Az Európai Unió (EU) a jogalkotás eszközével élve a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság radikális, durva korlátozása érdekében lép fel – hangzott el a Szólásszabadság című konferencián Budapesten. Kövesdi Károly Európa-érmes újságírót kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, az uniós előterjesztés felvenné az uniós bűncselekmények közé és kiterjesztené a gyűlöletbeszéd fogalmát: a szabály a genderbolondériával kapcsolatos kritikus megnyilatkozásokat is uniós gyűlöletbeszédnek nyilvánítaná. Így például a magyar alaptörvény azon rendelkezése, hogy „az anya nő, az apa férfi”, gyűlöletkeltésre alkalmas kinyilatkoztatás lehet. Annak idején egy másik unióban nem tették kötelezővé az elmebetegséget, igaz, ők tankáradatot zúdítottak az országra l956 novemberében. Mikor züllik ugyanilyen mélyre a korrupt brüsszeli garnitúra?
– Természetesen nem csak a szólásszabadság korlátozásáról van szó. Ez egy ördögien kigondolt és felépített stratégiának a szerves része, amit a többi fog követni vagy már párhuzamosan követ is. Látnunk kell, hogy maga a „gyűlöletbeszéd” definíciója (ami fából vaskarika) végső soron magának a gondolkodásnak az átprogramozását, a néptömegek, a normalitást képviselő nemzetek totális uralomba hajtását, megfélemlítését célozza. Egyfajta szellemi, kulturális fasizmusról beszélhetnénk, ha nem lenne bohózatba illő ez az erőlködés, amivel a (természetesen nem létező) háttérhatalom az embertömegek fölötti totális befolyását szeretné jogi palástba burkolva, ám ép ésszel felfoghatatlan módszerekkel kiterjeszteni. Ehhez asszisztálnak a kilóra megvett EP-képviselők, biztosok, gyáva, kétszínű ET-miniszterelnökök.
Az úgynevezett fogyasztói társadalom megvalósítása után – amivel a nyájat a templomokból sikerült a plázákba terelni – egy jól felépített stratégia mentén a világuralomra törekvő erők az emberek hitét szeretnék kiirtani, gondolkodását az uralmuk alá vonni és az általuk üdvösnek vélt mederbe terelni. Ebben a náci időket idéző hadjáratban, amely sok nyomvonalon halad, az anyagi javaktól való függőség után következik a szellemi gyarmatosítás. A bohózatba illő erőlködést azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert – ha már párhuzamot vonunk a szovjet birodalom brutalitása és a tengeren túli paraziták által vezérelt brüsszeli birodalom lopakodó erőszakja között – amit ideig-óráig (akár évtizedekig) lehet tiltani, parancsolni, erőltetni, azt az emberek szabadságvágya végül mindig elsöpri.
A teljes anyag.
Kép: reuters