„A meglévő kulturális értékek és a lakosság kapcsolata élő-e, mi hiányzik ehhez?” – ezt a kérdést is vizsgálja az Új kutatások Esztergom megyei jogú város építészeti értékeiről című most megjelent, Prokopp Mária professor emerita által szerkesztett kötet. A városháza által kiadott mű technikai szerkesztője dr. Legeza László mérnök. Őt kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Szerkesztő úr, mit tehet hozzá hazánk első fővárosának jövőjéhez az, hogy több mint félszáz értelmiségit felsorakoztató csapat alkotott könyvet az európai rangú szakrális központról?
– Esztergom valóban hazánk első fővárosa volt, de világi fővárosként csak egy ideig. Egyházi szempontból azonban máig is fővárosunk, és bár a török időkben az esztergomi érsek sokáig, ideiglenesen a Felvidékre kényszerült áthelyezni székhelyét, ennek ellenére folytonosnak kell tekinteni Esztergom egyházi központját a több mint ezeréves keresztény Magyarországon.
A magyar Szent Koronát II. Szilveszter pápa (999–1003) küldte Szent Istvánnak, és a pápa távollétében az esztergomi érsek koronázta őt királlyá. Ettől kezdve királyainkat – néhány kivételtől eltekintve – Esztergom érseke koronázta meg. A kommunizmus idején Mindszenty bíborost, hercegprímást, esztergomi érseket bebörtönözték ugyan, de a város egyházi elsőségét ez nem vonhatta kétségbe.
A teljes interjú.
Kép: Neves Ildikó felvétele