Az Európai Unió tizennégy tagországa, köztük Németország és Franciaország, olyan gyors reagálású katonai erő létrehozását javasolja, amely azonnali beavatkozásra képes nemzetközi válságok kirobbanása esetén. Bogár László közgazdász professzort kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Professzor úr, tizennégy uniós tagország, köztük Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Németország, Görögország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Szlovénia és Spanyolország szerint az Európai Uniónak legkevesebb ötezer katonából álló haderőt kell létrehoznia, hogy szükség esetén segítséget nyújthasson a sürgős beavatkozásra szoruló unión kívüli kormányoknak. Az EU kezdettől gazdasági és nem katonai közösség volt. Külső rendfenntartásról nem szól a lisszaboni szerződés. Kik és milyen titkos céllal akarják belerángatni az uniót fegyveres konfliktusokba?
–A hatalomgyakorlás alapvető feltétele, hogy a hatalmat gyakorló képes legyen akaratának tartósan érvényt szerezni, és akár törvényes erőszak alkalmazásával átvinni azokra, akik felett a hatalmát gyakorolja. Ehhez logikus módon belső rendfenntartó erőre, és olyan katonai erőre van szükség, amely képes e szuverenitás megvédésére, tehát törvényes erőszak alkalmazására külső támadás esetén.
Azt azért már itt hangsúlyozni kell, hogy a nyílt erőszak alkalmazásának még e legitim formája is igen költséges és kockázatos.
A teljes interjú:
