Gondolat és barangolás Burgenlandban.
Burgen-burger…(nekem világéletemben Burgerland volt Burgenland) játsszunk a szavakkal, érdemes, hiszen annyit játszottak már velünk a burgenek, hogy egy betűmódosítást megér e játék, mert megannyi burgert megettek az emberek meg a burgenek, hogy már felejtenek. Szendvicsféle valami étek, meg élet ez a mi létünk, ahogyan belénk haraptak és harapnak a ferencjóskások, különféle ízesítésben fogyasztottak és fagyasztanak el bennünket. De a kérdés változatlan: hogyan kerültünk a fogaik közé és miért?
Kép: Fraknó vára – Szíki Károly felvétele
A hogyan még valahogy érthető, mert a nagyhatalmak nagyot haraptak és a kis ferencjóskások is éhesek voltak, így egy kisebb falattal betömték a szájukat. De ez a falat úgy tűnik, a torkukon akadt, — erről kicsit később.
A nyugati konyha gyorséttermei árusítottak ki minket és a kezükbe kapott falatot nem utasították vissza a ferencjóskások. Az összevisszaság nem tisztázódott időközben sem, 1920 után nem köpték ki a torkukon akadt falatot 1947-ben sem, azóta rágják és fogják. És a különös az, hogy senki nem mondta és mondja nekik: visszajár a kölcsönkapott falat!
Már lázadtunk és lázadunk ezerszer Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Erdély eltolvajlói ellen, de a ferencjóskásokkal mintha minden rendben lenne. Pedig semmi sincsen rendben, ülnek 102 éve a tojáson és kiköltöttek már olyan nemzedéket, ami kifejezetten nem szeret minket. Így tapasztaltam, így írom.
Turistának mentem fiammal a mindenkor magyar területre és sok ellenszenves megnyilvánulással találkoztam. Lehet, hogy nem kellett volna Nagy-Magyarország pólót öltenem, melyre rovásírással van felvésve: HAZÁM? Igen, talán igen, s akkor nem mutatja középső ujját a ferencjóskás sofőr? Nem dudálnak, ha a magyar rendszámot észlelik? Nem raknak ilyen-olyan fecniket a kocsimra? S talán akkor a pincér is tud valami más nyelven beszélni, nem csak németül, és a belépőt kiadó hölgy mosolyogva adná át esetleg angol vagy netán magyar nyelven a bilétát? A szemben jövő turista fogadja köszönésem és ha előzékenyen elengedem, megköszöni?
Udvariasabb népnek gondoltam az osztrákot, de az is lehet, hogy rossz időben voltam rosszkor, azért nem szolgáltak ki vasárnap délután és tényleg bezárnak az éttermek 14 órakor?
Szép, ápolt világban autóztam végig, kiváló utakon és rendezett tájak között, a településeken azonban hiányoztak az emberek, gyereket egyáltalán nem láttam az utakon, kihaltak a falvak, mik szépen is végtelenül unalmasak. Lehet, hogy rosszkor voltam rossz helyeken.
És mi van a várakkal? Hiszen ezért jöttem fiammal. Hogy újratanuljuk a kövek segítségével az elsüllyesztett történelmet. Az eltagadottat, az átírtat és eladott részleteket.
Mert amit tudtak, eladtak és azok látogathatatlanok, amiket pedig nem, azok többségükben rogyadoznak.
Hatalmas veszteség ez így is, úgy is. És mégis!
Meg kell nézni, át kell törni a feszültség gátjait, mert a magyar történelem nagy személyiségei jönnek elő a kövekből.
Sejtekre kell bontani ezt a történelemszeletet, ha meg akarjuk érteni, ajkunkkal érezni, mi maradt odaát. Hogy mit raboltak el ott, mily csodát.
Koronázási zászlóink Fraknó várában
Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?
Századok ültenek el, s te alattok mélyen enyésző
Fénnyel jársz egyedűl. Rajtad sürü fellegek, és a
Bús feledékenység koszorútlan alakja lebegnek. (Vörösmarty)
Burgenland egyik legismertebb jelképeként a Rozália-hegység nyúlványán épült, és a fennsík felől nyugati irányba tekintve uralja a kilátást. Olyan erős vár, amit Mátyás királyon kívül sem Bocskai, sem Bethlen hadai nem tudtak elfoglalni.
Fényes Elek így ír róla: „a fraknói vár egy meredek kősziklás hegyre épülve, kevélyen néz le a körülfekvő vidékre. Számlál 800 kath. lakost. Van itt egy servita kolostor szentegyházzal együtt, mellyet h. Eszterházy Pál a mostaninak előde alapított oly formán, hogy a prior egyszersmind város plebánusa legyen.”
