Tállai András és Dusza Bertalan.
– Nagysikerű borversenyt rendeztek Tibolddarócon –
Mit jelent neked a csillagos ég? Ez az, ami összeköt, biztonságot ad, a teljesség része, hogy megtaláljuk a legtávolabbi ponton élőket is. Lehetőséget ad. Valamire, ami fontos nekünk.
Tanulságot képez. Mi az, amit elszalasztottunk együtt és külön-külön, s mi az, amit eddig megtettünk érte? Hogy miért? Felülvizsgálni valamit, ami a sötét éjszakába vitt egy nemzetet.
Aki keresi a teljeset, a jót, a szépet és legfőképpen az igazat, annak tennie kell, lépnie!
Addig vagyunk emberek, míg keresünk, mert ez maga az élet. A csillagos ég és az éjjel sokakat megijeszt. Pedig a lehetőség is benne van. A sötét az emberi tapasztalat része. Megtapasztaltuk. Nem tudjuk, merre kell indulni. Vagy tudunk már valamit? Az éj nem csak rosszat tud szülni. Mert a gondolatot még az sem tudja kiölni. Éberséget szül.
Meg kell világítani egy mesterséges fénnyel, hogy mások is lássanak.
Ezt kerestem Tibolddarócon és megtaláltam újra. És van, mit az ember margóra írna:
A Bükki Borvidék Hegyközségi Tanácsa, a Tibolddaróc-Kács-i Hegyközség, és Tibolddaróc Község Önkormányzata szervezésében nagysikerű borversenyt rendeztek Tibolddarócon.
A Hegyközségnek mai összetétele úgy alakult meg 2019-ben, hogy miután a bogácsi szőlőterület 300 hektár alá került, egyesítették a tibolddarócival. Elnöknek Garai Rolandot választották.
Az elmúlt évek történései azt mutatják, hogy a borvidék kezd magára találni és egyre komolyabb borok készülnek itt. Az összeolvadás után ez volt az első rendezvénye a bükki hegyközségnek, melyet Tállai András államtitkár, Mezőkövesd és környékének országgyűlési képviselője nyitotta meg: Hála Istennek sokan tisztelik és mértékkel szeretik a jó magyar bort. Bükkaljának is kiváló szőlőterületei és bortermelői vannak, amire alapozni lehet e tájegység jövőjét. Ha nem is meghatározója életünknek és étkezési aszatalunknak a bor, de nagyon fontos része. Nem múlik el közösségi rendezvény, falunap, hogy egy-egy üveg jobb nedű ne kerülne az asztalra. Örömünk, bánatunk része a bor, hogy elfogyasszunk ilyen alaklmakkor egy pohár fehéret, vöröset vagy éppen rozét.
Most, hogy egyesült a bogácsi és tibolddaróci borvidék, tibolddaróci központtal megkezdődhet egy újabb építkezés és méreténél fogva a tájegység meghatározó ereje lett. Úgy gondolom, Miskolc is hamarosan csatlakozni fog, s e társulás része lesznek ők is.
104 bor került az 5 asztalra. Az eredményt a bor- és pezsgőversenyen hirdetik ki július 29-én Tibolddarócon, a Pincefaluban.
A rendezvény egyik főszereplőjét Dusza Bertalant, a Tibolddaróc-Kács-i Hegyközség alelnökét kértem meg a tájegység nedűinek, örömeinek, bánatainak bemutatására:
– Valamikor a legjobbakkal vetekedett és még fizetőeszköz is volt a Bükki borvidék nedűje, kitűnő adottságokkal rendelkezik, mégis mindeddig – méltatlanul- az Egri borvidék árnyékában húzódik meg. Miért alakult ez így? Még ez esetleg a KGST időszakra vezethető vissza, amivel eltűntek a magántulajdonban lévő borászatok és csak a családi borkészítés maradt fent?
– Igen, legtöbben a szőlő értékesítést választották a helyi termelőszövetkezeteken keresztül, ami szinte minden esetben borvidéken kívülre került, és nem bükkiként került a fogyasztó elé, így ezt a nevet a fogyasztó nem ismerhette meg.
– Mi hozta meg elsősorban azt a változást, hogy egyre többet hallani a Bükki borvidékről?
– Az előző kérdésedben említett családi borászatok egyre inkább hallatni kezdték hangjukat, elsősorban minőségi termékeikkel, ám egyelőre kisebb mennyiségekkel képviseltetik magukat.
– A borlapra és a degusztációs menüre feltették a bükki borokat, így egyre szélesebb fogyasztói réteg ismerte meg az itt készült borokat. Érezhető ez Tibolddarócon és környékén is? Mikor kezdődött ez el?
– Az elmúlt évtizedben néhány szakmai tapasztalattal rendelkező fiatal szőlész-borász kezdte meg önálló munkáját támaszkodva elődeik gyökereire, vagy megszerzett tapasztalataira.
