görgey Artúr, vezérlő honvédtábornok, és egyben az első modern magyar vegyész születésének 205. évfordulója előtt, vasárnap, 2023. jan. 29-én a Görgey Artúr Társaság (GAT) néhány szimpatizánsa részt vett a névadó emléktáblájának megkoszorúzásán, és megemlékezésén a tábornok születésének 205. évfordulóján.
Az emléktábla az Óvárosi tér (Prága 1) szomszédságában a Kožná nevű utcában a 8. számú ház falán van elhelyezve. Délután 14 órai kezdettel 10 személy vett részt a rendezvényen, amelyen megjelent Szabó Attila alezredes is a prágai Magyar Nagykövetség katonai attaséja, aki szintén elhelyezte virágcsokrát az emléktábla alatt. A rendezvény után a társaság a szomszédos vendéglőbe lett meghívva egy pohár borra, sörre, vagy egyéb frissítőre.
Barcsay Jenő szellemiségének eleven értékei
2 mins read
Átadták a 2022-es Barcsay-díjakat; az elismerések ünnepélyes átadása keretében nyílt meg a három díjazott, Krizbai Gergely, Krizbo képzőművész, M. Kiss Márti és Szabó Franciska festőművészek kiállítása a szentendrei ÚjMűhely Galériában. Feledy Balázs M.S. mester-díjas művészeti írót, a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány elnökét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Elnök Úr, Barcsay Jenőre emlékezve kevés szó esik arról, milyen fontos volt számára az erdélyisége. Ez az érték miért különösen lényeges ma Belső-Magyarországon?
– Mert minden ember számára és sorsában a szülőhely egy sorsmeghatározó tényező is lehet. Barcsay Jenő esetében – úgy tapasztalom – még ma sem köztudott teljesen elkötelezett erdélyisége. Korán, már tíz évesen kiszakadt környezetéből, s bár Kolozsváron, Szamosjújváron és Nagyenyeden végezte tanulmányait, tizenkilenc évesen Budapestre került, s így élete döntő részét a Fővárosban és Szentendrén élte, de – felfogásomban – meghatározó volt élet- és művészet szemléletében származása.
Az elektromos autók valódi ára
7 mins read
A világ ismert kobaltkészletének 80%-a Kongóban található. Kobalt nélkül egyetlen elektromos készülék sem működhetne: Notebook, Smartphone és természetesen a rohamosan népszerűvé váló elektromos autó sem. Egyetlen nagy teljesítményű akkumulátor 15 kiló kobaltot igényel. A nagy kereslet következtében az árak elszabadultak. Jelenleg 1 tonna kobaltért 51 00 US-dollárt fizetnek.
Kobaltot Kolweziben bányásszák ki nagy mennyiségben. Kolwezi, a kobalt világfővárosa, 600 000 lakossal, amely település rémálmokat ébreszt minden látogatóban, mert ott mérhetetlen a borzadájjal és a kapzsisággal szembesül. Aki csak Kongó és kobalt után keres a világhálón, az hátborzongató képekkel találkozik, amelyek nem illeszkednek a tiszta zöld e-autók imázsához.
Kabarral Kaliforniában – bükki borsiker
2 mins read
Kabar bor győzött a tavaly decemberi, a XVIII. alkalommal megrendezett Balassi-kard borseregszemlén. A Férfias fajták versenye most először zarándokolt el a Bükki Borvidékre, a kilenc nevező bort Bogácson kóstolták meg a szakemberek. A Gallay Kézműves Pince remekét Borbély Roland alkotta. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Bormester úr, miért fontos, hogy íme: a Bükki Borvidék is egy remekkel tűnjön fel a szélesebb hazai borközönség előtt?
– A Borvidék létét főként a helyi, régión belüli fogyasztás, hírnevét pedig a kiemelkedő pincék kiugró minőségű borai befolyásolják. A kiváló minőségű borok vonzzák a borvidékre az érdelődő borfogyasztókat.
Demokráciát! Cukorral vagy korbáccsal…
2 mins read
A színes forradalmak lehetővé tették, hogy egy-egy országban a demokrácia lehetőségeinek felhasználásával idegenek vegyék át a hatalmat. Galló Béla politológusnak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Dél-Amerikában, Észak-Afrikában, majd Európa keleti, délkeleti részében külföldről besugárzott propagandával, majd precízen megszervezett színes forradalommal vették át idegenek a hatalmat egy-egy országban. Mindenütt a demokrácia lehetőségét használták ki: a pénzvilág fizetett ügynökei békétlenséget szítottak, majd hasznos idióták tömegével mozgalmat indítva elkergették a demokratikusan megválasztott vezetőket, és átvették a hatalmat. Még a látszatra sem adva: idegen állampolgárokat is ültetve miniszteri, esetleg miniszterelnöki székbe. Fájdalmasan állapíthatjuk-e meg, hogy az általunk vonzónak hitt demokrácia-változat ezzel megbukott?
