…és társaik figyelmébe.
Az idézett mondatot az angolok írták. Nagy tapasztalatuk van ezen a téren. Világbirodalmuk jó részét hazaárulók megvesztegetésével szerezték..
A hazájuk kiárusítóit jól megfizették ugyan, de egy percig sem bíztak bennük. Tudták jól, azok megfelelő összegért őket is lelkiismeret-furdalás nélkül elárulják.
Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár és Csák János kulturális és innovációs miniszter (j) a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Magyarország Érdemes Művésze díjat ad át Lőte Attila Jászai Mari-díjas színművésznek a Pesti Vigadóban 2024. március 14-én. MTI/Lakatos Péter
Felpezsdül Magyarország innovációs színtere, hiszen az idén újra díjazzák a legsikeresebb hazai innovációkat.
A 32. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat ünnepélyes díjkiosztójára 2024. március 26-án, a hagyományoknak megfelelően az Országház Felsőházi Termében kerül sor, ahol elismerik az ország legújabb, leginnovatívabb és a legjelentősebb gazdasági hasznot hozó fejlesztéseit – jelentette a Présháznak a Magyar Innovációs Szövetség.
Azért kell keresnünk Piroska magyar királylány és császári férje pompás 12. századi, kortárs mozaik-ábrázolását a Hagia Sophia egykori császári fő keresztény templomban, az eredetileg a falakat teljesen beboríó mozaikképek között, mert 1453 óta már nem keresztény templom, és örülnünk kell, hogy az Isztambulban ma is tisztelt Iréné császárnő és férje portréját a muzulmánok is merőrizték – rögzíti Prokopp Mária professzor.
– Professzor asszony, Szent László lánya Bizáncban császárné lett. Mi mai magyarok miért lehetünk büszkék a szentté vált magyar nőkre?
– Mert élték a Kereszténység főparancsolatát, a feltétel nélküli Isten- és ember szeretetet ! – amit az akkor már több száz éves keresztény európai államok NEM tudtak ilyen magas fokon megvalósítani, főképpen nem a királyi családokban. Ezért NAGY példa volt a Magyar Királyság első uralkodóháza, az Árpád-dinasztia, a keresztény életvitelében is Európában.
Megalakult a stratégiai tanácsadó testület – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) az MTI-vel. Bánó Attila publicistát kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, históriánkban többféle Koronatanács működött, ez a mostani azok közé tartozik, amelyikbe nem választás útján, hanem az első számú vezető bizalma, személyes döntése alapján kerülnek be értelmiségiek. Napjainkban miért fontos az a biztonság, amelyet ez a testület nyújthat?
– Magyarország biztonságának előtérbe helyezése nagyon indokolt. Ha a közelmúlt békében leélt évtizedeire gondolunk, látjuk a hatalmas különbséget. Olyan történelmi időkben élünk, amelyek komoly, akár háborúval fenyegető veszélyeket hordoznak. Szerencsére olyan miniszterelnökünk van, aki előre gondolkodik, s időben cselekszik. Ezt bizonyítja a Stratégiai Tanácsadó Testület megalakítása is. Főszerkesztő úr utalt az egykori, hasonló szerepet betöltő Koronatanácsra, amely – ha királyság lennénk – létezhetne jelenleg is. Ezzel kapcsolatban szinte hallom a balliberálisok felhorkanását, hogy már megint az Osztrák-Magyar Monarchia, vagy éppen a Horthy-korszak emlékén merengünk, holott a történelmi párhuzamok jó lehetőséget kínálnak a megfelelő tanulságok levonására.
Nyolcszáz éve született Lengyel Szent Kinga, magyar hercegnő, 1715 óta Lengyelország és Litvánia védőszentje.
Az Árpád-házi Kinga (a Kunigunde név magyar változata.) 1224. március 5-én született Esztergomban. IV Béla magyar király és Laskaris Mária bizánci császár lányának, IV Béla elsőszülött gyermekeként. Ő a Magyarországi Szent Margit és Gnieznói Boldog Jolenta nővére, valamint Thüringiai Szent Erzsébet unokahúga.
„Ha erős a gyökér, akkor erős a törzs is” (N. L.)
Hihetetlen erő, akarat és tehetség lakozik benne. A Kisgazda Polgári Egyesület ülésein mint jó kisgazdát ismertem meg, aztán vitézi összejöveteleinken és Harcon, az ő megdönthetetlen optimizmusával és szakácstudományával vezetett csárdájában, a Diófában. Nem kell nagyon kérdezni, ömlenek belőle az emlékezés apró momentumai is.
