Tudjuk, diplomáciában ismeretlen a hála szó, de..
Nem ártana néha felemlíteni a lengyeleknek, nemcsak a második háborúban, de az első után is segítettük Pilsudskiékat az “utolsó pillanatban”. Ugyanis a lengyelek teljesen kifogytak lőszerből és Varsóig hátrálva már fegyverszünetet kényszerültek volna kérni a vörösökkel, amikor Csepelről beérkezett a lőszerszállítmány, melynek birtokában fegyverletétel helyett nagy támadásba lendültek és békekötésre kényszerítették a vörösöket.
– Főszerkesztő úr, naponta kapjuk a jelzéseket több száz ukrán fiatalember értelmetlen haláláról. Életben, egészségben maradhattak volna, ha Brüsszel beleegyezne a Moszkvával való tárgyalásba. Ez az elemi humánum miért hiányzik az Európai Unió vezető politikusaiból?
– Két és fél éve tart az orosz-ukrán háború. Az ukránok minden nap attól rettegnek, hogy egy-egy rakéta eltalálja az otthonukat.
Az egyik amerikai elnökjelölt visszalépett, ám alakítani akarja a jövőt: ajánlott maga helyett valakit. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, miért van az, hogy ha egy liberális politikus visszalép, akkor egy nálánál is rosszabb szerzetet ajánl utódjának, elérve, hogy őt visszasírják?
– Nem tudom, hogy Joe Bident visszasírja-e valaki azokon kívül, akik vakon támogatták az újrajelölését. Azt azonban valószínűnek tartom, hogy a demokrata kulisszák mögött komoly harcok folytak a józanabb és a Bident támogató erők között. A józanabb demokraták jól érzékelték, hogy az elnök mentális leépülése túlságosan nagy hátrányt jelent a szellemileg és fizikailag jó formát mutató Donald Trumppal szemben. Biden jó ideig makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy versenyben maradjon. A mögötte állók, az ország számára nagy károkat okozó politikai teljesítményét sikertörténetként próbálták eladni, ami egyébként Amerikában könnyen megy a túlerőben lévő balliberális média segítségével.
Az Európai Unió nem a háború oldalán áll” – fogalmazott Josep Borrel. Az Európai Unió Ukrajnát támogatja egy agresszióval szembeni háborújában. Az Európai Unió be akarja fejezni a háborút az ENSZ Chartája szerint – húzta alá a főképviselő. Stier Gábort, a moszkvater.com főszerkesztőjét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Főszerkesztő úr, Borrell az ENSZ Chartájára hivatkozik, de mit csinált az ENSZ éveken át, amikor Ukrajnában irtották az orosz ajkú lakosságot, és Moszkva ez ellen nemzetközi szinten tiltakozott?
– Pontosítsunk, ez a háború tényleg nem 2022. február 24-én kezdődött. Az azt megelőző nyolc évben a Donbasszban polgárháború dúlt, amelyben a szeparatisták mögött proxy félként Oroszország, míg a kijevi hatalom mögött a Nyugat állt.
Két olyan politikus ellen is merényletet kíséreltek meg, akik szembenállnak a liberalizmussal. Kövesdi Károly Európa-érmes újságírót kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, a liberális sajtópropaganda gyakran súrolja a gyűlöletkeltés határát. Sőt néha át is lépi. Erre az atlantikumban rásegít a jogi gengszterizmus. Mennyire kell meglepődnünk azon, hogy ennek a propagandának az áldozatai ellenoldali politikusra lőnek?
– Sajnos nem csupán a liberális sajtópropagandáról van szó. Annak a kultúrszennynek, amely naponta moslékként ömlik emberek millióira, és befolyik a világ legeldugottabb zugaiba is, valamennyien áldozatai vagyunk. A világ fuldoklik a hollywoodi „értékrend” áradásában, és talán észre sem veszi, hogy fojtogatják. A Stockholm-szindróma olyan tökéletes és tömeges uralmáról van szó, amelyet talán csak a legöregebb generációk képesek tisztán látni.
Annál aljasabb nyerészkedést nem lehet elképzelni, amely százezrek élete és milliók szenvedése árán hoz hasznot – fogalmaz Bánó Attila publicista. Neki tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, miért gondoljuk azt, hogy Szijjártó Péter Washingtonban túl udvarias volt, amikor azt modta, hogy az ukrajnai háború ügyében bizonyosan háttéregyezetések folynak, s ezeket előlünk eltitkolják. Nem egyeztetések zajlanak a háttérben, hanem durva korrupció történt. Ezt megerősíti, hogy az egyik rangos EU-politikus máig nem mutatta fel, milyen SMS-eket váltott a Covid üzleti ügyében, és férje magas beosztást kapott egy a Covid-ügyben érdekelt vállalatnál.
