Háborús napló Kárpátaljáról (20’20’’)
https://odysee.com/@turultv:a/INTER-ARMA_haborusnaplo_karpataljarol:b
Egy szeretetszolgálati út beszámolóját ismerhetjük meg a dokumentumfilmből, melynek érzületi indítékait a II. világháborúban katonáskodó édesapa, dr. Téglásy Géza hitvalló példájára visszautalva mutatja be író-rendező-operatőr-beszélő fia. Archív fényképekkel és hangfelvételekkel idézi a frontra került századost, aki hadmérnökként nem forgatott fegyvert, hanem valláserkölcsi megfontolásokból inkább szentképeket osztogatott a magyar honvédség által megszállt Szovjetunió vérzivataros hadszínterein és a káromkodó, átkozódó megnyilatkozásoktól való tartózkodásra intette katonatársait. Magyarország szovjet megszállása után a kereszténységét megvalló tisztet előbb kényszernyugdíjazták, majd osztályellenséggé nyilvánították. (Meg merte kérni ugyanis a munkahelyén előadást tartó Marosán Györgyöt, a káromkodásáról és kegyetlenségéről hírhedt kommunista minisztert, hogy tartózkodjon az obszcén kifejezések használatától.) A kisgyermekes családot hamarosan kitelepítették ki Budapestről és a magyar gulágra: a Nagy Alföldre hurcolták. 1956 forradalmában az apa Nagydorogon (Tolna megye) nemzetőrparancsnokként gondoskodott a közrendről és közbiztonságról, de minthogy levetette a rendőrörs faláról a gyűlölt rezsimet megtestesítő Lenin-képet, izgatás miatt megkínozták, majd egy év börtönre ítélték.
A film az apától megfosztott család életének egy jelképes mozzanatával mutatja be: mi mindent jelentett 1957-ben a politikai üldözöttként, megalázottságban élő, éhezésnek is kitett anyának és három gyermekének az a vajat tartalmazó konzervdoboz, melyet az amerikai nép adományaként kaptak…
A film az édesapa cselekvő béke- és emberszeretetét úgy mutatja be, hogy az – afféle transzgenerációs örökségként – megelőlegezi a saját karitatív elköteleződését is. Megtudjuk, milyen adományozó utakon (árvízkárosult faluközösségek, iskolák, gyermekkórházi ápoltak felkeresésével) sietett Kárpátalja bajba került lakosságának segítségére az általa alapított élet- és családvédelmi szervezettel, a kiemelten közhasznú Alfa Szövetséggel. Az általa idézett versekkel időszerűen szólaltatja meg Radnóti Miklós békevágyát (Nem tudhatom), majd Kölcsey Ferenc Huszt című epigrammájának alkotásra, gyarapításra intő üzenetét.
A dokumentumfilm bátran figyelmeztet: a latin közmondással (Inter arma silent musae) ellentétben háborúban sem hallgathatnak a múzsák, mert a művészek a megtévesztett és hatalomgyakorlásból kiszorított milliókkal, a jelen és a jövő nemzedékeivel együtt nem a pusztításban, hanem a túlélést szolgáló, igazságos béke, az emberi élet és méltóság védelmében érdekeltek.