– 1951. március 11-én születtem Csorváson, a Viharsarokban. Nagyapámat kuláknak nyilvánították, földjét, tanyáját, cséplőgépét elvették a kommunisták 1947-ben. 94 éves korában halt meg. Sokat tanított velem ő, aki iskolázatlan paraszt volt. Mindenekelőtt a mértékletességet emlegette legtöbbet: Amit ma meg tudsz csinálni szívvel, lélekkel, ne halaszd holnapra, mert az visszahozhatatlan. Egyszer kivitt a határba, hogy megmutassa, mit vettek el tőlük a kommunisták, s éppen a tanyasi házának estek neki a markolók és ő elkezdett sírni. Akkor megéreztem valamit és ez megalapozta bennem a jövőbeni gondolkodásomat és gondoskodásomat.
Az államelnök apja csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata – írja az extremitás. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, 1990-ben politikusi pályára lépett olyan személy, akinek édesapját „körmös”-nek hívták a rémkorszakban, s vele együtt olyan, akinek édesapja szintén az ávónál tevékenykedett, és meg is nevezték a Terror Háza listáján. Akkor a szélsőbaloldali sajtó szerint nem volt szabad bárkit megítélni apja alapján. Most a szélsőbaloldali sajtó ilyen alapon gyalázni próbál. Miért nem lepődünk meg?
– Amit a balliberális sajtó elvakultabb, radikális vonulata e téren produkál, az szépen beleillik a régóta alkalmazott módszertanba. Ennek lényege, hogy teljesen mindegy, mit mondtunk tegnap, ha számunkra előnyösebb, hogy ma az ellenkezőjét mondjuk.
Moszkva, 2024. február 28. szerda (MB), Tóth Vladimir, a Magyar Békekör tudósítója jelenti: Jevgenyij Gyikij, az Ajdar ukrán neonáci zászlóalj 2. századának volt parancsnoka azt javasolja, hogy az ukrán haderő szállja meg Magyarországot, ha alulmaradna az oroszokkal szemben, és nem volna hová visszavonulnia – jelentette a Magyar Békekör tudósítója.
„Vereség esetén Ukrajnának még mindig maradna jelentős, harcedzett, 800 ezres hadserege. Felvetődik a kérdés, hova lehetne visszavonulni. Magyarország területe jöhet szóba, ahová magunkkal vihetünk 20 millió ukrán menekültet is. Kíváncsi vagyok, mit tudna tenni ebben az esetben a 30 ezres magyar hadsereg, amely egy napot sem harcolt még. Magyarország nem számíthatna a NATO segítségére az 5. cikkely alapján, mert annak megvitatása 30 napig is eltartana. Magyarország megszállására viszont 30 óra is elegendő. Azt ajánlom Orbán Viktornak, hogy jól gondolja meg, milyen következményekkel járna Ukrajna veresége” – fogalmazott a katonatiszt a Rosszija 1 TV szerda hajnali műsorában elhangzottak szerint. Gyikij kijelentéseit szerdán, moszkvai idő szerint 1.50 órakor sugározták teljes terjedelmében Vlagyimir Szolovjov műsorában. Előzőleg a Moja Moszkva online adott hírt róluk február 27-én.
Az elmúlt napokban több sajtótermék is tévesen személyes konfliktusként mutatta be a jegybanktörvény tervezett módosítása körüli vitát. Az értelmezés teljesen hibás és nagyon káros. Csakis arra alkalmas, hogy a vita fókuszát elvigye a lényegi kérdésekről – jelentette a Magyar Nemzeti Bank a Présháznak.
A jegybank közleménye rögzíti: a „Magyar Nemzeti Bank egyetlen érdeke: Magyarország stabilitása és a magyar nemzetgazdaság érdeke.”
Az MNB hosszabb elemzésében szerepel két fejezett, amely az információs támadások jegyeit taglalják.
Folyamatos kommunikációs nyomás a nagyobb lazítás irányába
Az elmúlt időszakban számos csatornán keresztül, több fronton érte téves állításokra építő támadás és kritika a jegybankot a monetáris politika vitelével kapcsolatban. Többek között a kamatemelési ciklus leállításának 2022 őszi időzítése kapcsán, majd a pénzügyi piacok stabilitását biztosító célzott intézkedések magasabb kamatszintje miatt érte kritika a jegybankot. Utólag mindkét esetben látszott, hogy a jegybank az elérhető információk alapján körültekintő, jó döntést hozott.
