Az elmúlt napokban több sajtótermék is tévesen személyes konfliktusként mutatta be a jegybanktörvény tervezett módosítása körüli vitát. Az értelmezés teljesen hibás és nagyon káros. Csakis arra alkalmas, hogy a vita fókuszát elvigye a lényegi kérdésekről – jelentette a Magyar Nemzeti Bank a Présháznak.
A jegybank közleménye rögzíti: a „Magyar Nemzeti Bank egyetlen érdeke: Magyarország stabilitása és a magyar nemzetgazdaság érdeke.”
Az MNB hosszabb elemzésében szerepel két fejezett, amely az információs támadások jegyeit taglalják.
Folyamatos kommunikációs nyomás a nagyobb lazítás irányába
Az elmúlt időszakban számos csatornán keresztül, több fronton érte téves állításokra építő támadás és kritika a jegybankot a monetáris politika vitelével kapcsolatban. Többek között a kamatemelési ciklus leállításának 2022 őszi időzítése kapcsán, majd a pénzügyi piacok stabilitását biztosító célzott intézkedések magasabb kamatszintje miatt érte kritika a jegybankot. Utólag mindkét esetben látszott, hogy a jegybank az elérhető információk alapján körültekintő, jó döntést hozott.
2023 őszétől a Monetáris Tanács által meghatározott kamatszinteket túl magasnak minősítve az irányadó kamat csökkentési ciklus optimális ütemének meghatározását éri támadás. A piaci árazások az októberi kamatdöntő ülés idején decemberig háromszor 50 bázispontos alapkamat-csökkentést áraztak, amivel szemben az MNB háromszor 75 bázispontot, összességében 215 bázispontot csökkentett. A jegybanki döntések helyességét az elmúlt másfél év pénzpiaci stabilitása is alátámasztja, ugyanakkor világos, hogy a 2023-as év egészében a gazdasági teljesítmény csökkenését elsősorban a magas infláció okozta, ami mind a fogyasztást, mind a beruházásokat visszavetette.
Az üzenetek rontják a monetáris döntések várakozási csatornán keresztüli hatásfokát. Elbizonytalanítják a jövőbeli kamatpályára vonatkozó várakozásokat, így akadályozzák az infláció elleni küzdelmet, aminek sikeressége elengedhetetlen a tartós gazdasági növekedés helyreállításához.
Kamatdöntés idejére koncentrálódó negatív piacbefolyásoló kommunikáció
Bár korábban is megfigyelhető volt, 2023 őszétől kezdődően felerősödtek a kamatdöntést megelőző napokban előforduló jegybankot érintő támadások (rádióinterjúk, sajtótájékoztatók, internetes véleménycikkek). A kritikákban visszatérő üzenetként megjelenik a jegybank szerepének, valamint az infláció letörésében mutatott sikerességének relativizálása és kizárólag a kormány eredményeként való kiemelése. A dezinfláció sikeres folytatásához szükséges nominális- és reálkamatszinteket a gazdasági visszaesés elsődleges okaként állítják be, kiemelve ebben a jegybank látszólagos felelősségét. Ezzel ellentétben a jelenlegi geopolitikai környezetben a pozitív reálkamatok fenntartása elengedhetetlen az infláció letöréséért folytatott küzdelemben, aminek sikeressége kulcsfontosságú a fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtéséhez.
A kamatdöntések körüli támadások célja a jegybanki kommunikáció megzavarása, az MNB sikerességének és szerepének relativizálása. Ezek az üzenetek jellemzően ellentmondanak a jegybanki narratívának, ezáltal kedvezőtlenül érintik a jegybanki hitelességet és függetlenséget, emellett hatással lehetnek a gazdasági szereplők várakozásaira is. Ennek következtében a jegybanki döntések transzmissziója sérülhet, a gazdasági szereplők kamatdöntésre adott reakciói eltérhetnek a jegybank által elvárttól, és a kockázatok emelkedése miatt a kormányzati szándékkal pont ellentétesen az optimális alapkamatpálya feljebb tolódhat.
MNB