Az Aradi Kamaraszínház Budapesten, a Kozma utcai börtön Kisfogház Emlékhely udvarán ősbemutatót tart. Az 1920-ban az aradi Függetlenség című lapban megjelent Kárpáti Piroska néven egy vers, ÜZENET ERDÉLYBŐL, mely a trianoni döntés fájdalmáról szól. A vers megjelenése után Kárpáti Piroska, 22 éves aradi tanárnőt akasztással kivégezték. A darab írója, rendezője Pozsgai Zsolt. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Mester, a XIX-XX. század fordulóján a nagyváradi szabadkőművesek egyik megfogalmazott célja volt: a magyar történelem „mítosztalanítása”. Ennek meg is lett a borzalmas következménye. Az emberi közösségeknek miért van szükségük legendákra, sőt mítoszokra is?
– Mert a legendák kikezdhetetlenek. Nem kutathatók levéltárban, nem lehet titkosítani őket ötven évre. A legenda egyértelműsít, elsősorban az emberekben. Egyértelműsít egy kort, egy személyt. Akkor is, ha tudja, a legenda nagy része talán kitaláció, talán nem. és túlélnek mindent. A Csodaszarvas legendája mese, de valóságnak elfogadott mese. Szimbolikus tartalmú, ahogy Kárpáti Piroska esete is. Ha úgy vesszük, maga Jézus is legendává vált egy élt személyből.
És ettől kezdve kikezdhetetlen, évezredekig fennmarad. Természetes, hogy bizonyos köröknek ez zavaró. A magyarság legendáit a nemzeti identitás erősítésének ellenzői kérik ki maguknak, és próbálják bebizonyítani, hogy hamisak. Nem sikerül. Kétségbeesetten próbálják igazolni úgynevezett dokumentumokkal, iratokkal, hogy például Kárpáti Piroska nem is létezett. Eddig ebben az esetben ez nagyjából sikerült. De a legenda feltámad. Nincs mit tenni. A legendák nemzeti mítoszok, és akik most meg akarják valósítani Madách falanszterét, azok óbégatnak ellene. Vagy félnek. Ez a mai kor nagyon sok tudathasadásos embert alkot. Ez az előadás is egy ilyen tudathasadásos színházi vezető miatt került végül is a Kisfogház kivégzőudvarára. Igazából nem is bánom, sőt.
– Jung szerint az egyik nagy vallásalapítót az emberiség tudattalanja hozta létre. Kárpáti Piroska verse kézzelfogható tény. A vers költőjének alakja azonban mítikus ködben vibrál. Kontúrosabb körberajzolásához akkor mennyiben segített a trianoni tragédia friss élményei között egyfajta nemzeti tudattalan?
– Az aradi fiatal nő felakasztásáról a vers kapcsán minden korabeli újság tudósít, itt vannak nálam kigyűjtve a hírek. Lelkes aradi levéltárosok, kutatók nyomába eredtek, az akasztás megvolt, ez biztos. Hogy kit akasztottak fel, az a kérdés. Úgy értem, valóban a vers szerzőjét, vagy azt, aki felvállalta a halált más, mások helyett. Jézus halála is erre példa. Léteztek, éltek, élnek olyanok mint ő, akik a hétköznapi életünkben felvállalják akár még a halált is mások védelmében. Csak ritkán vesszük észre. Az, hogy ez most épp Trianon miatt megszületett vers miatt történt, az a dráma, az előadás háttere. De maga a dráma és előadás nem Trianonról szól, hanem egy emberi útról, mely elvezet önmaga feláldozásáig. Mivel érdekes módon még a mai Magyarországon ezen fajta előadások kapják a legkevesebb figyelmet és segítséget. Most például megyek fehér ingeket választani és vásárolni az előadásban szereplő diákszínészeknek (remek mindegyik!), hogy legyen mit felhúzniuk, és lehetőleg egységes legyen a kép. Ők kutatták, mit hordtak 1920 környékén a tanulók, de elmondtam nekik, nem ez a fontos. Ha beöltöztetsz korabeli ruhákba embereket, ezzel azt is mondod: az egy más kor, korszak volt, semmi közöm hozzá, csak mutatom. Úgy öltöztetem fel őket, hogy ez a távolságtartás ne legyen. Akkor történt, de mai történet is. Közünk van hozzá. Jung gondolatához visszatérve, igen, mert a nagy vallásalapító élete, tettei is legendákkal vannak átszőve. Költészettel, művészettel. De egy jóval korábban élt gondolkodó, Platón szerint a kultúra az emberiség létezésének fejlődésének (vagy visszafejlődésének) folyamata, a művészet mellette pedig a létezés képtelenségének a magyarázója. Hogy ne bolondulj meg, ha belegondolsz túlságosan abba, mit is keresel itt ebben a megmagyarázhatatlan létben. A legendák a túlélésünkhöz kellenek.
– Kárpáti Piroska fiatal magyar lány volt. Tragédiájának megformálói mai magyar fiatalok. Élményüket hogyan tudják kortársaiknak kisugározni a mai, agymosásokkal teli világban?
– Az előadásban szerepel hat középiskolás, Kárpáti Piroska osztálya. És négy színész. Nem, dolgoznék velük, ha nem tudnám, ez az agymosottság, amiről beszélsz, bennük van. Nincs. Nem mindenkinek lehet kimosni az agyát. Nemcsók Nóri, Szabó Sipos Barna, Szemán Béla és Fecske Dávid csodás színészek, de úgy látom, „mosatlan az agyuk”, mert tehetségesek. A tehetség immunitást ad legtöbbször a beavatkozás ellen. A fiatalok pedig egy új korszak ígéretei a számomra. Úgy viselkednek, úgy gondolkodnak, hogy még minden gondolat a sajátjuk. És úgy tűnik, ez így is marad. Ha van és lesz hétköznapi megváltás, azt tőlük várhatjuk.