1317-ben épült. 1635 és 1660 között Esterházy Miklós nádor teljesen átépíttette, a régi várból csak az öregtorony maradt meg. A belső vár kétemeletes, négyszögű épülettömbjét sokszögű olaszbástyás védőfal övezi.
A kincstár három nagy jelentőségű magyar zászlót rejt, melyeket Esterházy Miklós és utódai vittek az egyes koronázások alkalmával. A legjelesebb lobogó a Szent Korona hiteles ábrázolása látható, 1618-ból származik. A magyar történelem eddig ismert legkorábbi, eredetiben fennmaradt koronázási országzászlaja. A zászlóvivő tisztséget elsőként elnyerő Esterházy Miklós számára különös jelentőséggel bírt. 1618. július 1-jén Pozsonyban II. Ferdinánd koronázási szertartásán ő emelhette magasba, majd másnap magyar királyi udvarmesteri kinevezést kapott, miniszter lett, és szűk egy évtized alatt minden olyan tisztséget és címet megszerzett, amely a korabeli Magyarországon egy arisztokrata számára elérhető volt.
A késő középkorban a Magyar Királyság Európában olyan jelentős középhatalomnak számított, melyért a legelőkelőbb európai uralkodócsaládok versengtek. Sajnálatos tény, hogy ennek semmi írásos nyoma nincs, ócska kis pléhből készült páncél mögött fotózzák a magyarul nem tudó nebulókat, s ahol az igazi érték rejtik, oda 18 euró ellenében lehet belépni. Úgy Tűrd, Tiltsd, Támogasd, hogy Tartsd Távol Tőle a látogatót! Ügyes, nagyon ügyes!
Tovább az Esterházyak útján!
A végzetek vára:Kabold
Zrínyi vére mosta Bécset,
S senki bosszút nem állt;
Rákóczi küzdött hazánkért,
S töröknél lelt halált.
Páris ígért szabadságot,
Ti nem fogadtátok,
Járom rátok, gyáva népek,
S maradéktól átok.
Nagy kiterjedésű, pompás vízivár, a 13. században épült, többszöri változtatás után a gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyek is megtalálhatóak benne. Legrégibb része a 13. századi várkápolna. Udvarán várszínház díszlete fogadott, a vizesárok büfé-árokká alakult. Fasisztákról szóló darabot állítottak színre, idézik a bűnös múltat.
Mindezek után a 2. világháborút követően csak néhány év orosz megszállás jött a ferencjóskásoknak, onnan áttelepítették a ruszkikat hozzánk és felhúzták a szögesdrótot. A nagyhatalmak pedig elkenték az egészet, s elfogadták az osztrák szöveget: az alpesi ország volt Hitler első áldozata, nem voltunk szövetségesek, megszállás alatt tettük, amit tettünk. (Talán Magyarország valóban megszállott ország volt, de közel sem olyan kemény náci és fasiszta.)
A bűnelnemismerés 2020-ig tartott, mikor Sebastian Kurz, az első néppárti kancellár ettől a véleménytől végleg elbúcsúzott. Emlékezzünk csak vissza olvasatunkra: az osztrákok is vállaltak szerepet a náci állam működtetésében, amit felforrósít, hogy Hitler lényeges ellenállás nélkül foglalta el az országot. Valamint az osztrák politikai életet meghatározó három tábor egyike (a nemzeti liberálisok) eleve nácibarátok voltak, egy másik, a szocdemek, pedig az előzőekhez hasonlóan támogatták a Németországhoz való csatlakozást, s a nácikhoz állva követtek el bűncselekményeket. Az a tény, hogy sikeresen tudták eladni és leplezni múltjukat, mindaz az ország egyes vezéreinek volt betudható, míg ki nem bukott, Kurt Waldheim osztrák államfő ügyére fény nem derült, miszerint fiatalon a náci diákegyletnek, aztán az SA-nak volt a tagja, a háború alatt pedig többek között részt vett a Thessalonikiben élők deportálásában, valamint jugoszláviai háborús bűnök elkövetésében. Kurz az első olyan néppárti kancellár, aki elismerte: Ausztria nem tekinthető Hitler első áldozatának.
(Sajnos ettől a határkérdésünk még maradt a régiben, pedig ez a beismerés sok mindennek a felülvizsgálatát indíthatta volna el!)
A bűnös városkép nem ekkor kezdett ráégni Kaboldra. Emlékezzünk:
Bécsújhely szomszédságában vagyunk, azért megrázó ez a helyszín. Egy vízi vár, ahol 1670.április 26-án találkozott a császár ellen szervezkedő Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Kristóf, hogy a császár előtt tisztázza magát. Kéry Ferenc a vár gerinctelen tolajdonosa elárulta és elfogatta őket. (Korábban, 1629-ben, volt itt más mészárlás is, az akkori várúr fia a várban lőtte le sógorát, Zay Zsigmondot.)