– Szijjártó Péter diplomáciai tevékenységének egyik jellemző vonása az udvariasság. Washingtonban túlságosan udvarias volt? Lehetséges, de máris hozzá kell tenni: ő egyike a világ legmarkánsabb külügyminisztereinek, aki bátran, határozottan képviseli hazánk külpolitikai, külgazdasági érdekeit, és ennek megfelelően tárgyal és nyilatkozik.
Dr. John F Clauser (Pasadena, California, USA, 1942. december 1.) 2022-ben – Alain Aspect francia és Anton Zeilingeris osztrák fizikussal megosztva, a kvantummechanika új korszakát megalapozó kísérleti eszközeik és kísérleteik elismeréseként – fizikai Nobel-díjat kapott.
2023-ban a globális média kereszttüzébe került, mert az IPCC katasztrófa-narratíváját a tudományt, sőt a világgazdaságot és embermilliárdok jólétét egyaránt fenyegető korrupciónak nevezte.
– Mester, „A költő is szakrális őrség. / Emberhez, lételvhez kötött hűség –/ Mégis, rejtekbe vonul vissza?” – kérdezi Ön Pályaív című versében. Miért érzik jól magukat a versalkotók, ha a végtelen kívülre zárja őket?
Hitvallásunk alapgondolata imigyen szólt, szól a mai napig:
“a pénzhatalom és a bürokraták Európája helyett, mi az értékek és a nemzetek Európájának létrejöttét kívánjuk elősegíteni!”
Orbán Viktor, magyar miniszterelnök kezdeményezésére e gondolat gyakorlati érvényre juttatása érdekében immár európai parlamenti képviselőcsoport szerveződik Patrióták Európáért elnevezéssel
„Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke” – ezt egy hazafias kormányfő mondta a rendszerváltoztatás lendületvételekor, s a szélsőség nyomban megpróbált botrányt kavarni körülötte. Ennél elszomorítóbb, de hasonlóan emlékezetes rendszerváltoztató mondatok is elhangoztak azonban, és jellegzetességük miatt megőrződtek a történelmi emlékezetben. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, még 1989-ben fogalmazott valaki úgy, hogy „A Szent Korona svájci sapka.” A sajtóban ez valószínűleg csak utóbb jelent meg, maga Kónya Imre is beleírja első kötetébe, ám a hasonlat híre elterjedt a közbeszédben. Úgy is emlegetik, mint „az első gyűlöletincidens”-t. Mit vezetett be akkor ez a váratlan provokáció?
– Antall József kormányának − és személy szerint neki is − sok gondot okozott a szabaddemokrata ellenzék. Az alkotmánymódosítással összefüggő címerkérdés általános vitája 1990-ben lényegében arról szólt, hogy hazánk állami jelképe a Kossuth-címer, vagy a koronás „kiscímer” legyen-e. Kis János szabaddemokrata képviselő, az SZDSZ fő teoretikusa mondta ennek során: „mindegy, hogy korona vagy svájci sapka van a címeren”. Szerintem ezt akkor nem csak provokációnak, hanem az SZDSZ valódi nézeteit tükröző megnyilvánulásnak is tekinthettük. Ezzel vette kezdetét az a szélesebb körű szellemi-világnézeti küzdelem, amely sokak szemét felnyitotta.
Jelképesen maga a több mint kilenc évszázada elhunyt uralkodó is jelen volt a XXIX. Szent László-vacsorán, amelyet a király névnapján tartottak egy budai étteremben.
A lakomán tizenhárom budapesti és egy esztergomi alkotó értelmiségi vett részt, és igazodva a szoros liturgiához: fölidézték a király alakját, rámutatva tevékenységének mához szóló üzeneteire, taglalták az idők jeleit, s a jelen kihívásait megnevezve a jövőbe tekintettek.
