A Magyar Sion, a Magyar Katolikus Egyház központja 277 évig száműzetésben működött. Szeptember 17-én Esztergomban a Szent Adalbert Központban egynapos konferencia keretében Rudnay Sándor hercegprímás és kora volt a fő téma, melyen belül „Magyar Sion-gondolat építészeti megvalósítása a reformkor kezdetén” címmel szerveztek egész napot felölelő programot. Prokopp Mária professor emerita művészettörténész mutatta be a magyar klasszicizmus építészeti stílusát, magyarországi remekműveit, köztük az esztergomi Szent Anna-templomot. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Professzor Asszony, az oszmán hódítás előbb Érsekújvárra, majd Nagyszombatba szorította a magyar katolikus központot. A hercegprímás jóval az oszmán kiűzése után hozta vissza a Magyar Siont abba az Esztergomba, amelynek nevét a száműzetés hosszú ideje alatt Nagyszombatban is a levelek keltezésére írták. Miért nagy érdeme ez Rudnay Sándor érseknek?
– Rudnay Sándor amikor 1819-ben Gyulafehérvárt mint Erdély püspöke megkapta a kievezését Magyarország hercegprímási méltóságára – amely a magyar állam 1000 éves történetében a király utáni első közjogi méltóságot jelentette -, a válaszlevelén a dátumot így jelölte: kelt Esztergomban… Ezzel jelezte, hogy 277 év után ! ! ! eltökélt szándéka, hogy visszaköltöztesse a magyar katolikus egyház központját a Szent István által alapított székhelyére, Esztergomba.
Ismerve az akkori politikai helyzetet, amely szerint Hazánk I. Ferenc osztrák császár abszolutista kormányzásának gyarmata volt, és az esztergomi Várhegy a Habsburg katonaság területe volt immár 120 év óta, erre semmi reális lehetőség nem volt!
A teljes anyag.
Kép: Thaler Tamás felvétele