Emlékezés Dömötör Zoltán egri fegyveres forradalmárra

4 mins read

Több alkalommal volt szerencsém találkozni Dömötör Zoltán példázatos forradalmárral, talán
nem túlzás azt mondani: barátok voltunk. Öröm, hogy segíthettem neki, egykori egri
forradalmárnak abban, hogy Eger díszpolgára legyen, majd a domborműve elhelyezésének is
kezdeményezője lehettem.
Ott van domborműve Egerben, az egykori rettenetre, a sortűzre emlékeztető márványtábla
mellett, s mindörökké figyelmeztet arra, hogy nem csak emlékezni, de emlékeztetni is kell.
Ilyen ember volt Dömötör Zoltán, a forradalmár, majd neves sportoló és közéleti
személyiség, mindörökké emlékeztető jeles egyéniség.

Olvass tovább

CERN

/
3 mins read
Óvári Ákos, Szőnyi Balázs, Ivánka Gábor, Laskai Szilveszter, Vida Ákos – misz
Az Európa Unió által évente szervezett, legrangosabb tehetségkutató verseny döntőjét, az EU Fiatal Tudósok Versenyét – melyre a világ 37 országából 65000 fiatal közül kiválasztott középiskolai fiatalok érkeztek – az idén szeptember 12-17. között rendezték meg Brüsszelben. A 14-20 év közötti fiatalok között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a 2022/2023. évben megrendezett 32. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia három első díjas pályázatának készítője képviselhette.  A magyar csapatot Ivánka Gábor, OTIO bírálóbizottsági tag, MAFITUD-elnök vezette, őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Elnök úr, miért fontos, hogy fiataljaink képviselve legyenek az európai ifjú tudósok versenyén?
 
– Azt gondolom, hogy óriási élmény volt az elmúlt hét, az egész magyar csapat sok értékes tapasztalattal lett gazdagabb. Az Európa-bajnokság minden évben egy kiemelt lehetőség számunkra, hogy lássuk hol helyezkedik el a hazai ifjúsági tudományos és innovációs teljesítmény a nemzetközi mezőnyben.

Olvass tovább

Balassi költészete belép az arab irodalmi világba

2 mins read
Irodalomtörténeti mérföldkő: Balassi Bálint 29 költeménye a halála óta eltelt bő négy évszázad óta most először arab műfordításban is olvashatóvá válik, mintegy félmilliárd ember előtt nyílik ki a költőóriás által alkotott irodalmi kincs.
„Az utóbbi években elég sok magyar verset ültettem át arab nyelvre Petőfi Sándortól, József Attilától, Kosztolányi Dezsőtől, a Balassi-kardos Lövétei Lázár Lászlótól, Vörös Istvántól. Tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy Balassi költészetének a fordítási folyamata a legnehezebb, a legbonyolultabb, és a legtöbb időt veszi igénybe” – írja esszéjében Abdallah Abdel-Ati Abdel-Salam Mohamed Al-Naggar kairói művész. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztőe.

– Mester, miért fontos, hogy Balassi Bálint költészetét négy évszázad eltelte után versfordításaival bevezesse az arab irodalom kincstárába?

Olvass tovább

A múló idővel futunk szembe mindannyian…

2 mins read

A hálózat kiszűr /bizonyos dolgokat, kiszűr, / kirostál, kivág, cenzúráz;/ a nyers, a durva nem/ megy például, felveszem, / beszélünk, de eltűnik, visszajön / a hang, alagutakba futunk / be, jel nélküli, jelek / nélküli térbe – írja (Újracsatlakozás) című versében Fekete Vince erdélyi költő. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mester, Halálgyakorlatok című legfrissebb kötetében a bölcselet és a líra ötvöződik, miért segít ez nekünk éppen hogy nem elmúlni, hanem nagyon is túlélni?