– Régi, beidegződött gyarmatosítói attitűd, hogy mivel „mi, a Nyugat, mindenekelőtt az USA” vagyunk a fejlettek, ők meg az elmaradottak, tehát neki örülniük kellene, ha utánozhatnak minket. Ha pedig nem utánoznak, akkor rá kell szorítani őket – mindegy milyen eszközzel -, hogy utánozzanak.
Kékkőn, az ősi Balassa-fészekben
2 mins read
A szentmise főcelebránsa Nagy András udvardi esperesplébános, a Remény főszerkesztő-helyettese volt, segítői pedig Parák József ipolynyéki esperesplébános, püspöki helynök, valamint a helyi szlovák atya, Jozef Baláž voltak. Az evangéliumban Szent Máté szavai ébresztgették lelkünk alvó állapotát, a két fiúról szóló példabeszédben pedig önmagunkra ismerhettünk – írja a felvidéki Remény című újság.
A szentmise után, a vár múzeumának egyik kis termében agapéra gyűltek össze a jelenlévők. Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke megköszönte a lehetőséget, hogy ezen a történelmi szakrális helyen tarthatták meg a kardok megszentelését. Dr. Csámpai Ottó a Visegrádi Szent György Lovagrend Felvidéki Nagypriorátusának vezetője pedig a múzeum igazgatónőjének, Helena Ferencovának és a helyi plébános úrnak köszönte meg a segítséget.
Brazíliában hódít Petőfi
3 mins read
Immár portugálul is olvasható Petőfi Sándor Az apostol című elbeszélő költeménye. A kötet Brazíliában jelent meg, a Paraná Államban lévő Curitiba-ban a Marco Aurélio Schetino de Lima tiszteletbeli konzul által megindított Biblioteca Pannonica sorozat 5. köteteként. A művet Airton Uchoa Neto költő ültette át portugál nyelvre, ehhez a nyersfordítást Pál Ferenc, a portugál nyelv professzora alkotta, őt kérdezte a Gondola.
– Professzor úr, ez idő szerint miért fontos, hogy Petőfi jelen legyen Dél-Amerikában: egy hatalmas területű országban, sok kihívással küszködő BRICS-tagállamban?
– Petőfi költészetünknek világirodalmi mércével is jelentős képviselője, akinek a neve már a XIX. században túllépett határainkon, és műveit többen is lefordították.
Ausztriai magyarjaink kötődése a hazához
2 mins read
A magyar nemzet minden tagjának közös érdeke a mielőbbi béke – rögzíti a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén minden résztvevő által aláírt zárónyilatkozat. Deák Ernőt, a Bécsi Napló Európa-érmes főszerkesztőjét kérdezte a Gondola.
– Főszerkesztő úr, noha jelentős magyar nemzettest él Ausztriában, az ausztriai magyarok nem kapnak széket a Magyar Állandó Értekezlet ülésein. Ebből milyen károk származnak?
– Valójában mintegy 130-150.000 magyar (származású) személy él Ausztriában. Kétharmaduk magyar állampolgár. Ez a tény nagyban arra emlékeztet, hogy a szomszédos államok magyar kisebbségeitől eltérően Ausztriában nem beszélhetünk kizárólag tősgyökeres magyarokról. Ez nagyfokú differenciálódást jelent.
Tanulni belőle
1 min read
Minden rosszban van valami jó is.
1/ Ha a gyakran bérmálkozó furcsány nem osztogatja szét az elavult páncélosainkat, most oda kellene adnunk az ukránoknak.
2/ A szomszédban dúló háború tanulságai szerint egy hozzánk hasonló állam nem tud elegendő nehézfegyvert tartani. Azt a keveset, ami van, alig tudjuk eldugni, hogy ne semmisítsék meg őket.