2023 őszétől a Monetáris Tanács által meghatározott kamatszinteket túl magasnak minősítve az irányadó kamat csökkentési ciklus optimális ütemének meghatározását éri támadás. A piaci árazások az októberi kamatdöntő ülés idején decemberig háromszor 50 bázispontos alapkamat-csökkentést áraztak, amivel szemben az MNB háromszor 75 bázispontot, összességében 215 bázispontot csökkentett. A jegybanki döntések helyességét az elmúlt másfél év pénzpiaci stabilitása is alátámasztja, ugyanakkor világos, hogy a 2023-as év egészében a gazdasági teljesítmény csökkenését elsősorban a magas infláció okozta, ami mind a fogyasztást, mind a beruházásokat visszavetette.
Az üzenetek rontják a monetáris döntések várakozási csatornán keresztüli hatásfokát. Elbizonytalanítják a jövőbeli kamatpályára vonatkozó várakozásokat, így akadályozzák az infláció elleni küzdelmet, aminek sikeressége elengedhetetlen a tartós gazdasági növekedés helyreállításához.
Kamatdöntés idejére koncentrálódó negatív piacbefolyásoló kommunikáció
Bár korábban is megfigyelhető volt, 2023 őszétől kezdődően felerősödtek a kamatdöntést megelőző napokban előforduló jegybankot érintő támadások (rádióinterjúk, sajtótájékoztatók, internetes véleménycikkek). A kritikákban visszatérő üzenetként megjelenik a jegybank szerepének, valamint az infláció letörésében mutatott sikerességének relativizálása és kizárólag a kormány eredményeként való kiemelése. A dezinfláció sikeres folytatásához szükséges nominális- és reálkamatszinteket a gazdasági visszaesés elsődleges okaként állítják be, kiemelve ebben a jegybank látszólagos felelősségét. Ezzel ellentétben a jelenlegi geopolitikai környezetben a pozitív reálkamatok fenntartása elengedhetetlen az infláció letöréséért folytatott küzdelemben, aminek sikeressége kulcsfontosságú a fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtéséhez.
A kamatdöntések körüli támadások célja a jegybanki kommunikáció megzavarása, az MNB sikerességének és szerepének relativizálása. Ezek az üzenetek jellemzően ellentmondanak a jegybanki narratívának, ezáltal kedvezőtlenül érintik a jegybanki hitelességet és függetlenséget, emellett hatással lehetnek a gazdasági szereplők várakozásaira is. Ennek következtében a jegybanki döntések transzmissziója sérülhet, a gazdasági szereplők kamatdöntésre adott reakciói eltérhetnek a jegybank által elvárttól, és a kockázatok emelkedése miatt a kormányzati szándékkal pont ellentétesen az optimális alapkamatpálya feljebb tolódhat.
MNB
Az Európai Unió (EU) a jogalkotás eszközével élve a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság radikális, durva korlátozása érdekében lép fel – hangzott el a Szólásszabadság című konferencián Budapesten. Kövesdi Károly Európa-érmes újságírót kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, az uniós előterjesztés felvenné az uniós bűncselekmények közé és kiterjesztené a gyűlöletbeszéd fogalmát: a szabály a genderbolondériával kapcsolatos kritikus megnyilatkozásokat is uniós gyűlöletbeszédnek nyilvánítaná. Így például a magyar alaptörvény azon rendelkezése, hogy „az anya nő, az apa férfi”, gyűlöletkeltésre alkalmas kinyilatkoztatás lehet. Annak idején egy másik unióban nem tették kötelezővé az elmebetegséget, igaz, ők tankáradatot zúdítottak az országra l956 novemberében. Mikor züllik ugyanilyen mélyre a korrupt brüsszeli garnitúra?
– Természetesen nem csak a szólásszabadság korlátozásáról van szó. Ez egy ördögien kigondolt és felépített stratégiának a szerves része, amit a többi fog követni vagy már párhuzamosan követ is. Látnunk kell, hogy maga a „gyűlöletbeszéd” definíciója (ami fából vaskarika) végső soron magának a gondolkodásnak az átprogramozását, a néptömegek, a normalitást képviselő nemzetek totális uralomba hajtását, megfélemlítését célozza. Egyfajta szellemi, kulturális fasizmusról beszélhetnénk, ha nem lenne bohózatba illő ez az erőlködés, amivel a (természetesen nem létező) háttérhatalom az embertömegek fölötti totális befolyását szeretné jogi palástba burkolva, ám ép ésszel felfoghatatlan módszerekkel kiterjeszteni. Ehhez asszisztálnak a kilóra megvett EP-képviselők, biztosok, gyáva, kétszínű ET-miniszterelnökök.
