Lehet-e az orosz-ukrán háborúnak véget vetni fegyverszállítással és szankciókkal? Ennek a kérdésnek a megválaszolására érdemes Jens Stoltenbergnek, a NATO-főtitkárának szavait megismerni a háború kimeneteléről: ha az oroszok győznének, az szörnyű lenne, de ha veszítenének, az végzetes következményekkel járna!
Ezeknek a szavaknak a jelentése triviális. Egy atomhatalmat, mint Oroszországot, soha sem lehet legyőzni, mert a katonai vezetése tartja az ujját készenlétben a worst case (az elképzelhetően legrosszabb esetre) az ultimatív eszkalációt beindító atomháború nyomógombján. Minél hosszabb ideig tart a háború, annál nagyobb a „rövidzárlat“ veszélye.
- Melyek a háborúnak a mozgatórugói?
Oroszország törekszik a szeparatista Donyecki és Luhanszki Köztársaságok különleges státusára és Ukrajna katonai semlegességére. A USA az orosz haderő gyengesítésének és az Európai Únió energia- és nyersanyag Oroszországtól való függőségtelenítésének célját követi.
Sikerülhet-e fegyverszállítással és szankciókkal békét teremteni?
A józan ész parancsa mielőbbi tűzszünet létrejöttét követeli, amelyet fegyverszállítással aligha lehet elérni. Feltűnő a pacifisták és liberálisok „kardcsörtetése“. Az Ukrajnába irányuló fegyverszállítással csupán elhúzódik a háború, amely egyre növekvő rombolást és pusztulást okoz. A családok szétszakadnak, a gyermekek és nők elmenekülnek és a férfiak a kilátástalan háborúban elesnek vagy megnyomorodnak. A még békében is elmaradott gazdaság most mélypontra zsugorodott. Az egykor radikális pacifista politikusok most militarista háborús uszítókká vedlettek.
Végre több pénz a fegyverekre!
Az Európai Únió belekeverte magát egy szankciós pókerbe, amelyben az oroszok is licitálnak (rubelelszámolás a gázüzletben). Az embargó politika kényszerűen a globális kereskedelmi láncok szétszakadásához vezet ismeretlen kimenettel. Új felvevőkként Kína, India lépett az európaiak helyébe és a felvert árak az orosz Föderáció jövedelmét növelték. Az orosz vezetés az öt szankciós csomag ellenére sem adta be derekát, hiszen a NATO-államokon kívül a világ háromnegyed része nem csatlakozott az embargóhoz. Ellenkezőleg, Európa került nehézségekbe. Az energiahiány (olaj-, gáz-, elektromos áram) megdrágította minden termelt és szállított árút. Az infláció mértéke egyes országokban kétszámjegyűre szökött. Az euró árfolyama a dollárral szemben tíz százalékkal visszaesett. Az ukrán háború minden európait szegényebbé tesz.
A zöld politikusok sem boldogok az orosz gáz pótlására szolgáló palagázzal ( LNG liquified natural gas). Egyrészt rendkívül költséges (előállítás, szállítás, tárolás) másrészt a használata környezetvédelmi szempontból hátrányos (az LNG-lánc cseppfolyósítás, gázosítás), amely az EU kitűzött CO2-céljai megvalósíthatatlanná válnak.
Az USA és Európa beállítottsága cinikus, mert a fegyverszállítás üzenete nem más mint, hogy „harcoljatok az elhullásig“! Sokkal inkább szorgalmazni kellene a diplomáciai úton a háború befejezését. Tárgyalni kell, hiszen erre az USA még a talibánokkal is képes!
- Miért nem sikerül tárgyalások útján legalább a tűzszünetben megegyezni?
A törökországi tárgyalások során az orosz Föderáció és Ukrajna már közel kerültek a megegyezéshez. Az USA beavatkozása következtében a megbeszélések kudarccal végződtek. A háború elhúzódása romba dönti Ukrajnát, meggyengíti Oroszországot és Európát.
