Balassi-versek amerikai fordítója

3 mins read

„Balassi költészete szabadabbá vált a képek világában ‘a költő saját találmányainak’ önbevallása révén, és olyan újszerű versformákat fejlesztett ki, mint a Balassi-strófa” – írja Czipott Péter, Peter V. Czipott a Toll és szablya című kétnyelvű verseskötethez alkotott Balassi Bálintról, költészetéről és annak fordításáról című esszéjében. A kötetet a közelmúltban bocsátotta közre a Kairosz Kiadó. A kaliforniai műfordítónak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mester, mekkora irodalomtörténeti jelentősége lehet annak, hogy bő négy évszázad alatt alig pár Balassi-verset ültettek át angolra, s most a költőóriás 38 költeménye jelent meg a földkerekség legelterjedtebb nyelvén?

– Inkább örök diáknak, mint mesternek tartva magam, aligha mondhatom, hogy ismerem Balassi Bálint költészetének összes angol fordítását. Korlátozott ismereteim szerint a Makkai Ádám által szerkesztett In Quest of the ’Miracle Stag’: The Poetry of Hungary (A csodaszarvas nyomában: Magyarország költészete) című monumentális magyar versantológiájában megjelenő hat Balassi-vers alkotja Balassi angol nyelvű műveinek legnagyobb egyedi csoportosítását a Kard és toll kiadásáig.

Olvass tovább

Elena Lavinia Dumitru, a magyar nyelv szerelmese

2 mins read

A román irodalom is bebocsátkozott az európai Balassi-folyamatba: az idén Elena Lavinia Dumitru vehette át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, az immár a 26. alkalommal átadott Balassi Bálint-emlékkardot. A Rómában élő művészt kérdezte a Gondola. 

– Művésznő, az európai irodalmi kincsek kölcsönös felfedezése hogyan mélyítheti el az európai népek barátságát? 

– Az irodalom lényeges érték, amely a szépség jegyében egyesíti az embereket, a népeket. Ugyanakkor, az irodalom az az eszköz, amelyen keresztül a kölcsönös megismerés megtörténik. Amikor a Célia-ciklus fordításával kezdtem foglalkozni, egy olyan szöveget kíséreltem létrehozni románul, ami formailag, lírikus természetességéhez hűen, megőrzi versszerű lüktetését, azt a ritmust, ami jellemző az eredeti alkotásra. Azzal a szándékkal próbáltam megalkotni ezt a Balassi-fordításgyűjteményt, hogy népszerűsítsem Balassi különleges szerelmi verseit, és nem utolsó sorban verseinek sajátos hangulatát.

Olvass tovább

Hetvenesek Társasága – hét évtized közös hazában

5 mins read

1998-ban elindult egy sorozat a Polisz, majd az ezredfordulótól már, folytatólagosan, a Napút folyóiratban, amelyben az adott évben hetvenedik életévüket betöltő ismert személyiségek vallanak életükről, pályafutásukról. Az idén, immár bővített könyvformátumban, az 1952-ben születettek kerültek a válogatásba. Szondi Bence kiadóvezetőt, valamint Bognár Antalt, a kötet szerkesztőjét, a sorozat ötletgazdáját kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

 – Az eltelt 24 évben mennyire igazolódott, hogy a hetvenéves kornál kell meghúzni azt a határt, amely alkalmas arra, hogy kellő őszinteséggel és bölcsességgel valljanak még nem teljesen lezárt életpályájukról az alanyok?

 Sz. B.: ‒ Bár magam még messze vagyok ettől a kortól, a sorozat 1997-es induláskor még a szakmában sem voltam, az eddigi több mint 2000 vallomás alapján úgy látom, a hetvenedik életév az a kor, amikor érdemes és van mire visszatekinteni. Már megvan az (el)ismertség és a tapasztalat, megvan a mesélőkedv, de a legtöbb pályafutás még ugyancsak aktív. A hetvenéves kor kiválasztása nem véletlen, megvan a maga története, de ezt halljuk a legilletékesebbtől, a sorozat ötletgazdájától.

 B. A.: ‒ Nagyjából ez az az életkor, amit Arany János szavával emberöltőnek szokás nevezni. Ha kivételesen előbb nem volt meg, mint ahogy gyorsan elégőknek adódik kényszerűen, ekkorra általában elkészülhet valamiféle a leltár, az ember már nemigen kezdhet új fejezetet, de pályája választásáról és megfutásáról számot szeretne adni, ha van kinek. A hetven év bizonyos posztokon, némelyik országban kötelező nyugdíjkorhatár is. Akinek megadatik, hogy megérje, azoknak főleg az intenzív fizikai aktivitás mezsgyéje ez, innentől a kortalanság és a bölcsesség rálátása jön, mondjuk, a kiválasztottaknak, miközben persze elvétve akadnak örökifjak. Ha jól tudom, a nagy világkorszakok számításának is alapegysége a hetven év.

