Mesterséges intelligencia (MI)

Aki a mesterséges intelligenciával és robotikával foglalkozik, az sok irritáló dologgal találkozik, amelyek első látásra megmagyarázatlannak tünnek. Ha például a ChatGTP segítségével másodperceken belül elővarázsolható a kívánt költemény, melódia, vagy dalszöveg, vagy matematikai feladat megoldása meglepő jó minőségben, akkor az ember lassan el kezd kételkedni saját józan eszében. Bármennyire is meghökkentőnek hatnak hasonló projektek, végeredményben ezek még csak számítógépes mutatványok. Az igazi forradalom máshol megy végbe: a kutató laloratóriumokban, a műhelycsarnokokban, a kórházakban és az oktatásban. Ahol az ember a tornyosuló problémák kiszolgáltatottjává válik, ott segíthetne az mesterséges intelligencia. Talán sikerülhet betegségeket gyógyítani, vagy segítene az országnak a klimaváltozáshoz alkalmazkodni, vagy megvédeni a biódiverzifikációt a kíméletes mezőgazdaságra való átállással és egyidejűleg a világszerte éhinséget mérsékelni.                                                                                                                                                             Az új technológia működésének és lehehetőségeinek megértésére, de a határainak és veszélyeinek a megismerésére is szolgál számos írás.

 

Minél nagyobb a tudásgyarapodás a mesterséges intelligenciáról, annál jobban nő a tisztelet az emberi intelligencia iránt.

A mesterséges intelligencia működési elve 

Számítógépek nem gondolkodnak, hanem rendkívül gyorsan számolnak és dolgoznak fel adatokat.    Az emberi agy az eddig utólérhetetlen funkciója szolgált mintaként a mesterséges intelligencia megalkotóinak. Az agyműködés alapját az egymással összeköttetésben álló neutronok funkciója képezi, amelyek képesek információ felvételére, feldolgozására és továbbítására elektrokémiai jelzés formájában. 

Az agy idegsejtjei kiterjedt elektromos hálózatot alkotnak, amelyben az utasítások csatlakozási pontokba (autonom idegdúcokba) apró kisülések útján továbbítódnak. Az agyban 86 milliárd idegcella, u.n. neuron helyezkedik el. Minden neuron ezer másikkal áll összeköttetésben.  Az újszülött gyermek agyában a hálózat még kevés kapcsolattal rendelkezik. Minél több tudást sajátít el tanulás útján, annál sűrűbb lesz a hálózati struktúra. Az agyban megváltozik a kapcsolatban résztvevő összeköttetések száma az idegcellák között a tanulás ideje alatt. Ha a szülő a gyerekének a kutya felismerésére akarja megtanítani, akkor elég neki néhány példányt mutatni: nézd „az ott egy kutya“.                                                                                                             A mesterséges intelligencia esetében, ugyanúgy, mint az agyban, neuronális hálózatot hoznak létre, amely egy matematikai képződmény. A mesterséges hálózat (MNH) neuronokból és  csomópontokból tevődik össze, amelyek a beérkező jeleket feldolgozzák és más csomópontokhoz továbbadják. Az MNH számítógépben önszerveződés elve szerint működnek. A kutya felismerésére a számítógépnek egész lista klasszifikációs jellegzetesség leírása szükséges. Ezután képes csak a hálózat nagyszámú képek mintáján tanulva a kutyát a macskától megkülönböztetni. 

A mesterséges intelligencia gyengeségei    

A kíváncsi bepillantás a hálózat működésébe kiábrándítóan hat. A mesterséges intelligencia nem több, mint az adatok, formulák gigantikus gyűjteménye, számtalan gyenge ponttal. 

Az MNH első gyenge pontja a hatalmas adatéhség. A képadatok millió csomóponton futnak át. Ha a mintát felismerte, akkor továbbítja a másiknak. A végül szortírozza a hálózat a fotót az előremeghatározott kategoriába. Ha az eredmény téves, akkor variálja a kapcsolatokat a csomópontok között mindaddig, amíg a hibaarány csökken.

A második gyengeség az MNH alkotójának képességében rejlik, hogy melyik mintát tanítja meg és melyik kritériumokat választja ki a gép programozásnál (pl. orvosi diagnózisnál, vagy önjáró autónál, vagy hitelminősítésnél). Ki lenne hajlandó magát ilyen érzékeny területen egy Blackbox döntésére bízni?

A harmadik gyengeségi pont a emberi agy és a digitális utánzásában mutatkozik meg. Az ember képes számtalan információt párhuzamosan tárolni és szükség esetében lehívni. A villanykapcsoló használatát az ember nem felejti el. Az MNH azonban katasztrófálisan feledékeny! Ha a programot új feladatra trenírozzák, akkor mindent kitöröl, amit korábban tanult és felülírja új információkkal. 

A jelenlegi MI-programok csak azokat a feladatokat tudják megoldani, amelyre specializálódtak. Az emberi agy ezzel szemben multitálentum. A számítógép nem gondolkodik, hanem csak számol, de azt sokkal gyorsabban teszi, mint az agy. 

