Az uniós külső határon elvégzendő úgynevezett határeljárásban „migrációmenedzsmentre” van szükség – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag). Dr. Szabó Tamást, Antall József államtitkárát, miniszterét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Miniszter úr, a szélsőséges Olaf Scholz azt mondta: az új menekültügyi rendszer révén vissza lehet szorítani a menedékkérők EU-n belüli áramlását, ami jelentősen csökkentené a Németországra nehezedő terheket. Ezek szerint beismerte, hogy a migráció Németországnak terheket jelent, de nem a leállítást, hanem a menedzselést tartja feladatnak. Pusztán mentális összeomlásról van szó, vagy antlanti spekuláció bújhat meg a háttérben?
– A migrációt nézzük történelmi távlatokban: mindig volt és mindig lesz. Először is, ha valahol van tágas élettér, máshol pedig ez szűkös, a népesség közlekedőedény törvénye szerint áramlás, kiegyenlítődés történik. Igy telt fel Ausztrália, Amerika, a Kárpát-medence is, éppen velünk, de a cigányság betelepülése, vagy a kínai beáramlás mindenfelé, a spanyol népesség USÁ-ba települése is ez. Van amikor ez szervezetten történik, ha sürget az érdek, hogy legyen munkáskéz: ez történt a török után nálunk, Erdélyben így lett nagy induló román populáció, az afrikai emberrablásnak és emberkereskedelemnek, amit rabszolgaságnak hívnak. A törökök bevitele Németországba az ötvenes évek végétől, az araboké Franciaországba is ez a betelepítés.
Ha mindez egy életkilátás reménytelenséggel a szülőföldön párosul egy minőségi reménnyel az új helyen, akkor erősödik a hullám. Azonos alapú kulturális szocializáció esetén egy generációs az integrációs idő. A spirituális, kulturális és tradicionális alapok mélységes eltérése esetén, az integráció a kivétel, a párhuzamos társadalmak kialakulás a szabály. A párhuzamos társadalmak léte pedig folyamatos és erősödő konfliktust jelent. Nos ezt éli át most a nyugat.
A teljes interjú.
Kép: Scholz – mandiner