Migránsbűnözés: több agresszív határsértő

Budapest, 2021. augusztus 13. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági fõtanácsadója sajtótájékoztatót tart az illegális bevándorlásról a Miniszterelnöki Kabinetirodában 2021. augusztus 13-án. A fõtanácsadó elmondta: Európában és Magyarországon is nõtt az illegális határátlépések száma; a nyugat-balkáni útvonalon rekedt migránstömegek a tartalékaikat felélve alagutakon keresztül és csoportosan, erõszakos fellépéssel próbálnak az országba jutni. MTI/Balogh Zoltán

A török hatóságok az iráni határ mentén fal építésébe kezdtek a tömegek várható érkezése miatt. 2019 óta már 98 alagutat fedeztek fel. Közülük 66-ot használtak is. rendőrök és honvédség erői folyamatos nyomásnak vannak kitéve, a balkáni útvonalon ragadt migránsok felélték a tartalékaikat, nem tudják megfizetni az embercsempészeket.

Európában és Magyarországon is nőtt az illegális határátlépések száma; a nyugat-balkáni útvonalon rekedt migránstömegek a tartalékaikat felélve alagutakon keresztül és csoportosan, erőszakos fellépéssel próbálnak Magyarországra jutni – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.

Bakondi György elmondta: 2019 óta már 98 alagutat fedeztek fel. Közülük 66-ot használtak is, míg további 32 kiásását nem sikerült befejezniük az illegális bevándorlóknak, mert felfedték azokat. Idén már 17 alagutat találtak a hatóságok, 7-et Bács-Kiskun, 10-et pedig Csongrád-Csanád megyében.
Idén már öt alkalommal próbáltak illegális migránsok csoportba verődve, erőszakosan fellépve bejutni az országba. Szilveszter éjjelén Kübekházánál 120-an, május közepén Ásotthalomnál 15-en, május végén 12-en Mórahalomnál, július végén 15-en Ásotthalomnál próbálkoztak, míg legutóbb szerdán támadt egy 20 fős csoport Bácsalmásnál a rendőrökre téglákkal, de nem sikerült bejutniuk az országba – ismertette Bakondi György.
Bakondi György az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex csütörtökön közzétett adatait ismertetve elmondta: az Európai Unióba irányuló illegális határátlépések száma 2021 első hét hónapjában mintegy 60 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest, különösen a közép-mediterrán térségben és a Nyugat-Balkán régiójában. Júliusban 3000-el többhatársértést regisztráltak, mint júniusban, ez 33 százalékos növekedés – mondta.
A közép-mediterrán migrációs útvonalon az idei év első hét hónapjában 96 százalékkal több migráns próbálkozott határsértéssel, mint tavaly ugyanezen időszakban, többségük tunéziai, bangladesi és algériai volt. A nyugat-balkáni útvonalon 67 százalékkal több határsértést regisztráltak tavaly júliushoz képest. A határátlépési kísérletek száma idén 90 százalékkal nőtt, a migránsok többsége Szíriából és Afganisztánból, illetve Marokkóból érkezett.
Külön kiemelte, hogy a szubszaharai, azaz a Szaharától délre fekvő országokból érkező határsértők száma is 130 százalékkal több, mint tavaly.
A magyar adatokat ismertetve elmondta: péntekig 57 971 határsértőt fogtak el, tavaly ugyanebben az időszakban még 18500 volt a számuk. Idén 548 embercsempészt fogtak el, tavaly ugyanebben az időszakban 223-at. Bakondi György értékelése szerint a számok is azt jelzik, hogy a rendőrök és honvédség erői folyamatos nyomásnak vannak kitéve, a balkáni útvonalon ragadt migránsok felélték a tartalékaikat, nem tudják megfizetni az embercsempészeket, ezért egyre gyakrabban próbálkoznak csoportokba verődve átlépni a határt.
Bakondi György rámutatott: a balkáni útvonalon érintett ország komoly figyelemmel kíséri az afganisztánból induló tömegeket. Hozzátette: nem véletlen, hogy a török hatóságok az iráni határ mentén fal építésébe kezdtek a tömegek várható érkezése miatt.
A magyar migrációs politika szilárdan oltalmazza az államhatárt, garantálja a magyar állampolgárok biztonságát – fogalmazott a belbiztonsági főtanácsadó, aki szerint nem véletlen, hogy a nemzeti konzultációban két kérdés is szerepel az illegális bevándorlásról.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy több uniós ország az afgán állampolgárok kitoloncolásának felfüggesztéséről döntött, Magyarország hogyan jár el, Bakondi György azt mondta: nem tartózkodtak afgán migránsok Magyarországon, így sem a felfüggesztésről, sem a végrehajtásról nem kell dönteni, ugyanakkor aggályát fejezte ki, hogy a kitoloncolások megállítása biztatást jelenthet a migránsoknak.
Szintén újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a magyar településeket nem fenyegeti a migránsok erőszakos fellépése, nem szükséges a katonai és rendőri erőket növelni a határmenti településeken.
Arra a kérdésre, hogy a koronavírus mennyire van jelen a migránsok között, Bakondi György azt mondta: akiket a határon elfognak, visszakísérik, egészségügyi szűrést nem végeznek rajtuk, a tapasztalatok csak a nemzetközi adatokból szűrhetők le. Példaként említette Olaszországot, ahol elkülönítik és tesztelik a migránsokat, köztük 20 százalék körüli a koronavírusos esetek aránya.
Ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta: az Európai Unió befogadás-pártiságának okát 2015 óta próbálják megérteni, eleinte az unió azzal érvelt, hogy magas képzettségű bevándorlók érkeznek, de ez nem bizonyult valósnak, majd azzal, hogy munkaerőre van szüksége Európának. Ennek az igazságtartalmát Bakondi György aggályosnak nevezte, miután – mint mondta – százezrek vesztették el állásukat Európában a pandémia miatt. “Sokkal inkább ideológiai, politikai elképzelések állhatnak a háttérben és nem véletlen, hogy a szervezők – például a hajók, amelyek Olaszországba szállítják a migránsokat (…) – ezek a szervezetek mindegyike a Soros György által finanszírozott civil vagy álcivil-szervezetek” – fogalmazott.

MTI