– A vers, és azt gondolom, hogy minden jó irodalom, amiben magunkra ismerünk, önmagunkat véljük felfedezni a ráismerés által, valamiféle vigasztalást nyújt(hat) nekünk a létezésben. Ilyenformán pedig élni segít. Segít élni és túlélni.

Olvass tovább

A gyurcsányi elszámoltatás várat magára

2 mins read
Modernkori nemzetpolitikáról 1990 után beszélhetünk, amikor megindult a nemzetpolitikai intézményrendszer létrehozása – emlékeztetett az államtitkár, hozzátéve, hogy ennek a nemzetpolitikának voltak „hullámhegyei és hullámvölgyei”. Az előbbire példaként az első Orbán-kormány idején elfogadott státusztörvényt, a legsúlyosabb hullámvölgyre pedig a 2004. december 5-i népszavazást említette. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, 2004 óta 19 év telt el, de az az akkori miniszterelnök, aki harsányan nemzettársaink kirekesztéséért kampányolt, még mindig nincs elszámoltatva, miért?

− Attól tartok, hogy nemzetellenes kampánytevékenységért a törvény erejével nehéz elszámoltatni egy politikust. Gyurcsány Ferenc tisztességtelen meggazdagodása, a miniszterelnöki pozícióból elkövetett túlkapásai, a számos feltárt, de következmények nélkül maradt lépése miatt persze megérdemelné a felelősségre vonást.

Olvass tovább

Gyalogolni jó

2 mins read

A Monspart Sarolta Egészséges Életmódért Alapítvány és az Országos Gyalogló Idősek Klubhálózata ma tartotta a Covid utáni időszak első térségi találkozóját Balatonbogláron. A konferenciát megnyitotta Dr Sölch Gellért, a Belügyminisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes-államtitkár. Az Alapítvány kuratóriumi alelnöke, Monszpart Zsolt válaszolt a Gondola kérdéseire.

– Alelnök úr, rendszeres mozgásformaként miért éppen a gyaloglást ajánlják az idősödő korosztálynak?

– Az egyik legegyszerűbb, legolcsóbb és hatékony „kitörés” az egészség fejlesztésére a közösségi, együttes mozgás, testedzés. Ennek jó megoldása, az egyre nagyobb számú idősödő lakosság esetében a gyaloglás. Az együttes gyaloglás klubrendszerben, mint közösségi tevékenység különösen hasznos idős korban. A gyalogló testedzés pozitív hatásai mellett a közösség segítő szerepe, a társasági kapcsolatok kialakítása, a rendszeres találkozások mind-mind segítik a minőségi időskor élvezetes megélését.

Olvass tovább

Az építészet jóval több, mint funkciók kiszolgálása

2 mins read
A Lánchíd a tökéletesség eszményképe volt számomra mindeddig. A mostani felújításkor azonban hozzányúltak a kandeláberekhez, oldalkarokkal bővítve, ami ott soha nem volt. Az üvegeket is kivették, és a meztelen világítótestek látszanak. Nem tudom, ezt ki találta ki és mi célból, és főleg ezen a műemlék hídon ki engedélyezte, de üzenem nekik, hogy a híd eddigi tökéletes harmóniája komolyan megsérült – fogalmaz Kolundzsija Gábor.
Angolok tervezték, skótok építették, magyarok büszkesége. A Lánchíd a felavatásakor európai műszaki, innovációs, sőt civilizációs csúcs volt. Kolundzsija Gábor városfejlesztési esszéírónak tett föl kérdéseket a Gondola képviseleétben Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, magyar géniusz, görög-magyar bankár, angol-skót műszaki együttes hozott létre európai csúcsteljesítményt a XIX. század első felének végén Pesten és Budán. Az utóbbi években miért hiányzik a magyarok fővárosából ehhez hasonló teljesítmény?

