A Fidesz kormány 2013. januártól tíz százalékkal csökkentette a lakosság számára a távhő, a villamos energia és a földgáz árát. Ez a rezsicsökkentés. Akkor az ellenzék ezt kezdettől támadta, most, hogy közérdekből szükségessé vált a rezsicsökkentés szűkítése, ez ellen agitál, mintha a rezsicsökkentés híve lenne. Ez, a többi ellenzéki hisztériakeltéshez hasonlóan, nagyon zavarosnak tűnik. Az Energiapolitika 2000 Társulat 22 éve küzd a nemzeti energetikáért, ezért Járosi Mártont, a társulat elnökét, a téma avatott szakértőjét kértük fel, hogy segítsen a tisztánlátásban.
Mi lehet ennek a hazug taktikának a mozgatója?
Akik nem a haza javát akarják, azok mindig gátlástalanul, össze-vissza, zavarosan beszélnek. Mindig azt mondják, ami éppen rossz érzetet kelthet a lakosságban, mert ők idegen érdekeket szolgálva, a hatalmat szeretnék átvenni a nemzeti kormánytól. Ugyanezt a taktikát alkalmazzák most is.
A rezsicsökkentést bevetetése óta támadták, most hazug módon, a szükségszerű módosításkor, annak védelmezőiként igyekeznek tetszelegni. Ezért örültem a felkérésének, hogy segíthetek tiszta vizet önteni a pohárba.
Mi indokolta a rezsicsökkentést?
Ennek megértéséhez a rabló energia privatizációig kell visszatekintenünk. Sajnos a mai világunkra jellemző információ zuhatagban a felejtési idő nagyon lerövidül, ezért a valóság megértéséhez szükséges az emlékezet felfrissítése. Ez számomra könnyű, mert könyveimben és társulati honlapunkon a múlt század kilencvenes éveitől kezdve dokumentálva van a nemzeti energetika szenvedéstörténete és a nemzeti kormány 2010 óta folytatott helyreállítási erőfeszítése. A magas energetikai, fogyasztói árszínvonal a privatizációnak, és a liberalizációnak a következménye, ami a monopolhelyzetbe került privatizált energetikai vállalatoknak a tisztességes hasznot messze meghaladó extraprofitot („luxus profit”) hozott, amit kivittek az országból.(Erre vonatkozó hiteles adatokat honlapunkon lehet olvasni.) Persze folyamatosan azt hazudták, hogy veszteségesek. Orbán Viktor már 2005-ben, még ellenzéki pártvezetőként a parlamentben a luxusprofit ellen érvelt, és ő már akkor is tíz százalékos árcsökkentést javasolt. Társulatunk a privatizáció óta felemelte a szavát az indokolatlanul magas fogyasztó energiaárak árak ellen. Az árak megfékezéséhez azonban nemcsak politikai akarat, hanem az irányváltást megvalósító politikai hatalom is kell. Ez az irányváltás 2010-ben következett be.
Mik voltak a Fidesz-kormány említett irányváltásának jellemzői?
A hatalomba került Fidesz kormány szakított a neoliberális piaci doktrínával, eredményes lépéseket tett a nemzeti érdekű energiapolitika megteremtésére, hozzáfogott a megfizethető közszolgáltatás helyreállításához, és az elrabolt energetikai vagyon visszaszerzéséhez. Ezt a földgázellátásban sikeresen véghez is vitte: a földgázszolgáltatók, a hazai szállítási infrastruktúra és a tárolók nemzeti tulajdonba kerültek. Sikeresen kezelte az Ukrajnán keresztüli gázszállítási válságot. Jelenlegi földgáz szükségletünk nagy része, az Oroszországgal kötött előnyös, hosszú távú gázszállítási szerződéssel, déli irányból biztosított.
A megfizethető energia közszolgáltatás megteremtésének első lépése 2013-ben bevezetett un. „rezsicsökkentés” volt, amikor a távfűtés, a villany és a gáz árát 10 százalékkal mérsékelték. Ekkor azonban még ez a privát termelők extraprofitja terhére történt. Ezt bizonyítja, hogy az álságos fenyegetéseik ellenére a privát szolgáltatók nem „vonultak” ki hazánkból, mert még így, a csökkentett árak mellett is megérte nekik a szolgáltatás. Kivonulás helyett a kiszorításuk további szívós kormányzati munka eredményeként, visszavásárlással történt.