Balassi-versek amerikai fordítója
3 mins read
„Balassi költészete szabadabbá vált a képek világában ‘a költő saját találmányainak’ önbevallása révén, és olyan újszerű versformákat fejlesztett ki, mint a Balassi-strófa” – írja Czipott Péter, Peter V. Czipott a Toll és szablya című kétnyelvű verseskötethez alkotott Balassi Bálintról, költészetéről és annak fordításáról című esszéjében. A kötetet a közelmúltban bocsátotta közre a Kairosz Kiadó. A kaliforniai műfordítónak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Mester, mekkora irodalomtörténeti jelentősége lehet annak, hogy bő négy évszázad alatt alig pár Balassi-verset ültettek át angolra, s most a költőóriás 38 költeménye jelent meg a földkerekség legelterjedtebb nyelvén?
– Inkább örök diáknak, mint mesternek tartva magam, aligha mondhatom, hogy ismerem Balassi Bálint költészetének összes angol fordítását. Korlátozott ismereteim szerint a Makkai Ádám által szerkesztett In Quest of the ’Miracle Stag’: The Poetry of Hungary (A csodaszarvas nyomában: Magyarország költészete) című monumentális magyar versantológiájában megjelenő hat Balassi-vers alkotja Balassi angol nyelvű műveinek legnagyobb egyedi csoportosítását a Kard és toll kiadásáig.
Egy délelőtt a Ludovika Campuson
8 mins read
– Az Elysée-szerződés 60. évfordulóján –
Elena Lavinia Dumitru, a magyar nyelv szerelmese
2 mins read
A román irodalom is bebocsátkozott az európai Balassi-folyamatba: az idén Elena Lavinia Dumitru vehette át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, az immár a 26. alkalommal átadott Balassi Bálint-emlékkardot. A Rómában élő művészt kérdezte a Gondola.
– Művésznő, az európai irodalmi kincsek kölcsönös felfedezése hogyan mélyítheti el az európai népek barátságát?
– Az irodalom lényeges érték, amely a szépség jegyében egyesíti az embereket, a népeket. Ugyanakkor, az irodalom az az eszköz, amelyen keresztül a kölcsönös megismerés megtörténik. Amikor a Célia-ciklus fordításával kezdtem foglalkozni, egy olyan szöveget kíséreltem létrehozni románul, ami formailag, lírikus természetességéhez hűen, megőrzi versszerű lüktetését, azt a ritmust, ami jellemző az eredeti alkotásra. Azzal a szándékkal próbáltam megalkotni ezt a Balassi-fordításgyűjteményt, hogy népszerűsítsem Balassi különleges szerelmi verseit, és nem utolsó sorban verseinek sajátos hangulatát.
Hetvenesek Társasága – hét évtized közös hazában
5 mins read
1998-ban elindult egy sorozat a Polisz, majd az ezredfordulótól már, folytatólagosan, a Napút folyóiratban, amelyben az adott évben hetvenedik életévüket betöltő ismert személyiségek vallanak életükről, pályafutásukról. Az idén, immár bővített könyvformátumban, az 1952-ben születettek kerültek a válogatásba. Szondi Bence kiadóvezetőt, valamint Bognár Antalt, a kötet szerkesztőjét, a sorozat ötletgazdáját kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Az eltelt 24 évben mennyire igazolódott, hogy a hetvenéves kornál kell meghúzni azt a határt, amely alkalmas arra, hogy kellő őszinteséggel és bölcsességgel valljanak még nem teljesen lezárt életpályájukról az alanyok?
Sz. B.: ‒ Bár magam még messze vagyok ettől a kortól, a sorozat 1997-es induláskor még a szakmában sem voltam, az eddigi több mint 2000 vallomás alapján úgy látom, a hetvenedik életév az a kor, amikor érdemes és van mire visszatekinteni. Már megvan az (el)ismertség és a tapasztalat, megvan a mesélőkedv, de a legtöbb pályafutás még ugyancsak aktív. A hetvenéves kor kiválasztása nem véletlen, megvan a maga története, de ezt halljuk a legilletékesebbtől, a sorozat ötletgazdájától.
B. A.: ‒ Nagyjából ez az az életkor, amit Arany János szavával emberöltőnek szokás nevezni. Ha kivételesen előbb nem volt meg, mint ahogy gyorsan elégőknek adódik kényszerűen, ekkorra általában elkészülhet valamiféle a leltár, az ember már nemigen kezdhet új fejezetet, de pályája választásáról és megfutásáról számot szeretne adni, ha van kinek. A hetven év bizonyos posztokon, némelyik országban kötelező nyugdíjkorhatár is. Akinek megadatik, hogy megérje, azoknak főleg az intenzív fizikai aktivitás mezsgyéje ez, innentől a kortalanság és a bölcsesség rálátása jön, mondjuk, a kiválasztottaknak, miközben persze elvétve akadnak örökifjak. Ha jól tudom, a nagy világkorszakok számításának is alapegysége a hetven év.