Olvass tovább

Ars Sacra

2 mins read

Több mint 420 hangversennyel, kiállítással, sétával, irodalmi esttel, színházi előadással, filmvetítéssel és egyéb, ingyenes programmal várja a közönséget 88 településen szeptember 16. és 24. között az 17. Ars Sacra fesztivál, melynek idei mottója: „Keresd a békét!”. Az Ars Sacra Alapítvány elnökét, Dragonits Mártát kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Elnök asszony, kiemelt céljuk a fiatalok megszólítása. Bogányi Gergely ezért szeptember 17-én szokatlan időpontban, 22 órakor ad zongorakoncertet a budai Szent Imre-templomban, Boros Misi közreműködésével. Az eltelt években mennyire volt eredményes az ifjabb nemzedék bevonzása, miért?

– Az elmúlt esztendőkben a fiatalokat kevésbé tudtuk megszólítani, célirányos erőfeszítéseket sem nagyon tettünk. Az x, y z generációk már egész más nyelven beszélnek, hozzájuk korban közelebb álló szervezőkre volna szükség.

Olvass tovább

Eddig Ukrajnának használ Prigozsin semlegesítése

2 mins read

Ha nem tudod valaminek az eredeti célját, nézd meg a következményeket. Prigozsin semlegesítése eddig az ukránoknak használ. Bánó Attila publicistát kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, Prigozsin feltételezhető likvidálása az Ukrajnával ellenséges államot a káosz felé lökte. Miért hasznos ez Kijevnek a háborúban?

– Főszerkesztő úr, ön két hónappal ezelőtt, június vége felé ezen a portálon egy interjúban megkérdezte tőlem, ha Jevgenyij Prigozsin két év múlva kiesik az ablakon, akkor mekkora esélye lesz arra, hogy a sajtó balliberális része „a demokrácia mártírjává” avassa? Nos, a Wagner-vezér nem az ablakon esett ki, hanem tizedmagával lezuhant egy Embraer Legacy típusú magángéppel, amelyen vele együtt hét utas és három fő személyzet tartózkodott.

Olvass tovább

Washington vagy Kijev „keze” nincs ott a Prigozsin-ügyben

3 mins read

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldos csoport alapítója rajta volt a tveri régióban lezuhant Embraer Legacy magánrepülőgépen – közölte szerda este a Roszaviacija orosz légügyi hatóság. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Főszerkesztő úr, a gép zuhanásáról közzétett amatőr videófelvételen jól látszik, hogy kicsivel a zuhanó gép mögött fehér felhő fodrozódik, azaz valamilyen robbanás történt. Az a profizmus, amely a gép szárnyára erősített egy robbanószerkezetet, a mai háborús viszonyok között hogyan férkőzhetett észrevétlenül a gép közelébe a jól őrzött repülőtéren?

– A moszkvai repülőterek tényleg jól őrzöttek, így a diverzáns akció esélye kicsi. Hozzáférhettek ugyanakkor a géphez Prigozsin orosz ellenségei. Gyanús például, hogy a gép utaskísérője a nap folyamán arról beszélt a rokonainak, hogy az indulás valamilyen műszaki ok miatt késik. S mivel inkább úgy tűnik, robbanás és nem légvédelmi rakéta találata miatt zuhant le az Embraer Legacy 600 típusú magánrepülő, a robbanóanyagot akár ekkor is elhelyezhették.

Olvass tovább

A háttérben mégis Miléva Marić

9 mins read

A napokban volt Albert Einstein elsö felesége halálának 75. évfordulója (1948. augusztus 4., Zürich).

A Titelböl származó Miléva nagyon tehetséges  tanuló volt. Èdesapja gazdag kereskedö, leszerelt katonatiszt. Titelben, majd Zágrábban  jár gimnáziumba, ahol megengedték, hogy fizikaórákra járhasson (ezt a lányoknak 1907-töl engedték meg a Monarchiában), Zürichben  tett érettségi vizsgát.

Olvass tovább

Ki gyakorolja az USA elnöki hatalmát?