– Ezzel néhány vagy több ajtók nyíltak meg a bükki borok előtt?
– Mindig vannak lehetőségek, az ajtók megnyílnak, de bejutni nehéz, mert bent sokan vannak. Olyanok, akik hamarabb jutottak lehetőségekhez, így velük versenyezni nehéz.
– A fennmaradt dokumentumok rámutatnak, hogy nagy bor- és kereskedelmi múlttal rendelkező régió volt. Évről évre bizonyítani kell, hogy nem érdemtelen a kitüntetett figyelem. Mivel éritek ezt el? Ki tervezi meg a lépéseket, van produktum-menedzser, profil-média, stb?
– Leginkább rendezvényeinkkel tudjuk felhívni magunkra a figyelmet. Ezekhez kapcsolódva minőségi terméket, és szolgáltatást kell nyújtanunk. A médiákban való megjelenés lehetőségeit folyamatosan keressük. A programok biztosításához a hegyközség például borversenyek szervezésével tud hozzájárulni, karöltve a települési önkormányzatokkal, így létrehozva borral kapcsolatos rendezvényeket.
– A múlt hagyományaira támaszkodva miként tudjátok építeni a jelent és a jövőt?
– A hagyományokra épülő termelést, és környezetet ötvöznünk kell a minőségi, korszerű bortermeléssel, és ezt fent is kell tartani.
– A borvidék különböző pontjain Európában egyedülálló jelenség a tufapince sokaság. Hány pince van a ti területeteken?
– Körülbelül 300 tufapince található Tibolddarócon. A nagy szám annak köszönhető, hogy ezek többsége korábban pincelakásokként funkcionált, ezekben éltek a családok.
– Milyen költőket, írókat inspirált ez a borvidék?
– Több költő is dicséri a táj borait. Most Gárdonyi Géza, Pázmándy László, Cseh Károly neve jut eszembe.
– A termőhelyi adottságokat maximálisan kihasználva, többnyire hagyományos borkészítési eljárások jellemzik a bükki borokat vagy a modern minőségi technológiák is megtalálhatóak a borvidéken, mellyel minden piaci igényt ki tudtok elégíteni?
– Borvidékünkön többnyire kisebb kézműves borászatok vannak, ám ezek sok esetben korszerű technológiát használnak, vagy azt ötvözik a hagyományos borkészítési elemekkel. Van azonban teljesen korszerű nagyüzem is településünkön, mely pezsgőgyártási technológiával is rendelkezik. Ilyen módon úgy gondolom, minden piaci igény kielégíthető lenne, bár a lehetőségek korlátozottak, a szőlőterület is egyre csökken.
– Kimutatható-e a helyi, regionális gasztronómia és a bükki borok kapcsolata és ha igen, miben? (Vendéglátó helyeken helyben és egyéb helyeken?)
– Igen, sokan próbálnak gasztronómiai élményt is nyújtani boraikhoz, vagy éttermekkel, vendéglátókkal működnek együtt.
– Miben rejlik a térség vonzereje? És ezt hogyan tudjátok borúttal, bormustrával egybekötni? (Turisztikai desztinációk…pihenés…gyógyászat…pincesor programok….)
– Csodálatos hegység a Bükk. Legnagyobb érték maga a természeti környezet, ám ehhez rengeteg féle programot lehet kapcsolni. Aki a falusi turizmus csendjét keresi, az is megtalálja számítását, de az is, aki a nagyvárosi nyüzsgést keresi. Sokszínű a bükki környezet. Termálfürdők, kerékpározási lehetőségek, vadászat, a megyeszékhely nyújtotta programok, van miből választani.
– Ha a borászati perspektívákból csak néhány dolgot kellene kiemelni, mik lennének azok?
– Pincesorok, pincék, borászatok bemutatását fontosnak tartjuk.
– Mi a borvidék potenciális mérete, ebből mennyi az első osztályú termőterület, és hány hektáron folyik tényleges szőlőtermesztés? Van-e sok tartalék, kihasználatlan felület?
– Borvidékünk nagynak számít, több, mint 17000 ha a termőterülete, szinte mind első osztályú besorolású termőterület, tényleges szőlőtermelés azonban már csak kb. 800 ha-on folyik, így lehetőség van benne bőven, ám a művelt terület sajnos folyamatosan csökken.
– A dűlők, melyeken borokat készítetek, milyen rendkívüli adottságokkal bírnak, a termőhelyi pontszámérték átlaga mennyi? És ez összehasonlításban hol áll a 21 borvidékkel összevetve?
– Az átlag kataszteri pontszám alapján a miénk a 2. legtöbb a borvidékek közül, szám szerint 332. Ez a pontszám összességében több mindenből tevődik össze, de ebből is jól látható, milyen értékkel bír a termőhely.
– Milyen szőlőfajták vannak jelenleg és melyek azok, amelyek erősítik a borvidék arculatát?
