Az USÁ-ban élő, de mindig magyar állampolgár Békésy György (nemzetközileg Georg von Békésy) 1961-ben kapta meg a halláselmélet kidolgozásáert az orvosi/élettani Nobel-díjat. Ötven esztendje hunyt el.
Szentgyörgyi Albert mellett ö a második kutató, akinek Magyarországon végzett alapkutatásaiért itélték meg a dijat.
Honnan indult Békésy György, akinek nevét 1948 után Magyarországon elhallgatták.
Egy olyan életútról van szó melynek folyamatossága kettészakadt, 1946 ig Magyarországon, 1946 után pedig külföldön (Stockholm és az USA) működött.
Szülei Pécsett kötöttek 1898-ban házasságot, édesapja Kolozsvárról, èdesanyja Szlavóniából származott.
Èdesapja valójában bölcsész doktor volt, a Kereskedelmi Minisztériumban főfelügyelő, 1900-ban Münchenben szaktudositó, majd 1910-ben Konstantinápolyban illetve Zürichben van mint követségi alkalmazott. 1915/1916-ban Bernben, majd Prágán keresztül visszakerül Budapestre. Èdesanyja Mazaly Paula, 1923-ban férjét elvesztette, de ő a család motorja maradt.
A különböző állomások jelzik, hogy Békésy György hol járt iskolába. A legegyöntetűbb képzést a müncheni elemi iskolában kapta. Majd Pécsett járt az Àgoston téri iskolába, ahol a 4. osztályt végezte el.
Ezt követik az isztambuli évek, majd 1913-ban Budapesten az Attila úti gimnáziumban (Werbőczy gimnázium) kezdte az V. gimnáziumot.
Ezt követte Zürich, Bern, ahol magántanulóként két és fél év alatt négy osztály anyagát sajátította el, 1916 öszén érettségizett. A bő féléves órás műszerészinasság után 1917-től a berni Egyetem hallgatója. Rövid kitérő: katonai behivás, nagy nehezen felmentik, ezt követően az első vh. után 1918-ban újra Svájcban van. 1921 nyarán abszolutorium, kémikus diplomával. Budapesten a Pázmány Péter Tudomány Egyetemen „ráhallgat“.
1923-ban Tangl Károlynál (1869-1940) fizikus doktori cimet szerzett, a doktori disszertáció rövid változata 1927-ben német folyóiratban jelent meg.
1923-1927 között munkahelykeresés, rövid ideig a Süss cégnél dolgozik, pályázott a jenai Zeiss céghez, illetve Budapesten Egyesült Izzó Kutatólaboratóriumba, sikertelenül.
1924-től a Postakísérleti Állomáson dolgozott, az akkori igazgató Paskay Bernát jóvoltából, majd 1925-ben Siemens-ösztöndíjat kap.
Itt kezdett el foglalkozni a közép- és belsőfül anatómiájával és fizikájával. A Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultása Anatómia Intézetében, amikor először megjelent Schimert Jánosra, a fiatal adjunktusra bizták. „Az általa feltett kérdésekre nem tudtam válaszolni „mesélte egyetemi előadásában 1962-ben Szentágothai János professzor Pécsett.
Békésy folyamatosan publikálta a hallással kapcsolatos dolgozatait, a nemzetközi közvélemény is felfigyel rá. 1931-ben a Német Onkologiai Társaság Denker díjjal tüntette ki. 1933-ban egyetemi magántanár.
1937-ben a Leopoldina Leibniz-éremmel, 1939-ben a Groningeni Egyetem Guyot-díjjal tünteti ki.
1939-ben az MTA levelező tagjává választják. 1940 február 9-én „A rezgésérzés technikai jelentősége és mérése“ cimmel tartja meg székfoglaló előadását.
1940-ben a Tudományegyetem a Gyakorlati Fizikai Tanszék vezetésével bízzák meg. 1944. április 30-án amerikai bombatalálat lerombolta postai laboratóriumát.
1946-ban a MTA rendes tagja.
1946/47-ben Svédországban dolgozik, majd a Harvard Egyetemre lerül 1948-ban. Itt dolgozik 1966-ig. A Memorial Hall alagsorában építette fel az Èrzékszervek Èlettanának Laboratóriumát. A fül müködésének hű mechanikai modelljeit építi meg, ezek igazolták a halláselméletét.
1961-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.
Magyarországi elismerése várat magára. 1969-ben a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem díszdoktorrá avatta. Az oklevelet a washingtoni nagykövetségen vette át.
Utolsó éveiben Honoluluban dolgozott, 1972 junius 13.-n halt meg.
1979 június 4-én a Békésy-emléktábla avatása Budapesten Miklós öccse és családja jelenlétében történt meg
Akadémiai rehabilitációja halála utan 8 évvel lezajlott.
1995.december 1-jén Diósdon megnyilt a Postamúzeum, melynek két termében Dr. Békésy György Nobel-díjas akadémikus, postamérmök hawaii egyetemröl hazatért kísérleti berendezései találtak otthonra.
1999-ben ujabb emléktábál lepleztek le emlékére.
Békésy bámulatos kísérletező készséggel és képességgel rendelkező zárkózott típusú ember volt, akit jobban érdekelt a laboratóriumi kutatói hivatás, mint a nyilvános szereplés.
Széles területet felölelö tudományos munkásságát nehéz összefoglalni.
Alapos kutató volt, elöször megismerkedett a fül anatómiájaval, kísérleteit munkahelyén is folytatta. Hosszas munkával kipreparálta a helicotremát, a csiga csúcsában egymással találkozó két lépcsőszerű járatot. Majd a cochlea bonctani részeinek preparatív technikáját kidolgozva,elsőként látta meg az ún. alaphártyát, és ismert fel annak komplikált rezgésformáit, mérte a milliméter ezredrészét is alig kitevő rezgésamplitúdókat. Ő írt először a csigáról, annak mechanikai működéséről mint mechanikai frekvenciaanalizátorról. Elkészíti a cochlea fizikai modelljét.
Több egyetem díszdoktora volt.
A második folyamatos kísérleti fázis előtt Stockholmban szerkesztette meg önműködő hallásvizsgáló berendezését, amelyet a szakirodalom és az orvosi gyakorlat Békésy-féle audiométer néven ismer.
2011. július 6-án, Pécsett a volt Ágoston téri általános iskola bejárati falán a pécsi professzorok képviseletében Páva Zsolt polgármester és Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora leplezte le a Békésy-emlékművet.
Makovitzky József és Békésy Mariann
(Makovitzky József Németországban alkotó magyar professzor, Békésy Mariann a Nobel-díjas Békésy professzor unokahuga)
Képek: wikipedia