Fővádlottak Zrínyi Péter horvát bán, valamint sógora, Frangepán Ferenc Kristóf és Nádasdy Ferenc országbíró voltak. Noha az osztrákok elleni összeesküvésben résztvevők százait tartóztatták le, a bécsi színpadias kivégzés csak hármójuknak jutott osztályrészül. 1671.április 30-án a magyar rendi alkotmány megsértésével, osztrák módra lefejezték őket, vagyonukat és a többi 300 vádlott értékeit a nagytorkú császári kincstár elnyelte. Zrínyit kivégezték, felesége, Frangepán Katalin elméje elborult, egy grazi zárdában hunyt el. Fiukat is elérte a bécsi udvar bosszúja. Még a családnevétől is megfosztották, így Gnade Antal néven sorozták be katonának. Később koholt vádak alapján börtönbe vetették, 20 évig raboskodott és anyjához hasonlóan megőrült. 1703-ban, ötvenéves korában meghalt. Apját is 50 évesen fejezték le. Ő volt a Zrínyi család utolsó sarja.
Csoda-e, ha ezeket felelevenítve szeretettel öleljük keblünkre a sógorokat, mert nagyon, de nagyon szeretjük őket! Szinte Kufstein-i szeretet lángol bennünk.
Lámzsér: a porig égett történelem
Csupa rom és romlás a multunk
S te voltál élén
A romboló angyal-seregnek… (Ady Endre)
Az 1173-ban épített, Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű vára bevehetetlen erőd volt. Ma már csak a romjai láthatók a 627 m magas Várhegyen. Az épület magját képező lakótornyot és az ahhoz csatlakozó késő gótikus udvart négy falgyűrű veszi körül. A falak között árkok húzódnak. A sokszögletű lakótorony nyugati fala 10 m vastag. Az utoljára épült felső várban látható a barokk szárny, benne a Szent Miklós kápolnával.
A 17. század végén hozományként az Eszterházyak birtokába került. 1707-ben osztrák katonaság szállta meg, ekkor robbant fel a lőportorony. Ehhez nagyon értettek a ferencjóskások, minden valamire való várunkat felrobbantották, miért maradt volna épen a legnagyobb várunk? S ha hozzáillesztjük ehhez a romos állapothoz a várhoz kapcsolódó királyok : II. András, IV. Béla, Hunyadi Mátyás, vagy éppen Gara nádor, Rákóczi fejedelem nevét, már nem csodálkozunk, miért ítélték az osztrákok enyészetre legnagyobb várunkat. És az a tény, hogy az Esterházyak vásárolták meg, s mind máig az ő tulajdonukban van, semmit nem javít a helyzeten, elég ha a fejedelmeinkkel való szembenállásaikra fókuszálunk. Ezek után talán érthető, miért nem törték magukat mind a mai napig, hogy rekonstruálják.
Kicsi vigasz, hogy a magyar várrom 4 hétig volt a forgatási helyszíne az 1993-ban készült A három testőr című amerikai- angol kalandfilmnek.
Léka, a horror vára
Hexentanz, nézd a borostyánkő holdját, felvirradt s eltűnt Mefisztó hajnalán,
S ismét… a Kert megsiratja e hallgatag álmokat, Szodoma és Gomora kapuja újra nyitva,
Meggondolatlanság; néhány elnyúló fénysugár darabokra törik kényes világod égboltján,
Szívedben elkalandozó emlékek egy haldokló szeretőről mesélnek, rejtsd el a kínzó vágyakat,
Hajózz beteg elméd áramlatán, élvezd ki a világ minden elnyűtt cinizmusát, gyenge akaratát,
Márvány-arcod nyugtató tükrözése elfeledteti e rút kornak minden mozzanatát, kálváriáját.
(Szabó Koppány: A Borostyánkő holdja)
Az osztrák-magyar határon átnyúló természetvédelmi parkban, Borostyánkő várának szomszédságában, nyújtózkodik egy titokzatos fellegvár, Léka, mely a nyugati határvidék első kővára volt, eredetileg a német betörések ellen épült a 13. század elején.
