A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának Médiatudományi Intézete konferenciát tartott A KÁDÁR-RENDSZER NYILVÁNOSSÁGA ÉS A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE címmel. Szadai Károly, a Médiatanács tagja a MÚOSZ és a Nyilvánosság Klub létrejötte tárgykörében mondott ismertetést, őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szadai úr, a Nyilvánosság Klub létrejötte miként élénkítette föl a pártállami újságírószervezet, a MUOSZ működését?
– Nem mondanám, hogy a Nyilvánosság Klub megalakulása felélénkítette volna a MÚOSZ-t. Amit én a kutatásomban találtam, az inkább arra mutat, hogy gyanakvást és riadalmat váltott ki belőlük. Arra gyanakodtak, hogy itt egyfajta ellen-újságírószervezet jön majd létre, ami akár egzintenciális problémát is okozhatott volna a MÚOSZ-nak, bizonyos privilégiumok elvesztését. Itt nem nagy dolgokról volt szó általában, inkább olyan apró, a MÚOSZ bürokratikus irányitói által birtokolt, a korabeli rendszerre oly jellemző privilégiumokról, mint a gépkocsi-kiutalások, vagy a balatoni nyaralások elosztása. Nyilván egy konkurrens szervezet megjelenésének nem örültek volna.
De azt hiszem, fontosabb volt ennél az, hogy miként látták a maguk és a Nyilvánosság Klub szerepét a politikai mezőben. Én úgy érzékeltem a MÚOSZ elnökségének és választmányának elérhető dokumentumaiból, hogy ők egyáltalán nem kérdőjelezték meg az MSZMP lenini elveken nyugvó sajtópolitikai elveit, azok intézményi kereteit. Elfogadták, hogy a Párt és sajtó viszonya ebben a fölé- és alárendeltségben van, ez számukra természetes volt. El tudtak volna képzelni egy kicsit partneribb viszonyt, de a Párt vezető szerepét nem kérdőjelezték meg.
A teljes anyag.
Kép: nmhh