Jubileumi kötetben a Százak Tanácsa
2 mins read
„A nemzeti kormányok törekvéseit a családok támogatására és a magyarság összefogására – jó szívvel támogatjuk.” A Százak Tanácsa legutóbbi állásfoglalásáról olvashattunk a „Huszonöt éves a Százak Tanácsa” című most megjelent kötetben. Dr. Szijártó István aranydiplomás tanár, a Balaton Akadémia alapító elnöke, a könyv író-szerkesztője, a Százak Tanácsának ügyvivő elnöke. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Tanár úr, gratulálunk a szervezet jubileumi ünnepéhez! Tanácsuk az első helyre az élet kérdését teszi, aztán az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a magyar föld kérdései következnek. Mindehhez mit tett hozzá az a 25 könyv, amelyet Önök a negyedszázad alatt a Balaton Akadémia révén kiadtak?
– Nincs szó ünneplésről. A kötet alcíme: „Jó lesz egyszer emlékezni…” – forsan et haec olim meminisse iuvabit … Vergiliust idézi. Emlékezni a gyökerekre, mert az emlékezés segít. Ahogy a huszadik évünkre írt kötetem címe is Vergiliusra utalt : „Vállunkra kell vennünk a Hazát! “ – mert sokan veszik szívükre gondjainkat, kevesebben a vállukra is.
Felvidéki elemző
3 mins read
Ha szlovákként vicces akarnék lenni a Facebookon, azt írnám, hogy Zelenszkij a Kreml legjobb ügynöke. Mindössze 3 hónap alatt létrehozta, ami lehetetlennek látszott:
1. Felemelte a rubel árfolyamát és megszabadította a dollártól való függőségtől.
2. Aktívan megfosztotta a nyugatot hihetetlen pénzösszegtől.
3. A Krím-félszigeten kívül a Donbászt és az Azovi-tengert is Oroszországhoz csatolta.
Az Aracs nevükön nevezi a dolgokat
2 mins read
„A tiszabecsi határon feltartóztatták Igor Kotvickij ukrán parlamenti képviselő feleségét, aki az általa vezetett kisbuszban a bőröndökben 28 millió USA-dollárt és 1,3 millió eurót kísérelt meg behozni Magyarországra – a háborútól szenvedő, szegény Ukrajnából.” Ez olvasható az Aracs című folyóirat nyári, június 4-ei dátummal megjelent számának Helyzetkép a magyar-ukrán határról című cikkében. A folyóirat főszerkesztőjének, Bata János Európa-érmes újságírónak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Főszerkesztő úr, két magyar nemzetiségű katona veszítette életét az ukrajnai háborúban – tudhattuk meg a nyár elején érvényes adatot Szöllősy Tibor cikkéből. Miért emeli meg az Aracs értékét az, hogy az orosz-ukrán háború körül zajló hazudozás közepette itt a valós információk jelennek meg a Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig élő magyar közösség előtt?
– Az Aracsban mindig is arra törekedtünk, hogy az igazat mondjuk, ne csak a valóst. Remélem, ennek a hitvallásnak a jövőben is eleget tudunk tenni!
A férfiasság ünnepe Mátyás palotájában
4 mins read
Csaknem ezer kosztümös szereplő érkezik minden év július második hétvégéjén Visegrádra, hogy méltóképpen idézhessék fel az egykori királyi székváros legfényesebb történelmi eseményét, az 1335-ös uralkodói kongresszust. Az idén a 37. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat tartják a Dunakanyar jeles városában július 8-án, 9-én és 10-én. Cseke Lászlót, a Szent György Lovagrend kancellárját kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Kancellár úr, a Palotajátékok évszázadokat, népeket, nemzedékeket köt össze. Élményekkel alakít ki barátságokat. Tapasztalta-e, hogy ilyen találkozók valamennyire megváltoztatják az emberek gondolkodásmódját: nyitottabbá, nemesebbé teszi őket?
– Látható, hogy a közös történelem, amelyet ezek a népek évszázadok alatt Közép-Európában átéltek, összeköti a nagyobb közösségeket. Azokat a csapatokat is, amelyek évtizedek óta eljönnek Visegrádra, és a lovagi tornákon összemérek erejüket, tudásukat.