Második és harmadik űrhajósunk magyar szellemi kincset emelt magasba

„Egynek minden nehéz, soknak semmi se lehetetlen” – idézte Széchenyi Istvánt a harmadik magyar űrhajós, Kapu Tibor a kozmoszban. Cs. Varga István irodalomtörténésznek tett föl kérdéseket a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.  

– Tanár úr, a második magyar űrhajós, Simonyi Károly magyar egyetemisták kérésére magyarul szólalt meg a nemzetközi űrállomáson, és Madách Imrét idézte. Kapu Tibor most Széchenyi István gondolatát ragyogtatta föl az amerikai űrhajóban. Miért különleges ez az öröm nekünk, magyaroknak?

 

– Charles Simonyi (Budapest, 1948. szeptember 10.) Születési nevén Simonyi Károly szoftverfejlesztő, a szándékorientált programozás (Intentional Programming, IP) kutatója, aki második magyarként kétszer is járt a világűrben. Tévedés, tudatlanság, végső soron oktalanság a nevét kihagyni a magyar űrhajósok névsorából. Nem egyszerű űrturista, hanem a harmadik kiképzett magyar űrhajós Farkas Bertalan és Magyari Béla után. 2007. április 9-én este először hangzott el magyar beszéd a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről. Charles Simonyi a magyar egyetemistákkal magyarul folytatott kommunikációt…

Az is tény, hogy az egri amatőr rádiósok ifjú csapata is – Pankaczi József vezetésével – nagy lelkesedéssel teremtett kapcsolatot, magyarul folytatott kommunikációt a ténylegesen második magyar úrhajóssal. Simonyi honlapján az egyik érdeklődő megkérdezte: ha csak egy magyar nyelvű könyvet vihetne magával az úrhajóban, melyik lenne – Válaszul Jókai MórA jövő század regényét említette, amely Verne Gyula híres műveivel egy időben készült, és szerinte egy korai science fictionnak is tekinthető. De azt is hozzá tette: ha lehet, Madách Imre Az ember tragédiája is helyet kapna a könyvtárában. Az egyik áthaladása során a Kárpátok koszorúja felett Radnótit idézte: „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.”

 

A teljes anyag.

Kép: eu.floridítoday.com