Valódi, hamisítatlan magyar rovásfelirat az Altáj-hegységben!

Érdekes magyar rovásírás került elő az Altáj-hegységből. A sziklába karcolt rejtélyes feliratot egy kazahsztáni akadémikus közölte az ősi orkhon feliratokat tanulmányozó könyvében és hasonló korúnak vagy még régebbinek vélte. A kiváló tudós ezúttal… De lássuk a megoldást. Révész Péter kutatót kérdezte a Présház.
Professzor úr, az ősi orkhon feliratok közé miképpen került a magyar rovásírás?
– Egy kis háttérként hadd mondjam el, hogy több tudományos vélemény létezik a magyar rovásírás eredetét illetően. Sebestyén Gyula szerint az orkhon írás lehetett a magyar rovásírás előzménye. Más kutatók szerint, mint például Varga Csaba, Friedrich Klára, és kutató társam, Varga Géza szerint a magyar rovásírás már több ezer éves a Kárpát-medencében.

Magam árnyaltabban látom a dolgot, mert archeogenetikai kapcsolatokat találtam a magyarok és a minósziak között, lásd a következő magyar feliratos, angol nyelvű videót:

Továbbá, megfejtettem a minószi lineáris A írást mint a magyar nyelv egy rokonát. Véleményem szerint a magyar rovásírás a minószi lineáris A írásból eredeztethető, de több lépcsőben. Az egyik közbenső lépcső a kár írás lehetett kb. Kr. e. 8 századtól az első évszázadig. Valószínű, hogy a Fekete-tenger partján lévő kár kolóniákból terjedt el a rovásírás a Kárpát-medencébe és a selyemúton a mongoliai Orkhon völgybe is. Ezért eleinte hallgattunk a kazahsztáni akadémikus véleményére, hogy a felirat Kr. előtt 7. századi. Tehát a rovásírás egy nagyon korai formáját kerestük a feliraton. Azonban kutatásunk végkövetkeztetése az volt, hogy a felirat a magyar rovásírás késői formáját tartalmazza. Véleményünk szerint ez nem lehet korábbi mint 19. századi. Tehát ezt a feliratot egy akkor ott járt magyar utazó karcolhatta az altáji sziklába.

Dr. Révész Z. Péter, magyar kutató megfejtette a Lineáris A írást! :: niko
Révész Péter – niko119.webnode.hu
– Mi támasztja alá, hogy a magyar fordítás helyes?
– Általában a bizonytalanság jelentősen csökken, minél modernebb formájában látjuk a jeleket. Tehát a jelen rovásírásban a jelek viszonylag jól felismerhetők. Némi bizonytalanságot csupán az okoz, hogy egyes jelek állatrajzok körvonalait érintik, és akkor bizonytalan, hogy melyik kis vonás tartozik az állatrajzhoz és melyik a jelekhez. Viszont a végső szöveg szépen érthető magyarul.
– Az altáji megjelenés milyen távlatot nyit a magyar eredetkutatás előtt?
– A legfontosabb következtetés az, hogy ne szűkítsük le a magyar rovásírás keresését a Kárpát-medencére. A magyar rovásírásnak érdekes emlékei és távolabbi kapcsolatai lehetnek más helyeken is. Például Konstantinápolyban is találtak már egy magyar rovásírás feliratot, ami 1515-ből származik. Tehát, legyünk mindig résen, hogy a kapcsolatokat észrevegyük, akár korábbiak vagy későbbiek az időben, mert sokat tanulhatunk belőlük, hogy magyar emberek hol jártak és mit tettek a múltban.
– Akkor megtudhatnánk, hogy mi a fordítás pontos szövege?
A korábban említett bizonytalanság miatt, a cikk két kissé eltérő alternatívát is ad a megoldásra.
    Az egyik változat így hangzik: Kun Péter, Magyarország: Nagy[on] szeretlek, Enikő, Enikőm. 

   Az eredeti angol nyelvű cikk ingyen letölthető a zöld “Download PDF”-re kattintva a folyóirat honlapjáról innen:
Molnár Pál