Olvass tovább

Jubileumi kötetben a Százak Tanácsa

2 mins read

„A nemzeti kormányok törekvéseit a családok támogatására és a magyarság összefogására – jó szívvel támogatjuk.” A Százak Tanácsa legutóbbi állásfoglalásáról olvashattunk a „Huszonöt éves a Százak Tanácsa” című most megjelent kötetben. Dr. Szijártó István  aranydiplomás tanár, a Balaton Akadémia alapító elnöke, a könyv író-szerkesztője, a Százak Tanácsának ügyvivő elnöke. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Tanár úr, gratulálunk a szervezet jubileumi ünnepéhez! Tanácsuk az első helyre az élet kérdését teszi, aztán az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a magyar föld kérdései következnek. Mindehhez mit tett hozzá az a 25 könyv, amelyet Önök a negyedszázad alatt a Balaton Akadémia  révén kiadtak?

– Nincs szó ünneplésről. A kötet alcíme: „Jó lesz egyszer emlékezni…” – forsan et haec olim meminisse iuvabit … Vergiliust idézi. Emlékezni a gyökerekre, mert az emlékezés segít.  Ahogy a huszadik évünkre írt kötetem címe is Vergiliusra utalt : „Vállunkra kell vennünk a Hazát! “ – mert sokan veszik szívükre gondjainkat, kevesebben a vállukra is.

Olvass tovább

Felvidéki elemző

3 mins read

Ha szlovákként vicces akarnék lenni a Facebookon, azt írnám, hogy Zelenszkij a Kreml legjobb ügynöke. Mindössze 3 hónap alatt létrehozta, ami lehetetlennek látszott:

1. Felemelte a rubel árfolyamát és megszabadította a dollártól való függőségtől.

2. Aktívan megfosztotta a nyugatot hihetetlen pénzösszegtől.

3. A Krím-félszigeten kívül a Donbászt és az Azovi-tengert is Oroszországhoz csatolta.

Olvass tovább

Az Aracs nevükön nevezi a dolgokat

2 mins read

„A tiszabecsi határon feltartóztatták Igor Kotvickij ukrán parlamenti képviselő feleségét, aki az általa vezetett kisbuszban a bőröndökben 28 millió USA-dollárt és 1,3 millió eurót kísérelt meg behozni Magyarországra – a háborútól szenvedő, szegény Ukrajnából.” Ez olvasható az Aracs című folyóirat nyári, június 4-ei dátummal megjelent számának Helyzetkép a magyar-ukrán határról című cikkében. A folyóirat főszerkesztőjének, Bata János Európa-érmes újságírónak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Főszerkesztő úr, két magyar nemzetiségű katona veszítette életét az ukrajnai háborúban – tudhattuk meg a nyár elején érvényes adatot Szöllősy Tibor cikkéből. Miért emeli meg az Aracs értékét az, hogy az orosz-ukrán háború körül zajló hazudozás közepette itt a valós információk jelennek meg a Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig élő magyar közösség előtt?

– Az Aracsban mindig is arra törekedtünk, hogy az igazat mondjuk, ne csak a valóst. Remélem, ennek a hitvallásnak a jövőben is eleget tudunk tenni!

Olvass tovább

A férfiasság ünnepe Mátyás palotájában

4 mins read

Csaknem ezer kosztümös szereplő érkezik minden év július második hétvégéjén Visegrádra, hogy méltóképpen idézhessék fel az egykori királyi székváros legfényesebb történelmi eseményét, az 1335-ös uralkodói kongresszust. Az idén a 37. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat tartják a Dunakanyar jeles városában július 8-án, 9-én és 10-én. Cseke Lászlót, a Szent György Lovagrend kancellárját kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Kancellár úr, a Palotajátékok évszázadokat, népeket, nemzedékeket köt össze. Élményekkel alakít ki barátságokat. Tapasztalta-e, hogy ilyen találkozók valamennyire megváltoztatják az emberek gondolkodásmódját: nyitottabbá, nemesebbé teszi őket?

– Látható, hogy a közös történelem, amelyet ezek a népek évszázadok alatt Közép-Európában átéltek, összeköti a nagyobb közösségeket. Azokat a csapatokat is, amelyek évtizedek óta eljönnek Visegrádra, és a lovagi tornákon összemérek erejüket, tudásukat.

