Trianont kutatja a görög-magyar tudós

Szidiropulosz Archimédesz szociológus, a Trianon Kutatóintézet alapító elnöke, a Trianoni Szemle folyóirat alapító főszerkesztője kapta az idén a Szent István-díjat. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.

– Főszerkesztő úr, az esztergomi díjátadón az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Rétvári Bence azt mondta, Önnek abban is jelentős szerepe volt, hogy ma már nem tabutéma Trianon. A történelmi tények föltárása miért fontos ahhoz, hogy a sajtószabadság ebben a témában is érvényesüljön?

– A rendszerváltozást követő évtizedben hirtelen nagyon sok Trianonnal kapcsolatos írás, könyv, reprintkiadás jelent meg. A látszat ellenére ezt a kérdést mégis tabuként kezelték. A Trianoni Szemle 2009-es indulását is komolyan próbálták megakasztani.

Márton László az első lapszám megjelenése után egyenesen arról elmélkedett az Élet és Irodalomban, hogy mi elő akarjuk venni ismét a „vagonkérdést”, és egyáltalán kik vagyunk mi, hogy Trianonnal foglalkozunk. Azóta kínosabb a módszer: amiről nem beszélünk, illetve nem beszélnek, az nem is létezik. Tény, hogy agyonhallgattak minket. Csak a 100. évforduló közeledtével kezdtek tudomást venni rólunk, a szakma gyakorlatilag ma sem. Pedig már a 30. kötetnél tartunk. Több mint ötezer oldalnyi terjedelemben jelent meg kutatóintézetünk kiadványaként a Trianoni Szemle.

A teljes interjú

Kép: MTI/Illyés Tibor