A francia felvilágásodásban az ellenvélemény is szent volt, a brüsszeli bürorácia ma nagytestvérként figyelő „véleményfelügyeleti rendszerrel” akar rátehénkedni az európai társadalmakra. „Egy szavával sem értek egyet, de az utolsó leheletemig harcolok azért, hogy véleményét elmondhassa” – Voltaire-nek tulajdonítják a mondást. Galló Béla politológusnak tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében a Présház véleményportál főszerkesztője.
– Galló úr, az Európai Bizottság „véleményfelügyeleti rendszert” akar rátelepíteni az EU-ra. Fájdalommal állapíthatjuk-e meg, hogy az egykori francia felvilágosodás után most ránk köszönt az uniós elhomályosodás, miért?
Voltaire ma bizonyára nem volna sem bizottsági tisztségviselő, sem uniós parlamenti képviselő, semmiképp sem azonosulna azzal, ami ott mostanában folyik. A felvilágosodás elég régóta már a saját karikatúráját jelenti Brüsszelben: bürokrata „szabadgondolkodók” sajátították ki, mondván, hogy ők tudják, és csak ők tudják, mi a jó Európának, nekik ezért mindent szabad. Aki nem gazsulál ennek, az gyanús, az nem lehet még csak megvitatandó alternatíva sem, csupán felügyeletre ítélendő ellenvélemény.
A teljes anyag.
Kép: wikipedia