2 mins read

A Fehér Ház egyik szóvivője véletlenül Obama elnök-öt mondott, majd gyorsan javította magát: Biden elnök… Bogár László közgazdász professzornak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Professzor úr, az USA-sajtóban egyre terjedelmesebb zsurnál irodalma van annak, hogy a szellemileg lenullázódott Joe Biden helyett valójában Obama vezeti az Egyesült Államokat. Többen úgy vélték, hogy a háttérből egy három-négy fős grémium gyakorolja az elnöki hatalmat. Mennyivel megnyugtatóbb a glóbusz számára, hogy az atlanti birodalmat ugyan egy félresiklott értékrendű, de mégis csak profi politikus irányítja?

– A nyugatias modernitás uralmi rendszerének látványtechnikája azt sugallja, hogy létezik olyan, hogy demokrácia, sőt ez a „történelem vége”, ahonnan már nincs tovább, vagyis minden világok legjobbika, és hogy ez a berendezkedés például az Egyesült Államokban is mintaszerűen működik, a valóság azonban egész más.

Olvass tovább

Kardszentelő Balassi-mise – Ausztriában harmadszor

1 min read

A magyar kultúra szakrális értékekkel gazdagítja az osztrák művelődést. Tíz évvel ezelőtt a Bécsi Stephansdomban 800 hívő előtt tartottak kardszentelő Balassi-misét, ezen Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök, és Egidius Zsifkovics kismartoni püspök áldotta meg a két Balassi-szablyát. Ugyanez a két főpap vezette 2015 decemberében a kismartoni ferences templomban azt a szentmisét, amelyen a 2016. évi kardceremónián átadandó Balassi-kardokat szentelték meg.

Most a harmadik ausztriai kardszentelő Balassi-mise került sorra a burgenlandi Boldogasszony – Frauenkirchen – bazilikájában. Egidius Zsifkovics eme alkalommal is jelen volt, a mise elején magyarul köszöntötte a híveket.

Olvass tovább

A felbéreltek sem kapnak tehetséget a dollárokkal

3 mins read

Lennie kellett egy olyan titkos alkunak, hogy ha a baloldal megnyeri a választást, valamit cserébe végre kellett volna hajtania. Csak nem tudjuk, mit: kerítést lebontani, beengedni az iskolákba a genderőrületet, belépni a háborúba? – vélekedik a hazafias politikai tömb. Galló Béla politológusnak tett föl kérdéseket a Gondola.

– Galló úr, a migránsözön hazánkra zúdítása, gyermekeink gender-bolondériával való megfertőzése, katonáink halálba küldése mind a magyar társadalom rombolását célozza. Kiknek lehet ez érdeke és miért?

– A kézenfekvő politikai magyarázatok mellett, van ennek egy mélyebb oka is. A Nyugatnak és a szovjet birodalomból kiszabadult Kelet-Európának merőben más a szabadságérzékelése. Ott az egyén szabadsága mindenek fölött áll, nálunk a közösség szabadsága, a közösség alanyi jogai sem „mellékesek”. Márpedig a mintaként ránk zúdított szabadságmámor, mi szerint már az is mindegy, egyénenként milyen neműnek születünk és saját döntésünk, hogy nők legyünk-e vagy férfiak, közösségellenes bolondéria, veszélyezteti a természetes biológiai szocializációt, megterheli az amúgy sem könnyű serdülőkori életszakaszt.

Olvass tovább

Kijev követelőzéséből elege van a Nyugatnak

3 mins read

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt kérte pénteken Németországtól és az Egyesült Államoktól, hogy adjanak Taurus és ATACMS típusú nagy hatótávolságú rakétákat Ukrajnának, egyúttal arról biztosította őket, hogy a védelmi erők ezeket kizárólag Ukrajna határain belül fogják felhasználni. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola.

– Főszerkesztő úr, a kijevi külügyminiszter a rakéták kérésekor úgy fogalmazott, hogy „Minél nagyobb a rakéták hatótávolsága, annál rövidebb lesz háború.” Ha ilyen fegyverek ukrán tábornokok kezébe kerülnének, az eddigiek alapján mennyiben lehetne Kuleba fogadkozását komolyan venni?