Olvass tovább

Bécs díjazta a magyar mestert

2 mins read
A magyar nyelv csodálatosan hajlékony és képlékeny „anyag”, viszonylag szabad szórendjével, fürgén ide-oda mozgó igei állítmányával és agglutinációs rendszeréből következő, szó szerint végtelen szóalkotási lehetőségeivel kiapadhatatlan forrást kínál mesterségünknek – mondja Adamik Lajos.

Adamik Lajos első magyarként vette át az Osztrák Állami Műfordítói Díjat vasárnap Bécsben, a Literaturhausban. Az osztrák kulturális minisztérium az osztrák irodalom más nyelvre történő átültetéséért ítélte a rangos elismerést Adamiknak. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Mester, az Ausztriában a műfordítás terén legmagasabb elismerésként számontartott díj indoklásában a zsűri az irodalmi szövegek szuverén módon, érzékenyen és a legmagasabb színvonalon való átültetése mellett a filológiai pontosságot emeli ki. Miért fontos, hogy a műfordtó művész és tudós is legyen egyben?

– A jó fordítás körüli eszmecsere mindig is e két sarokpont körül forgott: szépség és hűség.

Olvass tovább

A megújuló energia elpazarlása?

14 mins read

Az európai energia- és környezetvédelmi miniszterek útra indították az EU történelmének egyik legátfogóbb klimavédelmi csomagját. 2022 junius 22-én Luxemburgban megállapodtak klímaelőírások  messzemenő megszigorításában a kétnapos tárgyalásukon. A megbeszélés alapját a „fit for 55- csomag“ képezte, amelyben az EU a széndioxid kibocsájtásának csökkentését tűzte ki célul 55 százalékkal 2030-ig.

A miniszterek azonban lényegesen enyhítették az EU parlament eredeti szigorú javaslatát a belsőégésűmotor-hajtás betiltására. A döntésben csupán az szerepel, hogy a személygépjárművek üzemeltetése klímasemleges legyen. Így nyitva maradt a kiskapu a szintézis gázok (e-fuel; elektromos üzemanyag) alkalmazására. Ez új bizonytalaságot okozott a tervezésben az u.n.  „e-fuel“ ipari méretekben történő előállításának ismeretlen költsége és energiaigénye miatt. Dr. Anisits Ferenc professzort kérdezzük a kialakult új helyzet megvilágításáról.  

– Professzor úr, hogyan jellemezné a közlekedési szektor helyzetét?

– A közlekedési szektor mamutfeladat előtt áll. Egyrészt az áru- és személyforgalom folyamatosan növekszik, az ágazat a globalizált világ tartó oszlopa. Másrészt a társadalom klímacéljai egyre szigorodnak és aligha van még egy szektor, amely olyan nehezen küzdene meg a szén-dioxid csökkentésével, mint a közlekedés.   

– Mit értünk elektromos üzemanyag fogalma az „e-fuel“ alatt? Miért klímasemleges a széntartalmú szintézis gáz elégetése a belsőégésűmotorokban? 

Olvass tovább

A bálványimádó sztálini mintája

5 mins read

„Erre a politikai teljesítményre nem mehetnek rá a szabadság utolsó ‘kis körei’, az önkormányzatok, a szabad városok, a szabad kerületek” – írta bejegyzésében egy liberális bálványmádó. Dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvédet, politikai publicistát kérdezete a Présház.

– Ügyvéd úr, egy szélsőséges politikus a választási vereség miatti frusztráltságában azt sulykolja, hogy csak a liberális városvezetőségek, tehát a külföldi propaganda- és pénztámogatással eredményes garnitúrák szabadok. Ez a fajta liberális felsőbbrendűség miért juttatja eszünkbe a fasizmust?

– Talán már a t. Olvasók unják is, hogy ennyit foglalkozunk Karácsony főpolgármesternek erre a kitüntető figyelemre méltatlan személyével. Azt az SZDSZ óta már mindenki tudja, hogy a liberális gőg, meghatározó tulajdonsága az ehhez a gondolkodó csoporthoz tartozóknak.

Olvass tovább

Az élet működtetői – innováció!

2 mins read

Barna Benedek László

UV megvilágító berendezés fejlesztése fotokémiai ligand kapcsoláshoz – ezzel a címmel alkotott első díjas pályaművet Barna Benedek László a 31. Ifjúsági Innovációs Versenyen. A Budapesti Szent István Gimnázium diákja a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében vehette át az elismerést, őt kérdezte a Gondola képviselétben Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Barna úr, természetesen gratulálunk a pályázati sikerhez. Miért fontos a mikroszkópos technikákat a fehérjejelölés több módjával gazdagítani?