Olvass tovább
A kisebbségi jogok eléréséhez proaktív viselkedésre van szükség, a fiataloknak bátraknak kell lenniük, nem szabad azzal törődniük, hogy mit mondanak nekik a többségi társadalomból – hangoztatta Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottja Budapesten. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Kalmár úr, az Európa Tanács fennállásának 75. évfordulója alkalmából a nemzeti kisebbségekhez tartozó fiatalok aktív politikai részvételéről szóló konferencián záróbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos alapfogalmakkal sajnos a fiatalok nincsenek tisztában, az egyik ilyen a nemzeti identitás, amelyet az emberi méltóság részének nevezett. Miért fontos, hogy fiataljaink fejében világosság gyúljon?
– A nemzeti kisebbségvédelemmel kapcsolatos fogalmakat általában a politikusok, de még sok szakember is úgy használja, ahogy ő azt megfogalmazza magának, vagy ahogy éppen valahol hallotta. Mivel részt vettem hallgatóként a rendezvény egyik panelbeszélgetésén, úgy gondoltam, hogy az identitás fogalmát, mely alapvető, fontos lenne pontosítani, valahogy meghatározni. Ne felejtsük, hogy több ide vonatkozó fogalomnak nincs meg a nemzetközileg elfogadott definíciója. Például ilyen maga a „nemzeti kisebbség” vagy az „autonómia”.
A regnáló neoliberális atlanti irányvonal Európát az USA engedelmes segédcsapatává alakítaná, ennek az „építkezésnek” része, többek közt, a népvándorlás ide irányítása – leplezi le az atlanti szélsőséget Galló Béla.
Az Európai Unió Bírósága 200 millió euró (mintegy 80 milliárd forint) megfizetésére kötelezte Magyarországot, mert “nem tartja tiszteletben” az uniós jogszabályokat, egyebek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó unión kívüli országok állampolgárainak visszatérésére vonatkozó eljárások területén. Galló Béla politológusnak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Galló úr, az Európai Unió a jogállamiság durva megsértésével visszatart pénzeket hazánktól. Ezt most megfejeli azzal, hogy hatalmas összeget követel tőlünk. Pénzügyi terrornak, vagy pénzügyi hadüzenetnek tekinthetjük a luxembourgi döntést?
Rosszabb a helyzet, mert a terror kifejezés extra akciót feltételez. Pedig éppen hogy nem különleges metódus ez, sokkal inkább a jelenleg regnáló fősodratú neoliberális elit egyre szokásosabb pénzügyi büntető mechanizmusa a szerintük úgymond „populista” tagállammal, Magyarországgal szemben.
Súlyos büntetést rótt ki az EU Bírósága Magyarországra: a testület arra kötelezi a magyar államot, hogy fizessen 200 millió euró átalányösszeget, amiért nem teljesítette a bíróság egy ítéletét. Lóránt Károly közgazdászt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Lóránt úr, a luxembourgi testület ítélete célozhatja-e a HUXIT elindítását?
A Huxit elindítása nem reális terv, de az arról való gondolkodás igen. Ehhez arra van szükség, hogy a külvilágtól való függésünket fokozatosan csökkentsük. Ez egy régi vita, még a hetvenes évekből. Liberális, akkor reform közgazdászaink mindig is a gazdasági nyitást erőltették, holott, a magyar gazdaság már akkor is rendkívül nyitott volt, hiányzott a belső vertikális integrációja, ami az óta, különösen a privatizáció miatt, jelentősen tovább romlott.
„…lapáttal fogjuk agyonverni.” Egy szélsőséges politikus fogalmazott így választási ellenfelére utalva. A politikus, aki lapáttal vizionálta agyonverni vetélytársát, most áldozati szerepbe süllyedt. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, a vetélytársának lapátos agyonverését vizionáló szélsőséges a manipulációk közé sorolta, hogy a fideszes delegáltakkal feltöltött NVB “nem a választások tisztaságát, hanem a szennyes manipulációt szolgálja”. Miért tudhatta, hogy következmények nélkül vádolhat meg becsületes embereket?
– A lapáttal való agyonverést egy később kiszivárgott hangfelvétel szerint Karácsony Gergely főpolgármester helyezte kilátásba Vitézy Dávidnak arra az esetre, ha vele szemben indul a főpolgármesteri posztért. Erről az a véleményem, hogy kocsmai környezetben vagy bűnözői körökben megszokott lehet az ilyen stílus, de a politika világában ez főként a baloldalra jellemző.
Napjaink EU-s brüsszeli politikai gyakorlata az egykori szovjet imperializmust, a bolsevik ideológia alapvetését idézi, azaz: Vegyük el a másét!