Molnár Pál
Ahol Nagy Imrét is kivégezték…
Az Aradi Kamaraszínház Budapesten, a Kozma utcai börtön Kisfogház Emlékhely udvarán ősbemutatót tart.
Az 1920-ban az aradi Függetlenség című lapban megjelent Kárpáti Piroska néven egy vers, ÜZENET ERDÉLYBŐL, mely a trianoni döntés fájdalmáról szól.
A vers megjelenése után Kárpáti Piroska, 22 éves aradi tanárnőt akasztással kivégezték. Halála után kapott szárnyra a hír, hogy a verset lehetséges, nem is ő írta, hanem egy budapesti, ismert írónő álnéven.
A tanárnő így is vállalta a mártíromságot.
Kárpáti Piroska történetéről Pozsgai Zsolt írt drámát a színház felkérésére, ennek budapesti bemutatója lesz a hírhedt kivégzőudvarban, ahol többek között Nagy Imrét is kivégezték.
Rendhagyó szabadtéri előadás a Kozma utcai börtön Kisfogház Emlékhely kivégzőudvarán
1920 júliusában magyar, román, ukrán újságok egyszerre hozták le a hírt: Aradon felakasztottak egy fiatal tanárnőt, Kárpáti Piroskát a helyi újságban megjelent verséért. A vers címe: Üzenet Erdélyből, és a Trianoni döntés fájdalmában született. Majd hivatalos körök igyekeztek minden nyomot megsemmisíteni. Ma már egyesek azt is kétségbe vonják, egyáltalán létezett-e a magyar történelem ezen misztikus mártírja.
De Kárpáti Piroska legenda lett. Szülőföldjén, és azon túl. A történelmet meg lehet hamisítani, a legendát nem. Történéseket el lehet hallgatni, ki lehet törölni az emberek emlékezetéből – a legendák azonban élnek.
Valójában ki volt ő? És ő írta a híres verset? Ha nem, miért vállalta fel más helyett a halált? Ha igen, miért hagytuk Magyarországon elmerülni a feledésbe ezt a fiatal tanárnőt, Trianon első közvetlen áldozatát? A kivégzés után olyan hírek keltek szárnyra, hogy egy ismert budapesti írónő írta a verset, küldte Aradra, álnéven. Nem tudva, hogy ott van egy valós Kárpáti Piroska. Akinek éppen jó oka volt vállalni a végzetes büntetést.
Tamási Áront megkérdezték a harmincas években: megtörténhetett-e olyan eset akkor, ott Aradon, mint Kárpáti Piroskával? Az író azt mondta: nem az a kérdés, egy eset megtörténhetett-e. Hanem hogy mi az, ami nem történhetett meg abban az időben?! Minden megtörténhetett.
A budapesti bemutató helyszínén, a hírhedt kivégzőudvaron sok magyar mártír lelte halálát, többek között Nagy Imre is.
Az előadásban felvételről József Attila verse Répa Ati előadásában
Zene: Károlyi Krisztián
A rendező munkatársa: Paku Éva
Író, rendező: Pozsgai Zsolt
Szereplők:
NEMCSÓK NÓRA
SZABÓ SIPOS BARNABÁS
SZEMÁN BÉLA
FECSKE DÁVID
Csorba Jázmin
Draskóczy Janka
Gál Olivér
Gulyás Johanna
Kerekes Berni
Zombori Elizabet
Bemutató:
2022 augusztus 25-26-án
20.00 óra
Kisfogház Emlékhely
Kivégző udvar
/Budapest, X. kerület Újhegyi u. 57.
Regisztrálni lehet:
horatiofilm@gmail.com
A bemutatóval kapcsolatban rendelkezésre áll:
Pozsgai Zsolt, író-rendező
Balázs Béla díjas, Érdemes Művész
horatiofilm@gmail.com
06-30-2791324
Kárpáti Piroska
Üzenet Erdélyből
Üzent az Olt, Maros, Szamos,
Minden hullámuk vértől zavaros,
Halljátok, ott túl a Tiszán,
Mit zúg a szél a Hargitán
Mit visszhangoznak a Csíki hegyek,
Erdély hegyein sűrű fellegek
Ez itt magyar föld és az is marad,
Tiporják bár most idegen hadak,
Csaba mondája új erőre kél,
Segít a vihar és segít a szél,
Segít a tűz, a víz, a csillagok,
S mi nem leszünk mások, csak magyarok!
Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk!
Halott vitézek lelke jár velünk.
Előttünk száll az ős Turul-madár,
Nem is lesz gát, és nem lesz akadály!
Ember lakol, ki ellenünk szegül,
A székely állja, rendületlenül!
Üzenik a gyergyói havasok
Megvannak még a régi fokosok!
Elő velük, jertek, segítsetek!
Székely anya küld egy üzenetet
Hollók, keselyűk tépik a szívünket,
Rablóhordák szívják a vérünket!
Ha nem harcoltok vélünk, elveszünk!
E végső harcban egyedül leszünk!
És a honszerző hősök hantja vár,
Ha odavész az ősmagyar határ!
És ha rablóknak kedvez a világ,
Mutassunk akkor egy új, nagy csodát!
Megmozdulnak mind a Csíki hegyek,
Székelyföld nem terem több kenyeret,
Elhervad minden illatos virág,
Mérget terem minden gyümölcsfaág.
Vizek háta nem ringat csónakot,
Székely anya nem szül több magzatot!
Vadon, puszta lesz az egész vidék,
S végezetül, ha ez sem lesz elég,
A föld megindul, a mennybolt leszakad,
De Erdély földje csak magyar marad!