Több évtizedes ügyvédi tevékenysége, valamint a Független Jogász Fórum létrejöttében vállalt szerepe elismeréseként dr. Sipos Árpád ügyvéd, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Felügyelő Bizottságának volt elnöke részére a MAGYAR ÉRDEMREND Lovagkeresztje kitüntetést adta az államelnök. Az elismert jogászt kérdezte a Présház.
– Ügyvéd úr, három évtizeddel ezelőtt a jog lendítette előre a rendszerváltoztatást. Ugyanakkor az igazságszolgáltatásban mind a mai napig hajmeresztő fejlemények vannak, nagyrészt a kommunista gyökérzet miatt. Mitévők legyünk?
– Túlzásnak tartom a hajmeresztő jelzőt. Kétségtelenül születtek olyan döntések, olyan ítéletek, melyekkel a média által befolyásolt közvélemény nem értett egyet, mást várt a polgárok egyik része, más kimenetelt gondolt a másik oldal. A baloldali gondolkodású emberek a balliberális média által sugallt eredményt várják mindenkor, míg a konzervatív-jobboldaliaknak más döntés, végkifejlet felel meg. A demokráciában éppen az a szép, hogy a vélemények különbözhetnek, és azok nyilvánosságot kaphatnak. A jelenlegi politikai vezetés meglehetősen nagy felhatalmazást kapott a legutóbbi választásokon, ennélfogva döntései akarva-akaratlanul nagyon is legitimnek tekintendők. Természetesen e magasságban is adódhat tévedés, melyre a figyelmet az ellenzék hivatott felhívni, kiknek megnyilvánulásait a kormányzat mindenkor meghallgatja, és ha alaposnak találják azt, nyilvánvalóan elfogadják a felhozott érveket, ellenkező esetben természetesen azokkal nem foglalkoznak Nem értek egyet a „kommunista gyökérzet” jelzővel sem. Akár hiszik akár nem az igazságszolgáltatásban úgymond „igazi” kommunista álláspontom szerint nincs döntési helyzetben. Az természetesen előfordul, hogy az akként szocializálódott emberek próbálnak azon elvárásaiknak megfelelő döntést elérni. A legfontosabb, hogy az igazságszolgáltatásban eljárók igenis önálló gondolkodású emberek, akik csak a törvényeknek vannak alávetve és lelkiismeretükre hallgatva döntenek. Természetesen előfordul, hogy az ügy eldöntése, bár a törvényeknek megfelel, ugyanakkor az emberi – érzelemi, lelkiismereti – különbözőségek folytán másokat irritál. A több fokú igazságszolgáltatás végül is álláspontom szerint elfogadható döntéseket produkál.
– Az állami vagyonkezelés a Horn-Kuncze garnitúra idején hatalmas veszteségekkel zajlott. Utólag miért érdemes tisztázni az akkori személyes és politikai felelősséget?
– A Horn-Kuncze korszak 1994-1998 között zajlott. Akkor a vagyongazdálkodás szabályozása, gyakorlata meglehetősen kiforratlan volt. A kiskapukat keresők, volt, hogy sikerrel jártak. Én 1995 júniusa óta, az ÁPV RT megalakulásával kerültem a Felügyelő Bizottságba a Kisgazdapárt delegáltjaként. Árgus szemekkel kellett figyelnem a történéseket. Nem volt egyszerű a munkám, mert mind a Torgyán emberét látták bennem, ezért aztán minden lehetséges módon igyekeztek elrejteni előlem a lépéseiket, ami kisebb nagyobb sikerrel meg is történt, azonban az ún. Tocsik-ügy nyilvánosságra került, majd ez az ÁPV RT vezetőségének cseréjét eredményezte, ezt követően még inkább fokozott ellenőrzést végeztünk. A kiemelkedően nyilvánosan, a médiában közvetített-Tocsik ügyön túlmenően, veszteségek nem tűntek fel. Személyes és politikai felelősséget lehet keresni, de felesleges, mert ma már egyébként sem bizonyítható semmi sem, amúgy komolyabb veszteséget eredményező lépésről én nem tudok.1998 júniusban lettem az FB elnöke, és 2002 decemberig tartott mandátumom ideje alatt visszaélés, lopás-csalás nem történt.
– Ön a balatoni borközéletben is tevékenykedik. A valódi, tehát nem külföldről felbérelt civil szervezetek, a hazafias egyesületek, alapítványok – köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítvány – hogyan vonhatók be a magyar borkultúra nemesítésbe
– A nagyon magas szintű borkultúra, különösen a Balaton-felvidéki borászat különösen közel áll hozzám Évtizedek óta sok időt töltök Balatonfüreden, ahol a Balatonvin Borlovagrend Egyesület működik, itt zászlóvivő vagyok. Magyarországon 44 borrend van, egyike a Balatonvin. A borrendek gyakorta egymást meghívva rendezvényeket tartanak, ahol a helyi városvezetőkkel, gazdasági vezetőkkel együtt ünnepeljük a bort, átbeszélve a borászat akkor adott problémáit. Ilyenkor jelen vannak a helyi civil szervezetek, a helyi alapítványok és esetlegesen a baráti ismeretség oda vonzotta országos és külföldi, leginkább határon túli magyar borászok is. Most, hogy a Présház megtisztelt megkérdezésemmel, van esélye annak, hogy a balatonfüredi rendezvényünkre meghívást kapjon a Balassi Kard Művészeti Alapítvány is, ahol örömmel meghallgatjuk, mit kíván hozzátenni a magyar borkultúra „nemesítéséhez”.