– A borvidéken sok fajta képviselteti magát, talán túl sok is, ezért nem is lehet kiemelni egyetlen fajtát. Korábban nagy népszerűségnek örvendett az Olasz rizling, ám területe ennek is csökken. A magyar nemesítésű Medina fajtából egykoron borvidékünkön volt a legtöbb terület. Ezek mellett ma már a világfajták, pl. a Chardonnay, Cabernet Sauvignon is nagy területtel jelen van.
– Említsd meg a legjelentősebb régiós borászati és gasztronómiai fesztiválokat. Mit jelent egy-egy rangos esemény a borvidéknek? Méritek ezt folyamatosan, mint továbblépéshez szükséges adatot?
– A szakmai rendezvények mellett több országos hírű rendezvénynek is otthont adnak borvidékünk települései. Ilyenek pl. a bogácsi Bükkvinfest, Avasi borangolás, Szent Donát Bor-, és Pezsgő ünnepe Tibolddarócon – nyitott pincékkel karöltve. Ezek a rendezvények nemcsak a régióból, hanem az ország távolabbi pontjairól is vendégül látják az érdeklődőket.
– Vannak-e nívódíjas szervezők? Kik a nívódíjas borászok? A legjelentősebb borászokat, magas díjban gazdag borászokat nevezz meg!
– Nehéz lenne kiemelni bárkit is, minden településnek megvannak a nagyszerű borászai, pincészetei. Ajánlom, tegyenek látogatást, és ismerjék meg őket személyesen.
– Van-e mért adatotok arról, hogy egy-egy borásznap hány ezer embert vonzott?
– A már említett rendezvényeink több száz, de akár több tízezer vendéget is vonzanak, pontos adatunk sajnos nincs.
– A termőterületek csökkenése mennyiben befolyásolta a borvidék védett eredetű vagy más céllal palackozott borainak palackszámát az utóbbi években? Csökkenő vagy növekvő tendenciát mutatott? És az egyesítés után mi várható?
– Nem igazán befolyásolta, hiszen ez a kisebb palackszámban előállított tételeknek megvolt, és megvan a célközönsége. A területcsökkenés leginkább azon termelőket érintette, akik értékesítették a szőlőtermésüket, hiszen ilyen formában, ilyen céllal már nem igazán éri meg szőlővel foglalkozni.
– Határon túli borászatok képviselik-e magukat itt és nektek milyen külhoni kapcsolatotok van? Mit tesz ez hozzá a borhírnévhez?
– A kapcsolattartás fontos, ezért folyamatosak a baráti látogatások oda-vissza. Igyekszünk megismerkedni más borászatokkal, és mi is szívesen látjuk őket. Borrendi szinten is rendszeresen járunk külhonba, illetve fogadunk vendégeket más országok borvidékeiről is.
– Miről szól és mi a bükki bor küldetése, mi az üzenete?
– Az itt termett borok frissességére, természetközeliségére, gyümölcsös üdeségére hívnám fel a figyelmet, ropogós savakkal, olykor kellemes hordóhasználattal.
– Hogyan látod az itteni borok jövőjét egy túltelített magyar vagy éppen nemzetközi piacon?
– Nehéz a dolgunk. Magyarország tele van nagyszerű borvidékkel, mi pedig mélyről indultunk. De csináljuk, mert értékeink nem veszhetnek el, tennünk kell a dolgunkat…
– Köszönöm az interjút!
Szíki Károly
Pázmándy László: Daróci égbolt…
A szőlőhegyre kilovagolt a gróf,
Egy napos délután, levélhullásban.
Hallgatni egy távoli harangszót,
A lugas alatt, töltött pohárral.
Várt egy rég látott, kedves látogatót,
Ki érkezett hangos szívdobogással.
Hozta a múltat, a szebb éveket,
Mikor még minden nyár az övék volt.
Melyek emlékeikben fénylenek,
Mint fejük felett a Daróci égbolt.
Fogták egymás kezét szótlanul,
Nem kellettek csendtörő szavak.
És lassú filmként pörgött a múlt,
Szívet szorító könnyfátyol alatt.
Sokáig ültek a présház előtt,
Nézték az őszt, az elmúlás hercegét.
Borba zárták a rohanó időt,
És ott várták meg a naplementét.
Hol annyi éven át volt a búcsúzó,
Szirmok helyett az úton rőt levéllel.
És elhangzott sok régi nótaszó,
Alkony kísérte cigányzenével.
Kopjafa őrzi már sétáik nyomát,
A titkokat rejtő ős-csertölgy mellett.
Köszönti erdők fáradt vándorát,
Aki csendjében megpihenhet.
. . .
Elment az ősz, deresek a fák,
Beöltöztek menyasszony-fehérbe.
És elmennek lassan a cimborák,
Ki jön velünk a pince-mélybe?