Elkezdődött az átvilágítás a Magyar Állami Operaházban – írta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán.
„Az átlátható működés, a felelős gazdálkodás és a munkavállalók számára biztonságos környezet mind elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar kultúra a politikától függetlenül működve tudja kiszolgálni a magyar embereket” – közölte a miniszter.
Liptói barangoláson vettek részt Balassi Bálint költészetéért rajongó magyar értelmiségiek, a Prokopp Mária Baráti Kör tagjai, s fölkeresték a poéta sírját a felvidéki Hibbén, majd jelképesen megostromolták a liptóújvári erődöt, amely annak idején a költőnek és öccsének, Balassa Ferencnek évekig lakhelyéül szolgált.
A Barangolást az esztergomi Laskai Osvát Antikvárium társtulajdonosa, Mezeiné Tomorszky Mária szervezte. Az utazás résztvevője volt Prokopp Mária művészettörténész professzor emerita, az esztergomi Balassa Bálint Egyesület elnöke, Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke, Dr. Mészáros Kálmán történész, Fehér László tárogatóművész, Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumi elnöke és számos budapesti, esztergomi, párkányi kiválóság.
A buszos művelődési túra első állomása az északon, a lengyel határ közelében fekvő Hibbe volt, e falu temploma rejti Balassi Bálint, Balassa Ferenc és édesanyjuk: Lekcsei Sulyok Anna, és a Balassa család más tagjainak sirját.
Harminc éve az egységes magyar nemzet szolgálatát vállaló civil szervezetünk legfontosabb üzenete: párbeszéd nélkül nincs értelmes élet.
Közhely számba megy, de ettől még igaz, magyar az, akinek fáj Trianon. Az a békediktátum, amely hazánk területének és lakosságának kétharmadát vette el tőlünk. A diktátum mélységes igazságtalansága abban is megmutatkozik, hogy a háborúban vesztes országok közül egyedül minket roppantott meg majdnem véglegesen. Különösen nehéz sors várt az elcsatolt területek magyarságára, az ő sorsukról, megmaradásuk esélyeiről próbál képet alkotni a Megmaradás című
kötet, melynek szerkesztőjével, Dr. Rab Irén kultúrtörténésszel, az Ungarnreal című német nyelvű portál alapító szerkesztőjével beszélgettünk.
– A könyv címe: Megmaradás. De melyik? Kis-Magyarország megmaradása Trianon után, vagy a határainkon kívülre kényszerített magyarság megmaradása? Az is kérdés – hiszen a könyv kétnyelvű, magyar és német -, hogy a németeket egyáltalán érdekli-e ez a téma?
– A kötetben nem szerepel az anyaország megmaradásának kérdése, ez messze túlfeszítené a terjedelmi kereteket. Azok megmaradásáról szól, akik határainkon kívülre kerültek és egy másik állam keretei között kellett és kell küzdeniük magyarságukért. Hogy érdekli-e a németeket? A helyzet az, hogy sok olyan német barátom van, aki szimpatizál velünk, de ha Trianonról esik szó, mindig azt hangoztatják, hogy ezt a témát már el kellene engednünk. Régen, több, mint 100 évvel ezelőtt történt, ideje lenne túllépnünk rajta. Ilyenkor megpróbálom elmagyarázni nekik, hogy ez nem olyan, mint a Versailles-i békeszerződés, ami persze fájt a németeknek, de ők a gyarmataikat veszítették el és kicsit odébb kerültek határaik. Mi sokkal többet veszítettünk – egy 1000 éves országot. Ezzel a kötettel azt is meg akartam mutatni, hogy a békediktátum nem csak a magyarság, de a németség számára is katasztrofális következményekkel járt.
A hevesi Halász-kúriában nyitották meg Mihály Gábor Kossuth-díjas szobrászművész Regnum Marianum című tárlatát. Az alkotó kisplasztikái tekinthetők meg az alföldi városban megrendezett kiállításon. A megnyitón jelen volt Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök. A megnyitó beszédet Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke mondta el. Mint fogalmazott:
„Regnum Marianum,
Téged választottunk,
Mária Országa,
Szívünkbe fogadtunk.
Égő szereteted
Éltessen bennünket,
Regnumi ifjakat,
Krisztus katonáit.”
A középkori vers nem vesztett érvényéből: a szeretetnek – igenis – meg kell találnia Krisztus elszánt katonáit is: Mária országának megvédéséhez ma is bátorság kell. Ahhoz a művészethez, amelyet Mihály Gábor bő fél évszázada művel, az Istentől kapott talentumok mellett ugyancsak bátorság is szükséges: Szűz Máriát, Krisztust, Szent Istvánt, Szent Lászlót megformálni, bronzba önteni és kiállni velük a széles közönség elé, ehhez a mai világban vitézi észjárás is szükségeltetik.
Alaphelyzet és motívumok:
A vers alapélménye a kontraszt: a külvilág „üres fecsegése” és „hamis hordaléka” áll szemben a belső csend szakrális tisztaságával. A csend itt nem negatív fogalom (nem hiány vagy némaság), hanem egyfajta magasabb rendű kommunikáció. A költő paradoxonokkal él: a csendnek szava van, nesze, sőt, „néma ordításként” jelenik meg.
Irodalomtörténeti jelentőségű lexikon jelent meg a Kaiorsz Kiadónál. A magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard eddigi harminc évének tényeit tartalmazza a Balassi-kard lexikon. A reneszánsz költő ezekben az években válik világhírűvé – a díjnak köszönhetően.