– Köszönöm szépen a gratulációt konzulensem és segítőim nevében is. A fehérjék olyan molekulák, amelyeket az élet működtetőinek is szokás nevezni. Fontosságukat az is jelzi, hogy a gyógyszerek jelentős része hatásukat rajtuk keresztül fejtik ki. Az egészséges és betegségekben tapasztalható élettani folyamatok megértéséhez elengedhetetlen ezen molekulák működésének és a sejteken belüli elhelyezkedésének megismerésére. A fénymikroszkóp számára, amely máig is az egyik legfontosabb eszköze az élettani kutatóknak, azonban a fehérjék jelölés nélkül láthatatlanok.

Olvass tovább

Bonifác herceg és Vilmos császár Egerben

7 mins read

Szíki Károly

Az Ünnepi Könyvhét nyitó napján mutatták be Szíki Károly új könyvét a Balassi kardos délvidéki Tari István ihletére emlékezve. 

Az egri könyvtárban élénk érdeklődés mellett mutatták be Szíki Károly színművész legújabb könyvét, mely a Bonifác herceg és Vilmos császár címet kapta. A színes kiadványt a szerző így ajánlja olvasóinak:

Amikor az óbecsei Tari István költőnek ítélték oda a Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díjat, mely kitüntetés emléket állít a XVI. századi Európa magyar költőóriásának, Balassi Bálintnak, a délvidéki poéta a tizenharmadik kardot kapta meg.

Olvass tovább

„A párizsi klímacél szimpla hülyeség”

2 mins read

„A világ legönzőbb hatalmasai (Davos) a legaltruistább idiótáik (Brüsszel és például Stockholm+50) asszisztálásával (és mindkettő háta mögött az ENSZ-szel) fülbemászóan csalogatják a világot a szakadék szélére és azon túlra. A két szélsőség sátáni egyvelege nemcsak a földi tudományt sajátította ki. Hanem – a stabil klíma hirdetésével – már Isten képében is tetszeleg” – írja cikkében Szarka László Csaba geofizikus–mérnök, az MTA rendes tagja. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Akadémikus úr, egy jelentéktelen (0,0004-nyi, azaz 0,04 százaléknyi) légköri összetevőt, ártatlan (sőt jótékony) nyomgázt (CO2) kipécéztek, a természethez képest elenyésző mennyiséget kibocsátó embert bűnösnek kiáltották ki. Kiknek és miért volt érdekük az emberiség nagy részének palira vétele?

– Az éghajlatváltozás csillagászati eredetét kezdetben a legtöbb kutató (például Humboldt, d’Alembert, Croll, Herschel, Darwin, Legendre, Laplace, Poisson) magától értetődőnek vette. Voltak persze olyan különcök, mint Arrhenius 1896-ban, majd Callendar 1938-ban.

Olvass tovább

Így szurkolt 35 ezer gyerek

1 min read

A magyar nemzeti tizenegy a Puskás Arénában egy-nullra megverte az angol válogatottat.

Az UEFA tilalma miatt üres stadion előtt kellett volna lejátszani a mérkőzést, arra azonban lehetőség nyílt, hogy 14 év alatti gyerekek – tíz gyerekenként egy felnőtt kíséretével – megnézhessék az összecsapást.

Olvass tovább

A magyar kivételesség eszméje ma is hat

2 mins read

A magyar kőolajimport 58 százaléka Oroszországból származik. A Felvidék ebbéli kitettsége Oroszország felé még nagyobb (96 százalékos), valamint Csehországé is számottevő (50 százalékos), Orbánon kívül egyik fél sem merte vállalni a Brüsszellel való konfrontációt – rögzítette a sajtó. Dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvédet, politikai publicistát kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Ügyvéd úr, annak idején Antall József úgy kezdeményezte Gorbacsovnál a Varsói Szerződés feloszlatását, hogy az előzetes egyeztetésen a csehszlovákok félelmükben ellenezték azt. Majd miután Gorbacsov – lehet, hogy tévedésből – igent mondott, a csehszlovákok örvendeztek. Azóta bő három évtized eltelt. Mi változott?

– Magyarország Kárpát-medencei helyzete több évszázados tény. Egy szláv tengerben eresztettünk gyökeret olyan nemzetiségekkel, szomszédokkal körbevéve, akik talán sosem fogadtak el tiszta szívből bennünket. Ezen nem változtattak semmit az 1990-es történelmi események sem.