A félelmetes vérgrófnő, Nádasdy Ferenc özvegye, Báthory Erzsébet itt élt egy ideig e falak között. Ennél fogva borzongató különlegesség a vár kínzókamrája, amely egy vasszüzet is tartalmaz, titokzatos világának felidézése uralja a patinás belső berendezést, olykor meglehetősen túlzó effektek használatával. Mintha elragadta volna ferencjóskásokat is az erdélyi vérszívóközpontú, idegrendszerre ható vámpírturizmus. Itt is külön denevértermek vannak kezdőknek és haladóknak, titokzatos sikolyok szólnak a falakból, s a Báthory Erzsébet szobában még egy művér-kád is van elhelyezve, mellette a kínzókamra vasszűzzel és minden hóhér-kellékkel. Érdekes módon ebben a helyiségben van a legtöbb magyar nyelvű tájékoztató tábla, egymásnak is ellentmondó szövegezéssel. Gyengébb idegzetűek mindenesetre könnyen maguk elé képzelhetik a szűzlányok vérében lubickoló, Drakulát is megszégyenítő Báthory Erzsébetet. Mindez sokat ront azon a professzionálisan megőrzött építészeti csodán, amely a vár különleges értékét adja.
A vámpírturizmus, a denevérszobák sokasága-idiótasága árnyékában elvész a lényeg, a történelmi ismeret. Persze a ferencjóskásoknak ez nem érdeke, pedig talán beszélhetnének a lényegről is: hogy Léka vára már a tatárjárás idején is állt. 1242-ben sikeresen állt ellen a mongoloknak és hogy királyi gazdagság szintjén élő, igen erős templomos lovagrendnek itt volt a központja.
Az évszázadok során a legnagyobbak adták-vedték: birtokolták a Kőszegiek, ura volt Ottokár, Miklós bán, Lackfi István soproni főispán. Egyik legjelesebb ura volt a híres törökverő „fekete bég”, Nádasdy III. Ferenc. Az ő felesége volt a később gyilkosságokkal megvádolt Báthory Erzsébet, aki Csejte várában a szobájába befalazva őrülten halt meg.
A vár tele van fantasztikus történettel,az udvar sarkában áll egy 114 méter mély kút egy makacsul továbbélő mondával, mely szerint Bátorhy Erzsébetet, a „vámpír grófnőt” és férjét ide dobták bele..
Ebben a ferencjóskás bulvárturizmusban nem véletlen, hogy a Habsburgokat földbe verő Bocskai nem kapott külön kiállítást, még nevét sem említik meg.
Egy másik forrás a magyar templomosok központjaként jelöli meg Léka várát. A templomos lovagok mágikus hatású szentélyükben tartották1204 és 1307 között a torinói leplet, valamint 1222 után az Aranybulla egy példányát is. A kőből készült oltár, a kupolába vésett lovagi kereszt, az egyetlen bejárat és a „mágikus fényszem” tényleg egyedülállóvá teszi a szentélyt és a hozzákapcsolt történeteket.
Kitűnik újra az Eszterházyak megjelenése, mint a keselyűk a holt tetem fölött, jöttek, mikor a Wesselényi-összeesküvésben résztvevő Nádasdy III. Ferenc, aki fejével és jószágaival fizetett lázadásáért, elvesztette Lékát, és hopp: a várat megkaparintotta egy Esterházy, majd elég hasznot nem látva otthagyták ebek harmincadjára. Paul Anton Keller osztrák író 1968-ban megvásárolta.
Borostyánkő : nem csak az angolbeteg, de a várvezetés is beteg
Hol vagyon? Ah, ezeren némán fordulnak le: álom
Öldösi szíveiket, s velük alszik az ősi dicsőség.
A tehetetlen kor jött el, puhaságra serényebb
Gyermekek álltak elő az erősebb, jámbor apáktól. (Vörösmarty: Zalán futása)
Lékától mintegy húsz kilométerre található Bernsteinben, azaz Borostyánkőben. Jó kompozíciónak tűnt, hiszen rögtön a kiváló karmesterre, a szemöldökével is vezénylő Leonard Bernsteinre gondol az ember, mert optimista. de nem így folytatódott.
A kapuban egy Conchita Wurst osztrák énekesre emlékeztető figura kalimpált a kezével, hogy bemenni tilos, mert magánvár vár a szállodavendégekre, de nem ilyen magyar turistákra, akik mellükön Nagy-Magyarország térképével érkeznek . Az LMBTQ nyelvezetét bizonyára jobban ismerő nyikhaj-legény semmi más nyelven nem volt hajlandó kommunikálni arról, hogy miért nem mehetünk be, ha ki van írva a táblára, mennyiért látogatható ez az erődítmény, majd amikor magyarul mondtam pár keresetlen szót, keverve ugyan a szavakat és tördelve, mégis átváltott ránk, de a heve s leve, kifelé mutató gesztusának hevessége nem hagyott alább. Persze, a magyar sem azért magyar, hogy csak sapkahordozásra használja a fejét, így egy elfekvő pillanatban, mikor a pénzes nyugati dámákat kísérte be, átléptem az ajtón, így megtudtam mindent erről a tájról, ahol egykor aranyat, ezüstöt, rezet nyertek ki a földből a magyar gazdák. Károly Róbert, Zsigmond király, Nádasdy Tamás birtokolták.
