A felvidéki magyarság nyelvhasználati jogait komplex módon rendezni kívánó, úttörőnek számító törvénytervezetet mutatott be a Pro Civis polgári társulás csallóközcsütörtöki központjában tartott sajtótájékoztatóján. A szervezet elnökét, Őry Pétert kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Elnök úr, a tervezet a „Törvény a Szlovák Köztársaság hivatalos nyelveiről” nevet viseli, miközben a szlovák jogrend csak az „államnyelv” kizárólagos fogalmát ismeri. Mekkora civil kurázsi kellett e cím megfogalmazásához abban az államban, melynek területén egykor Pázmány Péter alapított egyetemet, Balassa János védelmezett várakat az oszmán ellen, Kármán József írt könyveket, számos magyar királyt megkoronáztak a magyarok építette dómok egyikében?
– Személy szerint azt gondolom, hogy a közügyekben illetve közösségi ügyekben tett civil kezdeményezések az immateriális jellegük miatt a megkövetelhetik a klasszikus értelemben vett „civil kurázsi” kihasználását.
Az államnyelv fogalma a Szlovák Köztársaság Alkotmányában is megjelenik, és egyfajta felülrendelt szerepbe emeli a szlovák nyelvet a többi közösség nyelvhasználati lehetőségeihez viszonyítva, ez pedig nézetem szerint a ellentétes a demokratikus és humán elvekkel. Amennyiben összefüggésbe helyezzük az alapvető kérdéseket, tisztán láthatóvá válik, hogy a gondok már a fogalmat szintjén megjelennek, ezért szeretnénk bevezetni a köztudatba, hogy nem az államnak van nyelve, hanem az ott élő népeknek. Tovább gördülve a gondolaton pedig azt is világos, hogy a hivatalos érintkezés során is a polgárok a nyelv hordozói. Amiben biztos vagyok, az az, hogy várhatóan egy újabb hosszú távú munkát alapozunk meg! A történelmi gyökereink mélyek, a feladatok adottak, a céljainkat ki kell tűzni!
A teljes interjú.