A DUNA TV, a nemzet televiziója, a napokban főműsoridőben közvetitette a népszerű humorista beszélgetős műsorában egy megkeseredett 88 éves tanár, irodalomtörténész negyedórás kirohanását az 1956 utáni évek valamennyi írója ellen (négy kivételt említve) elsősorban Illyés Gyulát gyalázva (egy könyvben is ezt már megtette) most Weöres Sándor is név szerint előkerült, s a műsorvezető látható egyetértésével – néha zavart hümmögésével – Latinovits Zoltán dehonesztálása után a Rákosi és Kádár rendszerekkel úgymond: együttműködő Kodály Zoltán is terítékre került. A riportalany indulatos kirohanása ekkor már túlmutatott a szavait tapssal jutalmazó közönség és a vélhetően százezres televizónéző véleményén. Ez több mint egy félresikerült riport , s így a DUNA TV vezetőinek belügye.
Ez nem csak egy rövidlátó önmagát feltehetően egész életében mellőzöttnek érző ember sértettsége, aki képtelen az általa megismert tények mögötti történelmi összefüggéseket látni, ez Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Németh László, Weöres Sándor, Latinovits Zoltán becsmérlésével főműsoridőben a DUNA televizióban, támadás a nemzeti közelmúlt számunkra értéket jelentő nagyjai ellen.
Tegyük egyértelművé: ez most egy új kultúr- és médiapolitika üzenete lenne? Ha igen, akkor finoman jelezzük ősökre az új nemzedékeknek is szüksége van. “ A vakság már nem magyar átok “ tanultuk Adytól.
Illyés félévszázada fiatal íróknak, s olvasóinak üzente, hogy vigyázzunk a szemünkre, az ítélőképességünkre. Mi ebben nőttünk fel, s most azt látjuk, hogy hódolunk világdivatnak, amikor a tények elfedik az igazságot. Legyenek büszkék Kodályra, hallgassák az egész világon nagyra értékelt zenéjét, olvassák Németh Lászlót, Weöres Sándort, Pilinszky Jánost, Csoóri Sándort, Fekete Gyulát, Nagy Lászlót ismerjék meg ezeknek a példa embereknek a nemzetünket nehéz időkben élni segítő életműveit. Mi ma ezt tartjuk a Haza sorsához méltó magatartásnak.
dr. Szijártó István aranydiplomás tanár, a Százak Tanácsa ügyvivő elnöke