Itt született Almásy László Ede sivatagkutató 1895.augusztus 22-én, a híres „angol beteg”. Rendkívül egyszerű ki táblácska emlékezteti az arra tévedőt, ha a kalimpáló nyikhaj kapuállón át tudja verekedni magát.
Almásy legendás személyiség, már csak ezért is érdemes szülővárát megkeresni. Talán kevesen tudják róla, hogy az első világégés után részt vett az elűzött IV. Károly magyar király visszatérési kísérletében, az úgynevezett királypuccsban. Közel állt a királyhoz, hiszen ő volt a sofőrje. Több vadászexpedíciót is vezetett a Líbiai-sivatagban, ezek egyikén Széchenyi Zsigmonddal vadászott.
Az angol beteg című, Oscar-esővel jutalmazott film hitelessége nem állja ki a próbát, legfőképpen ezen a ponton: a 2010-es években számos, férfiaknak írt magán szerelmeslevele látott napvilágot Németországban. A Hollywood macsó-férfi képében varázsolja filmvászonra, ami ellenkezik az angol titkosszolgálati jegyzőkönyvben írtakkal: „Sovány. Haja szőke, egyik oldalon elválasztva. Ovális fejű, magas homlokú. Vékony, hosszú orr. Megjelenés: csúnya, de intelligens.”
Az osztrák államszerződés aláírása és a megszálló csapatok kivonulása után, amitől kezdve nem bűnös náció az osztrák(?) és nyakunkra tolták a ruszkikat 1956-ban, Paul Anton Keller osztrák író vásárolta meg a várat, ahol múzeumot, és szállót rendezett be. Ez a Keller vette meg Léka várát is. Hogy ki volt ő? Egy gazdag nő (Keller Margaret Hausmann férje), krónikus kastélyfelvásárló (Flamhof , Petersbergen-i farmo, Léka, Borostyánkő stb). 1937-ben Keller a náci írók kamarájának vezetője lett Grazban. A nemzeti szocializmus időszakában, de később is nagyon produktív volt. Főleg szellemtörténeteket írt, érthető tehát, miért van Léka vára tele azokkal a vámpírságokkal.
Kirchschlag: Nyögte Napóleon büszke hadát és a Rongyosgárdát
Most dobban a szív, bátran indul a láb,
Érzem a száz éves nyárfa illatát,
Rongyos ruhában, de önkéntesen,
Fel sáncra, fel a végeken!
Ott járnak Sopron fölött,
A füst száll, az ágyú dörög,
Most dobban a szív, bátran indul a láb,
Városon, falvakon át. (Petrás János: Rongyosgárda)
Egykoron Pálffy-tulajdonban lévő vár. Külön említést érdemel a felújított, belülről új falépcsőkkel ellátott tűztorony, ahonnan nemcsak a várra, de a környező dombokra is gyönyörű a kilátás. A visszatekintés talán még ennél is érdekesebb, ami Trianon gyalázaton át elhoz a mába, számos kérdéssel ostromolva a Világrendet.
1250-től többször magyar ostromot élt át, így a fő ellenségnek számító Bocskai István hajdúi 1603-ban, 1621-ben Bethlen Gábor, 1703-ban a kurucok támadták meg, de 1532-ben és 1683-ban török ostromot is elszenvedett. 1805-ben és 1809-ben Napóleon hadai foglalták el.
A ferencjóskások pimaszságához hozzátartozik, ami a nyugat-magyarországi felkelést kirobbantotta, mikor az osztrák államtanács még 1918.november 17-i nyilatkozatában etnikai elvekre hivatkozva bejelentette területi igényét Nyugat-Magyarországra, beleértve Sopron városát is. A szabadkőművesek vezette antant jóváhagyta az osztrák kérelmet, így Ausztriának ítélte a területet. Ismételjük meg a dátumot: 1918.november 17-e. Ügyes, nagyon ügyes! A Trianon- diktátum előtt csaknem 2 évvel már készen állt a csonkolástervezet és éppen a szövetségeseink akarata szerint. Ezt a szabadosok 1920. június 4-én megerősítették.
Csoda-e, hogy a döntés ellen válaszként igaz magyarokból, önkéntesekből álló magyar felkelő alakulat szerveződött: Héjjas Iván, Prónay Pál és Ostenburg-Moravek Gyula vezetésével, akik több hullámban is tönkre verték a rezesbandával felvezetett ferencjóskás alakulatokat. A felkelés másfél hónapig tartott, kiszorították az osztrákokat a teljes Burgerland területéről, majd kikiáltották a Lajtabánsáot, Prónait nevezve ki lajtai bánnak.