Forradalom a gyárakban

A mesterséges intelligencia át fogja formálni az ipart. A gépek dolgoznak együtt, az emberek csak felügyelik és irányítják a folyamatokat. A jövőt megismerni nem szükséges a Silicon Valley-be látogatni, hanem Saarbrückenbe, Kaiserslauterbe, Brémába, Osnabrückenbe, Berlinbe – mind a német mesterséges intelligencia fellegvárai. Több mint 800 alkalmazottal a tudomány és adminisztráció területéről valamint 560 egyetemi hallgatóval 65 nemzetből ez világszerte a legnagyobb intézmény a MI területén. A laboratóriumaiban emberek dolgoznak öntanító számítógépeken, autonóm autókon és robotokon. A német kutatási centrum mesterséges intelligencia „Smart Factory“ Kaiserslauterban az intelligens gépek maguk között vannak. Ezek végzik a gyártást egyetlen ember nélkül.                       A gyártóegységek (modulok) nem sorban helyezkednek el, mint a „futószalagon“ történő gyártásnál. Két autonómjáró roboter szállítja szükség esetén a félkészterméket a következő megmunkáló egységig. Rövid idő alatt elkészül teljes automatikusan a végtermék. Méretre gyártás (a gyártás individualizása) történik tömeggyártás helyett. 

A kutatók fantáziája ma már magasabb célok felé szárnyal. A shared production-t (megosztott) ki kell terjeszteni a teljes értéktermelő láncra. Az autó például tízezer alkatrészből áll, amelyeket különböző telephelyen gyártanak le, de egyetlen helyen szerelnek össze. Ha egy ilyen bonyolult terméket a vásárlók individuális kívánságának megfelelően kell legyártani, akkor a termelést önszabályozóvá kell átalakítani. Ez azt jelenti, hogy az egyes alkatrészeket a különböző cégeken keresztül és helyeken kell kikeresni és a megrendelt kivitelben legyártani.

ChatGTP 

A Silicon Valley-be látogatót már messziről üdvözli a filmklassziker Star Wars (Csillagok háborúja) a zöld, kihegyezett fülű Yoda (mester) képe. A Yoda megtestesíti minden idők leg-megvilágosultabb, leghatalmasabb és legbölcsebb jedijét. Már jó ideje viseli a 37 éves Sam Altman a legnagyobb mester Yoda becenevét, mert a nevéhez fűződik a szoftverje ChatGTP (Generative Pre-Trained Transformer) a megalkotása. Aktuálisan a Tech-világban ezt tartják a „legnagyobb találmánynak“, a kerék feltalálása óta. A cége Open AI (Open Artificial Intelligence = nyílt mesterséges intelligencia) kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot (mesterséges intelligencia alkalmazása), amely a felhasználókkal való folyamatos kommunikáció útján értelmező-modellek segítségével használhatóvá vált. Az Open AI állandóan gyűjti a ChatGPT felhasználóitól származó adatokat, amely a program további fejlesztesére és finomhangolására szolgál. Másodperceken belül képes „pontos“ választ adni kérdésekre, pl. mikor fog kitörni a Harmadik Világháború? Vajon milyen adatok állnak a programozó rendelkezésére ilyen kérdésre választ találni? Ez a fejlődés eset, amikor az ostobaság tudományos gúnyában díszeleg.

Mesterséges intelligencia az oktatásban

Az oktatásban az új számító program nagy nyugtalanságot okozott, mert az iskolai tanulók és az egyetemi hallgatók a ChatGTP segítségével minden írásbeli feladataikat néhány másodperc alatt elintézhetik. A program nyelvtanilag majdnem hibátlan, jól megfogalmazott szöveget produkál egy billió szóra támaszkodva az internetben található könyvekből, dokumentekből és Websitesekből. Másrészt a módszer óriási mértékben megkönnyebbíti a szakirodalom áttekintését minden területen azáltal, hogy a program több száz tartalom szerint rendezett publikációt választ ki 175 millió szakcikkből. 

A mesterséges intelligencia térhódítása feltartóztathatatlan. A betiltása az iskolarendszerben hiba lenne, mert a technológia létezik és nem fog eltünni. Hogyan lehet fiataloknak azt a segítőeszközt megtiltani, amelyet a tantermeken kívűl egyszer mindenki használni fog. A digitalizáció az európai oktatásban még sok helyen gyerekcipőben jár. Ideje, hogy az oktatásban az oktatók és a diákok az MI eszközt, kritikusan és produktívan használják. 

A mesterséges intelligencia forradalmasítja világot – és ezzel az ember szemléletét is. A tudomány olyan új ismeretekkel gyarapodik, ahol az ember korábban csak káoszt látott. Most lehetővé válik mindaz, amiben eddig csak reménykedhetett.

Mesterséges intelligencia és gépies tanulás félelmetkeltően hangzanak, és bizonyos módon jogosan. A hadipar már dolgozik az alkalmazásán fegyvereknél. De létezik a sokkal nagyobb veszély, mint a mesterséges intelligencia: a természetes bárgyúság.  

Prof. Dr.-Ing. Anisits Ferenc

Kép: ITChronicles