Nemzetközi irodalmi díj, amely benne van a Nobel-díj utáni első ötben. Mind az öt kontinensre eljutott, ebben egyedülálló a magyar díjak között.
Az istenes versek poétájáról elnevezett díjat most, a harmincadik alkalommal rendezett kardceremónián vette át először papköltő, akit egykori falujában ma Feri atyának neveznek. Domoszló is fölkerült a magyar irodalomtörténet térképére.
Az idén a harmincadik alkalommal adatott át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard. Most először vehette át papköltő az irodalmi szablyát. A kitüntetett piarista szerzetest, Bozók Ferencet kérdezte a Gondola képviseletében a Présház főszerkesztője.
– Miért jó most, az eléggé zavaros XXI. században, ha a költészet szépsége a Teremtő mögöttes jelenlétével együtt fénylik fel egy budapesti kardceremónián?
Az elszármazott jászságiakat és az otthon élőket összekapcsoló Jászok Egyesülete létrejöttének 105., újjáalakulásának 35. évfordulóján ünnepséget tartottak a budai Várban, a Honvédelmi Minisztérium épületében.
A Gyula Televízió számolt be a szakrális irodalmi eseményről: a Balassi-kardok megáldásáról.
Az aldebrői Hárs Pincében tartatott a XXI. Balassi-kard borseregszemle, az irodalmi borversenyben ezúttal – 2026. II. 2-án – a Debrői Hárslevelűk versenyeztek. A nedűket Tarsoly József egri hegybíró, Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke és Gecse István bormester hasonlította össze.
Molnár Pál, Gecse István és Tarsoly József
A Debrői Hárslevelű nagy múltú fajta, az utóbbi évtizedekben felpörgő fejlődésen ment keresztül a szőlő termesztése, és a bor finomítása.
A Kontrabant Kulturális és Művészeti Társaság, valamint a Volosov Csarnok Intézet kiadásában a napokban megjelent Szomi Béla szlovéniai költő, dalszerző, műfordító alkotása, az Adj már csendességet – Podaj že tišino című kétnyelvű kötet – közölte a Présház véleményportállal Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke.
Nincs új a nap alatt. A történelem ismétli önmagát. Az emberi együttélés formái, a társadalmi rendszerek, a diktatúrák is ismétlődnek. Pl. az újkorban a franciák „dicsőséges” jakobinus forradalmától az orosz bolsevikok Nagy Októberi Szocialista Forradalmán, a német nemzeti szocialistákon, majd a szovjet szocialista demokrácián át napjaink Európai Unió által diktált, ellentmondást nem tűrő globalista politikai kurzusig.
A ’70-es években egy amerikai újságíró nevezte az egykori Szovjetunió államrezonját olyan politikai rendszernek, amelyben „Minden tilos, ami nem kötelező”. Tökéletes, tűpontos definíció volt. Az Európai Unió brüsszeli vezetésének napjaink politikai működési gyakorlatára is ez a frappáns megnevezés a helyénvaló. A saját maga alkotta szabályrendeleteket, alaptörvényeket, szerződéseket semmibe véve, azok eredeti értelmét kiforgatva, visszájára fordítva mindent kötelezően előír, vagy megtilt az uniós tagállamoknak, tagállami szuverenitásukat is semmibe véve. Nincs apelláta, ami tilos, az tilos, ami kötelező, az kötelező. Vagy következik a kötelezettségszegési eljárás, vagy a EU Bírósági ítélettel kiszabott elképesztő nagyságú pénzbírság, vagy a törvényesen járó pénzek megvonása, valamint kirekesztés ebből, abból, innen-onnan, továbbá a nem tetsző nemzeti kormányok megdöntési kísérlete stb., stb.
– Galló úr, az Európai Bizottság „véleményfelügyeleti rendszert” akar rátelepíteni az EU-ra. Fájdalommal állapíthatjuk-e meg, hogy az egykori francia felvilágosodás után most ránk köszönt az uniós elhomályosodás, miért?
Tisztul a világpolitikai frontvonal. Trump elnök már világosan látja, hol húzódik a háborúk és a békék frontvonala és kik a háború és kik a békepártiak. Talán nem vagyunk szerénytelenek, ha úgy gondoljuk, hogy sokat segít neki ebben a tisztánlátásban – az ország-világ előtt barátjaként vállalt, hatalmas politikai tapasztalatú – magyar miniszterelnök véleménye is.
Egyre nyilvánvalóbban látszik, hogy a még mindig óriási befolyású liberális globalista birodalmi világ ideje
leáldozóban
van. Elévülhetetlen érdeme van ebben Trump elnöknek, akit ellenségei politikai merénylettel akartak megölni még elnökké választása előtt, miután a számtalan jogi eljárással nem sikerült elnökké választását megakadályozni, ellehetetleníteni.
Faludi Sándor pincéjében.
Prohibition cellars (szesztilalom pincék) felírás fogad egy hatalmas ajtón. Mindez az amerikai szesztilalom idejéből származik (1920-1933). Ez a titkos ajtó illegális bárokat takart, amelyek pincékben, eldugott helyeken működtek, dugiban árultak a szeszes italokat. Ezek a helyek a szesztilalom kultúrájának ikonikus helyszínei voltak, ahol a csempészett alkohol és az illegális táncos mulatók zajlottak.
