A zöld jelzővel fémjelzett szavak még messze nem jelentenek ökológiailag kifogástalan és fenntartható fogalmakat. A fenntartható termékekért, a környezetbaráti életvitelért és a zöld innovációkért folytatott harcot a zöld politikusok gyakran dogmatikus állításokkal vívják. A „ökohazugságok“ többnyire azt a benyomást igyekszenek bennünk kelteni, hogy léteznek egyszerű válaszok a bonyolult és nyitott kérdésekre. Aligha van még egy téma, amelyben az ellentétes vélemények olyan heves érzelmekkel ütköznének, mint a kímaváltozás. Valóban fenntartható az e-mobilitás? Mégis zöld az atomenergia? Milyen szerepet játszik a világ túlnépesedése a klímafelmelegedésében és a globalizáció a Föld energiaforrásainak kimerítésében? Alternatíva nélküli-e a megújuló energiaforrás a nap- és szélenergia? Prof. Dr.-Ing. Anisits Ferencet kérdezzük a geotermikus energia hazai perspektíváiról.
– A fosszilisból a megújuló energiahordozókba történő átállásban Németország nyomában járunk, amely a nap- és szélenergia hasznosítását favorizálja. Helyes-e számunkra a német nemzeti stratégia szimpla másolása?
– Konfucius bölcs mondását tartom megszívlelendőnek: a gondolkodás a legnemesebb, az utánzás a legostobább, a tapasztalatszerzés a legkeservesebb.
A megújuló és fenntartható energiaforrások hasznosításánál a zöld politikusok fókusza egyedül a nap- és szélenergiára irányul. A valóságban azonban minden ország különböző adottságokkal és erőforrásokkal rendelkezik, amely szükségszerűen más optimális koncepciókhoz vezet. A tengerparti és hegyes domborzatú országok természetszerűen előnyösen hasznosítják a szél energiáját. Hazánk széltérképe kijózanítóan szegényes, hiszen az átlagos szélsebesség évi átlagai csupán 2-4 m/s között változnak. Ez a mérsékelten szeles vidékek közé sorolható.
A teljes interjú.
Kép: ezmt.anl.gov