Kijev „provokációira” adott kényszerű válaszintézkedésnek nevezte az ukrajnai célpontokra mért rakétacsapásokat Vlagyimir Putyin orosz elnök Olaf Scholz német kancellárral folytatott pénteki telefonbeszélgetésében a Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint. Stier Gábort, a moszkvater.com főszerkesztőjét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Főszerkesztő úr, miközben Oroszország korábban elfoglalt területeket ad föl, polgári célpontokra tüzel. Értékelhető-e ez a katonai vesztésre állás egyfajta beismerésének?
– Ez a két lépés önmagában még nem jelent semmiféle, tehát még közvetett beismerést sem. Egy háborúban természetes a területek feladása, mint ahogy az úgynevezett kritikus infrastruktúra rombolása is. Ez utóbbira jó példa, hogy a mostaninál hatékonyabban tette ezt az Egyesült Államok Irakban és Jugoszláviában. Sok dolog nem úgy alakult, ahogy azt a Kreml elképzelte. Kezdve azzal, hogy nem elhúzódó háborúval, hanem ténylegesen különleges katonai művelettel, a nyugatos ukrán kormány megbuktatásával számolt. Ennek ellenére katonai értelemben Oroszország nem áll vesztésre, inkább lassan halad a céljai elérése felé. Nem becsülném alá például azt a tényt, hogy „félkézzel” harcolva is elfoglalta Ukrajna ötödét, az anyagháborúban pedig kifejezetten jobban áll.
Ami pedig a rakétacsapásokat illeti, az kényszerű lépés olyan értelemben, hogy Moszkva ezt szerette volna elkerülni. Most azonban már kénytelen úgy viselkedni ebben a testvérháborúban, ahogy egy háborúban szoktak. Ez bizonyos értelemben kudarc, hiszen Moszkva olyan helyzetbe kényszerült, amit szeretett volna elkerülni.
A teljes interjú.
Kép: Stier Gábor – hirado.hu