A következő évben az uniós és egyesült államokbeli választások lehetőséget is jelentenek a brüsszeli korrupció visszaszorítására, a „brüsszeli mocsár lecsapolására” és a békére – fogalmazott tájékoztatóján Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Igazgató úr, az Európai Bizottság (EB) nyilvánosságra hozott „jogállamisági jelentése” már az elnevezése miatt is furcsának tűnik a külső szemlélő számára. Emlékezetes egy ciprusi EU-politikus brutális korrupciója, amely az idő múlásával elfelejtődött, egy bizottsági vezető sms-botránya, amely elsikkadt, és éppen a Pfizer-gyanúk miatt most titoktartási fogadalmat is követeltek közéleti emberektől – emlékeztetve az egykori kamarillapolitikára. A Kaili-korrupció ügyében pedig már szabadlábon lehet az érintett. Azaz úgy tűnik, hogy éppen az Európai Unió vezetősége sérti meg a jogállamiság elvét és gyakorlatát. Miért érzékelhetik ezt az európai uniós polgárok?
– A jogállamisági jelentés hosszú utat járt be Brüsszelben alig négy év alatt. Szokásos mintázatot követ egyébként: először kísérleti jelleggel behozták, mint egyfajta tájékoztató jellegű intézmény, most pedig ott tartunk, hogy a benne foglaltak teljesítése kötelező elvárás, amelynek elmaradása súlyos következményekkel járhat. Így például a nekünk jog szerint járó, ám visszatartott források feloldása ügyében is ügydöntő, hogy mit írnak rólunk egy ilyen jelentésben.
A jelentés – amely inkább diktátum már – igen beszédes azzal kapcsolatban, hogy mit kifogásolnak igazán. Így például a migrációt szervező Soros NGO-k akadályozását, a szankciók kérdésében tartott magyar konzultációt, a gyermekvédelmi törvényt, valamint a bírák LMBTQI-érzékenyítésének hiányát. Ezek mind a köré a hármas jelszó köré sorolhatók, amelyet Orbán Viktor a CPAC Hungary-n fogalmazott meg: „nem a migrációra, nem a genderre, nem a háborúra”.
A teljes interjú.
Kép: MTI