Franciaországban az elnököt választják, aki kijelöli a miniszterelnök, Németországban a kancellár jut pozícióba választok alapján, s ő jelöli ki az államelnököt. Galló Béla politológust kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Hazánkban már 1990-ben eldőlt, hogy nem elnöki köztársaság leszünk, mi pártokra szavazunk, és a győztes adja a miniszterelnököt. Mégis időnként felüti fejét a dilettáns javaslat, hogy az elnököt is a nép válassza. Európában miért tartózkodnak ilyen megoldástól az államok?
– Az államszerkezet mindig történeti-kulturális hagyományok, illetve alkalom adta, aktuális politikai szituációk függvénye. Mind a prezidenciális rendszer (erre tényleg jó példa Franciaország), mind a reprezentatív szerepkörre redukált államfői funkció elvileg működőképes. Utóbbinak különböző (gyenge, középerős, stb.) fokozatai vannak az egyes országokban. Minél stabilabb, beágyazottabb egy-egy állam a saját funkcionális hagyományaiba, annál nehezebb az államfői pozíciót megváltoztatni.
Terjedelmes interjút közölt a Világgazdaság Lantos Csaba miniszterrel energiapolitikánk néhány aktuális kérdéséről. Erről kérdeztük Járosi Mártont, az Energiapolitika 2000 Társulat elnökét.
– Elnök úr, hogyan gyarapította az Ön tudását a miniszteri interjú?
– Fontos és aktuális, szakszerű tájékoztatás, ami néhány kérdésben egyértelmű kormányzati álláspontot rögzít, de alapvető problémákról nem beszél. Mind a kormányzati álláspont, mind az interjú hiányosságai észrevételekre késztetnek.
– Miben állnak ezek?
Franciaországban az elnököt választják, aki kijelöli a miniszterelnököt, Németországban a kancellár jut pozícióba választások alapján, s ő javasolja az államelnök szélyét. Kiszelly Zoltánnak, a Századvég politikai elemzési igazgatójának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Igazgató úr, hazánkban már 1990-ben eldőlt, hogy nem elnöki köztársaság leszünk, mi pártokra szavazunk, és a győztes adja a miniszterelnököt. Mégis időnként felüti fejét az a javaslat, hogy az elnököt is a nép válassza. Európában miért tartózkodnak ilyen megoldástól az államok?
– Az államok berendezkedése tükrözi történelmi fejlődésüket, ezért sincsen egységes elnöki modell. Magyarország ezer évig királyság volt, ám az uralkodó és a kormányzó szerepe idővel gyengült és a kormánytöbbségre támaszkodó miniszterelnök emelkedett ki a politikai döntéshozás centrumaként. A rendszerváltás átmenetében ezt hagyta jóvá — még ha csak kis többséggel is — a négyigenes népszavazás.
Az Antall-kormány idejében a hungarofób párt hisztériát keltett Csurka István ellen, majd amikor Antall József Csurka Istvánt kiszorította az MDF-ből, a hungarofób párt újabb hisztériát keltett „Csurka ment, a csurkizmus maradt” jelszóval. Homa János újságírót kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, a baloldali szélsőség most az államelnök ellen hisztériázik, annak menesztését követelve. Miért intő a Csurka-példa?
– A kutya ugat, a karaván halad. Mindannyian ismerjük ezt a közmondást. A hungarofób pártok, nem szeretik nemzetünket. Nem figyelnek a magyarság érdekeire. Ha valaki arra tenné fel az életét, hogy a kedvükben járjon, az butaságot tesz. Nekik semmi sem lesz elég. Ahogy Csurka István példája is mutatja, hiába szorította ki Antall József az MDF-ből, hiába igyekeztek megszabadulni az általa képviselt szellemiségtől a demokrata fórumban, a baloldali pártok úgy tettek, mintha semmi sem történt volna.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felmentette csütörtökön Valerij Zaluzsnijt a fegyveres erők főparancsnokának tisztségéből. Stier Gábort, a moszkvater.com főszerkesztőjét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Főszerkesztő úr, a háború első jelentős személycseréje mennyire lehet jele a bomlás megindulásának?