– Kezdjük azzal, hogy Dmitro Kulebe ezúttal sem kért, hanem követelt. Kijev nem tud kérni, úgy gondolja, hogy neki minden jár, és ez már a legközelebbi szövetségeseit fel-felháborítja. Ami pedig a rakéták hatótávolságának és a háború hosszának az egymáshoz viszonyulását illeti, az éppen fordítottja annak, amit az ukrán külügyminiszter állít. Ha Kijev ilyen fegyvereket kap, az a háborút elhúzza, a menetét megfordítani azonban nem tudja.

Olvass tovább

Diákként szőni a tudományos hálózatot

2 mins read

A 64. alkalommal rendeztetett meg a London International Youth Science Forum (LIYSF). A programok helyszínéül az Imperial College szolgált. Hazánkat a Magyar Innovációs Szövetség delegáltjaként Kovács János képviselte, aki a Kecskeméti Bolyai János Gimnázium idén végzett diákja, valamint a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny II. díjasa. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Kovács úr, Ön a tudományos fórum Science Bazaar nevű tudományos kiállításán szakértő zsűri és a többi 83 ország delegációja előtt mutatta be MateKIT nevű általános iskolai matematikai oktatóprogramját, amellyel nagy elismerést aratott. Hogyan talált rá erre a fontos témára?

– 2019-ben, még a Kecskeméti Lánchíd Utcai Sport Általános Iskola diákjaként kezdtem el dolgozni a MateKIT-en. Akkori matematikatanárommal, Csóti Melindával kezdtünk el ötletelni azon, hogyan lehetne felhasználni a matematika oktatásában az újonnan kapott digitális táblákat és tableteket.

Olvass tovább

GDP helyett HDI

7 mins read

Kijózanító a Világbank friss kimutatása. Hazánkban az egy főre jutó nemzeti össztermék 41 ezer 906 dollár. Ausztriában ugyenez a mutató 62 ezer 935 dollárra rúg. A luxemburgi GDP-magasság paródiába illik: 142 ezer 213 dolláron áll. Még Szingapúrt is magasen felülmúlja: ott 127 ezer 564 dollárnál tartanak. Árva László közgazdász professzort kérdezte a Présház.

– Professzor úr, Moszkva és Peking a jelenlegi egypólusú glóbusz helyett a több pólusút reméli. Ugyanakkor ha az USA egy főre jutó GDP-mutatójátmmutatóját: a 75 ezer 398 dollárt az orosz 36 ezer 484-gyel összemérjük, megállapíthatjuk, hogy az egypólusú glóbusznak a több pólusúvá alakítása kicsit odébb van. Miért?

– Az egy főre eső GDP hajszolása teljesen irreleváns, ahogy azt Csath Magdolna professzor asszony sokszor elmondta, sokkal fontosabb ennél a Human Development Index, vagyis az Emberi Fejlődés Indexe. A GDP csak azokat a dolgokat méri, amelyeket előállítottunk, teljesen függetlenül attól, hogy az hasznos vagy éppen felesleges. Az ágyúk és a vaj ugyanúgy kerül bele abba, pedig az egyik hasznos, a másik inkább káros. A HDI csak a hasznos dolgokat méri, persze a GDP mérése sokkal egyszerűbb…

Olvass tovább

A szélsőség foglyul ejtette a médiát

2 mins read

Lennie kellett egy olyan titkos alkunak, hogy ha a baloldal megnyeri a választást, valamit cserébe végre kellett volna hajtania. Csak nem tudjuk, mit: kerítést lebontani, beengedni az iskolákba a genderőrületet, belépni a háborúba? – vélekedik a hazafias politikai tömb. Szabó Tamásnak, Antall József államtitkárának, miniszterének tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Miniszter úr, a migránsözön hazánkra zúdítása, gyermekeink genderbolondériával való megfertőzése, katonáink halálba küldése mind a magyar társadalom rombolását célozza. Kiknek lehet ez érdeke és miért?