Hogyan alakult a villanyszolgáltatás helyzete?
A rezsicsökkentés keretében, a villanyárakat is mérsékelték. Csakhogy az évek során a helyzet alaposan, kedvezőtlenül megváltozott. A villanyszolgáltatás nemzeti tulajdonba kerülésével egy kapacitáshiányos, a volt privát tulajdonosok által leharcolt termelési struktúra került az állam (MVM) tulajdonába. A volt privát tulajdonosok ui. nem fejlesztették, csak elhasználták a kapacitásokat. Uniós nyomásra a villanytermelésben, a klímavédelem jegyében, a megújulók részesedésének növelését erőltették, lemondva a hazai lignitvagyon hasznosításáról, a hagyományos időjárás-független erőművek megújításáról, korszerűsítéséről és létesítéséről. Az egyetlen biztos termelő a meghosszabbított üzemidejű Paksi Atomerőmű maradt. A kormány következetes harcának eredményeként folyamatban van a Paks2 létesítése. Mindezek következtében ma már csak, az egyre bizonytalanabb 30-40 százalékot kitevő, import teljesítménnyel tartható fenn a hazai áramszolgáltatás. (Emlékeztetőül: a rendszerváltozáskor, a privatizáció előtt, 5 százalék körül volt az import hányad.) Mindezek következtében jelentős mértékben az elszabadult liberalizált piaci villanyárak hatásának lettünk kitéve. Ezért kellett most szűkíteni a rezsicsökkentést.
Tudná ezt számokkal alátámasztani?
2022.első felében a villamos energia fogyasztásunk forrásai a következők voltak: atomerőmű 34 %, piaci áron beszerzett import 26 %, gázerőművek 16 % megújulók 16 %, lignit 7 %. Ez mutatja, hogy a villany termelői árát egyre inkább a kormány által nem befolyásolható külső tényezők határozzák meg. Vagyis a villany árát a hazai atomerőműves 12 Ft/kWh ár mellett jelentős mértékben az import villany és gáz piaci ára determinálja. Emlékezzünk csak arra, hogy a Paks2 létesítését támadó ellenzék azzal riogatott, hogy a Paks2 termelése nem lesz eladható, gazdaságosságát pedig azzal vitatták, hogy az jövőbeli alacsony piaci villanyárak miatt nem lesz gazdaságos, nem fog megtérülni. A kormány biztonságból az akkor mérsékeltnek tekinthető 55 €/MWh piaci árral számolva 6-7 százalékos hozammal érvelt. Most a piaci nagykereskedelmi villany ár 2022. első félévben 219,7 €/MWh volt, de volt 550 €/MWh is. 2013-ban erről így nyilatkoztam: „Az a hamis érvelés folyik, hogy a jelenlegi energia árakat hasonlítják össze egy, a harmincas évekre jellemző energia árakkal. De akkor már egy másik világ lesz, ha akarjuk, ha nem.”. Sajnos ez már mostanra bekövetkezett. De a megújulók ártámogatása is indokolatlanul növeli a villany árát.
Ezért indokolta Orbán Viktor miniszterelnök 2022. július 29-én a rezsicsökkentés szűkítését így: „A rezsicsökkentés fenntartása tavaly [2021-ben] 250-260 milliárd forintjába került a költségvetésnek, idén [2022-ben] azonban az év végéig a számlák kipótlása akár a 2000 milliárd forintot is meghaladhatja, amit a magyar gazdaság már nem tud kitermelni.”
Vagyis szükségessé vált a terhek egy részének a megosztása fogyasztókkal.
Valóban, a kényszerű intézkedésben megjelent egy, a társadalmi igazságosságot (szolidaritást) szolgáló szociális elem. Erre az ad lehetőséget, hogy az emberek energiafogyasztása elég jó összefüggést mutat, a vagyoni helyzetükkel, jövedelmükkel. Ennek a szociális elemnek az érvényesítését társulatunk a privatizáció kezdete óta szorgalmazta, a nagy családosok különleges helyzetének figyelembe vételével. A mostani fejlemények ezt kikényszerítették.