Gyurcsánynak nem fognak szobrot állítani

Gyurcsány személye fölöslegessé vált. Politikai mérlege siralmas: a valamiből csinált semmit, a sokból keveset. Az MSZP nagy valószínűséggel be sem jut majd a parlamentbe, a DK meg a bejutási küszöb körül szédeleg. Taktika volna a visszavonulása? Érdemes még a nómenklatúra-burzsoáziának Gyurcsánnyal taktikáznia?!

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be csütörtökön Dobrev Klára, az ellenzéki párt EP-képviselője. Galló Béla politológust kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Préshűz főszerkesztője.

– Galló úr, végig hazudtuk az elmúlt másfél-két évet – hangzik az egyik leghírebb gyurcsányi mondat. Miből gondoljuk, hogy ez a mostani bejelentés nem taktikai füllentés, hanem bebetonozott szándék?

– Minden lehetséges, de a „füllentés” most nem valószínű.

Gyurcsány a nómenklatúra-burzsoázia, s azon belül is az egyik legbefolyásosabb klán futtatott figurájaként politizált. A látszat ellenére nem a kutya volt, hanem a farka. Nem ő csóvált, őt csóválták. Kezdetben persze nagy húzásnak tűnt. A kétlelkű, megöregedett Horn Gyula távozása után Gyurcsány pódium-dinamizmusa tetszett a megbízóinak, egy ideig ki is érdemelte vele a belé vetett bizalmat. Apró húzásokkal, magabiztosan tört előre. Eltakarították útjából a túl szociális, túlságosan „puha” Medgyessyt, evvel puccsista kormányfő lett, aztán nyert is egy választást, s hogy mivel, az csak Őszödön derült ki. Mint ahogyan az is, hogy a Messiás nem tud – nagyon nem tud – kormányozni, jó a hatalomszerzésben, csapnivaló a hatalom megtartásában.

A teljes anyag.

Kép: pixabay