Esztergom, versmondás, Balassi

A Balassi Bálint-emlékkard XXVII. átadási ceremóniáján nagy sikert aratott két esztergomi diákszavaló. Egyikük az idén kitüntetett magyar költő versét, másikuk Balassi Bálint-költeményét szavalta el. Felkészítőjük Vörös Viktória költő, esszéista, tanárnő, az Esztergomi Színjátszókör vezetője volt, őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Tanárnő, a mai világban mi gyakorolja azt a vonzerőt, amely tizenéves magyar fiatalokat a költészet univerzumába igéz?

– Balassi Bálint, Babits Mihály, Berda József városában a költészet sokszínűsége, gazdagsága és az Előhegyről körbetekintve a tágasság, a Duna-táj vonzása, ami leginkább megfogja a diákjainkat.

Amikor pedig verset mondunk — legyen az iskolai ünnepség, Múzeumok Éjszakája a Keresztény Múzeumban, Slampoetry vagy Verskert –, egy emelkedettebb létezés részesei lehetünk. Jó kis közösség formálódhat így, ezt már tapasztalatból tudjuk.

– Hazánk első fővárosa hogyan erősödik szellemileg a színjátszókör által, az ősi falak közé csábított irodalmi anyag révén?

A teljes interjú.

Kép: A kardceremónián szavaló Vajda Zsombor és Meszes Milán, közöttük Vörös Viktória tanárnő a Központi Papnevelő Intézet Boldog Bogdánffy Szilárd-termében 2023. február 14-én – Vörös Viktória facebook-oldala, Teknős Miklós/Magyar Nemzet