– A demográfia adatok szerint az elmúlt évtizedben 90 ezer körül volt az újszülöttek száma. Ha ezt a számot megszorozzuk a várható élettartammal, 20 év múlva kb. egy 6,5 milliós népességre számíthatunk. Ez évben sajnálatos módon 10%-al csökkent a születések száma. Ha ez folytatódik, akkor 80 ezer alá esik a 2022-es születési adat. Ennek előre vetített értéke 5,5-6 millió állampolgár. Ha nem történnek meg a bizonyítottan hatékony és célra vezető intézkedések, krízisek sorozata vár a fiatal generációkra, ami – ahogy Kövér László fogalmazott pár évvel ezelőtt – a magyar államiság széteséséhez vezethet.
– Az állam kiváló pénzügyi intézkedéseket tesz: annak idején a pártállamban sok OTP-gyerek született, most még szélesebb körű a gyermekvállalás támogatása. Lenne-e szerepe a kultúrának is, el kellene-e érni – és hogyan –, hogy Magyarországon a magyar kultúra legyen az első számú kultúra?
– Az elmúlt években számos intézkedés történt, ami segíti a családokat. A családok segítése azonban nem egyenlő az újszülöttek támogatásával.
A támogatások hatékonyságának elemzéséhez három csoportba soroljuk az intézkedéseket (a lista nem teljes).
Családjóléti intézkedések (családi adózás, Nők40[1], ingyenes tankönyv, gyermekétkeztetés, csok, hét üléses autó kedvezmény, építkezési áfa-visszatérítés, illetve csökkentés, lakásfelújítás támogatása, első házasok adókedvezménye, nagyszülői gyed, Erzsébet program, stb.)
A nők munkaerőpiaci szerepének növelése (gyed extra, bölcsődei férőhelyszám növelés [2], Munkahelyvédelmi Akcióterv[3], a kisgyermekes szülők részmunkaidős foglalkoztatásának támogatása[4], a négy gyermeket fölnevelt nők adómentessége, kismama szövetkezet, Varga, 2018).
A gyermekszületések támogatása (gyermek után járó szabadság, csecsemőgondozási díj, anyasági támogatás, étkezés támogatás, diplomás GYED, első házasok kedvezménye, a gyed visszaállítása, kiterjesztése, diákhitel-tartozások könnyítése vagy elengedése, babaváró hitel stb.)
A három csoport külön választása segít megérteni, hogy miközben az intézkedések javítják a családok jövedelmi pozícióit, a gyermekszületések számát kevésbé befolyásolták (6.sz.grafikon). Ugyanis nem minden családtámogatás tekinthető egyben születés-ösztönzőnek, a nők munkaerőpiaci szerepének növelése pedig társadalmi csoportonként akár ellentétes irányban is kifejtheti hatását[5]. (Báger-Benda: 2020:153). Az elismerésre méltó intézkedések – a jegybank elnököt idézve – nem elég célzottak (Matolcsy,2020)[6].
[1] A program – az intézkedés előnyei mellett – nem támogatja a többgyermekes anyaságot. A 40 év „jogosultsági” időből maximum 8 évet lehet gyes-sel, gyed-del, stb. megszerezni. Vagyis 2-3 gyermek gondozását honorálja a rendszer. Pl. egy háromgyermekes anyukának 41 évre van szüksége a nyugdíjhoz, egy négygyermekesnek 44, stb., és mivel kevesebb időt dolgozik, a nyugdíj összege is kevesebb lesz. Aki tehát a 40 évet „munkaviszonyban” tölti, sokkal több nyugdíjra számíthat.
[2] „Ezt inkább egy szocialista kormánytól várná az ember, amely retorikájában is a nők munkaerőpiaci szerepvállalása mellett van, nem egy olyantól, amely konzervatívként határozza meg magát” – mondta Szikra Dorottya. „Egyetlen kelet-európai országban sincs annyi gyerek bölcsődében, mint nálunk, arra pedig végképp nincs példa, hogy a kis falvakban is kötelezővé tennék a bölcsődei ellátást” – mondta Szikra Dorottya (Szurovecz, 2016).
[3] A munkahelyvédelmi akcióterv keretein belül 40 ezer kismama vett igénybe kedvezmény, vagyis nem további gyermekeket vár, hanem dolgozik (Kádár,2018:38).
[4] „Az állam különböző intézkedésekkel segíti a kisgyermekes anyák foglalkoztatását. A munkahelyvédelmi akcióterv értelmében a gyermekgondozási ellátásról visszatérőknek 2 évig nem kell szociális adót, szakképzési hozzájárulást fizetniük, 2014-től a három és annál több gyermekesek alkalmazása esetén 3 évig teljes, utána még további két évig 5%-os adókedvezmény illeti meg a munkáltatót. A 2014-ben bevezetett gyed extra lehetőséget ad a munkavégzésre, ösztönözve ezzel az érintetteket a mielőbbi munkaerő-piaci visszatérésre. (Kádár, 2018:33)
[5] Egy gyermek felnevelése 18 éves korig kb. 27.000 felnőtt órát igényel. Azokban a megyékben magasabb a termékenység, ahol alacsonyabb a foglalkoztatottság és viszont, egymással fordított arányban.(Báger-Benda, 2020)
[6] „Kormányzati döntés a célzás célzása, a három és több gyermeket vállaló nők kiemelt támogatása. Biztonsággal állítható, hogy a demográfiai megoldáshoz kívánatos új gyermekek háromnegyede a párok negyedétől jöhet”.
– Mivel a negyvenes nők kimentek a szülőképes korból, „onnan” több baba nem várható. A fiatalabb korosztályok létszáma 30-50 %-kal kevesebb (90 ezerről 55, majd 40 ezerre csökken). Mit segítene, ha a stadionépítések, az autópálya-fejlesztések helyett a törvénytisztelő, adófizető, gyermekeiket tanítatni akaró magyar családok kapnának gyermekeiknek megfelelő állami pénztámogatást?
– A gazdaságfejlesztés az alapja a családok boldogulásának is, ez nem kétséges. Amire szükség volna, az egyensúly megteremtése a gyorsan és a hosszú távon megtérülő beruházások között.
– A CSAM mi mindent javasol a drámai helyzetben?
1) Önálló minisztérium létrehozása, amely ezt a rendkívül komplex társadalmi folyamatot képes összefüggéseiben látni és kezelni. (Ez éppen most szűnt meg)
2) Nemzeti népesedési stratégia kidolgozása. (Erre évtizedek óta várunk).
3) A „láthatatlan munka” elismerésével, azoknak a sokgyermekes családoknak, akik szeretnének csak a gyermekeinek élni. A program (Jövőnk a gyermek címen) részletekben ki van dolgozva, és kapható a könyvesboltokban.
Molnár Pál
Kép: ujember.hu