Olvass tovább

Tehetséges global player az EU irányítója

9 mins read

Egy rendkívül tehetséges magyar ember, Soros György szemmel láthatóan nagy befolyást gyakorol az Európai Unióban, az előző brüsszeli bizottsági elnök mindig csókokkal üdvözölte, amikor az amerikai pénzember az EU-központba érkezett. A globális ngo-hálózatot működtető világjátékos napjainkban is határozott késztetéseket fogalmaz meg az Európai Unió vezetőségének. Dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvédet, politikai publicistát kérdezte a Présház.

– Ügyvéd úr, Ön a Magyar Idők 2016. május 26-ai számában „Soros terve” címmel már megfogalmazta, hogy milyen célokkal zajlik a globális befolyásszerzés. A rejtett szándékok feltárásával akkor milyen ellenhatást tudott elérni?

– A Soros-terv említése 2016-ban és talán még ma is hagymázas összeesküvés elméletnek, sőt antiszemita gyalázatnak minősült a liberális megmondók részéről. Pedig kőkemény valóság volt már akkor is és napjainkban pedig gőzerővel folyik a megvalósítása, sőt dübörög. A Nyugat még mindig alszik, még mindig túl jól élnek a nyugati polgárok ahhoz, hogy felébredjenek. Még ma is a Soros hálózat foglyai.

Olvass tovább

Immár két Balassi-kard Rómában

2 mins read

Megérkezett Rómába a Balassi-kard: a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat Bálint napján, február 14-én a pesti belvárosban, a papi szeminárium dísztermében vette át Elena Lavinia Dumitru román műfordító, a szálfegyvert a napokban a magyar állami diplomácia juttatta el az örök városba.

A Balassi Bálint-emlékkardot a 26. alkalommal nyújtották át ebben az évben, a magyar kitüntetett Bence Lajos lendvai poéta volt. Minthogy kiélezett fegyvert repülőgépen szállítani kérdőjeles, a szablyát a díj alapítójának, Molnár Pálnak, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnökének kérésére az állami diplomácia juttatta el a Rómában élő román művészhez, Elena Lavinia Dumitruhoz.

Olvass tovább

Baby boom – sürgős!

11 mins read
„Azért nem csökkent eddig (és emelkedett némiképpen a termékenység), mert még a szülőképes kor felső határán volt a legnépesebb női generáció a kapuzárási pánik miatt szült. Bár nekik köszönhető a termékenység emelkedése, ki voltak zárva a támogatásokból (pl babaváró hitel, csok)” – írja közleményében a Családbarát Magyarországért Alkotó Műhely (CSAM). A szervezet elnökét, Dr. Benda Józsfet – képünkön! – kérdezte a Présház.
– Elnök úr, hazánkban ma csodálatos fejlesztések zajlanak: autópálya-építések, stadionemelések, Zene Háza és más művelődési létesítmény-felhúzások. Ezeket a nagyszerű értékeket kik fogják használni ötven év múlva?

– A demográfia adatok szerint az elmúlt évtizedben 90 ezer körül volt az újszülöttek száma. Ha ezt a számot megszorozzuk a várható élettartammal, 20 év múlva kb. egy 6,5 milliós népességre számíthatunk. Ez évben sajnálatos módon 10%-al csökkent a születések száma. Ha ez folytatódik, akkor 80 ezer alá esik a 2022-es születési adat. Ennek előre vetített értéke 5,5-6 millió állampolgár. Ha nem történnek meg a bizonyítottan hatékony és célra vezető intézkedések, krízisek sorozata vár a fiatal generációkra, ami – ahogy Kövér László fogalmazott pár évvel ezelőtt – a magyar államiság széteséséhez vezethet.

Olvass tovább

Játszmák

1 min read
Minden  épeszű  ember  tudja,  Európának  szüksége  volna   egy  neutralizált, fegyvertelen  ütközőállamra, mint Ukrajna.
Ehhez persze  szükséges  volna leválasztani a más  nemzetiségű területeket, akár  népszavazással is. Erre  kicsi a  lehetőség, miután az amerikai   demokrata párt   gyarmatot csinált a “majdan”  akcióval az ukránok összetákolt , sok nemzetiségú  államából. . Úgy látszik, a lengyelek   alaposan átgondolták a  helyzetet és  titokban megállapodtak a szoftporno művésszel a  támogatás  mértékéről.  Cserébe  valószínúleg  visszakapják Galíciát, Lemberg városával  együtt.
1 2 3 4 … 8