Elvenni az ukrajnai világhírű csernozjomot (feketeföld), az ukrajnai kiaknázatlan, óriási ásványkincs készletet, megszerezni Oroszország külföldön fellelhető összes vagyonát, de még a kis Magyarország pénzecskéjét is.
Az biztosra vehető, hogy Berlinben, Párizsban, Washintonban, New Yorkban politikusok szólaltak volna meg, s felpörgött volna a hisztériakeltés a világsajtóban. Most Brüsszelben kirobbant a csend.
„…lapáttal fogjuk agyonverni.”
Egy szélsőséges politikus fogalmazott így választási ellenfelére utalva. A gyűlölködés egy európai uniós tagállam fővárosában dörrent el.
Nem az a fontos, hogy kik szavaznak, hanem hogy kik számolják a szavazatokat – mondta Sztálin. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, több mint 22 ezer érvénytelen szavazat látszik a Nemzeti Választási Iroda honlapján, ezért meggyőző fölénybe senki nem kerülhet a főpolgármester-választásban. Miért nyugtalanító, hogy Vitézy Dávid elejétől vezetett a számláskor, a végén azonban a feltűnően hosszan elnyúló számlálásban hátrányba került?
– Vitézy Dávid és Karácsony Gergely között, a szavazatok feldolgozottságának előrehaladtával mindvégig szoros volt a verseny, és – emlékezetem szerint is – kis különbséggel mindvégig Vitézy vezetett. Amikor megszületett a végeredmény és megtudtuk, hogy a 740 ezernél több érvényes szavazat mellett Karácsony mindössze 324 szavazat különbséggel győzött, feltehetően mindnyájunknak az a gondolata támadt, hogy újra kellene számolni a szavazatokat. Sokféle történet kering a múltból. Tudunk olyan bizonyított csalásokról, amilyenek például a kommunista párthoz köthető, 1947-es „kékcédulás választások” voltak.
A Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) köszönetet mond a Békemenet résztvevőinek – jelentette ki Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumának elnöke. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Elnök úr, miért fontos az, hogy egy demokráciában időnként nagy tömeg érzékeltesse a széles társadalommal, hogy politikailag helyesen gondolkozik?
– Köszönöm a kérdést, mert rögtön a lényegre tapintott. Hogyha nagyon le akarjuk rövidíteni, a mi szervezetünk eszmei mondanivalója: a népfelség elvét valljuk. Mindig vitatjuk, hogy a demokrácia csak a politikai pártok tevékenységével függ össze, tehát nem csak azzal, hogy ki megy el a választásokra. Adódhatnak hibák a kormány működésében is, mert vagy a kisebbséggel nem foglalkozik megfelelően, vagy talán túlságosan fölé nő a népfelség elvének, de a másik oldalon azt kell látnunk, hogy talán egy-két olyan miniszterelnök és kormány létezik ma Európában, aki és amelyik hajlandó a népét megkérdezni arról, hogy mégis milyen irányt követne, és hogy a felgyorsult világban óráról órára hogyan értékeli az eseményeket.
Olvass tovább
Az emelkedő megélhetési költségek miatti szegénység növekvő szintje, a demokrácia elleni tartós fenyegetések, a széles körben elterjedt rasszizmus és a migrációval összefüggő kihívások veszélyeztetik az alapvető jogok védelmét Európában – írta az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) szerdán nyilvánosságra hozott éves jelentésében. Bánó Attila publicistának tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, az unió bécsi székhelyű alapjogi ügynöksége jelentésében azt írta: az emelkedő energia- és megélhetési költségek miatt minden ötödik ember szegénységbe süllyedt az Európai Unióban. Borzalmas bizonyítványt állított ki az Európai Bizottság ötéves ügyködéséről magának az Európai Uniónak a brüsszeli forrásokból fizetett agytrösztje. Mi állhat amögött, hogy ezek a semmittevő, sőt ártó politikusok továbbra is pozícióban akarnak maradni, vagy ha menni kényszerülnek, hatalmas végkielégítést húznak?
– Nem kellett közgazdasági zseninek lenni ahhoz, hogy az utóbbi évek uniós intézkedéseinek hatásait előre lássuk. A tömeges illegális migráció kezdetekor még sokan úgy gondolhatták, hogy Nyugat-Európa gazdag országai megengedhetik maguknak néhány millió szabálytalanul érkező bevándorló eltartását. Igen nagy tömegek eltartásáról kell beszélni, mert sejteni lehetett, hogy a többséget nem a munkavégzés, hanem a migránsoknak járó segély és szociális ellátás érdekli.