– Nem a magyarokra van kihegyezve ez a társadalomátalakítási doktrína és gyakorlat, hanem egész Európára. Mi azért vagyunk az első helyen akire nyomást helyeznek, mert mi ezt nem akarjuk. A három kérdés mindegyikének más az érdekháttere szerintem. A migránshullámot  a demográfiai dráma és az ebből következő munkaerőhiány indította be, nem most, hanem a hatvanas évektől. Ez tehát a folytonos növekedésben érdekelt kormányok és az üzleti élet érdeke. Persze tetten érhető a doktriner gondolkodás, ami eltökélten multikulturális világot képzel el. A tőke és a túlhajtott liberális vízió itt kéz a kézben jár.

Olvass tovább

Hamis propaganda a hídavatáson

3 mins read

A Lánchíd volt az, amely elindította Budapest, a nemzet fővárosa megszületését − pukkasztott szét egy léggömböt Karácsony Gergely főpolgármester a felújítási ünnepségen. Bánó Attila publicistát kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Szerkesztő úr, Karácsony kiemelte, a Lánchíd a megszületésének pillanata óta a haladás szimbóluma volt. Csakhogy a hidat osztrák táborszernagy avatta és ő haladt át elsőként rajta. Az a személy, aki a cári sereggel vállvetve harcolt a márciusi ifjak és a magyar honvédség ellen, majd a megtorlást irányítva halálba küldte az Aradi Tizenhármakat. Egy mai városvezetőnek miért kell történelemhamisításba süllyedni egy valóban ünnepi alkalommal?

− Karácsony Gergely csak azt nyújtotta, ami várható volt tőle. Nem a Lánchíd indította el Budapest megszületését, viszont abban az értelemben valóban a haladás szimbóluma volt, hogy műszaki megoldásaival a korabeli világ egyik technikai csodájának számított. Átadásának módját és pillanatát azonban nem a haladás szimbólumának, hanem a magyar nemzet megalázásának nevezném, hiszen a hivatalos átadás főszereplője báró Haynau, a hírhedt császári-királyi táborszernagy volt. A híd 1849. november 20-án történt átadásán ez a kegyetlen és becstelen figura részesedni próbált abból a dicsőségből, amely elsősorban a híd megálmodóját, gróf Széchenyi Istvánt, továbbá a tervezőjét, William Tierney Clark angol mérnököt, a finanszírozóját, báró Sina György bécsi bankárt, valamint a kivitelezés vezetőjét, Clark Ádámot illette meg.

Olvass tovább

A politikai világparaziták cserére készülnek

2 mins read

„A kommunizmust valamiféle ellen-kapitalizmusnak értelmezni végzetes tévedés” – rögzíti Bogár László közgazdász professzor. Őt kédezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Professzor úr, a kora kapitalizmus „konstruktőrei” rájöttek arra, hogy a zárt szakrális paraszti társadalom, a földművesség és a kézművesség (céhek) hagyományos szerveződési formái, mivel kizárják a profit létezését, ezzel lehetetlenné tették volna a kapitalizmusnak mint végzetes parazita szerveződési módnak a létrejöttét. Paraziták a Római Birodalomban is voltak, mi pörgette föl a „fejlődést”? Egyáltalán, tudjuk azt, hogy pontosan miként lesz az élősködő?

– A parazitizmus elég titokzatos jelenség, hisz mindig csak „utólag” jöhet létre az élővilágban, mert először ki kell alakulnia annak, amin aztán élősködni tud a parazita. Szóval először még minden rendben van, ám egyszer csak megjelenik a parazita és élősködni kezd az addig „normálisan” működő rendszeren. Sokféle elmélet van arról, hogy mi is történik ilyenkor és főként, hogy miért. Kétségtelen, parazitának lenni mindig sokkal kényelmesebb és „energiatakarékosabb”, mint a „normál” tápláléklánc rendszerébe betagozódni.

Olvass tovább

1 … 8 9 10 11 12 … 23