És most jön a döbbenet: a magyar kormány hivatalosan nem támogatta a felkelőket, de a sikerre hivatkozva a kormány képviselői bejelentették: nyolc falu népszavazás útján dönthessen hovatartozásáról. És így lett! Még fegyvert sem kaptak, úgy raboltak osztrák területen, Fölöstöm városát körbezárva, a fegyverraktárból (3 ezer puska és 30 géppuska került ekkor a felkelők kezére). Nemzeti Hadseregünk vezetése csak totyogott és mindent végrehajtott, amit Nyugat előírt.
(A történelemhamisítók azt tartják, nem volt magyar hadsereg, azért nem támogatták a Rongyosgárdát. Ezzel szemben az igazság az, hogy 1919 szeptemberében 30 000 fő állt Horthy rendelkezésére. 1920 őszére a hadsereg létszáma meghaladta a 100 ezer főt (115 447 fő).
Közben elindult a királypuccs, a száműzött IV.Károly király puccsszerűen hazatért Magyarországra és maga köré gyűjtve a legitimista erőket Budapest fele indult, hogy visszaszerezze a trónját. A nyugat-magyarországi felkelők közül többen, köztük Héjjas Iván, és Ostenburg-Moravek Gyula a király mellé állt. A puccs meghiúsítása után Horthy fellépett a királyhű felkelőkkel szemben. November elején ultimátumot küldött Prónaynak, amelyben felszólította a terület kiürítésére.
Horthy szempontjai érthetőek, hiszen „király” akart lenni, a megbízatása is erről szólt, de a történelem ezt meglehetősen megosztottan ítéli ezt meg, mondván: túl sok jót nem hozott a kormányzó a magyar asztalra, felemelkedésünk javára, hiszen az ország folyamatos megszállása is erről szól.
Ezek a gondolatok születtek meg Kirchschlag várából kitekintve, amitől a mi kilátásaink semmivel nem lettek jobbak.
Lakompak: A gyönyörűség mögött szenvedtető történetek
Óh hon! meghallasz-e engem,
S nagyra törő tehetősb fiaid hallgatnak-e szómra?
Megjön az éj, szomorún feketednek az ormok, az élet
Elnyugszik, s a fél föld lesz nyoszolyája; de engem
Fölver az elmúlt szép tetteknek gondja… (Vörösmarty: Zalán futása)
Lakompak eredeti Lók neve a magyar ló főnévből származik, a 13. századtól a lámzséri vár uradalmának része volt. A vár 1772-es leégése után az uradalmi központot áthelyezték Lakompakra. A reneszánsz stílusú kastély a 16. században épült, saját vizesárokkal és bástyákkal is rendelkezett.
1806-ban ismét tűzvész tört ki a kastélyban. A végleges barokk formát az újjáépítéssel nyerte el. Leghíresebb lakója az Erdéllyel szembenálló Eszterházy Miklós, Bethlen Gábor legnagyobb ellenfele volt.
Házasodni tudni kell! Az Esterházyak nem voltak finnyásak, ha a birodalom nőtt tőle. 1612-ben Esterházy Miklós Dersffy Orsolya kezével együtt a lánzséri uradalom részeként Lakompakot is megszerezte. Fényűző udvartartást vezetett.
A lakompaki kastély még ma is az Esterházyak tulajdona, benne szálloda komplexum van, elzárva a látogatók elől. Szerencsére valaki nyitva hagyta a külső kaput, így sikerült megcsodálni ezt a külsejében impozáns, történetében meglehetősen homályos kastélyt.
A fényűzéssel párhuzamosan itt is fel-feltűntek a brutális elemek. 1659-ben Lakompakon az úriszék felnégyelésre ítélt egy parasztot, aki Lánzsérból egy török rabbal megszökve törökké akart lenni, ezért pribékként ítélték el. Idézet a periratból: „… Kik Tőrök orszagh felé akartannak mennj, az pinyei határban utol érték, megh fogtak és mint afféle prebikeket visza vittek. … bűntetettik, es mint pogán tőrőkel zimboralo s az Törők országban el vinni igiekezo és prebékségre is vajodo, fől négyeltettik, és tagok szerént az akasztó fákra fől fűgeztettik.”
Városszalónak: Angyalok és embermegsemmisítők
Lelkem előtt lobogós kopják és kardok acéli
Szegdelik a levegőt: villog, dörög a hadi környék.
