Több száz évvel  ezelőtt  egy Hugo  Grotius nevű holland tudós próbálta megfogalmazni a  nemzetközi jog alapjait.

Főként  a  háborúval, jogos, jogtalan, indokolt, érthető. stb. megfogalmazásával próbálkozott.

Közben  foglalkozik az  elfoglalt  területek idegen  népeinek jogairól is. Lehetségesnek és indokoltnak tartja a megszállt  területek önállóságát vagy  az  anyaországhoz  való csatlakozását is.  Mindezt persze jó, kacifántos jogi nyelven.

E mind   szép, de ki  az ördög  tartja be e humánus és  jogos törvényt? Senki.  Vannak  elvétve esetek, amikor  két ország  megeggyezik az  erősen kevert lakosságú területek sorsáról. Ha  jól  emlékszem, valami ilyesmi  történt  a németek és  dánok  között Schleswig-Hollstein  dán kisebbségei esetében. Dél-Tirol is példa lehetne.

A Világháborúk  első  felvonása,  az  amerikai beavatkozása következtében tarthatatlanná vált a  Központi Hatalmak számára. Ekkor  jött  elő Wilson  USA  elnök a „Tizennégy pontjával”. Ebben bízva, az Osztrák Magyar Monarhia szépen fegyverszünetet, majd  békét kért. Magyarországon pedig, az „őszirózsás forradalom”, majd  az  azt követő kommunista terror megfosztotta  a  népek  egyedüli  erejétől.

A hadseregtől.

A kommunista állammal a  párizsi „béke” konferencia nem  volt  hajlandó   szóba állni. Az  egyoldalú tárgyalások  során, senki  sem  védhette  meg hazánkat Így  történt a  trianoni tragédia

Wilson atya 14 pontja  szóba  sem jött, az utódállamok, népszavazás  nélkül óriási területeket  kaptak valójában vita  nélkül. Ingyen. Ráadásul az  románok a  magyar kommunista kormány legyőzésével tetszeleghettek Nyugaton

Wilson 14 pontja, igy néz ki:

1. A titkos diplomácia megszüntetése
2. A tengeri hajózás szabadsága
3. A nemzetközi kereskedelem egyenlősége, a gazdasági korlátozások megszüntetése
4. A fegyverkezés csökkentése
5. A gyarmati igények pártatlan rendezése
6. A központi hatalmak által megszállt orosz területek kiürítése

1. Belgium szuverenitásának helyreállítása
2. A megszállt francia területek kiürítése, Elzász és Lotaringia Franciaországhoz csatolása

9. Az olasz határoknak a nemzeti elv alapján való kiigazítása
10. Az Osztrák–Magyar Monarchianépei autonóm fejlődésének biztosítása
11. Románia, Szerbiaés Montenegró kiürítése, Szerbiának tengeri kijárat juttatása, a balkáni államok határainak a nemzeti választóvonalak szerinti átrendezése
12. Az Oszmán Birodalom alatt élő népek autonóm fejlődésének biztosítása és a Dardanellák megnyitása
13. Független, tengeri kijárattal bíró lengyel állam létrehozása
14. A nemzetek általános összefogása a politikai függetlenség és területi sérthetetlenség biztosítására

Csak  az olasz határok nemzeti elv  alapján kiigazítása. és a Monarchia népeinek autonómiájáról volt szó.  Ez, úgy nagyjából meg is felelt  Hugo Grotius elképzeléseinek.

Nyugodtan állíthatjuk, népszavazás esetén,  a mai nevükön  szlovákok nem  szakadtak  volna  el. Ezt vagy Benes, vagy  Masarik így  fejezte ki: Ha  van népszavazás, akkor  nincs  Csehszlovákia.

Erről  egy  amerikai  diplomata  így ídézte a Párizsba szökött, majd onnan a csehek kívánságára kitoloncolt szlovák vezért, Hlinkát

        “But in three months, indeed, after only three weeks, the veil was lifted. In this short time we have suffered more from the high-handed Czechs than we did from the Magyars in a thousand years. Now we know: Extra Hungariam non est vita (outside of Hungary there is no life). Remember these words, time will prove their truth. Benes is an ambitious knave.”  (Suitors and Supplicants, New York: Prentice-Hall. 1946. Pp. xiii, 301. $3.50.)

Ami magyarul igy hangzik: “De három hónap alatt, valójában három hét után, a fátyol felemelkedett. Ilyen rövid idő alatt többet szenvedtünk a pökhendi csehektől, mint ezer év alatt a magyaroktól. Most tudjuk, hogy Hungárián kívül nincs élet. Emlékezzen ezekre a szavakra (Bonsal), mert az idő igazolni fogja ezeket. Beneš egy törtető csaló.”

Hlinka végső soron, a magyar Korona alatt akart maradni, néhány északi, teljesen szlovákok által lakott megye teljes autonómiájával.

„Romania Mare” sem  volna. Minden  román propaganda  ellenére, az  erdélyi  románok többségének esze ágában  sem volt  a  regátiakkal összeölelkezni. Erről a  Román Párt egyik vezetője írta: Mi az Osztrák Magyar monarchiában akartunk maradni. (Vekov Károly Azapu)

Ennyit a népek önrendelkezési jogairól…  Ez ugyanis  nem létezik. Csak és kizárólag az „erősebb kutya joga” érvényesül minden időben és  helyen.

Amint  tudjuk, az oroszok nem  barátaink. 1849,  1944/45, 1956 nem teszi lehetővé a  barátságot. Sok százezer elhurcolt  magyar kényszermunkás szenvedése, halála, megnyomorítása nagyon fájó pont.   Az ukránok  sem lehetnek barátaink, ősi magyar területek birtoklása és a magyar kisebbségek elnyomása, ukránosítása, kiüldözése miatt.

Minden kisebbség területeit megszálló állam imperialista, tehát  ellenségünk, ha  ezt nem is  hangoztathatjuk nyiltan, a már  említett „erősebb kutya” miatt

Tehát, tisztán és kizárólag az ukránok által elnyomott őshonos kisebbségek: magyarok, oroszok, lengyelek,  románok barátja  vagyok. Más nem lehetek.

Sajnos, a kormányok,  diplomaták nem  engedhetik meg  maguknak ezt a luxust.

Ha  fogcsikorgatva is, de az  elnyomók oldalán kell állniok.

Magyaródy Szabolcs

Európa-érmes újságíró

Kép: Hugo Grotius – wikipedia