– A kudarcnak általában nincsen gazdája, és a nagy garral beharangozott ukrán ellentámadás nyár végi kifulladása megindította az erjedést, megtörte Ukrajna egységét, megingatta a Nyugat Kijev mögötti kiállását, és gyengítette az ukrán hadsereg morálját. Mindezek eredőjeként visszatért Ukrajnába régi stílusában a háború által időlegesen háttérbe szorított, lefojtott belpolitika.
Az 1970-es években vált uralkodóvá az a szemlélet, hogy a Föld túlnépesedéstől szenved. Senki se csodálkozott rajta, de mint nézet, érdekes. Malthus is ezt vallotta, természetesen. De rendre bebizonyosodott a helytelensége. Függetlenségének elnyerésekor India lakossága 200-300 millió volt, most pedig körülbelül 1,2 milliárd – mondja Richard Lindzen, az MIT légkörkutató emeritus professzora.
Amikor még csak 200-300 milliónyi lakosa volt Indiának, éhínség uralkodott. Most, hogy 1,2 milliárd ember él ott, India élelmiszer-exportőrré vált. Az emberiség rendelkezik bizonyos találékonysággal és képességgel, és mindezekkel ez idáig nagyon jól gazdálkodtunk. Most egy másfajta veszéllyel nézünk szembe. Egyes közgazdászok szerint úgy tűnik, hogy a Föld népességnövekedése megáll, amiből arra következtetnek, hogy a jövőben a népesség csökkenni fog.
A következő címmel jelent meg írás a Magyar Nemzet 2024. február 5-i számában: Nemzetbiztonsági kockázat is egyben a magas áramimport. Erről kérdeztük Járosi Mártont, az Energiapolitika 2000 Társulat elnökét.
– Elnök úr, miért?
– Örömmel és kellemes meglepetéssel vettem, hogy a Magyar Nemzet leírta a villany importra vonatkozó társulati álláspontunkat.
– Mi az önök szakmai álláspontja?
A vállalhatatlan múltú Horn Gyula rengeteg kárt okozott az országnak, elsősorban a kótyavetyélő privatizációval. Ugyanakkor nem volt ripacspolitikus. Mészáros László írót kérdezte Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Mester, Horn Gyula nem volt ripacspolitikus, ellentétben koalíciós társával. Ez a fajta „ötvözet” miért hatásos a modern korban?
– A néhai „Na és? Akkor mi van?” elvtárs sok mindennel vádolható kacskaringós életútja kapcsán, azzal azonban bizonyosan nem, hogy demokrata lett volna. Legyünk őszinték, azzal sem illethető, hogy ripacspolitikus volt. Sem demokrata, sem ripacs nem volt. Előbbire most nem akarok kitérni, mindenki ismeri a szerepét, tevékenységét. Viszont arról feltétlenül szólnunk kell, hogy a mai napig mindezzel együtt úgy emlékeznek rá – és joggal –, hogy még a hagyományos értelemben vett politikus volt. Nem egy cirkuszművész, nem egy ripacs, hanem igaz, a szó rossz értelmében, de egy hagyományos politikusi képet formázott magáról.
Nem mindegy milyen minőségű és összetételű ellenzék áll szemben a kormánnyal önkormányzati szinten sem – fogalmazott a szélsőséges párt új elnöke, Donáth Anna. Hozzátette: erről szól az EP- és az önkormányzati választás is, és arra kérnek felhatalmazást, hogy megszervezhessék a NER leváltására legalkalmasabb ellenzéket. Homa János újságírónak tett föl kérdéseket a Gondola.
– Szerkesztő úr, a Momentum új elnöke a gyurcsányi évekkel beárnyékolt pártot megpróbálja kiszabadítani a vállalhatatlan múltból, sőt, a gumitölténnyel fejmagasságban tömegbe lövető politikust maga alá akarja gyűrni, az ellenzék vezérévé akar emelkedni. Miért tudjuk, hogy ez lehetetlen?
– A Momentum egy jelentéktelen párt. Januárban a teljes népesség 5, a pártválasztók 7 százalékának támogatásával bírt. A Republikon Intézet felmérése szerint a Kétfarkú Kutya Párt is megelőzte a Momentumot. A DK a legerősebb ellenzéki párt, a teljes népességben változatlanul 12 százalék a támogatottsága, a pártválasztók körében 19, ez egy százalékponttal magasabb, mint év végén. Az ellenzék meg sem tudja megközelíteni a kormánypártokat szűk öt hónappal az európai parlamenti és önkormányzati választás előtt. A Fidesz-KDNP népszerűsége a meghatározó, a pártválasztók körében 43 százalék.