Látom, elől kacagányos apák, s heves ifju leventék
Száguldó lovakon mint törnek halni, vagy ölni…(Vörösmarty: Zalán futása)
Várkastély, mely 1271 óta áll, alapítása II. nagyhatalmú Henrik nevéhez fűződik. A várárok felett 70 méter hosszú híd vezet a főkapuhoz, a 12 tartóoszlopát boltívek kötik össze, a középsők magassága a 15 métert is elérik. A várudvaron korona alakban álló 5 gesztenyefát Erzsébet királynő, Sissi emlékére ültették. Nagy jelentőségű voltát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond ,V. László, II.Ulászló királyok és Bocskai István, Bethlen Gábor, Rákóczy Ferenc fejedelmek stratégiai fontosságú várnak tartották, mely nem mindenkor szolgált magyar érdekeket.
A kerek torony földszintjén az egykori vártömlöc volt, boltíves mennyezetén befalazták az egykori foglyok ledobására szolgáló „félelemnyílást”. A terméskőből épített négyszögletes ágyútorony falvastagsága helyenként 7 méter. Belsejében egy mély, függőleges csatorna, részben körbefalazva, részben a sziklába vésve. A népnyelv ”törvénytelen ítélet”-nek nevezi, feltételezve, hogy foglyokat hajítottak bele.
Ferencjóskások földjén kedvelték az efféle szórakoztató közjátékokat. Az egyik teremben olvasható: III.Ferenc császár az egyik hadvezért, aki Mátyás király seregében szolgált, hazacsalta és tárgyalás , kihallgatás nélkül lefejeztette.
Kellemesebb időbe evezve: a harmadik emeleten az angyalok termei a Batthyány család XVII- XVIII században kialakított fogadótermei láthatók. A nagy angyal-terem mennyezetét játszadozó angyalkákat és harci jelképeket ábrázoló késő-reneszánsz stukkó díszíti. A Batthyány család idején fellendült a városka gazdasága, s jórészt ők építették ki a ma is látható kastélyrészt. Az új, feudalizmus utáni Magyar Királyság, a bécsi Császári Háztól való nemzeti függetlenségét akarta biztosítani. Gróf Batthyány Lajos volt az utolsó vártulajdonos a családból, akit a forradalom leverése után Pesten 1849. október 6-án kivégeztek.
A vár 1939-1945 között kb. 300 kényszermunkásnak fenntartott munkatábor szerepét töltötte be. 1945 és 1947 között pedig az egykori SS tagjainak és NSDAP párttagjainak a fogolytábora lett. Mindezek után leharaptak egy jó darabkát hazánkból.
Szinte kitalálni sem lehet abszurdabb csavart: Ma Szalónak vára ad otthont az Európai Békeegyetemnek és egy, a békés konfliktus-feldolgozásra felkészítő nemzetközi oktatási központnak. Kiállításának témája az erőszak, a konfliktusmegoldás és béketeremtés. És a mennyezetek nem repedtek meg!
A végére a Batthyány család angyalainak szellemében: 1956-ban 1400 magyar menekültnek adtak szállást a várfalak között. Igaz, itt már új szellemben működő osztrák világ volt, hiszen a várat Udo Illig nyugalmazott kereskedelmi miniszter vette meg.
Németújvár: Kiskirályok, Batthyányiak és Mozart
A kősziklák repednek,
Nap és hold setédednek,
Minden állat megindul,
Csak a bűnös nem búsul.
Szállj szívedbe, sirasd meg
Bűneidet; gondold meg:
Hogy az Isten fia volt,
A ki érted így megholt! (Faludi Ferenc)
Egy város, mely egy vulkán kúpján ül és két vára volt. II. Géza parancsára 1157-ben épült első vára fából készült ( a pannonhalmi apátság felügyelete alá tartozó bencés kolostorral). III. Béla elvette a birtokosoktól, hogy a stratégiailag fontos helyen kőből építtessen királyi várat a nyugati határ védelmére. Ekkortól nevezték a helyet „Novum Castrum”-nak, azaz Újvárnak. Kiállta a tatárok ostromait 1242-ben.
Egy város áruló, törleszkedő, hataloméhes osztrákokkal, stájerekkel. 1270-től a királytól ismét a nagyhatalmú stájer grófok kezébe került a birtok, akiket innentől Németújvári dinasztiaként ismer a történetírás. A Dunántúl egyik leghatalmasabb nemesi dinasztiája harcias, zabolázatlan természetük lévén állandó viszályban voltak a magyar királyokkal. A kiskirályokat végül Károly Róbert győzte le 1327-ben.
Egy város, amely helyt adott az ellenkirály választásnak. 1459-ben a vár falai között választotta meg magyar királlyá Mátyás király ellenében a magyar főurak egy része III. Frigyes osztrák herceget. A király seregei megostromolták a várat, mire az meghódolt.
