A Haydn Barytontrió Budapest adja a zenei szolgálatot a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard XXVIII. átadási ünnepségén Budapesten. Egyiptomi művész is átveszi a szablyát: most először fordítottak Balassi-költeményeket arabra. Kakuk Balázst, a Barytontrió művészeti vezetőjét, gordonkaművészt, zeneakadémiai tanárt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Művész úr, miért fontos, hogy irodalmi ünneplést zene díszítsen?
– Balassi korában a versek előadása, szavalása-éneklése még nem vált külön egymástól. Az általa megadott „nótajegyzék” jó támpont a dallammal való társításra és bizonyos előadói szabadságot is lehetővé tesz. Az adott irodalmi mű karakteréhez, mondanivalójához illő hangszeres zene nagyban hozzájárul egy est ünnepélyességéhez.
– Az Esterházy zenei kincset miképpen lehet a ma embereinek fölemelő élményévé tenni?
– „Pompakedvelő” Esterházy Miklós herceg a legnagyobb magyar mecénás-műpártoló, a “MAGYAR VERSZÁLIA”, a fertődi Esterházy Kastély építtetője. J. Haydn, a Bécsi Klasszika atyja 30 évig állt szolgálatában. Rendkívül termékeny zeneszerzőként száznál több operát, szimfóniát, vonósnégyest, csembaló szonátát, oratóriumot, misét, versenyművet és dalt komponált.
A teljes anyag.
Kép: Sándor József, mélyhegedű, Kakuk Balázs, barytongamba, Kaszanyitzky András, gordonka – archív