Ünnepélyes keretek között avatták fel Győrben a Székely himnusz-emlékművet a győri Simor János püspök téren. Az apropót az adta, hogy 2021-ben volt a mű keletkezésének centenáriuma, az idén bekerült a Magyar Értéktárba, kiemelt nemzeti érték lett, és ez a nap a zeneszerző halálának századik évfordulója. A szobrot Lebó Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész alkotta. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a présház főszerkesztője.
– Mester, Csaba királyfi mítoszi alak. Miért fontos egy nemzetnek, hogy mítoszi hősei bronzban emelkedjenek a nemzet fiai elé, fölé?
– Minden népnek megvannak a maga mitikus hősei, az angoloknál Arthur király és lovagjai, a németeknél Siegfried és Nibelung mondakör hősei, és még hosszan sorolhatnám. Botorság lenne ezt az évszázadokon keresztül megőrzött, lejegyzett vagy szájról szájra szálló hagyományt nem továbbadni a következő nemzedékeknek. A magyarság mitológiáját Ipolyi Arnold foglalta össze, de Benedek Elek és Komjáthy István írásai a nagyközönséghez és az ifjúsághoz is eljuttatták. Ha egy nyári éjszakán felnézünk az égre, meg tudjuk mutatni gyerekeinknek, unokáinknak a csillagképeket, a Hadak Útját, ahol Csaba királyfi, ha szükség van rá, harcosai élén megjelenik, végiglovagol, hogy segítséget nyújtson népének.
A Csaba királyfi történet csak egy kicsiny szelet a magyar mitológiából, de ezek a mítoszok, mondák, ez a tudásanyag adja nemzeti identitásunkat.
– A népét győzelemre csillagösvényen vezető Csaba királyfiról nincs életközeli ábrázolás. Ön mi alapján dolgozott?
– Ahhoz, hogy a hihetetlen gazdag mondakincsünkből meríteni tudjak, átnéztem a már létező alkotásokat, más sztyeppei népek figurális ábrázolásait, és felidéztem művészettörténeti, ikonográfiai ismereteimet is a tervezés folyamán.
A teljes interjú.
Kép: Győri Szalon