Egy város, melynek saját nyomdája volt, mely Batthyány Boldizsár támogatásával kezdte meg működését, amely három év alatt 16 könyvet adott ki a várban. Közülük nyolc magyar, a többi latin, illetve német nyelvű munka volt.
Egy város, mely az ingatag hitű és jellemű Batthyányiak karakterét szemléletesen bemutatja. Plébániatemploma, melyet 1200 körül Szent Jakab tiszteletére szenteltek fel és királyi vám- és harmincadszedő hely volt, 1459-ben Hunyadi Mátyás a németújvári uradalmat hívének, Újlaky Miklós erdélyi vajdának adta. Ő Ágoston-rendi szerzeteseket telepített ide. Halála után II. Lajos 1524-ben Batthyány Ferencznek, a később horvátországi bánnak érdemeinek jutalmául ajándékozta. 1569-ben Batthyány Boldizsár elűzte a szerzeteseket, a kolostort pedig lefoglalta és átadta a protestánsoknak. Batthyány Ádám időközben visszatért a katolikus hitre és új kolostort, templomot épített, melyeket 1648-ban a ferences atyáknak adott át.
Egy város a Rákócziak ellen. 1683-ban Németújvár Batthyány Ádámmal és Kristóffal a kezdeti ellenállás után Thökölynek meghódolt, de Bécs felmentése és a törökök visszavonulása után csakhamar visszatértek a király pártjára. A magyarokkal szembeni ellenszenvét folytatva a Rákóczi-szabadságharc alatt Batthyányiak a Habsburgok oldalán a király pártján maradtak.
Egy város, ahol igazi Batthyány kultusz van, s a kolostortemplomban nyugszik II. Batthyány Boldizsár, I. Batthyány Ferenc és itt áll a szobra Boldog Batthyány Strattmann Lászlónak.
Egy város, mely a történelmi látványt megcsúfolja. Ezen a nyáron az értelmet is felparcellázták. A kolostortemplom előtt – a próbából kiolvashatóan- valamiféle LMBTQ darab bemutatójára készültek. A nézőteret trágyahordásra alkalmas taligákból képezték ki. Ez a látványkompozíció igen siralmas megcsúfolása a Havas Boldogasszony várkápolnának, melynek az egyik legérdekesebb része egy zeneszoba, ahol Európa legrégibb orgonája áll, amin még Mozart is játszott.
Egy város, ahol kiválóságok születtek
1704.április 1-én Faludi Ferenc jezsuita szerzetes, író, költő; 1741.június 30-án gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök, a gyulafehérvári könyvtár és nyomda alapítója; 1921.január 13-án Csákányi László színművész.
Ezzel a lelki többlettel innen érdemes elugrani Doborjánba, hiszen ott található híres zeneszerzőnk, Liszt Ferenc szülőháza.
Doborján: Szerelmi álmok
És bármit lépnek ellenünk
Mi mégis, mégis létezünk
Ne félj, soha ne félj
Velünk maradnak, amíg élünk szerelmi álmaink
Ne sírj, soha ne sírj
Mindig kísérnek, amíg élünk szerelmi álmaink
(Liszt:Szerelmi álmok)
Sokáig a lánzséri váruradalomhoz tartozott, majd a Nagymartoni grófok és Oláh Miklós esztergomi érsek birtoka volt. Aztán itt is elővették a vagyont az Eszterházyak, akik könnyedén felvásárolták. A határvidéken fekvő falu népe az évszázadok során többször szenvedett török, tatár és francia hadak pusztításától. A Trianon-diktátumig Sopron vármegyéhez tartozott.
Liszt Ferenc szülőháza, ma emlékmúzeum, bejárata felett az ő családi címere látható. Itt született a nemesvölgyi származású Liszt Ádám fiaként 1811-ben a nagy zeneszerző. A számos kiállítási tárgy között látható a medence, amelyben Lisztet megkeresztelték, és a mester halotti maszkja is. Tárlókban, üvegszekrényben, a falakon függve képek, kották, kéziratok, emléktárgyak vannak kiállítva, de a község útján is számos tárgy, köztük egy zongora őrzi Liszt emlékét
A patak partján levő parkban áll a nagy zeneszerző 1967-ben felállított fehér márvány mellszobra, mely Ricardo Bremer alkotása.
Ó, vidámnak, mert fiatalnak
lenni s maradni, szomorún is
és megvénült-fiatalul!
kacagni, míg a kacagás
titokban zokogni tanul!
játszani – s a játék titokban
holt-súlyossá komolyodik:
megrendeltként szabadnak lenni
a legutolsó hangjegyig!
– Nehéz volt? – bekopogtatok,
gondterhelt élő, víg halottnál.
– Azt akartam: a világ
észre se vegye, hogy fáj.
(Szilágyi Domokos)
Szíki Károly