Teljesen elfogadhatatlan jelenség kiséri a háborút, az egész orosz népnek a demonizálása. Sorra törlik a programokból az orosz kultúra klasszikusait (Puskin, Tolsztoj, Csajkovszkij, Dosztojevszkij). Boszorkányüldözést indítanak orosz művészek (karmesterek, operaénekesek), sportolók ellen. Vajon miért nem követték hasonló akciók az atombomba ledobását Hirosimára és Nagaszaki-ra?
Az ember először elveszti az Istenbe vetett hitét, majd ezt követően a józan eszét is!
- Melyik tömbök feszülnek ma egymással szembe a világon?
A Szovjetunió összeomlása után ma a világban két hatalmi tömb áll szemben egymással: az egyik oldalon Oroszország és Kína, a másikon a Nyugat, USA és az Európai Unió, Nagybritannia, de országok is mint Japán, Délkorea, Kanada és Ausztrália, valamint Ukrajna.
Putyin síkraszáll azzal a törekvésével, hogy alakuljon ki világszerte biztonságos rendszer katonai tömbök (NATO) nélkül. Ezzel szemben az USA az egypólusú világ fenntartása mellett kardoskodik. A két tömb közötti surlódás állandósul.
A geopolitikai hatalmi harc legújabb ütközőpontja a Salamon-szigetcsoporton alakult ki az USA és Kína között.
A Csendes-óceán déli részén 2000 km-re Ausztráliától északkeletre és az USA-tól 21 105 km-re fekvő szigetcsoport (100 szigetből) 700 000 lakossal pár hete biztonsági szerződést kötött Kínával a fővárosban Honiaraban.
trtworld.com
Az USA tiltakozott az egyezmény ellen, mert Kína katonai támaszpot építésével potenciális regionális biztonsági veszélyével fenyeget. Kína eddig egyetlen katonai támaszpontja Dzsibutiban van, ahol 1000 katonát állomásoztat. Ezzel szemben az USA jelenleg kb. 1000 támaszpontot tart fenn világszerte.
Aktuálisan a Tajvan-konfliktus okoz feszültséget Kína és az USA között. Az USA- elnök, Joe Biden katonai támogatást igért Tajvannak esetleges kínai támadás esetén 2021-ben.
- Milyen a kilátásunk a világbékére?
Nem biztatóak! A világ legnagyobb hadseregei óriási pusztító tűzerő felett rendelkeznek. A katonai szuperhatalom USA áll az első helyen. Azt követi Oroszország, Kína, India, Nagybritannia, Franciaország és Németország.
Az USA nem minden kategóriában a listavezető.
Az orosz hadsereg például majdnem kétszer több páncélossal és több nukleáris töltettel rendelkezik, mint az amerikaiak. A kínaiak viszont a hadköteles katonák számában az elsők. Az orosz-ukrán konfliktus során Kína és Oroszország kapcsolata szorosabbra fűződött.
A katonai erő mellett a gazdasági dominancia meghatározó, amely kategoriában Kína viszi el a pálmát. A döntő hatalmi tényező a világ tartalékvalutája, a dollár uralma, amely leáldozó fázisába váltott.
- Milyen előfeltételekkel lehetne a tartós világbékét teremteni?
Fegyverrel nem lehet élőknek (hanem csak halottaknak) békét teremteni!
A világbéke mindaddig utópia marad, amíg az emberek a Föld erőforrásaiért egymással versengenek. Ennek elkerülésére biztosítani kellene az létminimumot minden ember számára a Földön. Ehhez fel kellene építeni a korlátolt földi erőforrásokkal összhangban álló gazdaságot. Mindezt demokráciában kell megvalósítani fegyverek (erőszak) nélkül. Ez a koncepció azonban messze áll a birodalmak hatalmi gondolkodástól.
Prof. Dr.-Ing. Anisits Ferenc
Címtérkép: RGloucester/wikipedia